Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

Ä Kosicei Kormányprogram évfordulója A Kassán, a volt megyeháza épületében húsz évvel ezelőtt, 1945. április 5-én ünnepélyesen kihirdették a cseh és szlovák testvérnemzet nemzeti ^ frontja kormányának első programját. Ez a program, amely kifejezésre A juttatta Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonalát és célkitűzéseit, w széleskörű demokratikus alapon, a két testvérnemzet egyenjogúságán, A valamint a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködésen alapult A s meghatározta a köztársaság társadalmi rendszere gazdasági felújítá- W sának és építésének elveit is. A Kassai Kormányprogram kihirde- ségi tagjának, a Nemzetgyűlés elnö­­íése 20. évfordulója alkalmából Kelet- kének vezetésével részt vett a CSKP Szlovákia metropolisában emlékűn- és a Nemzeti Front Központi Bizott­­nepségek zajlottak le, amelyen Bohu- ságának küldöttsége is. A kassai Mű­­slav Lastovickának, a CSKP KB elnök- vészét Házában a párt- és társadalmi Jogi tanácsadó A nyugdíjasok munkavállalásának új feltételei A napisajtó röviden hírt adott ar­ról, hogy köztársaságunk kormánya rendeletet fogadott el, amellyel újra szabályozza a nyugdíjasok munkavál­lalásának feltételeit. Amint azt a hivatalos közlemény hangsúlyozza, továbbra is érvényben marad a társadalombizosítási törvény azon rend'elkezése, amely szerint minden, teljes öregségi nyugdíjra jo­gosult személy nyugdíjigényének ke­letkezése után továbbra is rendes munkaviszonyban maradhat, azzal, hogy minden további ledolgozott év után nyugdíjalapja 4 %-kal emelke­dik. Ezen, a már ismert lehetőségen kívül a kormányrendelet a közzététel napjával (a hivatalos törvénytárban történt kihirdetés napjával kezdő­dően, a rendeletet a közeljövőben te­szik közzé) lehetőséget nyújt oly megoldást választani, hogy a nyug­díjas munkavállaló megtartja öreg­ségi nyugdiját a nyugdíjalap emelke­dése helyett: 1. ha a nyugdíjas nyugdíja nem ha­ladja meg a havi 400.— Kcs-t és ke­resete a havi btto 800.— Kcs-t; ha azonban a nyugdíjas havi nyugdíja vagy keresete meghaladná ezen ha­tárösszegeket, a munkavállaló nyug­díjasnak nincs igénye a nyugdíj to­vábbi folyósítására arra az időre, amíg munkaviszonya fennáll. Ez eset­ben csak a nyugdíj emelésére szerez igényt az évi átlagkereset 4 %-ával, mint azt feljebb már említettük. 2. a) A 65 évnél idősebb nyugdíja­soknak nemre való tekintet nélkül, b) azoknak a nőknek, akik az Egy­séges Földműves Szövetkezetnél vég­zett tevékenységük vagy munkaviszo­nyuk után teljes öregségi nyugdíjat' folyósítanak, c) valamint az első munkakategó­riából nyugdíjba lépett 60 évnél idő­sebb dolgozóknak (így pl. a nyugdíjas bányászoknak) fizetésük mellett — annak összegére való tekintet nél­kül — a következő nyugdíjat folyó­sítják: 600.— Kcs-ig, ha a III. munkakate­góriába sorolt munkát végeznek, 800.— Kcs-ig, ha a II. munkakate­góriába sorolt munkát végeznek. 1000.— Kcs-ig, ha az I. munkakate­góriába sorolt munkát végeznek, Ha a havi nyugdíj összege az ilyen nyugdíjas munkavállaló esetében meg­haladná az itt említett felső határo­kat, a társadalombiztosító az 1. pont­ban feltüntetett esettől eltérően nem * 1 SZEKERES LASZLÖ, Césky Krum­­lov. 1. Olvasónk édesanyja az EFSZ-ben dolgozik, havi bevétele (pénz- és ter­mészetbeni járandóságok formájában és a háztájiból) a HNB szerint 700,— Kcs, van-e igénye szociális segélyre? Szociális segély folyósítására sen­kinek sincs jogigényé. Ezt a járadé­kot a társadalombiztosító egyéni elbí­rálás alapján oly esetekben engedé­lyezheti, ha olyan rászoruló igénylő­ről van s|ó, akinek megélhetése nincs biztosítva sem saját jövedelméből, sem más személyektől kapott tartás­díjjal, . ha az igénylő idősebb 65 évnél, vagy ha — életkorra való tekintet nélkül — teljesen rokkant (a 101/64 Zb. sz. társadalombiztosítási tör­vény 37. §). A társadalombiztosítási törvényt vég­rehajtó 102/64 Zb. sz. hirdetmény 27. § szerint rendszerint nem tekinthető rászorultnak az olyan egyén, akinek havi jövedelme meghaladja a 250,— Kcs-t, együttélő házaspár esetében közös bevételük a 375,— Kcs-t, to­vábbá az olyan egyén, aki 0,5 ha-nál nagyobb terjedelmű földet használ. szünteti be a nyugdíj folyósítását, hanem annak összegét 600.—, 800.—, illetve 1000.— Kés összegre csökkenti aszerint, hogy a nyugdíjas munkavál­laló milyen munkakategóriába sorolt munkát végez. 3. Annak a nyugdíjas munkaválla­lónak, aki bármilyen fajta EFSZ-ben vállal munkát, kivéve ha a nyugdíjas a szövetkezet alkalmazottja, a) 1000.—' Kcs összeg erejéig to­vábbra is folyósítják nyugdíját, me­lyet akár alkalmazotti viszony alap­ján, akár magasabb színvonalú EFSZ- ben végzett munka alapján 1964. jú­lius 1. után állapítottak meg, b) 600.— Kcs erejéig, ha a nyug­díjas övezeti EFSZ nyugdíjat élvez (lényegében a többi szövetkezeti nyugdíjas esete), c) továbbá megtarthatja teljes nyugdíját az, aki az egyénileg gaz­dálkodó személyek nyugdíjbiztosítása alapján szerzett nyugdíjigényt (mely­nek összege a gyakorlatban nem ha­ladja meg a 390.— Kcs-t). A rokkantsági nyugdíjat vagy öz­vegyi nyugdíjat élvezőkre munkavál­lalás esetén a társadalombiztosítás eddig már ismert törvényes rendelke­zései érvényesek. Az új rendezés lényegesen leegy­szerűsíti a rövid időre, idény-, kam­pány-, vagy más, rendkívüli munkák elvégzésére vállalkozó nyugdíjasok nyugdíjfolyósítási igényét: 1. a nyugdíjat változatlanul folyó­sítják, ha a nyugdíjas 120 munkana­pon át — egy naptári évben — nem adminisztratív munkakörben dolgozik (termelővállalatoknál, de főként ja­vító szolgáltatásokat végző vállalatok­nál), 2. valamint az esetben, ha a nyug­díjas egy naptári évben 60 munkana­pon keresztül adminisztratív, tehát lényegében irodai munkakörben dol­gozott, ill. több napon keresztül, de legfeljebb 400 órán át egy év alatt. A társadalombiztosító az ilyen ideiglenes munkavállalás ideje alatt változatlanul folyósítja a nevelési pótlékot és a nyugdíj akkor is jár, ha a nyugdíjas munkavállaló a munka­­viszony ideje alatt táppénzt kap. Akik a rendelet életbelépése előtt' a folyó naptári évben már végeztek ideiglenes munkát, azoknál az eddig ledolgozott napokat be kell számítani. Az új rendelkezések előreláthatóan serkentően fognak hatni a még mun­kaképes nyugdíjasok munkavállalá­sára. Dr. Földes József Olvasónk édesanyja esetébert tehát' a fenti törvényes feltételek hiánya miatt szabályosan nem engedélyezték a szociális segély folyósítását. 2. Joga van-e olvasónk édesanyjá­nak valamilyen segélyre arra az időre, míg olvasónk tényleges katonai szol­gálatot teljesít, ha olvasónk a katonai szolgálat előtt EFSZ-tag volt? Ezt' a kérdést’ a szövetkezeti pa­rasztok nyugdíjbiztosításáról szóló 103/64 Zb. sz. törvény 78—87. §§ sza­bályozzák. Konkrétan olvasónk édes­anyjának csak akkor lenne igénye ezen a címen eltartási pótlékra, ha olvasónk édesanyja, akivel egyébként közös háztartásban élt' — olvasónk­nak legalább egy — három évnél nem idősebb — gyermekéről gondoskodnék. ★ Válasz „Piros rózsa“ jeligére: Jár-e anyasági pénzsegély a dolgozó férfi nem dolgozó feleségének? Szülési szabadság és az anyaság idejére járó pénzsegély csak a mun­kaviszonyban álló nőnek jár, mint a betegségi biztosítás egyik juttatása, tehát ilyen igényt nem szerezhet a háztartásban dolgozó nő férje saját munkaviszonya alapján. Ezzel szemben az apa (tekintet nél­kül arra, hogy férj vagy házasságon kívüli apa, akinek apaságát a bíróság megállapította, illetve azt saját maga az anyakönyvvezető előtt' vagy a bíró­ságon elismerte), betegségi biztosítá­sának alapján folyósítani kell a nem dolgozó anya részére Is a szülési se­gélyt, ami 650 Kcs-t tesz ki. (drf) szervezetek ünnepi aktíváján ott vol­tak Szlovákia politikai és gazdasági életének vezető képviselői, a kerület kiváló dolgozói, tudományos és kul­­úrmunkások. Az ünnepi aktíván Bohuslav Lasto­­vicka elvtárs mondott beszédet, mely­ben többek között kijelentette, hogy a húsz évvel ezelőtt felszabadítóié köztársaság első szabad kormányának programja, a Kassai Kormányprogram, a két testvérnemzet történelmének legfényesebb lapjaira került. Lastovicka elvtárs kijelentette, hogy a húsz évvel ezelőtt lezajlott esemé­nyek ünnepi évfordulóján helytálló megemlékezni azokról a történelmi összefüggésekről, miért éppen ezzel a programmal újulhatott meg a Cseh­szlovák Köztársaság, miért éppen ezt a programot fogadta el a felszabadí­tott szlovák és cseh nép. Rámutatott továbbá, hogy a CSKP a háború idején kifejtett tevékenysé­ge során a fasiszta megszállók elleni felszabadító harcot mindenkor össze­kapcsolta a felújított Csehszlovákia életének új rendezéséért folytatott küzdelemmel. Hazánk egyik legnagyobb építkezése, a Keletszlovákiai Vasmű építése rohamosan fejlődik. BRATISLAVA fehzabaduláiának ünneplégei (Befejezés az 1. oldalról) Novotny elvtárs azután részle­tesen beszélt a Szovjetunió hatalmas gazdasági és tudományos sikereiről, majd belpolitikai kérdéseket érintve, népgazdaságunk néhány sarkalatos kérdésével foglalkozott. „A tervszerű irányítási rendszer alapelvei, amelyeket a CSKP KB ja­nuári ülése hagyott jóvá, új elemeket tartalmaznak, amelyeket érvényesí­tünk gazdasági tevékenységünkben. Ilyen új elem az anyagi érdekeltség teljes mérvű felhasználása, a jogkör és a felelősség célszerű megosztása, a célszerű ár- és hitelpolitika, a tudo­mány és technika érvényesítése vala­mennyi szakaszon. Ugyanakkor azon­ban felöleljük az eddigi tökéletesített formákat és tapasztalatokat is. Mind­azt, ami pozitív volt a vállalatok ed­digi tervező munkájában és szerveze­tében, a beruházási politikában, a munkaerők mozgásának irányításában, továbbra is elmélyítjük. Mindez együttesen adja irányító tevékenysé­günk új tartalmát, amelynek az em­ber alkotó tevékenységével, szocia­lista öntudatosságával, erkölcsi tu­lajdonságaival, a szocialista gondol­kodás megszilárdítására irányuló to­vábbi nevelésével összhangban kell lennie. Ezért az új rendszert nem tekint­hetjük valamilyen lélektelen eszköz­nek, csupán olyannak, amely a ter­melés növelésére, a felhalmozás fo­kozására szolgál. Nem tekinthetjük önmagától ható tényezőnek sem, amely könnyen, minden különös erő­feszítés nélkül meghozza a bérek emelkedését, amint azt egyesek el­képzelik. Ellenkezőleg, az új rendszer elvei feltételezik a társadalmi érde­kek következetes betartását a terme­lési folyamatban s az énnek alapján történő díjazás a végzett munka mennyisége, minősége, fontossága és a dolgozók szakképzettsége szerint. Amikor azonban egyes előadásokat hallunk a népgazdaság tervszerű Irá­nyításának tökéletesített rendszeré­ről, akaratlanul az a benyomásunk, hogy az előadók megfeledkeznek a legfontósabbról, arról, hogy szocia­lista gazdasági rendszerről van szó, hogy a rendszert terv szerint, előre kitűzött célok alapján vezetjük be. Szocialista társadalmat építünk, a munkásosztály és a többi dolgozó ki­vívott politikai hatalma alapján, kom­munista pártunk politikája szellemé­ben. Bevezetjük a gazdaság irányi­­íásának új rendszerét, mint a szocia­lista társadalom fejlődését biztosító egyik fő láncszemét. S ennek, mint láncszemnek nem az a feladata, hogy lazítsa és gyengítse, hanem ellenke­zőleg, hogy szilárdítsa gazdaságunk, a nép egységét, erősítse és fejlessze a szocialista termelési viszonyokat.“ Novotny elvtárs ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Többek kö­zött hangoztatta, hogy a „világ , haladó népeivel együtt Csehszlovákia dolgo­zói is a leghatározottabban elítélik az imperialisták mesterkedéseit Indokí­nában és a világ más részein. Támo­gatjuk a szabadságukért harcoló né­peket és követeljük a gyarmati hábo­rúk azonnali beszüntetését. A Német Szövetségi Köztársaság politikájával kapcsolatban Novotny ’elvtárs han­goztatta, hogy kormányunk baráti kapcsolatok megteremtésére törek­szik a nyugatnémet kormánnyal is az egyenlőség alapján, de továbbra is követeljük München és a belőle adódó összes követelmények felszámolását. Nem ismerjük el és sohasem fogjuk elismerni az ún. Hallstein-doktrinát sem, mert ez lényegében újból külön­leges német jogot jelent, amelyet az NSZK rá akar kényszeríteni más or­szágokra. Novotn^ alvtárs befejezésül a szo­cialista tábor országainak egységével, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű feladataival fog­lalkozott. Beszédét' a bratislavai dolgozók több ízben viharos tapssal köszöntöt­ték. tV ★ ☆ Bratislava felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a város dolgozói üdvözlő levelet küldtek a Szovjetunió népeinek, amelyben örök hálájukat, és szeretetüket tolmácsolták a hősöknek, a város felszabadítóinak. /\zoknak a szövetkezeteknek, ame­lyek kevésbé előnyös termelési és gazdasági feltételek között gazdálkod­nak, valamint azoknak, amelyek hibá­jukon kívül még nem érték el a gaz­dálkodás megfelelő színvonalát, az állam pénzügyi segélyt nyújt. Az álla­mi pénzsegélyt az alábbi célokra lehet folyósítani: 1. A szövetkezetnek nyújtott káder­­segítségre. 2. A szocialista munkaversenyben el­ért jó eredményekért fizetett prémiumokra. 3. A termelés anyagi költségeinek részbeni fedezésére. 4. Az állóeszközök fejlesztésére (a talaj újraművelésére, tenyészálla­tok vásárlására, a tehénállomány saját szaporulatból történő feltöl­tésére, a gépállomás által végzett munkálatokért járó díj csökkenté­sére, lakásépítésre, beruházási építkezésekre, beleértve a kis víz­tárolókat és öntözőberendezéseket is). 5. A szarvasmarha-állomány egészsé­gi állapotának feljavítására. 6. A gazdasági-műszaki talajrende­zés keretében végzett földmunkák költségeinek fedezésére. Olvasóink tájékoztatására az egyes pontokhoz néhány rövid magyarázatot füzünk: Azok a dolgozók, akik 1960 óta a gazdaságilag gyenge szövetkezetben dolgoznak mint funkcionáriusok és a szövetkezet nem tudja számukra biz­tosítani a megállapodás szerint járó munkadíjat, a mezőgazdasági terme­lési igazgatóságtól kiegészítő fizetést kaphatnak a különbözet fedezésére." A főiskolai és a középiskolai végzett­ségű dolgozók, akik az iskola elvég­zése után azonnal a szövetkezetbe mennek dolgozni, szintén ilyen ked­vezményben részesülnek. A mezőgaz­dasági gépesítő szakon és a rá kap­csolódó felépítményi iskolán tanuló tanoneok nevelésére fordított összes költségeket az állam fedezi. Ha a szövetkezetben a szocialista munkaverseny a legfontosabb mutató teljesítésére irányul (az új technoló­gia bevezetése, elegendő termés ta­karmány biztosítása, a szövetkezeten belüli ökonómika szilárdítása stb.), a járási mezőgazdasági termelési igaz­gatóság pénzsegélyt ad, amelyet rész­ben a szövetkezet fejlesztésére for­díthatnak, részben pedig a jó ered­ményekhez legjobban hozzájáruló dol­gozók között oszthatnak el. Azok a szövetkezetek, amelyek a hegyvidéki és a burgonyatermesztési körzetekben gazdálkodnak, valamint a többi termelési körzetek gazdasági­lag gyenge szövetkezetei a termelési igazgatóságtól pénzsegélyt kaphatnak a költségek részbeni fedezésére (pl. vetőmag, műtrágya, takarmányok vagy üzemanyagok vásárlására és a folyó gépjavításokra stb.). Állami pénzse­gélyt kaphatnak a szövetkezetek az egyesítéskor is, szintén az anyagkölt­ségek részbeni fedezésére, de csak abban az esetben, ha a gazdaságilag gyenge szövetkezet magasabb gazda­sági színvonalon lévő szövetkezettel történő egyesítéséről van szó. A hegyi körzetekben gazdálkodó és gazdaságilag gyenge szövetkezetek például a kis víztárolók és öntözőbe­rendezések építésére a tényleges költ­ségek 30—70 %-ának megfelelő állami pénzsegélyt kaphatnak. Azok a szö­vetkezetek, amelyeknek kevés tehe­nük van (100 ha mezőgazdasági terü­letre 25 darabig») mindén saját neve» lésű és befolyatott' tehénért 1500 kő-“ róna prémiumot kaphatnak. Ha a szövetkezet teljesíti a szarvas­marha-állomány gümőkórtól való meg­szabadítására vonatkozó összes felté­teleket (betartja az állomány egész­ségi állapotának feljavítására vonat­kozó terv alapelveit) minden tehénért, amellyel csökkenti a gümőkóros tehe­nek számát (az 1964. VII. 1-én érvé­nyes állapottal összehasonlítva) 2000 koronáig terjedhető prémiumot kap­hat. Pénzsegélyt kaphatnak azok a szövetkezetek is, amelyek az előre­haladott gümőkóros állatokat felső utasításra likvidálták. A gazdasági­műszaki talajrendezéssel kapcsolatos egyszerű földmunkák elvégzésére for­dított költségeket a mezőgazdasági termelési igazgatóság fedezi. A kevésbé kedvező feltételek között gazdálkodó szövetkezeteknek nyújtott állami pénzsegélyt a mezőgazdasági termelési igazgatóságok útján folyó­sítják. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói ezért minél hamarább szerezzenek áttekintést a saját járásuk szövetkezeteiről, hogy azok a szövetkezetek, amelyek való­ban rászorulnak a segítségre, a se­gélyt idejében és a megfelelő mér­tékben megkapják. A szövetkezetek vezető dolgozói és tagjai pedig igye­kezzenek az így kapott pénzösszeget' elsősorban szövetkezetük fejlesztésé­re fordítani. A szövetkezének .fejlesztésére folyó­sítandó állami pénzsegélyre vonatkozó rendelet 1965. január í-főt lónPt(; élet-Ä ( -d—> Szlovákia gazdasági fejlődésének távlatai Szerdán ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának közgazdasági bizott­sága, amelynek tanácskozását Mi­­chal S a bóléik, az SZLKP KB titkára, a bizottság elnöke irányí­totta. A közgazdasági bizottság Szlovákia távlati (1966-tól 1970-ig szóló) gazdaságfejlesztési terve irányelveinek kidolgozásáról tár­gyalt. A bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy az irányelvek jóváhagyása és a negyedik ötéves terv összeállí­tása közötti időben gyors ütemben tel kell tárni, s hasznosítani kell i szlovákiai gazdasági forrásokat és tartalékokat. A bizottság tagjai szután Szlovákia 1964. évi gazda­ságfejlesztési eredményeiről tájé­­<ozódtak. Törvények-rendeletek 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. április 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom