Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-16 / 101. szám
Legjobbak a Zobor alatt Ä Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az elmúlt napokban megtartotta az EFSZ ek elnökeinek, az állami gazdaságok igazgatóinak és a termelési igazgatóság oktatóinak összejövetelét. Ebből az alkalomból az őszi mezőgazdasági munkák, továbbá az év első háromnegyedében elért gazdasági eredmények értékelésén és a téli időszak feladatainak megtárgyalásán kívül értékelték a mezőgazdasági üzemek és az egyének szocialista munkaversenyét. Az első három helyre a Nővé Sady-1 (10 000 korona], a nyitraivánkai (6000 korona) és a siléi (4000 korona) EFSZ került. Az eredmények alapos mérlegelése után a termelési igazgatóság úgy határozott, hogy a harmadik negyedév győztese, a Nővé Sady-i szövetkezet. A győztes szövetkezet az év elejétől a harmadik negyedév végéig a húseladási tervét 139,7, a tejét 109,7-, a tojásét 214,2, a gabonatermesztését 105,2, a gabona eladását 104,3 %-ra teljesítette. A legjobb fejők az elsőfokú ellenőrzés alapján a kővetkezők: Benko Pál, a Verebélyi Állami Gazdaság dolgozója, aki a háromnegvedév végéig tehenenként naponta 13,35 literes tejhozamot ért el (500 korona jutalmat kapott). Árpás István, az Alekálncei Állami Gazdaság dolgozója 9,95 literes tehenenként! tejhozamot (400 korona), Krakmer István, a Verebélyi Állami Gazdaság fejője, 9,85 literes tejhozamot (300 korona), a Nyitrai Állami Gazdaság Ignác Karkoska-vezette háromtagú kollektívája 9,73 literes fejésl átlagot (750 korona) és Rudolf Rudftansky, a Nyitrai Állami Gazdaság dolgozója 9,öö literes tejhozamot (150 korona) ért el. A hasznosság második fokú ellenőrzése alapján Jozef Kosfái (jeláovcei EFSZ) 9,17 literes teljesítményét 500 koronával, Anna Rlzeková (Maié Zaiuíle-I EFSZ) 9,09 literes eredményét 400, Dezlder Fica (Nyitrai Állami Gazdaság) 8,70 literes fejéshozamát 300, Rajcher János (verebélyi EFSZ) 8,69 literes fejésí átlagát 250 és Drozdák Imre (verebélyi EFSZ) 7,98 literes eredményét 150 koronával jutalmazták. A hasznosság harmadik fokú ellenőrzése alapján jutalmat kapott Mária Pálková a Nyitrai Állami Gazdaság dolgozója, Gáspár Dénes, a golianovői EFSZ, Bucskó István a verebélyl EFSZ, Vít Treblchalsky az Alek- Slncei Állami Gazdaság, továbbá Stefan Jurík a vícsapapátai EFSZ dolgozója. A sertésgondozók versenyében az alábbiak tűntek ki jó munkájukkal: Éva Tulipénová (mojmírovcel EFSZ), a harmadik negyedév végéig egy kocától 16,6 malacot választott el. Jutalma 500 korona. Huszár Mária és Nagy Ilona (verebélyi EFSZ) 14,31 malac elválasztásáért 800 korona jutalomban részesült. Szép eredményt ért még el Kovács István és Kovács Ilona a Nitral Állami Gazdaságból, továbbá Vilma Lehocká a heverice! EFSZ-ből és Porubsky János, a tajnái szövetkezetből. A legjobb sertéshlzlalókat szintén Jutalomban részesítették. Vincent Duchofi a golianovl szövetkezetből a napi, darabonkénti 68 dekás súlygyarapodásért 500 korona jutalmat kapott. Helena Veőerová a nyltraivánkai szövetkezet tagja 88 dekás súlygyarapodásért 400. Zaujec Ferenc és Matej Svihorlk a járok! szövetkezetből 53 dekás súlygyarapodásért 300, Leo Deset a Jeláovcei EFSZ-ből 58 dekás eredményért 200 és Kovács Mihály INová Vés nad Zltavou-i EFSZ) 53 dekás teljesítményért 150 korona jutalomban részesült. A baromfigondozók versenyében az alábbiak kaptak jutalmat: Pavla Novotná és Filoména Perlővé a Nővé Sady-1 szövetkezetből, Pavlena DrZlková Maié Zálu2ie-t EFSZ-ből, Helena Urbáneková a nltranyi EFSZ-ből és Helena Maniková az aranyosmaróti EFSZ-ből. A Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az Istállótrágya és trágyalé példás kezelését és az ipari trágya gazdaságos felhasználásáért folyó szocialista munkaversenyt is értékelte. A harmadik negyedévben 85 szövetkezet és 3 állami gazdaság teljesítette a versenyfeltételeket. A szövetkezetek elnökei és az állami gazdaságok igazgatói, valamint az agronómusok között 35 050 korona jutalmat osztottak szét. Marian Takáő (Nyltra) Munka közben... Jung Ferdinánddal, a Diószegi Cukorgyár konzervgyártó részlegének műszaki dolgozójával beszélgetek. 9 Hány alkalmazottja van a konzervgyárnak? — Üzemünknek jelenleg — a főszezonban — 380 alkalmazottja van. Ezek közül 138 állandó, 242 pedig szezonmunkás. Többnyire nő. VASAS Béla 1952- ben lépett a szövetkezetbe. Habár tisztában volt azzal, hogy sok nehézséggel kell megküzdenie, mégis habozás nélkül vállalta a munkát. Nem is volt válogatós, amivet megbízták, pontosan teljesítette. Szorgalma nem kerülte el a szövetkezet vezetőinek figyelmét és az anyasertések gondozását bízták rá.- Nyolc esztendeje dolgozik a sertéstenyésztésben — tájékoztat Szalai József zootechnikus - mindig lelkiismeretesen végzi kötelességét. Keresve sem találhatott volna különb embert a szövetkezet vezetősége erre a munkaszakaszra. Átlag 50-60 anyasertést gondoz, melynek 40 százaléka törzskönyvezett. Tavaly a tervezett 14 helyett egy anyától 15,2 malacot választott el. Az idén a harmadik negyedév végéig egy anyától 12,4-es elválasztást ért el. Vasas• elvtárs szinte minden idejét a sertések gondozására fordítja. Gyakran előfordul — főleg az ellések idején — , hogy napokig nem megy haza. — Bizony kevés időt tölt családja körében - fűzi tovább a szót Szalai elvtárs. - Pedig három gyermek édesapja. Reggel háromkor kel, csendben felöltözik, hogy ne zavarja a család álmát és siet a gondjaira bízott sertésekhez, Egész napja szorgos munkával telik, s késő este van, mikor újra visszakerül otthonába. Ezután azonban már több ideje marad a család számára, mert csak a törzskönyvezett sertéseket gondozza. A jövőben növeljük a törzskönyvezett anyasertések számát, és fajtiszta tenyészállatok nevelésével # Melyek az Üzem fő termékei? — Gyümölcs és zöldség. A gyümölcsöt kompót formájában, a zöldséget pedig fagyasztva, mint készételt állítjuk elő, hogy a téli hónapokban is biztosítsuk a lakosság zavartalan ellátását. # Hány százalékra teljesítették az exporttervet? — Exporttervünket a mai napig 60 szeretnénk foglalkozni. Ezt pedig csak becsületes, szorgalmas gondozóval valósíthatjuk meg. A választás Vasas elvtársra esett. Eddigi munkája biztosíték arra, hogy ezen a szakaszon továbbra is kiváló eredmények születnek. Érdekelt, milyen jövedelme lehet Vasas elvtársnak. — Havonta eléri a 60 — 70 munkaegységet - mondta Szalai elvtárs. - Egy munkaegység értéke 20 korona, s ebből 14 koronát fizet előlegként a szövetkezet. Ehhez jön még a háztáji. Ott, az a zöldre festett kapu Vasas elvtársé, ha akar, most beszélhet vele. Megfogadtam Szalai elvtárs tanácsát. Vasas levtársat a kertjében találtam, amint egy gyümölcsfa kiásásával bajlódott. — Szükség lesz a helyre — mondta kézfogás közben - mert egy-két szobával szeretnénk megtoldani a házat. A jelenlegi már kissé szűknek bizonyul. Nőnek a gyerekek, több hely szükséges. — Elégedett-e a munkahelyével és fizetésével? — Nincs okom panaszra. Szövetkezetünkben az eredmények évről évre biztatóbbak. Ezzel párhuzamosan a tagság jövedelme is nagyobb. Igaz, sokat dolgozom, de meg Is van a látszata. Két kezem munkájának eredménye a készülő új ház is. Tehát érdemes becsületesen dolgozni. Andrlskin József, Komárom százalékra teljesítettük. Az előző évhez viszonyítva az nagyon szép eredmény. Különben az összüzemi tervet ez ideig Í03 %-ra teljesítettük. ® Van az üzemben szocialista munkabrigád? — Minden munkacsoport szocialista munkaversenyben dolgozik. A közeljövőben adjuk át Smithová és Kopáciková elvtársnő munkacsoportjának az SZMB címet. Üzemünk legjobb dolgozói ebbe a munkacsoportba tömörülnek. 9 Kik a konzervgyár legjobb szállítói? — Üzemünknek öt gazdasága van, amelyek csupán nekünk termelnek. Ezenkívül nagy mennyiségben vásárolunk gyümölcsöt és zöldséget a járásban levő szövetkezetektől és állami gazdaságoktól, valamint több szlovákiai mezőgazdasági üzemtől. Külföldről is vásárolunk gyümölcsöt, mint például Magyarországról cseresznyét', barackot, meggyet, Bulgáriából őszibarackot, szilvát, Romániából nemesített szllvafajtákat. O Milyen távlati terveik vannak az üzem bővítésére vonatkozólag? — Az Állami Tervhivatal jóváhagyta, hogy üzemünket 1970-ig Csehszlovákia legnagyobb konzervgyárai közé sorolja. A munkálatok részben már megkezdődtek. A jövő év augusztus 15-tő! adják át rendeltetésének az első ratkárhelyíséget, mely 500 vagon feldolgozott termék befogadására lesz alkalmas, Most a termelőcsarnokban raktározzuk a kész árut. ami nagyon fékezi a termelés folyamatos menetét és a dolgozókat állandó balesetveszély fenyegeti. Feljegyezte: Keszely Ferenc Elsők a nádszegiek A galántai járásban 1460 mázsa lucernamagot kellett volna felvásárolni, de a felvásárló üzem dolgozói 1900 mázsára teljesítették tervüket. Ez főleg a nádszegi, vízkeleti és a zsigárdl szövetkezetnek köszönhető. A legjobb eredményt a nádszegiek érték el, akik 89 mázsa helyett 100 mázsa lucernamagot szállítottak a felvásárló üzemnek. Krajcsovics Ferdinánd (Galántaj Megbecsüli öt a szövetkezet Lehetőségek vannak A tejfelvásárlás tervének teljesítésében á losonci járásban jelentős hiányosságok mutatkoznak. Naponta mintegy 15 000 literrel kevesebb tej érkezik a begyűjtőhelyekre, mint amennyit a terv megszab. Az év elejétől nem kevesebb, mint 1 millió 600 ezer liter járási méretben a lemaradás. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy főleg azokban az üzemekben nem teljesítik a tervet, ahol nem fordítanak kellő gondot a takarmányalap megteremtésére és a helyes takarmányozási technológia betartására. A járásban több példát találhatunk árra is, hogy lelkiismeretes munkával, helyes jutalmazással teljesíthető a tejeladás terve. A közelmúltban értékelték a járás állatgondozóinak és fejőinek szocialista munkaversenyét. A verseny során szerzett tapasztalatok alapján a járási termelési igazgatóság dolgozói megállapították, hogy átlagon felüli eredményeket azokban a szövetkezetekben érnek el ahol bevezették a fejőstehenek hasznosságának rendszeres ellenőrzését. Az első ellenőrzési fokon a Fülek! Alami Gazdaság egrespusztai részlege lett az első. Szabó István fejő például a 11 tehéntől év elejétől darabonként, átlag 2431 liter tejet fejt. A második helyet a kismulyadt szövetkezet fejőkoliektívája foglalta el, tehenenéní 2100 liter tejet fejtek. A második ellenőrzési fokon a legjobb eredményeket a poltárl szövetkezet fejői érték el. Kubis Rozália 21 tehéntől átlag 1860 liter tejet, Gyurian Rozália pedig szintén 21 tehéntől 1800 liter tejet fejt darabonként. A harmadik ellenőrzési fokon a Sídi Állami Gazdaság fejői vezetnek, ahol Botos Miklós teheneitől darabonként' átlag 2254 liter tejet fejf ki. Szintén a Sídi Állami Gazdaságban a kismalomi részlegen Krahulec Emília darabonként átlag 2102 liter tejet fejt. A fejők versenye igen sok tanulsággal szolgált és a legjobb eredményt elérő fejők 500—500 korona jutalmat kaptak. A fentebb felsorolt eredmények azt bizonyítják, hogy mindenütt vannak tartalékok és lehetőségek az eredmények javítására. A kérdés csak az, hol és hogyan használják ki ezeket a lehetőségeket. A. V. Felborulásjelző berendezés A német gyártmányú elektromos „dőlésmérő“ a kritikus 22—27 százalékos oldalirányú lejtőnek megfelelő helyzet elérése előtt vörös fénnyel és szirénával figyelmezteti a vezetőt. Az olasz tervezésű „Salval" berendezés 15X15X15 cm méretű doboz. A traktor oldalára szerelik fel annak érdekében, hogy ha a traktor lejtőn menetirányban felágaskodna, annak motorját azonnal leállítsa. Hogy télen se legyen fennakadás Az idei rendkívüli szárazság a losonci járásban is jelentős károkat okozott. A tervezettnél jóval kevesebb réti és évelőtakarmány termett, mint más években. Vannak olyan szövetkezetek, amelyek a téli takarmányalap megteremtéséről ennek ellenére nem feledkeznek el. Itt van például a pinci EFSZ, ahol a vezetők Silóval pótolják a hiányt. Több mint ezer mázsa őszi keveréket silóztak le. Ezenkívül 30 hektáron tarlókeveréket vetettek, amely szintén silózásra vár. De a panelek minden kukoricaszárat, répalevelet tartósítani fognak. Így további 5000 mázsa jóminőségű silóval számolnak. Sólyom László (Losonc) Az EFSZ-tagok jogvédelméről Az EFSZ-ek minta-alapszabályzata kimondja, hogy a tagság alakulásáról és megszüntetéséről szóló döntés joga a legfelsőbb szövetkezeti szervet, a taggyűlést illeti meg. Az alapszabályok azonban híján vannak olyan rendelkezésnek, amely lehetővé tenné, hogy a taggyűlés a döntését bíróság is ellenőrizhesse. Ez a helyzet sehogyan sem minősíthető kielégítőnek. Az EFSZ-ek tagságáról hozott döntés elvégre minden egyes esetben a polgárok legelemibb jogait, köztük a munkára való igényjogosultságot érinti. Ezek a jogok pedig elválaszthatatlanul összefüggnek a megélhetési és vagyoni kihatásokkal, mint amilyenek például a munkabérezés, a háztáji, a termelőeszközök összevonása stb. A gyakorlati életben szinte naponta keletkeznek ellentétek szövetkezetek és EFSZ-tagok között éppen ezen a téren. Vessük fel például a szövetkezetbeli tagság keletkezésének kérdését. Az alapszabályok megkövetelik, hogy a belépni szándékozó írásbeli nyilatkozatot nyújtson be, akinek felvételéről azután a taggyűlés hivatott dönteni. Csakis mindkét feltétel teljesítése esetén keletkezhet érvényes tagság. De ml történik akkor, ha valamelyik fél azt állítja, hogy egyik vagy másik, avagy egyik feltétel sem lett teljesítve, Jóllehet a másik fél pont az ellenkezőjét állítja? Kinél keressen a szövetkezetes ilyenkor jogorvoslást, ki kel igazának védelmére? — Senki sem, mivel ilyen szerv egyelőre nem létezik. Szembeszállunk a helyi önkénnyel Nemcsak kiagyalt' esetekről van sző. A munkaerőhiány szülte valóság számos EFSZ-ben arra készteti a szövetkezeti szerveket, hogy célszerűségi okokból látszólagos tagsággal „ruházzanak" fel olyan személyeket, akik sosem töltöttek ki belépési nyllakozatot a szövetkezet számára és sosem volt szándékukban tagságot nyerni. Gyakran rendes tagoknak tekintik a szövetkezeti tagok hozzátartozóit vagy az EFSZ-ben csupán átmenetileg kisegítő személyeket, amiről azután bizonylatot is kiállítanak a HNB, valamint a munkaérötartalék-osztály számára, sőt pecsétet is üttetnek erről személyazonossági igazolványukba. Ezek a személyek egyszerűen tehetetlenek az önkénnyel szemben. Rendesen még hozzá oíyan esetekről van szó, amelyek következményeikben az érintettek anyagi és létérdekeit veszélyeztetik, sőt néha büntetőjogi eljárást vonnak maguk után. Nézeteltérésekre kerül sor továbbá a szövetkezet és az EFSZ-tagok között a tagság megszűnte után, nevezetesen a tag kizárása alkalmával. Az EFSZ időről időre kizárja például az öreg és munkaképtelen tagokat, mert az?k “ ügymond — nem akarnak a szövetkezteben dolgozni és nem gondoskodtak maguk helyett kellő helyettesről. Ez az eljárás ellentétben áll az alapszabályokkal, amelyet erkölcstelennek és törvényellenesnek kell bélyegezni. A Zemédélské novlny hasábjain Polách opavai államügyész cikkéről, nemrégen vitaértekezlet jelent meg amely élénken megvilágítja a „fájő* kérdéseket. Kitűnik a cikkből továbbá, hogy a szövetkezeti tagság keletkezésének és megszűnésének védelmé a nemzeti bizottságok szemszögéből csak látszólagosnak mondható. A falusi HNB-k vezetői gyakran még elavult nézeteket vallanak a jogi normák célszerű alkalmazásának terén, amiért törvényellenségek állnak be a tagsági viszony rendezésénél. Számukra mindenesetre „kényelmesebb“ az elintézésnek ez a módja. Élni kell a törvényadta lehetőségekkel A szövetkezeti földművesek tagsági viszonyának eddig jogvédelme tehát nem kielégítő. Az elhangzott panaszokból és beérkező levelekből kitűnik, hogy komoly fogyatékosságok mutatkoznak a kérdések megoldása körül a szövetkezeti szervek részéről. A társadalom érdeke, hogy megtalálja az utat a fogyatékosságok kiküszöbölésére. A tagság keletkezése és megszűnté kérdésének megoldását továbbra is az EFSZ-ek sezrveire kell bízni, de egyúttal lehetővé kell tenni, hogy a bíróság, mint elfogulatlan társadalmi hatóság felügyeletet gyakorolhasson az egyik vagy másik fél által benyújtott indítvány fölött és ellenőrizhesse a kettőjük közt fennálló viszony törvényességét. Mert hiszen ha a társadalom bizonyos jogokkal ruházza fef a polgárok bizonyos csoportjait, arról is kell gondoskodnia, hogy azok kellő jogvédelemben Is részesüljenek, ha jogsérelem veszélyezteti érdekeiket. A jelen időben éppen kedvező alkalom kínálkozik a javasolt intézkedések megvalósítására. 1964. április 1-én ugyanis életbe lépett az új polgári törvénkönyv, amely szövetkezeti viszonylatban Is kifejezetten elismeri a polgári bfrőság jogvédelmi illetékességét. Az EFSZ-ekről szóló új törvényben, nevezetesen a tagságra vonatkozó fejezetben ezért le kellene szögezni, hogy mind a szövetkezeteknek, mind pedig a szövetkezeti tagoknak módjukban álljon bírósághoz fordulni, ha a szövetkezeten belüli demokrácia keretében valamennyi eszközt kimerítettek. Ilyen vitás esetekben a bíróságot kellene felkérniük a szövetkezeti tagság keletkezésének, vagy megszűnésének megállapítására. Ha maga a bíróság nem is pótolná a szövetkezeti szervek döntését, mégis kifejthetné jogi nézetét, amelyet a felek magukra nézve kötelezőnek elismernének. , Dr. Boleslav P o s p f s 11, a prágai Károly-Egyetem jogi fakultásának docense Nagy pihékben kezdett szállingózni a hó. Slasan Anton nem sokat törődött a korai vendéggel és szorgalmasan nyesegette a cseresznyefákat a nyitra — lévai útszakaszon. Hosszú kilométerek vannak a gondján, s mint gyümölcsfaszerető kertész még a nagy tél beállta előtt rendbe akarja tenni a fákat. Munkáját azért is végzi örömmel, mert gazdag termést ígéröek a rügyek.
