Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

A népgazdaság irányításának új aíapelveiröl Zöld jelzést kapott a vita és a kezdeményezés „Tekintettel arra, hogy nálunk teljes mértékben győzelemre jutottak a szocia­lista termelési viszonyok, rátérhetünk a szervezés és az irányítás új, tökéle- ij tesített formájára, jobban kihasználhatjuk a jelenlegi gazdasági alapot és < mindazokat a demokratikus formákat, amelyek közvetítésével az irányítás elő- t segítheti szocialista társadalmunk élete valamennyi pozitív vonásának elmélyí- J tését.“ (Antonín Novotny elvtárs újévi beszédéből) -i Elteltek' az új esztendő első hétköznapjai. A jóbarátok, ismerősök, , munkatársak elmondták egymásnak újévi jókívánságaikat. Az ország népe ismét nagy lendülettel látott munkához, hiszen szocialista ország­építésünk új, fontos szakasza előtt állunk. Az eddig végzett munka alapja új hozzáépítést követel, méghozzá egyre gyorsabban és egyre jobban, mint eddig. Ezekkel a gondolatokkal ismertetjük meg az aláb­biakban olvasóinkat is. tok érdekeltek lesznek az általuk előállított termékek eladásában is. Saját brutto jövedelmükből kell fe­dezniük a termelőeszközök kamatát, a hitelek visszatérítését és kamatát, saját beruházásaikat és a nyereségnek az állami költségvetést érintő részét. A fennmaradó összegből fizetik ki a béreket, a prémiumot, a különjutal­­makat és a speciális feladatok sike­res elvégzéséért járó díjat. A dolgo­zók attól függően kapják fizetésüket, hogy a vállalat hogyan tudja értéke­síteni termékeit. Á bérek forrása te­hát a valóban elvégzett termelőmunka lesz. Az árpolitika is rugalmassabbá válik A népgazdaság irányifásának új rendszerében az eddiginél fontosabb szerepet játszanak majd az árak, mint gazdasági eszközök. Fokozatosan sor kerül arra, hogy az árak elsősorban a társadalmilag szükséges termelési költségeket fejezzék ki, valamint bi­zonyos mértékben a kereslet és kíná­lat közötti kapcsolatokat és ösztönöz­zenek az új, a műszakilag fejlett és jobb minőségű termékek gyártására. Fokozatosan az árak három típusa alakul ki. 1. A szilárd árak, amelyekéi a köz­ponti szervek állapítanak meg. Ilye­nek a nyersanyagok és az energia, valamint a kiskereskedelemben az alapvető létszükségleti cikkek árai. 2. Limitált árak, amelyeknek alsó és felső határát a központi szervek állapítják meg. Ez vonatkozik az áruk többségére. 3. Szabad árak, vagyis azok, amej lyek a szállító és a vásárló között létrejött szerződéstől függnek, vagy amelyeket a belkereskedelmi szervek állapítanak meg tekintetbe vév? a keresletet és a kínálatot. Természetesen az ártipusokaf folya­matosan vezetjük be attól függően, ahogyan azt a piacon kialakuló hely­zet lehetővé teszi. Az új rendszer a kereskedelmet is arra ösztönzi majd, hogy az iparhoz hasonlóan messze­menően alkalmazkodjék a lakosság igényeihez. KI épgazdaságunk irányításának új elveit folyamatosan ez év ele­jétől vezetjük be, hogy azok I960, január elsején, az 1970. évig szóló új népgazdaság fejlesztési ötéves terv megindulásának időpontjában már hazánk népgazdasága irányításának alapját képezzék. (no) • HELYREIGAZÍTÁS 3 Lapunk január 9-i száma 3-i'V • oldalán közölt „Harc a szarvas- S marha-gümőkór ellen“ című eije­• künk második bekezdése kilencedik • sorának mondatát így helyesbít- S jük: „Érdemes megemlíteni, hogy 3 1959-ig csak öt szövetkezet • szarvasmarha-állománya volt gü- X mökórmentes .,A sajnálatos 3 tévedésért az olvasó és a szerző • elnézését kérjük. Szerkesztőség különböző változtatásokra van szük­ség, hanem a tervszerű Irányítás tö­kéletesítésére, A gazdasági élet irányításának ter­vezett új rendszere célul tűzi ki, hogy a termelés fontos részévé váljon az értékszámítás, a visszatérülési szá­mítás, a költségkalkuláció és több más módszer, amelynek révén meg­­állapítható, hogy egy bizonyos akció kifizetődik-e és milyen haszonnal jár. A költségvetés és a jövedelem összhangja A nepgazdasagi tervnek az íé'sz a feladata, hogy biztosítsa a folyamatos és arányos fejlődést. Az új irányítási rendszerben az üzemeknek érdekében áll, hogy a termékek minőségét állan­­dóan fejlesszék és így elégítsek ki az állandóan növekvő fogyasztást. Ugyan­akkor érdekükké teszi, hogy a ter­­melést egyenletesen és gazdaságosan fejlesszék az összes természeti és műszaki források, valamint a dolgo­zók aktivitásának optimális kihaszná­lásával. A fő cél olyan gazdasági fel­tételek megteremtése, amelyek bizto­sítják a társadalmi, üzemi és egyéni érdekek összhangját. A jövőben minden üzem és egyén jövedelme attól függ, hogyan teljesíti gazdasági feladatát. A műszaki fejlő­désben és a gazdasági eredmények-' ben mutatkozó lemaradások bércsök­kenést vonnak maguk után. Az árat, a nyereséget, a bért, a hitelt felhasz­nálják az üzemek a termelés haté­konyságának • növelésére. A kamat­­politika rendszere arra kényszeríti majd az üzemeket, hogy megszűn­tessék a korszerűtlen termelést és műszakilag modernebb termékeket állítsanak elő. Az Irányítás alapja természetesén továbbra is az ötéves népgazdaság­fejlesztési terv lesz, amelynek előké­szítésében a központi tervezők és az üzemek szorosan együttműködnek. Az éves terveket a vállalatok, trösz­tök dolgozzák ki. A termelő üzemek­nek két fajtája lesz; a) szakágazati vállalatok (tröszt), amelyekhez több azonos vagy hasonló profilú üzem tartozik és b) az úgynevezett kombinátok. A termelőüzemek mindkét fajtájá­nak élén Igazgatóságok állnak. Ezek alá tartoznak az összes hozzájuk csa­tolt üzemek és gyárak, a kutató- és tervezőintézetek, az eladással foglal­kozó szervezetek, a külkereskedelem­mel foglakozó osztályok stb. Az igaz­gatóságok szoros kapcsolatát a ter­meléssel az biztosítja, hogy fizetésü­ket a termelési eredményektől füg­­gően kapják. Az új irányítási rendszer egyik figyelemre méltó tényezője, hogy a szakágazati vállalatok és a kombiná­A CSEHSZLOVÁK TÜZÉRSÉG NAPJA Minden év január 15-én hagyományosan a csehszlovák tüzérség napjáról emlékezünk meg. Ezen a napon a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest tüzérezrede pusztító csapást mért a német fasisztákra Jaszlo len­gyel városka mellett. A csehszlovák tüzérség napjának idei megemlékezése méltóképpen illesz­kedik be hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 20. év­fordulójának ünnepség-sorozatába. Felvételünkön: néphadseregünk páncéltörő alakulatainak tagjai állandóan fokozzák harci készségüket. Foto: CTK Egy kis visszapillantás Még 19Ő2 nyarán 32 oldalas do­kumentum jelent meg „A szo­cialista társadalom további fejleszté­sének távlatai" címmel. A dokumen­tum Csehszlovákia Kommunista Pártja fő Irányelveit összegezte a XII. párt­kongresszus előtt, s felsorolta a nép­gazdaság fejlesztésében mutatkozó problémákat. Néhány hónappal később a kongresszus mind nyomatékosabban Húzta alá az irányelvekben mutaikozó problémákat és zöld jelzést adott » vitának, kezdemenyezésnek, az új út feltárásának. A kiindulópont a műit és a jelenlegi helyzet gondos eiemzese. Erre azért volt szükség, mert a pyorsütemü és örvendetes fejlődés sok szempontból elterelte a figyelmet azokról a prob­lémákról, amelyek a népgazdaságban 1961 második felében és 1962-ben az ipar termelésében a kereskedelemben és a lakosság ellátásában is megmu­tatkoztak. Ezek okait a XII. kongresz­­szus három pontban foglalta össze: a) zavar támadt a népgazdaság arányos fejlődésében. Ennek követ­keztében fokozódott az ösztönösség és feszültség keletkezett a termelés és a fogyasztás lehetőségei között: b) nem értékelték megfelelően a mezőgazdaság jelentőségét a népgaz­daság általános fejlődése és ezzel összefüggésben az életszínvonal emel­kedésének biztosítása szempontjából: c) háttérbe szorult a demokratikus centralizmus elve, amelyet a szocia­lista gazdaságban az irányító és szer­vező munka minden területén be kell tartani. A kongresszust követő vita kezde­ményezője és irányítója pártunk Köz­­'pnti Bizottsága volt, amely munka­­‘•oportokba tömörítette az ország óbb száz kiváló közgazdászát és fel­adatukká tette, hogy pontosan ele­mezve a jelenlegi helyzetet, dolgozzák ki a gazdasági irányítás tudományos alapokon nyugvó új rendszerét. A mintegy kétéves elemező munka ered­ménye a később vitára bocsátott ter­vezet volt népgazdaságunk irányítá­sának tökéletesítéséről. Az elemzés megállapífoffa, hogy gazdasági Irányításunk jelen­legi rendszerének elavultsága több tényezőben jut kifejezésre. Bizonyos­sá vált, hogy ez nem biztosítja a munkatermelékenység megfelelő nö­vekedését, nem ösztönöz megfelelően a termelés műszaki fejlesztésére, a legfontosabb termelési ágak korszerű­sítésére. Az eddigi módszerekkel nem biztosítható a termékek minőségének, műszaki és esztétikai színvonalának növelése sem. Mindebből közgazdászaink az? a következtetést vonták le, hogy nem Losonc felszabadulásának ünnepségei Ez év január 14-én múlt 20 éve, hogy a szovjet hadsereg felszabadí­totta Losonc városát és környékét. A nagy évforduló tiszteletére nagy­szabású ünnepség-sorozat zajlott le, amelyen részt vett Michal C h u d í k elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZNT elnöke, továbbá a közép­szlovákiai kerületi pártbizottság küldöttsége, továbbá az MSZMP balassa­gyarmati járási bizottságának képviselői is. dében pártunk és kormányunk nevé­ben üdvözölte a járás és a város kép­viseletében megjelenteket és Losonc valamennyi polgárának jókívánatait tolmácsolta. Chudík elvtárs elmon­dotta, hogy Losonchoz és környékéhez kommunista pártunk, forradalmi moz­galmunk, a szociális és a nemzeti fel­szabadításért vívott harcuk sok ese­ményre fűződik. Losonc és környéké híres huszita hagyományairól, lakosai­nak az urak hatalma ellen vívott har­cairól, valamint a szlovák, a cseh, va­lamint a magyar dolgozók szoros ba­ráti kapcsolatairól. Á város és kör­nyékének népe ma is ápolja a népek és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzetei szilárd nemzetközi egységének hagyományait. Chudík elvtárs ezután méltatta azo­kat az eredményeket, amelyeket a fel­szabadulás óta Losonc városa és kör­nyékének dolgozói értek el a szocia­lista országépítésben. Az ünnepi díszbe öltözött varos lolgozói szeretettel köszöntötték kö­rükben a becses vendégeket. Az ün­nepségek során kegyeletadással emlé­keztek meg az elesett szovjet hősök­ről. Koszorúkat helyeztek el a szovjet katonák emlékművénél, a román ka­tonai temetőben, valamint a román katonák emlékművénél is. A délutáni órákban a losonci városi pártbizottság, a Nemzeti Front helyi bizottsága, valamint a városi nemzeti bizottság együttes ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vettek a felszaba­dulási ünnepségekre érkezett küldöt­tek, valamint a dolgozók képviselői. Mighal Chudík elvtárs ünepi beszé-AIÜJJJJ fÖlDNVVIS válaszol Lapunk tavalyi, 101-es számában már közöltük, hogy ez év január 1- től életbe lépett az új szociális biz­tosítási törvény. Ezt követően több olvasónk kéréssel fordult hozzánk, hogy szociális biztosításuk, illetve nyugdíjjogosultságukra vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyújtsunk. Cs. Lajos, hetényi olvasónk kér­dezi: Bár 1911-től munkaviszony­ban voltam, miért kapok csak 400 korona nyugdíjat? Válasz: Elöljáróban megjegyez­zük, hogy az új törvény csak az 1965. január l-től nyugdíjra jogosultak szociális biztosítására vonatkozik. Eszerint a ledolgozott éveket már L918. október 28-tól beszámítják. Nyugdíjjogosultságát és nyugdijának magasságát még az előzőleg érvény­ben levő törvény és a biztosítás ér­telmében számították ki. Bővebb fel­világosításért forduljon a helyi-, illetve a járási nemzeti bizottság szo­ciális ügyekkel foglalkozó osztályához ss kérje ügyének felülvizsgálását. L. János, nagyszclmencl olva­sónk a szövetkezei tagok szociális biztosításával kapcsolatban arra kér választ, hogyan számítják be a szövetkezet megalakulása előtt ledolgozott éveket. Válasz: A mezőgazdasági dol­gozók szociális biztosítása 1948. ok­tóber 1-én lépett életbe. Eszerint a szövetkezetben ledolgozott évekhez természetesen hozzászámítják azokat •íz éveket is, amelyeket mint magán­­lazda vagy mezőgazdasági munkás dolgozott I», ha ebben az időben ’endszeresen fizette a szociális biz­­;osltás diját, illetve bizonyítéka van 'óla, hogy szezonmunkásként vagy illandó alkalmazottként dolgozott a mezőgazdaságban. Ezenkívül az EFSZ vezetősége külön-külön is elbírálja dós tagjainak szociális biztosítási ké­­•elmét, amennyiben valaki kéréssé! fordul hozzá. A Nemzetgyűles elnökségének üléséről A Nemzetgyűlés elnökség? jóvá­hagyta a nemzetgyűlési szervek vég­érvényes munkatervét, amely első­sorban a népgazdaság legfontosabb ágazataira vonatkozó elvi jellegű kér­dések megvitatására, s megoldására vonatkozik. A nemzetgyűlési szervek ellenőrző tevékenységüket a népgazdaság fel- , lendítését gátló, hosszadalmas meg- j oldású problémákra, például a mező- \ gazdasági gépesítés minőségével, ( egyes ipari termelési egységek építé- ] sével stb. összefüggő kérdésekre ossz- , pontosítják, (ctk) [ terület alapján határozzák meg, még­pedig: Egyéni gazdák tulajdonában levő sertések: minden megkezdett hektár szántóterület után 35,— Kcs, a legke­vesebb azonban 50,— Kcs. EFSZ-tagok tulajdonában lévő ser­tések (0,5 ha-ig és földterület nélkül): a pausáldíj 50 korona. Tenyéazkecskékért darabonként 36 korona. Biztosíthatók lösznek továbbá lovak is haszonértékükre, 1—12 éves ko­rukig, tenyószlovak 1—14 évig, egész­séges és tenyésztési célúknak meg­fejelő állapotban. Ezek a lovak meg­határozott biztosítási összegekre biz­tosíthatók. (Például; mezőgazdasági lovakat és csikókat 3 éves korukig 4,5 %-os díj ellenében, versenylova­kat — sík- és akadályversenyeket is beleértve, 9 %-ért), A gazdasági állatok biztosításának új módozatai lehetőséget nyújtanak a tenyésztőknek, hogy az- állatok el­hullása vagy kényszervágása esetén ne szenvedjenek anyagi kárt és ez­által is növelhető lesz földművelőink érdeklődése az állattenyésztési ter­melés fokozottabb termelékenysége iránt. Dr. f.adislav Rránik, az Állami Biztosító vezető dolgozója c)' a vágóhídi ár és a felvásárlás haszonér tekének pausálblztosításáért minden megkezdett hektár után 65 korona, legkevesebb 180 korona. 2. Háztáji gazdálkodók, 0,5 ha-nál kisebb mezőgazdasági földterület tu­lajdonosai és földnélküliek szarvas­­marháiért: a) vágóhídi ár biztosítása — pati­­sáldij 74 korona, b) a haszonérték biztosítása — pau­sáldíj 106 korona, c) a vágóhídi ár és a haszonérték biztosítása — pausáldíj 180 korona. Az Állami Biztosító azonkívül EFSZ- tagok és egyéni gazdálkozók, továbbá 0,5 hektárnál kisebb földterületen munkálkodók és földnélküliek részére is köt biztosításokat sertéskárok el­len, a vágóhídi ár magasságáig (leg­kevesebb az elválasztott malacok fel­­vásárlási árának magasságáig). A biz­tosítás kiterjed a tulajdonos vala­mennyi sertésére, amennyiben 6 he­tesnél idősebbek és élősúlyuk legke­vesebb 12 kg. A biztosítási dijat a tenyésztő részére pausálösazégben állapítják meg, amennyiben az illető EFSZ-tag, .0,5 hektárnál kisebb kiter­jedésű mezőgazdasági földterület tu­lajdonosa vagy földnélküli. Egyéni gazdálkodók esetében a biz­tosítási dijat a megművelt szántó­; mutatta, hogy Szlovákia területen csak I elenyésző számban találhatók teto­■ vált tehenek, s ezáltal csak minimális számú tehén volt biztosítható teljes • értékére. ; Az eddigi helyzet’ megszüntetése s érdekében az Állami Biztosító módo­- sította a gazdasági állatok biztosítá­- sát. Az új szabályzat alapján szövet­­: kozeti-háztáji vagy egyéni gazdálko­- dók tulajdonában a szarvasmarha-5 állomány együtt — pausálban bizto­- sítható, anélkül, hogy az egyes áüa­- tok tetoválása vagy pontos megjelö-1 lése feltételt képezne. Az áilomány-2 ban bekövetkezett változások a biz­- tosítás tartama alatt ezentúl nem be­- folyásolják a biztosítás érvényessé­- gét, A gazdasági állatok biztosítása- eddig elvben rövid tartamra, 1 évre- szólt. Az új módozat lehetőséget nyújt- hosszabb tartamú biztosítás megkö­­í lésére, folytatólagos biztosítási díj- fizetése ellenében. c A díjszabások a következők: i X. Egyéni gazdálkodók szarvasmar­■ háiért — g mezőgazdasági földterület t minden megkezdett hektára után — t a) a vágóhídi árért 3Q.— korona ~ legkevesebb 74.— korona; b) a felvásárlási haszonórt’ck biz­tosítása darabonként minden meg­kezdett hektár után 35.— korona, legkevesebb 106 korona; Pártunk Központi Bizottságénak múlt év XI. 26. és 27-én a mezőgaz­daság fejlesztésével foglalkozó vitája folyamán is kifejezésre jutott, hogy nemcsak a szövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban, hanem a háztáji és egyéni gazdaságokban is mindent el kell követni a szarvasmarha-tenyész­tés fokozása érdekében. Az Állami Biztosító az eddigi sza­bályzat alapján e gazdaságok részére a háztáji csoportos biztosítások és az egyéni gazdálkodók csoportos biztosí­tásai keretében a vágási ár magassá­gáig fedezte az állatkárokat. Lehetővé tette továbbá haszonállatok (fejőste­henek) biztosítását is a felvásárlás haszonértékében, amennyiben a biz­tosításra ajánlott állat előzőleg osz­tályozva volt. Az állatbiztosításnak e módozatát azonban megnehezítette az a körülmény, hogy a Mező-, Erdő­ás Vízgazdasági Minisztérium rende­letére a szarvasmarha-állomány fel­újításának megjavítása érdekében fö­löslegessé vált a haszonállatok osztá­lyozásának végrehajtása (J 50 6X3/64- ziv. sz. rendelet). Az Állami Biztosító a rendelet érvénybe lépte után Utasí­tás adott ugyan, hogy a fejőstehenek Haszonértékre Szóló biztosítása azzal a feltételeiiel folytathatók, ha a biz­tosított aljat fülén tartós tetoválást végeztek; a gyakorlat azonban azt 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. január X6. A állatbiztosítások új módozatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom