Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-20 / 7. szám

Ismét teremni foar a föld Malacka környékén hat évvel 'ez­előtt láttak hozzá először a céltuda­tos talajjavítási munkákhoz. A fölös­leges vizet lecsapolták, a nem kívá­natos bokrokat és fákat pedig kiir­tották. Autóbuszok és teherautók szállították ide a brigádmunkásokat, a védnöki üzemek talajgyalukat, trak­torokat és teherautókat küldtek a ta­lajjavítás meggyorsítására. Ám ahogy múltak az évek, csökkent a brigád­munkások száma és a védnöki üzemek is mind kevesebbet törődtek Malacka környékének termővé-tételével. Ez nem volt véletlen. Egyrészt a kezdeti lelkesedés is lelohadt, másrészt a Malacka környékének termővé-tétele a beruházási szállítóvállalatok tervébe került, s idő kellett ahhoz, hogy ezek mind káder-, mind anyagi felkészült­séggel ismét hozzáláthassanak a fel­adatok teljesítéséhez. A kormány 1962-ben letárgyalta Dél-Morvaország komplex vízgazdálkodási elemzését és 745 sz. határozatával utasítást adott annak teljesítésére. így Malacka kör­nyékének termővététele állami fon­tosságú feladattá vált. Komplex tanulmány A vízgazdálkodási elemzés és a ki­egészítő elaborátumok, valamint az agroökooómiai tanulmány, talajtani kutatás és a körzet termelési irány­zatára vonatkozó javaslat alapján 860 millió korona értékű munkát kell eb­nen a körzetben elvégezni. A hidro­­meliorációs beavatkozások közül ide tartozik a főbb folyók szabályozása és a melioráció vázának 103—124 km hosszúságban történő kiépítése. Ezen kívül 159—203 km hosszúságban sza­bályozni kell a kisebb folyókat, víz­tárolókat kell építeni, 32 673 hektár felületi öntözését, lecsapolását kell elvégezni és biztosítani kell legalább 20 000 hektárnyi terület öntözését. Az agromelioráeiós beavatkozások kere­tén belül Malacka környékén 5500 legrosszabb minőségű talajt erdősí­tünk. 6500 hektár újraművelését és több mint 22 000 hektár kis termőké­pességű homokos talaj termőerejének fokozását kell biztosítanunk. Malacka környékének mezőgazdasági termelé­sét úgy kell módosítani, hogy a ter­mészetadta feltételeket és a meliorá­ciós létesítményeket a lehető legna­gyobb mértékben előnyösen kihasz­náljuk. Az űjraműveJés és lecsapolás elsőrendű feladat Malacka környékén (Záhorie) fo­kozni kell mind az egész talajterület, mind a hektáronkénti mezőgazdasági termelést. A cél elérése' érdekében egész sor beavatkozást kell megva­lósítani, amelyeket leggyakrabban az alábbi sorrendben végeznek el: újra­­müvelés — lecsapolás — a homokos talajok termővététele — öntözés — a termelés szerkezetének módosítása. Igaz, hogy sok esetben ezt a sorren­det megbontják, egyrészt azért, mert valamelyik beavatkozásra nincsen szükség, vagy pedig a helyi feltételek ezt megkövetelik. kutak, valamint a fozornói Lakásépítő Vállalat dolgozói és gépei. Nagyot változott az elmúlt három év alatt a jakubovói, zohori, Borsky Peter-i és kovalovi szövetkezetek határa. Jaku­­bovo községben az újraművelt réte­ken sűrű, magasnövésű silókukorica termett. Borsky Peter községben az egykor bokrokkal benőtt réteken gazdag fütermést kaszáltak le. Egy­előre nem mindenütt tudták használni a fűkaszáló gépeket, de csekély talaj­nak az öniözoberörKfeze sek építés éhez is, habár ezen a téren a munkálatok lassabban-haladnak, mint ahogyan azt a helyzet megkövetelné. Eddig már 760 hektárt tiszta vízzel, 271 hektárt pedig hígtrágyával öntözhetnek az újonnan kiépített öntözőrendszer se­gítségével. A helyi forrásokkal együtt a mostani öntözökaipacitás kb. 2500 hektár. J6 eredmények Az újraművelt és meliorált földek már az első évben jó terméseredmé­nyeket mutattak fel. Ha összehason­lítjuk az 1260 hektár lecsapolt terület mezőgazdasági termelését, az előző termelési eredményekkel, akkor az alábbi képet kapjuk (1 ha-ra eső nyerstermelés Kcs-bcn): __________________________________Legkisebb______legnagyobb_________átlag lecsapolás előtt 3—4 év átlaga 800 2 617 1605 lecsapolás után 1. év 1362 5 133 3192 2. év 2062 6 708 3783 3. év 2131 11 920 4098 Jelenleg sikeresen végzik a talaj újraművelését és elsősorban a kevés­bé értékes réti fűvel benőtt vagy a szél által terjesztett magvakból ki­kelt bokrokkal borított szántóföld visszaszerzését tűzték ki célul. A ta­­lajgyaluk már 4600 ilyen rétet, lege­lőt és eddig megmüveletlen talajt műveltek meg. Csupán az elmúlt év­ben 3053 hektár újraművelését végez­ték el a senicai, pezinoki gépállomá­sok, a gajaryi és rusovcei szövetke­zetek, valamint a bratislavai Dopra­­stav, a gbelyi Csehszlovák Kőolaj­rendezés után, ha hektáronként csak 470 Kcs-t fektetnek be, az egész te­rületet gépekkel művelhetik. A legnagyobb munkát eddig a nedves helyek lecsapolására és a vízgazdálkodás rendezésére for­dították. 1959-től az elmúlt év végéig 7227 hektárt csapoltak le. Ezen kívül a folyók szabályozásával, gátak épí­tésével és szivattyúállomások létesí­tésével további 6000 hektár védtek meg az áradással szemben. Hozzálát-Ä szőlőművelés korszerűsítésének tapasztalatai Dunatőkésen gondos mérlegelés után úgy döntöt­tek', hogy nem egy szálvesszővel men­nek föl, hanem kettővel, így sikerült elérniük, hogy terméskiesés nem kö­vetkezett be. A tökén további termő­csapokat is meghagytak, ügyelve arra, hogy a két szálvessző mellett a ter­mőcsapok száma ne legyen több ket­tőnél. A szálvesszök mellett hagytak biztosító csapokat. Tekintve, hogy ez a tőkéknek nagy megterhelést jelent, gondoskodtak a tápanyagellátásról is. Az átállítás évében 500 mázsa istálló­trágyát, a továbbiakban pedig évente 5 mázsa szuperfoszfátot, 5 mázsa kén­savas káliumot és 2,5 mázsa kénsavas ammóniákot adtak. A huzalos tám­­rendszerű szőlő könnyebben művel­hető, válogatni alig kell, kötözni fe­lesleges, mert a páros huzalok jól tartanak. Az alsó huzal pedig nagyon jól tartja a szálvesszőből képzett, két irányba vízszintes helyzetbe húzott lugaskarókat, melyeken sokkal több csapot hagyhattak, mint a tőkemüve­ötvenegy őszén nagy lendülettel és bizakodással telve fogtak hozzá a 12,5 hektáros terület rigolozásához, s pár nap elteltével a telepítéshez. Gyalog­­szőlőt telepítettek. Csak most látják, mai tapasztalataikkal összehasonlít­va, mennyire fontos a tervezésnél, va­lamint a telepítésnél a szaktudás és a gyakorlat. A telepítést megelőzően jónevű szakemberektől kértek taná­csot, s tapasztalatgyűjtés végett meg­látogattak néhány szőlőtermesztő gazdaságot, ötvenkettő tavaszán öt hektár, az utána következő évben 4 ha és 1954-ben pedig 3,5 hektár szőlőt telepítettek. A telepítést 150X130 cm kötésben végezték. A telepítendő területük sza­bálytalan, ezért a táblák nagysága változó. A talaj minősége kifogástlan, vályog, mély termőréteggel. Déli fekvésű, az. észak széltől védett. Itt van a Kis-Duná. nak egy ága, ami bizony akarva-nem­­akarva kihat a termés csökkenésére. A peronoszpóra és a lisztharmat ve­szélye itt állandó, a szürkerothadás­ról nem is beszélve. A szőlő fajtaösszetétele: 3,5 hektár Olaszrizling, 1,5 ha Veltellni, 1 hektár Zöldszilváni, 2,5 ha Chasselas (Saszla) és 4 ha, sajnos, kevert. Mennyivel jobb lenne, ha az utóbbi egyugyanazon faj­tából tevődne össze. Ám, azért ennek is van egy jó oldala: megismerked­nek az egyes fajták alkalmazkodási tulajdonságaival, saját viszonyaikhoz mérten. 1961-ig hagyományosan művelték a szőlőt, s szűrték a jó sima, zamatos tőkési bort. Az eredmények kielégi-0 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 20. tök voltak, de mégsem olyanok, mint szerették volna. Pedig nem voltak mostohák a tápanyagellátást és véde­kezést illetően. Az egyes szaklapok és szakemberek mind gyakrabban emlegették a nagyüzemi szőlőter­mesztést, az alacsony és magas huzal­­támrendszert és vele együtt a 80—150 q/ha termést. Ez arra késztette őket, a szőlőművelő brigád tagjait, hogy megvitassák és felülbírálják az eddigi termesztés módját. Arra a megállapí­tásra jutotatk, hogy a hagyományos szőlőművelés költségesebb, mert a munkákat csak kézierővel végezhetik, s amellett a terméshozam is alacsony. Célszerűnek tartották felhagyni az eddigi szőlőtermesztési móddal és át­állni a magas kordonmüvelésre, a sor- és tötávolság meghagyásával. így kezdték 1962 tavaszán az átren­dezést. A sorközi művelés még min­dig nem nagyüzemi: mivel új erőgé­peket nem vásárolhattak, úgy a PF— 6, a TK—4-10 és a Holder keskeny nyomtávú traktorokat továbbra is cél­szerűen felhasználják. 1963 és 1964 tavaszán további területeket vettek magasművelés alá, s jelenleg már csak 2,5 hektár gyalogszőlö maradt átállí­tás nélkül, mivel ezen a táblán sok a Mézes fehér, melynél köztudott, hogy még enyhe teleken is elfagy. Az átállításra kezdetben 15X15 cm betonoszlopokat egymástól 8 m távol­ságra a talajba ágyazva használtak. Tavaly pedig erre a célra készített 8X8 cm vasbeton támasszal ellátott tarokoszlopokat és 7X7 cm soroszlo­pot használtak. A soroszlopokat egy­mástól 6 méterre állítják le. A le­állítást úgy oldották meg, hogy az első sor huzal a talajtól 120 cm-re legyen, a további pároshuzal 40—40 cm-re felette. Okulva az előző telepítés hibáiból, Ämit eddig a tőzegről nem tudtunk A Szovjetunióban, a skandináv álla­mokban és Lengyelországban igen nagy tőzeg-lelőhelyek vannak. Len­gyelországban például mintegy más­­félmillió hektár a tözegbányák össz­területe. A tőzeget elsősorban tüzelőanyag­ként hasznosítják, bár újabban talaj­­javításra is sikerrel alkalmazzák. A tőzeggel való fűtés azonban éppen olyan gazdaságtalan, mint a fafűtés, mert így számos értékes nyersanyag megy veszendőbe. A wroclawi mező­gazdasági főiskola kutatói S. Tolpa professzor vezetésével érdekes kuta­tásokat végeztek a tőzeg jobb hasz­nosítása érdekében. Megállapították, hogy a tőzeget alkotó elhalt növény­részek 24 különféle aminosavat tar­talmaznak, amelyek az állattenyész­tésben igen jól hasznosíthatók. A tő­zeg hatóanyagainak adagolásával a sertéshizlalásban és a baromfitenyész­tésben jó eredményeket értek el. Ugyancsak sikerrel alkalmazzák a tőzegből kivont anyagok és a takar­mányélesztő vegyületét, mert a szo­kásosnál sokkal több fehérjét nyújta­nak. A tőzeg számos alkotórésze a vörös vérsejtekre is kedvező hatással van. A tőzeggel etetett állatok röntgen­­sugarakkal szembeni ellenállóképes­sége kedvező. A tőzeg további gyakorlati haszno­sítására a Krakkói Kohászati Kutató­­intézet munkatársai eljárásokat dol­goztak ki A lengyel kutatók véleménye sze­rint a tőzeg túlságosan sokat ér ahhoz, hogy egyszerűen eltüzeljük. A vegyi és a nehézipar ezt az anyagot sokkal jobban tudja hasznosítani. K—s (Kassa) mivel itt nem látjuk lehetőségét a mezőgazdasági termelés jövedelmező­ségének. A művelésre meghagyott' területeken a.vetésforgó szerkezetét módosítják gyümölcsösök, szölosker­­tek létesítésével és bevezetik a korai burgonya és zöldségnövények na­gyobb arányú termesztését. Csupán az elmúlt évben 240 hektárral bővítet-' ték a gyümölosöskerteket és 51 hek­tár szőlőt telepítettek. Elsősorban almatermesztésre szakosították a gyümölcstermesztést, de ezen kívül meggyet, őszibarackot, kajszibarackot és körtét is termesztenek. Kizárólag belterjes gyümölcsösöket alapítanak, magastörzsü fák nélkül. A gyümöl­csösök és szőlöskertek létesítésének üteme állandóan fokozódik, hiszen Malacka környékének fejlesztési terve a következő hat évben 3100 hektár gyümölcsös létesítését és 1000 hektár nemes szőlő telepítését irányozza elő. A telepítésben eddig elért eredmé­nyek azt mutatják, hogy ha a telepí­tést és a növényápolást lelkiismere-' tesen végzik el, és a gyümölcsfákat tőzeges komposzttal alaposan meg­trágyázott földbe ültetik és az első évben öntözik, akkor a gyümölcsfák, éppen úgy mint a szőlőtőkék a homo­kos talajon is nagyon jól fejlődnek. Az elmúlt két évben ismét felien-' dűlt a zöldségtermesztés és a korai burgonyatermesztés, amelyről ez a vidék valamikor híres volt. Tavaly a korai burgonya vetésterületét 102 °/o-^ kai, a zöldségnövények vetésterjletét 40 %-kal növelték. Még többet is ter­mesztenének, ha 1963-ban nem isj métlődtek volna a zöldségfelvásárlás terén már ismert hiányosságok. En­nek röhatjuk fel, hogy Malacka kör­nyékének Bratislava-Vidéke járáshoz tartozó részén a zöldségnövények ve­tésterülete 1963-hoz viszonyítva ta^ vaiy 9 %-kal csökkent. Sajnos, éppen akkor voltak kénytelenek csökkenteni a zöldségtermesztést, amikor Len­gyelországból és Bulgáriából tartósí­tott uborkát hoztunk be. Pedig vala-' mikor éppen ez a körzet látta el Bra­­tislavát és Bécset a messze földön híres zohori uborkával! A Malacka környéki homokos tala­jok kérdését csupán a vízgazdálkodás rendezésével és a vetésforgó szerke­zetének módosításával nem oldhatjuk meg teljes mértékben. Ezzel még nem tudjuk biztosítani, hogy a több­nyire homokos talajjal rendelkező szövetkezetek jövedelme a megfelelő színvonalra emelkedjen. Ehhez szük­ség van a homokos talajok nagy tő­­zegkomposzt- és zöldtrágya-adagok­­kal történő trágyázására. Milos Bartos A nyerstermetés fokozása elsősor­ban a vetésforgó szerkezetének mó­dosítása, valamint a lecsapolást kö­vető hekitarhozam-növekedés követ­kezménye. A lecsapolás előtt a talaj 11 %-a semmilyen termést sem adott, a rétek a talaj 20 %-át foglalták el, további hO %-án kapásnövényeket, 35 %-án sziemesterményeket, 23 %-án takarmánynövényeket, 1 %-án pedig zöldségnöYényeket termesztettek. A lecsapolást követő harmadik évben az egész lecsapolt területről betaka­ríthatták a termést és az egyes gaz­dasági növények vetésterülete a kö­vetkezőképpen oszlott meg: a talaj­terület 52 %-án szemesterményeket, 16 %-án kapásnövényeket, 20 %-án takarmánynövényeket és 2 %-án olaj­növényeket termesztettek, a maradék 5 %-át pedig réteknek hagyták meg. A legnagyobb terméseredményeket a zohori szövetkezetben érték el, ahol zöldségtermesztésnél az egy hektárra eső nyertermelés értéke 11920 Kcs volt. A homokos talajok kérdése Nem csoda, hogy a homokos talajok Malacka környékén nagy gondokat okoznak, hiszen itt található nemcsak Szlovákia, de egész Csehszlovákia leg­nagyobb egységes homokos területe. Több mint 42 000 hektár homokos ta­laj van itt, amelynek nagyobb részét a futóhomok képezi. Ez alacsony ter­melőképességű, mivel csupán 0,6 %-on aluli humusztartalmú. Emiatt, vala­mint a talaj vizenyőssége miatt, nagy részét a múltban füvesítették és le­gelő-, valamint rétgazdálkodást foly­tattak rajta. A háború utáni években a rétek és legelők területét további nedves, homokos talajterülettel növel­ték, a szél által terjesztett magvak­ból bozótok fejlődtek, s Így már az eddigi csekély termést sem nyújtot­ták. Ez az állapot társadalmunknak nem válik dicséretére és a mezőgaz­dasági termeléssel szemben tanúsí­tott mostoha bánásmód következmé­nye volt. Már hozzáláttunk Malacka környé­ke homokos és elhanyagolt földjének termővé tételéhez és jobb kihaszná­lásához. Több mint 5000 legrosszabb minőségű futóhomokot erdősítünk, lésnél. Időnként', ha a karok öreged­nek, a biztosító csapokból új karok nevelhetők, ugyanez az eljárás, ha a karok lefagynak. A csonkázás munkája, mivel a lugas karok rövidebb vesszőket hoznak, lé­nyegesen könnyebb. Ezekből az elő­nyökből kiindulva csak feleannyi mun­kaerőt használnak. A szőlőmüvelő brigád mindössze héttagú csak a szü­retnél, esetleg más csúcsmunkánál alkalmaznak időszaki munkásokat. A védekezési munkát, talajmunkáf géppel végzik, a huzalos támrendszer erre lehetőséget nyújt. Az elmúlt év­ben megkezdték a vegyszeres gyom­irtást, a hazai gyártmányú Zeazinnal az eredmény kitűnő. Az egy hektárra eső költség 224 korona, az előző évi 505 koronával szemben. Összehasonlítva a magastnüvelésű, huzaltámrendszerű szőlő eredményeit a hagyományos művelésű szőlő ered­ményeivel, a következő előnyöket ál­lapíthatjuk meg: Termelési költségek megoszlása 12,5 ha szótőre Hagyományos term., mód (1961) Magas műveléssel (1964) Közvetlen költségek +243 000 Kcs +251 000 Kcs Közvetett költségek____1J25JJ00 Kcs 102 000 Kcs Összes költség 366 000 Kcs + 555 000 Kcs Beruházás magas vezetékre — 112 000 Kcs Összesen: 566 000 Kcs 465 000 Kcs Összbevétel: 552 000 Kcs 1 015 000 Kcs Terméshozam: ha/q 37,52 q 119,84 q Össztermés (12,5 ha) 469 q 1498 q Egy mázsa szőlő felvásárlási ára: 750,50 Kcs 676,20 Kcs Egy mázsa szőlő előállítási költsége 780,30 Kcs 310,40 Kcs is kifizetődő, ha esetleg időnként a karok lefagynának, nem beszélve a fagyok és a késő tavaszi fagyok kö­vetkeztében előforduló károkról, ami a hagyományos művelés esetében is előfordul, sőt az utóbbi kár mindig nagyobb a tőkeművelésnél. Tehát a Dunatőkési Állami Gazda­ságnak a szőlőtermesztés korszerű­sítésére vonatkozó törekvése sikerrel járt. Ez jórészt a Viszkocs János ve­zette szőlőművelő brigád érdeme. Nem véletlen, hogy ez a kisszámú kollek­tíva a „Szocialista munkabrigád" ehn birtokosa. Slezák István, Nagymegyer Tehát, a számadatokból világosan kitűnik, hogy 1961-ben a hagyományos módon termesztett szőlő minden má­zsájára 29,8 korona a ráfizetés, míg a magas műveléssel 1964-ben ter­mesztett szőlő esetében a nyereség 365,80 korona. Igaz azonban, ha a minőséget össze­hasonlítjuk a tőkén termesztett szőlő jobb minőségű, ami ez esetben q-ként 74,30 koronát, de ez keveset nyom a latban. Tehát a magashuzalos tám­­berendezés költsége már az első év­ben kamatostól megtérül. Az ilymódú termesztés még akkor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom