Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-03 / 13. szám

Mi a fehérje?

májbántalmaknál a vér ammőniáktartalmát. Fenilalanin az embernél a szellemi frisseséget fokozza, az állatnál pedig annak tejelékenységét növeli. Görcsök ellen is hatásos. Xreonin hiánya esetén az állatok növekedése megáll. Xrlptofán előmozdítja a szövetképződést, résztvesz a sebek gyógyításában, javítja a perifériás vérkeringést. Valin fontos az idegrendszer szabályos működéséhez. Elégtelensége esetén mozgási zavarok lépnek fel az előagy és az izomsejtek degenerálódása észlelhető.

A többi aminósavak közül fontosak még: a Cisztin, a körmök szarusodásának alkotórésze, a juhosnál elősegíti a gyapjúképződést. Glutaminsav növeli az állatok frisseségét és termelőképességét. Xirozin elősegíti a pajzsmirigy és a vörös vérsejtek képződését. Hiánya pajzsmirigy és mellékvese zavarokat okoz, miáltal csökken a vérnyomás. Állatoknál a szőr és a bőr sötét színeződését adja. Aszperaginsav életfontosságú aminósav. Főleg a pillangósok (szója) csíraképződményeiben találhatók.

A szükségleten felül adagolt fehérjemennyiségek nem eredményezik a szervezet fehérje felépítésének fokozását, nem gyorsítják a növekedést. Amint látjuk, a fehérjekérdés megoldása tulajdonképpen vegyi folyamat, amelyet az aminósavak idéznek elő. Ezért mezőgazdasági szempontból olyan takarmánynövények termesztésére kell törekednünk, amelyek a lehető legtöbb nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazzák. Tehát a gyakorlatban arra kell törekednünk, hogy olyan takarmányokat adagoljunk állatainknak, amelyekben megtalálható a föntebb említett 10 fontos aminósav. Koehanocszky Edgár, mezőgazdasági mérnök (Cabaj)

Előkészületek

a bolygóközi űrutazásokhoz

Vese nélkül élnek

^ Qszabad földműves

Az orvostudomány az utóbbi évtizedekben jelentős haladást ért el, amely a technika hatalmas fejlődése nélkül elképzelhetetlen lenne. Ennek egyik tipikus példája egy gépezet, amely az emberi vesét helyettesíti olyankor, ha a beteg mindkét veséjét kioperálták, vagy ha az etsődleges megbetegedés következtében e szerv nem működik. Másszóval, ha elvesztette azt a képességét, hogy a vért megtisztítsa olyan nemkívánatos anyagoktól, amelyektől a szervezet vérkeringésbe bocsátással kíván megszabadulni.

A svéd egészségügy jelenleg négy ilyen művesével rendelkezik. Ezek közül az egyik a dél-svédországi Lundu város egyetemi kórházának vesegyógyászati (nefrológaii) klinikáján található, melynek vezetője a hírneves Nils Alwall professzor. Hetente kétszer jár ide öt paciens, művese közbeiktatásával végzett nyolcórás vérátszűrésre. Ezeknek az embereknek egyetlen közös bajuk van — vese nélkül élnek. Egyébként pedig 'csaknem rendes életet folytatnak és könnyebb munkát végeznek. Az orvosok úgy vélik, hogy ezek a betegek mindnyájan rendes kort érhetnek meg, feltéve, ha szabályosan eljárnak a nyolcórás gyógykezelésre.

Képünkön Siw Peterssont látjuk a 1 művesével végzett nyolcórás vér tisztítás közben. A hasonlóan sújtott Ingrid sorstársával beszélget, hogy gyorsabban teljen gyógykezelés közben az idő. A vér az alkar egyik eréből a művesébe kerül, ahonnan megtisztul - tan ugyanazon kéz másik erébe tér vissza. A nyolcórás gyógykezelés ideje alatt a gépen 120 liter vér ömlik át,

(foto: CTK - ksz)

Amit a szőlő oltásáról tudnunk kell

Csehszlovákiában a szőlő telepítési terve évenként 800—900 hektár, tehát ehhez szükséges 4500 ültetővessző számítva hektáronként kb. 4 millió gyökeres szőlővessző. Hogy ezt a mennyiséget elő tudjuk állítani, évente be kell oltanunk 50 °/o-os oltási eredmény mellett 8 millió vesszőt. Ennyi elsőosztályú alanyvessző termeléséhez elég volna 120 ha alanyvesszőtelep hektáronként 7000 vessző évi hozammal. Jelenleg bár rendelkezünk mintegy 400 ha alanyvesszőtermő teleppel, mégsem tudjuk fedezni a szükséges ültetőanyag hiányt, mert a vesszőtermő telepeink még fiatalok, alacsony a terméshozam vesszőből és alacsony a kinevelési százalék.

Karva környékén csaknem húsz éve foglalkoznak szőlő oltásával az emberek. Ez alatt az idő alatt sok tapasztalatra tettek szert az oltással és az oltvány nevelésével kapcsolatban. Az elmúlt évben pedig felépült a helyi állami gazdaságban egy hatalmas olcsó és előhajtató helyiség, melyben évente 700—800 ezer vesszőt oltanak be a munkások. Januártól kezdve naponta 50—35 ember dolgozik itt egeszen a teljes kitavaszodásig. Ez a gazdaság részére igen jelentős bevétel, mert a beoltott veszszöket maga a gazdaság termeli ki a 7 hektáros alanyiskolájában. Oltás után pedig előhajtatja, majd eliskolázza és mint gyökeres oltványokat értékesíti. A munkások részéről is előnyös az oltás, mert egész télen jóformán az időjárástól függetlenül tudnak dolgozni. Fűtött helyiségben ülve megkeresik a napi 45—55 koronát.

Az oltásba a mi iskolánk tanulói is bekapcsolódnak évről-évre. Tanulságos volt számunkra például az elmúlt év, amikor a beoltott vesszőink 95 °/o-a megeredt.

Az oltást kézzel, angol nyeives párosítással végezzük. Mint újdonságot alkalmaztuk a paraffint is. Ezt 85 C fokra melegítettük fel és a beoltott vesszőket azonnal oltás után belemártottuk egyenként a paraffinba. A forró paraffin behatolt a két összetevő nyílásai

közé és mintegy összefogta azokat. A gyökeresedés serkentésére alkalmaztuk az indolylvajsavas (Stimulátor) oldatot, amelybe minden egyes beoltott tövet a vastagabb végénél bemártottunk.

Utána következett az előhajtatás, ami a ládákba rakott, fűrészporba ágyazott oltványok meleg kezelése. Ez mintegy 16 napig tartó 24—28 C fokon történt 90 % relatív páratartalom mellett. Április végén már az előhajtatás befejeződött és 10—12 napig lassanként hozzászoktattuk az oltványokat a szabad levegőhöz. Amikor pedig a talaj hőmérséklete elérte a 10 C fokot, kiraktuk őket gyökereztető iskolába.

A gyökereztetés rendkívül jól sikerült és 61 % első osztályú ültetőoltványt nyertünk. Tájékoztatás végett közlöm, hogy az országos átlag 40 % körül van. Hasonló jó eredményt értek el a helyi állami gazdaság dolgozói is, azzal a különbséggel, hogy ők közel fél millió vesszőt iskoláztak el, míg mi csak pár ezret. Az ő eredményük 50 °/o-os elsőosztályú vessző volt. Kísérletképpen alkalmazták az oltógépet is, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és jóval alacsonyabb eredési százalékot nyertek. Ä „V“ .alakúra oltó gép még tökéletesítésre szorul. Ugyanis az összeillesztés nem jó és így az oltás igen hamar szétesik.

Vasas Ferenc, .

Szőlészeti Iskola, Karva

Épül a legnagyobb borpince

Jelenleg a világ legnagyobb borpincéjé Franciaországban van. Ezernyolcszáz vagon bor tárolható benne. Két év múlva azonban a legnagyobb borpincével Jugoszlávia rendelkezik majd,

mivel 1900 vagon bort befogadó pince építését kezdte meg. A pince-térségeken kívül azonban háromemeletes föld feletti pincéje is lesz, melybe 300 kisebb beton-tárolót építenek be. 1966-ban

épül fel a pince adminisztratív épülete, valamint a teljesen automatizált présháza. A legkorszerűbb berendezéssel felszerelt borpince építési költsége meghaladja a 3,3 milliárd dinárt.

Ésszerű szakosítás

Szóló és takarmány

Egy átlagember azt kérdezné, mi köze a kettőnek egymáshoz. Nos, köze éppenséggel nem sok, de azért van valami kapcsolat közöttük. Hogy mi, kérdezzék meg a mysleniceieket.

Myslenice a Kis-Kárpátok lejtőjén fekszik. Ezek után mondani sem kell, hogy jobbára szőlőtermesztésből él a szövetkezet. Tavaly a pénzbevételek 30 százaléka a szőlőből származott. Igaz, jő termés volt. Ez azonban egy csöppet sem csökkenti Fiser, Doman és Witich elvtársak által vezetett szőlőtermesztő csoportok érdemeit.

Aki csak egy kicsit is ért a szőlőtermesztéshez, tudja, hogy a szőlőbe nagyon sok trágya kell. Sok istállótrágya pedig csak az állattenyésztésből nyerhető.

A mysleniceiek szőlőtermesztésre szakosítanak, ami természetes. Azonkívül azonban a szarvasmarha-tenyésztést részesítik előnyben. Tavaly például megkezdték a sertéstenyésztés felszámolását. Emiatt a sertéshúseladás tervét' sem teljesíthették. Annál jobb eredményeket értek el a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben. Az évi tervet 61 582 literrel túlteljesítették.

Vajon mi a titka az állattenyésztők sikerének? Silhar elvtárs, a zootechnikus véleménye szerint a javuló takarmányellátásnak köszönhető ez a fellendülés. Bár az elmúlt évben aszály sújtotta a szövetkezetét, és gabonafélékből nem érték el a kívánt hozamokat, a takarmánynövényeknek nem ártott a szárazság. Nem sajnálták a költséget és öntözték a vetésterületet'. Szálastakarmányokból például a

tervezett 60 mázsa helyett' 77 mázsát takarítottak be hektáronként.

Az idén tovább fokozzák a takarmánytermesztést. Nemcsak a jószág miatt. A szőlőtelepítményeket is bővíteni akarják. A távlati tervek szerint 1970-ig 300 hektárra gyarapítják a szövetkezet szőlőtelepítvényeit. Ezért a sertéstenyésztésről teljesen áttérnek a szarvasmarha-tenyésztésre, mert ez a trágyagazdálkodás szempontjából előnyösebb.

S a mysleniceiek a jövőben is a jövedelmezőbb gazdasági ágakat részesítik előnyben. Ezért került egy kalap alá a szőlő a takarmánynyal, s lényegében ez a szakosítás és gazdaságfejlesztés leghelyesebb és legcélszerűbb útja. P. L.

1965. április 3.

talmazzák, s fehérjéjük legközelebb áll az állatokéhoz. Egyetlen kivétel a szója, amely mind a szemtermésben, mind pedig a növény szárában megfelelő arányban tartalmazza a 10 nélkülözhetetlen aminosavat. így a szóját húspótlónak is tartják.

AZ AMINÓSAVAK AT HÁROM CSOPORTBA OSZTJUK

0 Növekedésnél nélkülözhetetlen aminósavak: Arginin, Hisztidin, Izoleucin, Leucin, Lizin, Metionin, Fenilalancin, Treonin, Triptofán, Valin.

0 Nélkülözhetők ugyan, de gyorsítják a növekedést: Cisztin, Glutaminsav, Prolin, Szerin, Tirozin.

0 A növekedést nem befolyásoló nélkülözhető aminósavak: Alanin,

Aszperaginsav, Citrulin, Glikokoll, Oxiprolin.

Mi a szerepük ezeknek az aminosavaknak? Arginin a májban és a vesében található. Elősegíti a madarak tollának kifejlődését. Hisztidin fokozza a vérkeringést. Izoleucin a hormonrendszert aktivizálja, hiánya esetén a csíramirigyek a máj és a mellékvesék degenerálódnak. Leucin emeli a tej mennyiségét és fokozza zsírtartalmát, Lizin a csontnövekedést és a csontosodást mozdítja elő, serkenti a sejtosztódást. Hiánya törpenövés és a csontosodás gátlása, valamint a hallási zavarok fennállása. Metionin gátolja a máj zsírosodását, csökkenti a

Egyjre gyakrabban olvasunk arról, hogy a mezőgazdaság világszerte fehérjehiánnyal küzd. Mindenütt igyekeznek utat és módot találni arra, hogy a fehérjehiányt megszüntessék. Erre kétféle mód van, mégpedig a fehérjedús takarmányok termesztése, á ott, ahol ez teljes mértékben nem lehetséges, a hiányt mesterséges, azaz vegyi úton előállított úgynevezett szintetikus fehérjével pótolják.

De hát mi is az a fehérje, amiről óly sokat hallunk és olvasunk? Az élő szervezet számára a felépítő szerves vegyületek közül legfontosabb a fehérje, enélkül nincs élet. A fehérje az élő sejt legfontosabb alkotóeleme. Az állati és a növényi fehérje közt az a különbség, hogy amíg a növények maguk állítják elő a fehérjét a rendelkezésükre álló nitrogénből, legyen az akár a talajból, vagy mint a pillangósoknál, a levegőből, a gyökereken élő baktériumok (Bacterium redicicola) Segítségével, addig az állati szervezetnek nincs meg az a képessége, hogy maga termelje a szükséges fehérjét, hanem azt táplálék formájában veszi fel.

Ezért fontos a fehérjedús takarmánynövények termesztése. A növényi eredetű takarmányok nitrogéntartalmú anyagait nyersfehérjének nevezzük. Ha ebből kivonjuk az emészthetetlen anyagokat, akkor megkapjuk az emészthető fehérje mennyiségét, amely az állati test működése céljából nélkülözhetetlen és semmiféle más anyaggal nem helyettesíthető.

A fehérje legfontosabb alkotóelemei az aminósavak. Ezekből a tudomány jelenleg mintegy 25-öt ismer, ameiyek a fehérjék fölépítésében résztvesznek. Kísérletek után kiderült, hogy az egyes fehérjék tápértéke nem azonos. így a fehérje biológiai értéke is különböző. Ez attól függő, hogy milyen aminosavakból épül fel a fehérje. Ugyanis van 10 olyan aminosav, amelyet a tápláléknak feltétlenül és állandóan tartalmaznia kell. mert máskülönben a szervezet leromlik és végül is elpusztul. Bármely nélkülözhetetlen aminósav hiánya az egész fehérje anyagcsere-zavaráshoz vezet, mert ha közülük egyik is hiányzik a táplálékból, úgy a szervezet arra kényszerül, hogy saját fehérjéiből bontson le annyit, amennyit a hiányzó aminósav szolgáltatna, s ez fennáll akkor is, ha az-aminósavak égy’részét .néhány őrás időkülönbséggeT adagolják a táplálékhoz. Az állati fehérje mind a tíz nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazza, a növénvek ellenben nem. A 25 aminósav közül olyanokat is találunk a növényekben, amelyek nem feltétlen szükségesek, azaz •mással is pótolhatók, de nem mind a fentebb említett tíz szükségeset pótolhatják. Ugyanis a növényekben a test minden része tartalmaz ún. szabad, azaz a fehérjéhez nem kötött aminosavat.

Legtöbb fehérjét a hüvelyesek tarszokatlan körülményeihez, mint a kísérlet befejezése után újra a normális élethez. A szovjet tudósok azzal magyarázzák ezt a meglepő megfigyelést, hogy az ember alkalmazkodó képessége a hosszú űrutazás során fellépő nem kívánatos tényezők tartós hatására megromlik.

A kísérleti személyek fizikai és idegállapota az egész kísérlet során megfelelő volt, csak a kabin elhagyása előtt jelentkezett kisebb fokú romlás állapotukban. Érdekes, ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy a mesterségesen utánzóit űrutazás 10, 20, 30, 60 vagy 120 napig tart-e, az átmeneti visszaesés szabályszerűen mindig jelentkezik á kabin elhagyása előtt. Ez annak fontosságát igazolja, hogy az űrutas-jelölteket megfelelően fel kell készíteni az előre meghatározott időtartamú kísérletre. Az összegyűjtött gazdag megfigyelési anyag különben már lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbben szervezzék meg a hosszú űrutazásra induló űrhajósok életét, előkészítsék a Föld körüli űrállomásokon való hosszabb tartózkodást és a szükséges munkák elvégzését az űrben.

A sikeres bolygóközi utazásokhoz természetesen még számos elméleti és gyakorlati feladatot kell megoldani. Sok gondot okoz még például a bolygóközi útra induló űrhajók pontos navigáoiója, ez lényegesen más feladatok megoldását teszi szükségessé, mint a földközelben végrehajtott űrrepülések vezérlése, irányítása. Minthogy a bolygóközi útra induló űrhajókat a tervek szerint az űrben építik, szerelik majd össze, bonyolult manővereket kell majd végrehajtani, széles határok között változtatni kell az űrhajók, száilitórakéták sebességét, és ugyancsak szükség lehet pályaelemeik nagyfokú korrigálására is.

Ebben a tekintetben nagyjelentőségűnek számít, hogy Pontrjagin szovjet akadémikusnak sikerült olyan matematikai módszert kidolgoznia, amely lehetővé teszi a legkedvezőbb repülési pályák legbonyolultabb problémáinak megoldását is az égimechanika törvényei alapján. Egy belga professzor már be is számolt róla a kongresszuson, hogy Pontrjagin módszerével sikerült meghatároznia az optimális bolygóközi utazás feltételeit a rakétahajtómű többszöri bekapcsolásával.

Pontrjagin akadémikus új matema- 1 tikai módszere nagy segítséget nyújtott más szovjet kutatóknak a „fotonvitorlások“ útjának elméleti előkészítéséhez. Az a gondolat, hogy a fény ! nyomásának hasznosításával továbbit- i sanak nagy terheket az űrben nagy : távolságokra, nem új, de első ízben szovjet kutatók végeztek pontos el, méleti számításokat ilyen bolygóközi utazások előkészítésére. Grodovszkij, , ívanov és Tokarjev kutatók számításai szerint az ilven fotonvitorlás ugyan J lassan gyorsulna, de 105 nap alatt ( elérhetnénk vele a Marsot.

Ezek az elméleti és kísérleti vizsgá. latok is arra mutatnak, hogy az ember , nemcsak sikerrel kijutott már a világűrbe, hanem széleskörű munkával elő ' is készíti útját a távoli partok, idegen i világok felé.

A világ első csoportos űrutazását lebonyolító Voszhod űrhajó, az „űrtrojka“ még „csupán“ 24 órát töltött az űrben Vlagyimir Komarov, Konsztantyin Feoktyiszov és Borisz Jegorov űrhajósokkal a fedélzetén, de aligha van már messze az idő, amikor az ember elindul az első bolygóközi űrutazásra, heteket, hónapokat töltve a világűr sivatagjában. A Szovjetunió tudományos laboratóriumaiban nagyszabású kutatásokat végeznek a hoszszú időtartamú űrutazások előkészítésére; e vizsgálatok néhány érdekes eredményét, részletét, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség varsói kongresszusán isirtertették a szovjet delegáció szakértői.

■ Nagy érdeklődéssel fogadták a kongresszus résztvevői egyebek között Lebegyinszkij szovjet orvos-tudós előadását, amelyben ismertette a legújabb űrsztimulátoros kísérletek eredményeit. E kísérletek során űrhajósjelöltek 120 napot töltöttek egy hermetikusan elszigetelt kabinban, olyan körülmények között, amelyek megfeleltek egy hosszabb kozmikus utazás feltételeinek. A vizsgálatok legnagyobb meglepetése, hogy az ember könnyebben alkalmazkodik az űrkabin