Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-27 / 8. szám

MICH AL C H U D f K elvtárs beszámolójából az SZLKP KB ülésén A népgazdaság új irányításának feladatai Szlovákiában I Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága február 18-án és 19-én ülést tartott, amelyen Michal C hji d í k miniszter, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tartott beszámolót pártunk Központi Bizottságának a tervszerű népgazdaság-irányítás töké­letesítéséről szóló határozatával kapcsolatban._________ CHUDIK elvtárs beszédének első részében foglalkozott hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása közelgő 20. évfordulójának jelentőségével, to­vábbá rámutatott dolgozó népünk épí­tő munkájának eredményeire, amelye­ket Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével értünk el szabad életünk húsz éve alatt. Hangsúlyozta, hogy erre éppen ma van szükség, amikor a népgazdaság új irányítási rendsze­rének bevezetése előtt állunk, ami nagy érdeklődést váltott ki barátaink és szövetségeseink, valamint ideoló­giai és politikai ellenfeleink és ellen­ségeink körében is. A termelőerők kedvezőbb elosztásáért Chudík elvtárs kifejtette, hogy ha­zánk gazdasága belsőleg megszilár­dult, termelési bázisa bővült és állan­dóan növekedtek a felhalmozott for­rások. Ez lehetővé tette a termelő­erők fejlődésének gyors előrehaladá­sát, a társadalom szociális-gazdasági struktúrájának mély változásait és kedvező feltételeket teremtett a szo­cialista társadalom fejlődése maga­sabb fokának eléréséhez. Csehszlovákia gazdaságának bekap­csolása a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásba jelentősen befolyásol­ta Szlovákia helyzetét is. A szocialista országokkal, különösen pedig a Szov­jetunióval való gazdasági együttmű­ködésünk elmélyítése lényegesen hoz­zájárul a csehszlovák külkereskede­lem terjedelmének növeléséhez. Ha arról beszélünk, hogy Szlovákia gaz­dasági megújhodása a CSKP program­jának realizálásával kezdődik, vagyis a csehszlovák népgazdaság tervszerű szocialista építésével, e folyamat má­sik oldalát is meg kell említenünk éspedig, hogy Szlovákia belső forrá­sainak kihasználása — legyen az a munkaerő-,' nyersanyag-, vagy más tartalék, amely a csehszlovák szocia­lista gazdaság fejlődéséhez jelentősen hozzájárult és hozzájárul ma is. Szlovákia foglalkoztatottságának gyors növekedése valamennyi férfi munkaerő teljes aktivizálását jelen­tette, A női munkaerőkből még jelen­tős tartalékokkal rendelkezünk, ami abból következik, hogy vannak több­­gyermekes családok s a nők foglal­koztatottságát befolyásolják a szét­szórt települések is. Szlovákiában a foglalkoztatottság fokozatosan megközelíti a cseh kerü­letek összetételét, vagyis az olyan struktúrát, amely a gazdaságilag fej­lett országokra jellemző. A gazdasági eszközök jobb kihasználásáért egybehangolásával, hanem főleg an­nak az elvnek a betartásával is össze­függ, miszerint a tervelőkészítés min­den szakaszában mind szakágazati, mind pedig területi szempontból egy­aránt meg kell ítélni a tervdokumen­tumot. A központi irányítás — a szlovák nemzeti szervek is ennek egy részét alkotják — egyik legfontosabb fel­adata Szlovákia távlati gazdaság-fej­lesztésének és gazdasági tervezésének elbírálása lesz. Ezzel kapcsolatban Chudík elvtárs részletesen foglalkozott a szlovákiai párt- és állami szervek feladatával és jogkörével is. Az SZNT szerveinek tevékenysége és jogköre kiszélesítésével kapcsolat­ban számos határozat foglalkozik, amely megszünteti a szlovák nemzeti szervek tevékenységének leszűkített értelmezését. Az 1964 májusában hozott doku­mentum alkotó módon megszilárdítja az SZNT-nek az alkotmányban biz­tosított helyzetét, abban az értelem­ben, hogy az SZNT nemcsak az állam­hatalom és az államigazgatás szerve, amelynek hatáskörébe csak a nemzeti és regionális jellegű ügyek tartoznak. Az SZNT helyzetéből eredően egyúttal az országos politikai és gazdasági irá­nyítás szlovákiai nemzeti láncszeme. A feladatok igényes munkát követelnek Chudík elvtárs a továbbiakban rész­letesen beszélt a tökéletesített nép­gazdaságirányítás feladatairól, majd ezeket mondotta: „Most abba az idő­szakba jutottunk, amelyben az emlí­tett alapelveket fel kell bontanunk, s az egyes szak-, illetve termelési ágazatok feltételeinek megfelelően kell konkretizálni. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága az ezzel kapcsolatos munkát úgy szer­vezte és szervezi meg, hogy az 1970-ig szóló terv kidolgozásával legyenek egybekötve, amely gazdaságfejleszté­sünk legfontosabb problémái alapvető megoldását Is feltételezi. Most, amikor pártunk kidolgozza a tökéletesített tervszerű népgazdaság­irányítás irányelveit, és azokat foko­zatosan valóra váltja, a Központi Bi­zottság minden kommunistától és párton kívüli dolgozótól, minden üze­mi, tudományos, kísérleti és műszaki dolgozótól, közgazdásztól, s gazdasági dolgozótól elvárja, hogy valamennyien képességük s erejük arányában, min­denki a maga munkahelyén a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az új elvek gyakorlati érvényesítésé­hez és életbeléptetéséhez. Eredményesen zárták az évet a nemesócsai szövetke­zetben is. A munkaegységenként tervezett 24 korona helyett 26 koronát fizettek ki a szorgos dolgozóknak. A képen Magyar Sándor és a többiek átveszik az oszta­lékot. Hudecné a legrégebbi fejönö az EFSZ-ben. A keze bizony már fáradt a közel másfél évtizedes fejőstől és így örül, ha gép végzi helyette ezt a munkát. Szorgalmának, jó munkájának egyik legjobb igazolója, hogy 6406 korona osztalékot kapott a zárszámadáson, (Takács és Oláh felvételei.) A nyomok eltűnnek -az emlékek élnek Sem a jeges, csípős északi szél, sem a zuhogó eső nem hátráltatta útjában. Bárányprém kucsmáját mélyen szemé­be húzta, kabát gallérját feltűrte. Nem is annyira a hideg miatt, hanem azért, hogy ne ismerje fel valaki. Megállt, körülnézett, majd a pontosan megha­tározott időben gyufa lángját látta gyéren felvillanni az ablakban. Ez volt a jeladás. Beléphetett. Biztonság kedvéért a fal tövében még egyszer körüljáratta tekintetét le egészen a faluig. Sehol semmi. Csupán a pitvarból szólt valaki sürgetően: — Gyere hát, András ... Már valamennyien együtt voltak. Többnyire kommunisták. Esek József kis szobája mintha csak titkos össze­jövetelek számára készült volna. Igaz, hogy ezúttal biztonságban voltak. — És mégis — vetette közbe Korcsek András — egy időre fel kell hagynunk a találkozással. A nyilasok és a Gestapo emberei nyomukba szegődtek. — Tegnap is — szólalt meg újra Korcsek András — egész nap a házam körül settenkedtek. Az arcvonal egyre közeledett, a Ge­stapo és hasonszőrű segédjei tombol­tak dühükben. Mindenkit figyeltek.- Itt az ideje, hogy felhagyjunk a találkozással! — Valamennyien bele­egyeztek. — Ha mégis törtenne vala­mi, nem ismerjük egymást! — Ez volt az utolsó közös döntésük a megszállt területen. Esek József kikémlelt és újból jelt adott. Ezúttal a távozásra, De alig pirkadt másnap a hajnal, Korcsek András máris „látogatót“ kapott. . . Mégis elkapták. Kihallgatás követke­zett, kínvallatás, aminek nem akart vége szakadni. Végül börtönbe vetet­ték. — Vadállatok, tágeteket járjátok már, ezért őrjöngtök ennyire! — biz­tatta magát András, ha pillanatokra visszanyerte eszméletét. — Múltak a napok, egyre tisztábban hallatszott a szabadságot jelentő dü­börgés. 1944 december végén határunk tőszomszédságában is megmozdult a föld - meséli a JNB képviselője és HNB titkára, Urban Ferenc elvtárs. — Svodín és Bruti községekben, alig né­hány lépésnyire tőlünk, megvetette lá­bát a szovjet hadsereg. Nagyölvedet még a németek bitorolták, akik örül­tek módjára viselkedtek egész idő alatt. Gyanúsítások karöltve jártak a bizonytalansággal. Az emberek jófor­mán a pincékben éltek. — Egyszer csak befellegzik a pokoli életnek! — vigasz­talta egyik a másikat. Február végén és március első nap­jaiban tetőfokára hágott a nyilasok és Gestapo-haramiák őrjöngése. Búri Péter Halász Józseffel és Sas Jánossal együtt akkor valóban életük­kel játszottak. De ki ne sietne polgár­társa segítségére? Főleg amikor annak háza ég, haldoklik az asszonya, gyer­meke ... — Több mint 120 ház hamvadt el községünkben, 48 gyermek, 26 asszony és 39 férfi pusztult el a frontátvonulás alkalmával. 113 polgártársunk nem élte meg a hőn óhajtott felszabadulást — jegyzi meg Urban Ferenc, a helyi nem­zeti bizottság titkára. • Máig a szó szoros értelmében gyö­nyörű új falu épült a régi helyén. Nagyölveden nyoma sem maradt a borzalomnak, a pusztító tűzvészeknek. Minden megújhodott. És Korcsek And­rás? A felszabadulás után sem szűnt meg összejövetelekre járni. Ott foly­tatta, ahol elhagyta, a raboskodás nem tudta megtörni. Csakhogy már nem járt gyűlésekre suttyomban, az éj leple alatt. Kitartó munkásságának eredmé­nyét az 1949-ben alapított szövetkezet bizonyítja. íme egy kis összehasonlí­tás, hogy derekasan gazdálkodnak a szövetkezeti tagok: 1733 hektár föld­területen 9 784 Ö00 korona bevételt ter­veztek, de 1964-ben 11 141 000 korona volt a tényleges eredmény. A sikerhez természetesen hozzájárultak szabad­ságharcosaink. Esek József is vissza­tért, továbbra viselte tisztségét. Tavaly azonban falunk lakossága elbúcsúzott tőle, ezúttal örökre. Oj művelődési otthon épült 1 800 000 korona költséggel, új utakat építettek, rendbe hozták a járdákat. A közmun­kákból valamennyi nagyölvedi kivette részét. Mindezt természetesnek tart­ják, hiszen még szebb eredményekkel akarják felszabadulásunk huszadik év­fordulóját megünnepelni: 4 millió ko­rona költségen vadonatúj, korszerű iskolát építenek most 18 osztállyal. Képviselők., vezető dolgozók, kom­munisták, polgárok egy emberként sü­­rögnek-forognak a községszépítés ér­dekében, élükön Bokros Ferenccel, a HNB elnökével. Célkitűzésük valóban dicséretet érdemel: azt akarják, hogy az ő falujuk a legszebbek közé tartoz­zon az egész lévai járásban. Jozef Krátky Chudík elvtárs ezután részletesen kifejtette azokat a feladatokat, ame­lyek továbbra is előttünk állnak Szlo­vákia gazdasági fellendítése, helye­sebben kiegyenlítése terén a cseh országrészek gazdasági helyzetével. Hangoztatta, hogy a termelési-mű­­szaki bázis megteremtése nem mindig halad arányos ütemben. Gyakori je­lenség, hogy a vállalatok lassan ido­mulnak hozzá a népgazdaság új igé­nyeihez, lassan reagálnak a piac vál­tozó szükségleteire és azoknál a ter­mékeknél, amelyek a nemzetközi kon­kurenciában is megállják helyüket, gyakran csak a legnagyobb erőkifej­téssel tudják biztosítani a külkeres­kedelem szükségleteit. Chudík elvtárs ezután jellemezte a tökéletesített népgazdaság-irányítási rendszer alapelveit. Külön foglalko­zott a szlovákiai párt-, állami- és gaz­dasági szervek soronkövetkező fel­adatával. A tökéletesített népgazdaság-irá­nyítási elvek hatékonyságának bizto­sítása megköveteli a népgazdasági fejlesztés valamennyi elemének moz­gósítását. A tökéletesített népgazdaság-irá­nyítási elvek hangsúlyozzák, hogy a csehszlovák gazdaság hatékonyságá­nak fejlesztésekor Szlovákia termé­szeti és gazdasági forrásainak követ­kezetes kihasználásával is számolunk. A tervezés megjavításának fontossága Ezzel kapcsolatban meg kell emlí­teni Szlovákia gazdasága számára a terv-előkészítés tökéletesítésének szükségességét. Ez nemcsak az összes irányítószerv munkájának széleskörű Nagyobb eréllyel a termőföld védelmében Bizonyára fölösleges hangsúlyoz­nunk a termőföldnek, mint alapvető termelési eszköznek a jelentőségét. És mégsem állunk messze az igazság­tól, ha azt állítjuk, hogy még mindig sokan vannak közöttünk, akik ezt a tényt nem hajlandók tudomásul ven­ni. Ezért aztán senki sem csodálkozik azon, hogy évente átlag 12 000 hek­tárnyi termőföld vész kárba, és ezzel is rtiagyarázható, hogy országos mé­retben csak 36 ár termőföld esik egy lakosunkra. Az eddig érvényes előírások szerint a földszerzésre fordított kiadások alig befolyásolják az építkezések költsé­geit, mivel az invesztorok ingyen vagy nagyon előnyös áron jutnak telkek­hez. A beruházási építkezések ilyen egyoldalú értelmezésű gazdaságossága így súlyos ellentétbe kerül egész tár­sadalmunk érdekeivel, mert tartósan okoz zavarokat a mezőgazdasági ter­melés fejlődésében. Mindezen felül nem egy esetben az invesztorok meg­szegik az előírásokat és a földalap védelmét szolgáló jelenlegi törvény határozatait. Ezt az a tény is igazolja, hogy 1959 óta, amikor ez a törvény életbe lépett, a földalap további 161 ezer hektár termőfölddel csökkent. Ezek, de más körülmények is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a földalap vé­delmét szolgáló törvény módosítására kerül sor. Az új törvényjavaslat ez évi első ülésén kerül a Nemzetgyűlés elé. A törvény elvben tiltja a föld fel­­használását más, nem mezőgazdasági célokra. Ha azonban mégis más cé­lokra használnák fel, ez csak az esetben tehető, ha a kérdéses föld­darabot kivonták a földalapból. A ki­vonás alapvető feltétele, hogy össz­társadalmi érdeket (pl. duzzasztőgá­­tak, közlekedési objektumok építése) kell szolgálnia. Amellett szem 'előtt tartandó, hogy elsősorban rosszabb minőségű termő­földet használjunk fel, s azt is csak a legszükségesebb kiterjedésben. A föld igénylését azonkívül talajtani vizsgálatok és a gazdaságosság elvei alapján kell megindokolni. ökonómiai kalkuláció szolgál arra nézve is, hogy a szervezetek a lehető legelőnyösebb gazdasági szempontok figyelembe vételével gondoskodjanak a beruházások helyéről. Minden szer­vezetnek alaposan mérlegelnie kell beruházási szándékát és a már meg­levő kapacitásának fokából kell kiin­dulnia. Természetesen gondolnia kell a gépesítési, automatizációs vagy többműszakos lehetőségekre is. Csak miután kimerültek mindezek a lehe­tőségek és az igényelt földdarab fel­­használása nem keresztezné a tár­sadalom érdekeit, kerülhet sor a földdarab beépítésére. Ellenkező eset­­benrha továbbra is így gazdálkodunk a termőfölddel, évente 6 millió liter tejet, 2 miliő kg húst és 4 millió to­jást vesztünk. Az igényelt termőföld rendelke­zésre bocsátása esetén a jóváhagyott területi tervből indulunk ki, amely össztársadalmi szempontokat vesz fi­gyelembe, továbbá abból, hogy a ja­vasolt megoldás a mezőgazdasági termelés vesztesége ellenére is elő­nyös. Hasonló szempontok döntenek az építkezések előkészítő dokumentá­cióival kapcsolatban és az ásványi nyersanyagok feltárására szolgáló ja­vaslatoknál is. Ezáltal kívánjuk elérni azt is, hogy a legtermékenyebb hor­daléktalajokon található kavics és homok kitermelése helyett térjünk át inkább a kohósalak és más anyagok értékesítésére. Nagyobb kiterjedésű építkezések esetén (vasút, utak, földalatti vagy feletti vezetékek) az invesztor tartsa mindig szem előtt, hogy a földalap szervezettsége a lehető legkevésbé szenvedjen kárt. Intézkedésekről kell gondoskodnia arra nézve is, hogy víz­elvezető-, öntöző-hálózatok és más hasonló nagy berendezések továbbra is zavartalanul működhessenek. Föld­feletti és -alatti vezetékek elhelye­zéséhez a JNB előzetes jóváhagyása kötelező. Különben a mezőgazdasági területen végzendő valamennyi mun­kálatoknak a nyugalmi időszakban kell lezajlania. Az eddigi törvénytől eltérőleg jó­váhagyást az igényelt terület kivoná­sára ezentúl nemcsak a JNB, hanem a KNB és a Mező-, Erdő- és Vízgaz­dálkodási Minisztérium ad. A JNB egy hektárnyi földterületről dönt, a KNB 5 ha-ig. Öt hektárnál nagyobb terje­delmű földdarabnak a földalapból való elvonását a jövőben csak a Miniszté­rium, Szlovákia területén pedig az SZNT engedélyezi. Minden esetben ki kell azonban kérni a mezőgazdasági t'ermelési igazgatóság szakvéleményét. A jóváhagyó hatóság egyidejűleg a feltételeket is megszabja a kérvénye­ző szervezet részére és a jóváhagyás csak e feltételek teljesítésével nyer érvényességet. A hatóság részéről a legfontosabb feltételek közzé tartó-» zik, hogy a földigénylő gondoskodjék a terület mezőgazdasági felhasználá­sáról, amíg azt a kívánt célra nem használja fel. A földterület igénylője azonkívül köteles saját költségeire eltakarítani a talaj termőrétegét és azt felhasználása helyére szállítani. A mezőgazdasági termelésből igény­­lendő földterületre vonatkozó kér­vényben kalkulációval kell megindo­kolni a gazdasági hatékonyságot. Ez a kalkuláció magában foglalja a me­zőgazdasági termelés előrelátható veszteségét a termőföld feltételezett időre szóló elvonása folytán; tartós építmények esetén ez 100 év lenne. Ideiglenes időre meghatározott kivo­nás esetén a gazdasági hatékonyság kalkulációjába a feltételezett időtar­tamra eső mezőgazdasági veszteséget kell kimutatni. A földalap védelmének leghatáso­sabb eszköze magas pénzösszeg lesz, amelyet az invesztornak kell kifizet­nie az igényelt mezőgazdasági föld­területért. Az összeg a földterület ki­terjedésétől függ. Eszerint a vállala­tok, amelyek mezőgazdasági talajon szándékoznak invesztíciós építkezé­sekbe bocsátkozni, kötelesek lesznek az állampénztárba olyan tételeket be­fizetni, amelyek az illető földterület évi 1500-tól 10 000 koronáig terjedő haszonértékének százszorosa, 10 000 koronán felül pedig a kétszázszorosa. Azaz a szervezetnek egy hektárnyi terület igénylésért esetleg 1 millió koronát kell majd kifizetnie. Azok a vállalatok, amelyek ásványi anyagok, kavics és homok kitermelésével fog­lalkoznak és más, nem mezőgazdasági jellegű vállalatok, amelyek csak ideig­lenesen használják a földdarabot, kö­telesek évente a növénytermesztés bruttoprodukciójának megfelelő ösz­­szeg kifizetésére. Ján Bátovsky 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 27.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom