Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-12 / 100. szám

A Német Demokratikus Köztársaságban

gyakorlat irányítja a kutatómunkát

A Német Demokratikus Köztársaság Mezőgazdasági Tudományos Akadémiájával, a természeti és ökonómiai hasonlatosság alapján folytatott együttműködésünk már többéves hagyományra tekinthet vissza. Ebbői a szempontból prágai testvérlapunk felkért Dr. E. Flache, egyetemi tanárt, a Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia igazgatóját, válaszoljon néhány kérdésre.-4- Milyen tudomápyos kutatási eredmények érvényesülnek az NDK mezőgazdasági gyakorlatában?

— Az utóbbi időben például javaslatokat terjesztettek elő az egységes

mezőgazdasági könyvvitel érvényesítésére, az árképzés tudományos alapjának megteremtésére, s az ipari munkamódszereknek a mezőgazdasági termelésben való hasznosítására. A talajművelési kutatómunkában is haladást értünk el. Az állati eredetű trágyák legújabb készítési módja szerint a hektárhozam átlag 25—30 százalékkal növelhető. Az Odra-Frankfurt-i kerületben ilyen módon tavaly 3000 hektáron egymillió márkát takarítottunk meg.

— Hasonló a helyzet a trágyafélék központosítása és a szállítás teljes gépesítése alapfeltételeinek megteremtésénél is: még azelőtt az ásványi eredetű trágya széthordásához, valamint szórásához hektáronként átlag 7,5 munkaórára volt szükségünk, addig az új technológia bevezetése után egy munkaórával is beérjük.

— Ami a nagy termőképességű fajtákat illeti, meg szeretném említeni, hogy például a nematódáknak ellenálló burgonyafajták a könnyű talaj 100 ezer hektárén termeszthetők, ahol a gabonafélék hektárhozama nem haladja meg a 20 mázsát.-4- Miképpen jutnak a kutatások eredményei a gyakorlatba?

— Mindenekelőtt a szövetkezetek

Nagyüzemi Amerikában

seriéshústermelés wmermdPdl1

Az Amerikai Egyesült Államokban a sertéshús termelése nagyüzemi szintű. Georg A. Sinci amerikai állampolgár, aki az idén a Szovjetunióban járt, a többi között elmondotta, hogy náluk nem ritka a 250 ezer sertést hizlaló üzem. Hangsúlyozta, míg az effajta üzemekben a hús kilóját 3 kg takarmányból állítják elő, addig a 'többi gazdaságban 4,5—5 kg takarmány szükséges.

Ilyen nagyméretű sertéshústermeléssel foglalkozik a Nebraska állambeli „Bélén" cég is. Termelése nem csupán a hizlalásra korlátozódik, A malacnevelést, a süldők előhizlalását, sőt a sertéshús helyi feldolgozását, valamint a sonkák csomagolását is ez az üzem végzi.

Hangár-istállók

A „Beleit“ cég hangárszerü istállót

különféle nagyságú etetőtérrel, önetetőkkel és mikroklímával rendelkeznek. A trágyafolyosó feletti padlózat acélrostból készül. Az épületeket cinezett acéllemezek tartják össze. Az acélpanel könnyen letisztítható. Az épületnek sem támasztóoszlopai, sem gerendái nincsenek.t A tetőzet alatti tér szellőztetése jól megoldott.

A hasas és szoptató anyakocák férőhelye két részre osztott acélpanellel, mivel az egyes kocacsoportok más-más feltételeket igényelnek. A hasas kocák külön falkákat alkotnak, de takarmányozásuk már a rekeszeikben, egyedenként történik. A közös

Érdemes volt

rekeszekben lévő anyakocákra 1,7—2,3 négyzetméternyi területet számítanak férőhely szempontjából. Minden rekesznek (kutricának) acélrostú a padlózata, benne külön-külön etetővályú és itató a kocák, valamint a malacok részére. S nem hiányzik a hordozható malacvédő, amelyre a malacozás utáni első napokban van szükség, hogy a malacokat védje, a koca agyonnyomásátől.

A hizlalda szintén kétrészes: az egyik részben az előhizlalás, a másikban a tulajdonképpeni hizlalás folyik. Az előhizlalda kutricáinak padlózata ugyancsak rostélyos, az ürüléket vízzel mossák le a trágyafolyosókba.

Tökéletes szellőztetés

Figyelemre méltó a sertésszállások szellőztetése. Ha meleg az idő, úgy , a levegőt többször is kicserélik. A légtér levegőjének fokozatos összekeverése megátolja a léghuzatot.

Önműködő rendszerű az etetés is; a takarmányadagoló az állatoknak egyedenként adagol 0.9 kg-tól 9 kilóig.

Több olyan cég van az USA-ban, amely a sertéshústermelő „gyárak“ üzemi berendezését ajánlja megvételre. Különösen azt bizonygatják, hogy a malacnevelésre és a sertéshizlalásra szolgáló, fémből készült hangár-istállók nemcsak hosszú élettartamúak, hanem igen jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők is.

(zn)

és állami gazdaságok képezik az ősz-* szekötő láncszemet a kutatás és a termelés között. Még szélesebb alapot' nyújtanak erre az akadémia kísérleti gazdaságai, s a gyakorlati tanácsokat, valamint közvetlen segítséget nyújtó iskolák.

— Vannak továbbá kerületi kutató intézeteink, amelyek az akadémia központjával szorosan együttműködnek. Figyelmüket főleg a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére összpontosítják. A kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával az akadémia 800 dolgozója foglalkozik.

— A gyakorlati élettel való kapcso-’ latunk jövőre még jobban elmélyül: a mezőgazdasági üzemek bizonyos problémáikat egyenesen intézetünknél rendezhetik, az akadémia jótáll az eredményekért, s részesül a ho-’ zamnövekedésből és a hasznosság-* ból.

4- Milyenek az akadémia legközelebbi és távlati feladatai?

— Jelenleg a mezőgazdasági üze'mek szervezésének alapelveit tanulmányozzuk, ami a termelés ipari módszereire való átállást illeti. Rövid időn belül valamennyi mezőgazdasági növény részletes ökonómiáját akarjuk kidolgozni. Távlatilag továbbra is figyelemmel kísérjük a föld termőképességét és olyan nagyhozamú gabona- és burgonyafajták kitermesztését tűztük magunk elé, amelyek a vírusokkal szemben ellenállók. Egyik fő feladatunk a távlati tervek elkészítésében való részvétel. Mezőgazdaságunk fejlődésének 1970-ig terjedő alapfeltételeit már kidolgoztuk, el is fogadták és sor kerülhet fokozatos megvalósításukra.

4- Milyen az együttműködésük a csehszlovák mezőgazdasági kutatással?

— Közösen oldottuk meg például a burgonya és cukorrépa nemesítését és agrotechnikáját, vagy a növényvédőszerek toxikológiai kísérleteit’. Sok gép és mérőműszer kicserélése szintén hozzájárult a két állam mezőgazdasági kutatómunkája minőségének javulásához. Jelenleg a szakemberek tanulmányi csoportjai cseréjének lehetőségeit vizsgáljuk fél-, illetve egy évi időtartamra.

— Ismeretes, hogy a csehszlovák mezőgazdaság tudósai, szakemberei szorgalmas és tapasztalt dolgozók. Ezért sok sikert kívánunk nekik! Meg szeretném még jegyezni, büszke vagyok arra, hogy egykor Dr. Stoklasa egyetemi tanár, nagynevű csehszlovák agrokémikus kezéből vettem át mérnöki oklevelemet.

A legelőről hazatereit tehéncsorda tejhozamának csökkenését küszöböli ki a vándorfejőgép, amellyel egyszerre 8 tehén fejhető (óránként 45 — 50 tehén). Hegyi legelőkkel rendelkező szövetkezeteink, állami gazdaságaink sok hasznát vehetnék ennek az újfajta fejögépnek, (Balia J. felvétele)

Dr. Jifí Rudny (Berlin)

gyöngytyúkot

nevelni

Sok gazdaság, háztáji tenyésztő idegenkedik a gyöngytyúktól, mert e baromfifaj kiabálós, járkálós, ideges természetű, mások viszont éppen e tulajdonsága miatt kedvelik. A gyöngytyúk ugyanis nagy területeket bebarangol, élelmének nagy részét maga szerzi meg, írtja a gyommagvakat, a rovarokat, s hangosságával az egész környékről elűzi a rágcsálókat. Előnye, hogy a, szárnyas vadra hasonlító, ízletes húsa van.

Magyarországon a gazdálkodási eredményeiről híres Nádudvardi Vörös Csillag Tsz — sok legelővel rendelkező gazdaság — évek óta nagymértékben foglalkozik gyöngytyúk tartással. Az idén húszezer gyöngytyúkot neveitek itt fel és értékesítettek jó pénzért, 604 000 forintért.

Mi kell ahhoz, hogy a szövetkezet vagy a háztáji tenyésztő jó eredménnyel neveljen gyöngytyűkot? A ház-’ táji gazdaságban, — ha nincs keltetőállomásból vásárol-' ható gyöngyöscsirke — akkor tyúkkotlóval kell kikeltetni, felneveltetni, ha van, akkor fűthető nevelőhelyiségre van szükség. Ugyanez a helyzet a nagyüzemben is. A gyöngyöscsirkéket a tyúk csirkéivel azonos körülmények között kel! nevelni. A nevelöhelyiség hőmérséklete 50 fok körüli legyen. Világításra, rendszeres levegőeserére, s — különösen a nevelés kezdeti szakaszában — fehérjében gazdag takarmányra van szükség. A kis gyöngyöscsirke élhetetlen, ezért egy-két hetes koráig fokozottan gondos ápolást kíván. Amikor azonban kitollasodott, s az időjárás is melegre fordult, ideiglenes szálláson tartható. Ilyenkor már élelmének nagy részét maga szerzi meg, s ezt csak az értékesítésre vagy a levágásra való előkészítés idejében kell gazdasági abrakkal kipótolni.

A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben kévés elhullással neveltek fel a gyöngyöscsirkéket, mégpedig igen nagy tételben. Az állatok a nevelőházból való kikerülés után legelőre jártak, náluk jobb rovar- és gyommagirtó nem volt a lucerna és a répaföldön Októberben azonban, amikor közeledett az értékesítés időpontja, táp, illetve abraktakarmányozásra fogták őket, hogy húsosak, sárgabőrűek legyenek.

Arra is van példa, hogy a gyöngyösöket zártan tartják,

Bármilyen furcsán hangzik, a mezőgazdasági munkák közt a legnagyobb erőfeszítésre a kézi fejesnél van szükség. Egy közepesen tejelő tehén kézi fejésekor az alkar izmainak átlagosan 0,22 lóerőt kell kifejteniük, s ugyanakkor az egyéb munkákban — az egész ember részvétele — csupán 0,09 lóerő teljesítményt kíván.

Az erős igénybevétel, a fokozódó munkaerőhiány, s a munkatermelékenység növelésének törekvése egyaránt sürgeti világszerte a gépi íejés nagyarányú elterjesztését.

Az 1963. évi adatok szerint:

Angliában a tehénállomány 90 %-át,

Üj-Zélandban 94,4 %-át,

Ausztráliában 80 %-át,

Svédországban 95 %-át

fejik géppel. Rohamosan terjed az USA-ban, Norvégiában és a Német Szövetségi Köztársaságban is. A fejés gépesítése általában annál nagyobb méretű, minél kevesebb a mezőgazdasági népsűrűség, minél több a területegységre számított tehenek átlagos tejtermelése és minél előrehaladottabb a növénytermesztés gépesítése.

Érdekes képet mutat a tehenenként! évi munkaidőráfordítás összehasonlítása kézi és gépi munka esetén.

A hallei egyetem vizsgálata szerint:

kézi fejés esetén 200—210 munkaóra; javított kézimunkával 170—180 munkaóra;

részben gépesített munkával 150—140 munkaóra;

erősen gépesített munkával 90—110 munkaóra

szükséges évente, tehenenként. Az USA-ban is átlagosan 100 munkaóra különbséget írnak évente állatonként a kézi munka rovására. Ezek a számok figyelmeztetnek. A tej önköltségének ugyanis jelentős hányadát képezik a munkabér költségek. Üzemeink a múltban, s gyakran még ma is drágábban állítják elő a tejet, mint amennyiért értékesítik. Nem közömbös tehát, hogy ebben a fejés milyen százalékban vesz részt és költségcsökkentő tényezőként hat-e?

Világviszonylatban évente 2,5 milliárd mázsa tehéntejet termelnek, amit elsősorban feldolgozatlan állapotban, továbbá vaj és sajtként fogyasztanak. Az emberiség szükséglete állandóan növekszik, fokozódnak a termékek minőségével szemben támasztott követelmények, ugyanakkor azonban csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, elsősorban a szakképzett fejőké és állatgondozóké. Ez a tény a további feladatokat is megszabja. M. T.

A tojás- és baromfitermelés növekedése Izraelben

akárcsak a pecsenyecsirkét. Szabolcs-Szafmár megyében az elmúlt években történt ez így. Zárt nevelés és táppal való takarmányozás mellett a gyöngyöscsirkék 12 hetes korukban elérték az 1,1—1,2 kilót. Ez a nevelési módszer azonban nem tudott meghonosodni, mert a gyöngytyúk tartás külterjes módja — a legelőn való járatás — takarmány-takarékosabbnak, gazdaságosabbnak bizonyult, S éppen elég baromfi cs más állatfaj van, amelyet zsákból kell takarmányozni, a gazdaságok örülnek annak, ha némely allatfaj — a gyöngyös, a pulyka, s részben a liba legeltetve, kevesebb takarmányfelhasználással nő fel.

A gyöngyöstartás azoknak a gazdasagoknak, illetve háztáji tenyésztőknek nagyon kifizetődd, akik legelőterülettel, a gyöngyös szállása közelében lucerna- és ukorrepafölddel rendelkeznek, mert így minimális takarmánnyal nevelhetik fel az ízletes húsú állátókaf.

Gonda Irén agrármérnök » (Budapest)

Az utóbbi tizenöt esztendő alatt Izrael lakosainak száma megháromszorozódott. A lakosság növekedésével lépést tartott Izrael állattenyésztésének, elsősorban baromfitenyésztésének számszerű növekedése. Jelenleg egy izraeli lakosra évi 26 kg baromfihús fogyasztása jut. amely éppen kétszerese az angol fogyasztásnak. A tojásfogyasztás egy főre napi egy tojás, ami megközelíti az amerikai átlagot.

Ezeket a nem kis eredményeket szervezett tenyésztői murikéval, szakszerű tartással érték el. A tojástermelés tenyésztés főként kollektív telepeken folyik. A tenyészanyagot 16 gazdasag állítja elő. A keltetögépekkél évente 7,5 millió tojást keltetnek. Négy fő fajtát tartanak: A Fehér Leghornt, valamint a Fehér Leghornnak a New Mampshire, Rhode Island Red és Ausztralorp fajtákkal való keresztezéseit. A következetes tenyészmunka eredményeként a tojónként! tojástermelés néhány év alatt 140-ről 200-ra növekedett.

Izraelben a baromfitelepeken a tojókat battériákban tartják kettesével. Á tenyészállatokat viszont egyesével tartják és szigorúan mesterségesen termékenyítik az állományt. Az ólakban gyakori $ mesterséges megvilágítás: átlagosan 14 ót'a mesterséges megvilágítást alkalmaznak.

A nagyarányú termelésből exportra is jut. Az export elősegítésére kisebb csomagolőházakat hoztak létre, T°jáskivitelük 1961 óta meghaladja a 400 millió darabot, emellett átlagosan évente mintegy 3 millió pecsenyecsirkét is exportálnak. b! A.

Ä gépi fejés

rohamosan terjed

világszerte