Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-09 / 99. szám
Síkfekvésű, jó erőben levő nagyüzemi szőlészetekben a módosított, szálvesszős művelésnek nagy jelentőséget tulajdonítok. Sok szakember azért idegenkedik a szálvesszős metszéstől, mert ez munkatöbblettel jár. Pedig a Leányka, Zöldszilváni, Piros-tramin és a Rajnai rizling csak akkor ad kielégítő termést, ha szálvesszőre van metszve. A hagyományos szálvessző-metszésnek a hátrányát három pontban foglalhatom össze. Lehetetlenné teszi a keresztirányú gépi talajművelést. Jelentős az anyagi befektetés. A szálvessző karó készítése, illetve vásárlása. Karóverés, a vessző és a hajtások kikötése a szálvesszőkarókhoz. Ezzel ellentétben a módosított eljárás előnyei: Jelentős a pénzmegtakarítás. Anyagmegtakarítás (fa helyett hulladékvas). Jelentős hektárhozam-emelkedés. Mi a módosított eljárást sikerrel alkalmaztuk a következőképpen; saját szőlészetünkben, a díóspatonyi szövetkezetben: A metszés semmiben sem különbözik a már ismert metszési módtól. A szálvesszőt 15—18 szemre metszük. Közvetlen az első kapálás után, körülbelül május 10 táján a szálvesszőt előre elkészített 24—40 cm hosszú, 5—7 mm vastag kampósvégű vashoz lehajlítjuk. Jobb, ha a vessző vége a földet éri, mert így a szél nem akasztja olyan könnyen ki a vasból. Lehajlításra azért van szükség, hogy a tőkefejhez közelálló rügyek is hajtsanak ki. A szőlőt, ilyen helyzetben hagyjuk a második kapálásig. A munkát aján(Fényképezte: B. D u s e k) A csibék ivari megkülönböztetését rögtön kikelésük után a japán módszer, speciális műszerek, citológiai vizsgálatok vagy olyan fajták keresztezettjeinek a felhasználása teszi lehetővé, amelyek ivari tulajdonságokban különböznek egymástól. Lengyelországban L. Kaufman, a Cambridgeban végzett kutatások alapján egy új helyi fajtát, „autosexingeket" nemesített ki. Ennek a munkának az volt a célja, hogy megfelelő anyagot állítson elő a tudományos kutatások számára, és egyidejűleg olyan új lengyel fajtát nyerjen, amely kiváló minőségű tojás- és hústermeléssel tűnik ki. Az új fajta alapját a Plymouth Rock kakas és a „zöldlábú" tyúkok kersztezettjei képezték. Néhány nemzedéken át végzett szelekció után a pelyhek színe szerint minden nehézség nélkül meg lehetett állapítani a kikelt csibék ivarát. A „polbar“ fajta igen hasonlít a legbar fajtához, eltérés csak a füllebbenyek piros színében mutatkozik. Mivel ennél a munkánál igen kevés anyag állott a kutatók rendelkezésére, a szelekciót csak nagy nehézségekkel lehetett a szokásos módszerekkel elvégezni. A párosításhoz nagyfokú termékenységgel, keltethetőséggel, nagy tojáshozammal és élősúlylyal rendelkező egyedeket választottak ki. A szelekciót úgy állították be, hogy a tojáshozam december 31-ével megkezdődhessék. 1953-tól ennél a tálkánál idegen vérvonalat nem alkalmaztak. A rokonsági fok együtthatója jelenleg 21,36 %. A viszonylag magas rokonsági fok nem csökkentette sem a keltethetőséget, sem a tojáshozamot és élősúlyt, sőt ellenkezőleg, ezeknek a jegyeknek a színvonala emelkedett. Ilyképpen jött létre Lengyelországban egy új fajtacsoport, melynek csibéi ivar szerint különböző színű tollazatúak. A jércéknek' amelyek hamar elérik az ivarérettséget, nagyobb a tojáshozamuk. A kersztezésből származó ivadékok pecsenyecsibéknek alkalmasak. Ennek az új fajtának a fejlesztése azonban a nyert anyag szaporítását követeli meg. MPA A Pratislavához tartozó Zergehcgyen épül a Hidrometeorológiai Intézet új epülete, mintegy 3 300 000 korona beruházási költséggel. Ide költözik majd a dunaivánkai előrejelző központ, s egyéb részlegek. Az intézet korszerűségére utal az is, hogy laboratóriummal, radióleadó állomással, gépláviróual, gépi számító-központtal rendelkezik majd Ez utóbbi az időjárási és éghajlati adatok jeldolgozását célozza. Valamint a levegő radioaktív szennyeződését figyelemmel kísérő szolgálat is létesül, s további fontos munkahelyek. Foto: CTK — J. Valko Kerekek kenése az AKN-2 ketrectömbök takarmányozási kocsiján (JUNG MIHÁLY, Stúrovói Állami Gazdaság) latos úgy beosztani, hogy a kötözés a kapálás előtt legyen elvégezve. Először a szokásos módon a hajtásokat a karóhoz kötjük — utána pedig a szálvesszőt úgy kötjük a karóhoz, hogy a hajtásokon levő fürtök szabadon kifelé legyenek. A hajtásokat pedig a fürttől számítva a 4—5 levél felett visszacsípjük. A vasakat pedig felszedjük és alkalmas helyen raktározzuk a következő tavaszig. A következő és egyben az utolsó munka a szüret. A vasat nagyon olcsón lehet vásárolni az olyan üzemekben, ahol vasbeton készítésével foglalkoznak. Ilyen üzemekben sokszor nagy mennyiségű, használható hulladékvas hever kihasználatlanul. E módszer alkalmazása sok száz hektoliter borra gyarapítaná a közös gazdaságok jövedelmét, s nem utolsó sorban a népgazdaságot. Pónya Jenő, szőlész (Dióspatony) A Stúrovoi Állami Gazdaságban a pépestakarmányok keverésére újtípusú keveröberendezést szerkesztettek. A keverő alapját egy kiselejtezett lengyel gyártmányú műtrágyaszóró tartálya képezi. A melegvízbe takarmánykeveréket szórnak, a gép összekeveri, majd jobbról balfelé kinyomja az alsó nyíláson, amelyen ál a pépes takarmány a mozgóvályúba jut. A mozgóvályú a sertésistálló egyik szárnyába kerül, s amikor az állatok a benne levő takarmányt elfogyasztják, újra visszahúzódik, a keverőgép ismét megtölti, s a mozgóvályú a sertésistálló ellentétes irányban húzódó másik szárnyába kerül. Tehát a sertések etetését teljesen gépesítették. A keverő olcsó és egyszerű működésű. A gép szerkesztői Medovarsky elvtárs. a gazdaság igazgatója és S everín Árpád, igazgatóhelyettes az egész berendezést szabadalmazásra nyújtották be. Eddigi állapot: Az itatókkal ellátott takarmányozó kocsik alsó részén kerekek vannak, amelyek a vezetősíneken forognak. Ezek a csapágyak nélküli kerekek hiányos kenés és szennyeződés esetén nem forognak, hanem csak csúsznak a síneken. Tekintettel arra, hogy a kerekek szélessége csupán 30 mm, azok a sínről lecsúsznak, elferdülnek s megrongálódnak. Ajánlott megoldás: A leírt hiányosság kiküszöbölésé végett 50 mm-rel növelni kell a kerekek szélességét olyképpen, hogy a rajz szerint szilárd üreges héngert húzunk rájuk. A henger, melynek felülső részén kenőnyílás van, három funkciót tölt be. Olajtartály, védi a kereket a szennyeződéstől, s azáltal, hogy növeli a kerék szélességét, megakadályozza lecsúszását a sínről. Az ilyképpen módosított kerék minden meghibásodás nélkül működik. Ökonómiai elemzés: Hetente háromszor kellett az eltörött alkatrészeket hegeszteni. A költségek 50 Kcs-t, s a javítások évi költségei 52X50 = 2600 Kcs-t tettek ki. Egy kerék módosításának költségei: ányag . . . . . 1,— Kcs bér . . . s . . 4,— Kcs összesen . s . . 5,— Kcs 144 kerék módosításának költségei: 144X5 = 720.— Kcs. A Stúrovói Állami Gazdaságban a megtakarítás a következő volt: 2 600,— Kcs — 720,— Kcs 1880,— Kcs Az újítójavaslatoí a Bratislavai Mezőgazdasági Technika Kerületi Üzemének TÜJ osztálya készítette. 0 Az első írott emlék. Egy 791-böl származó útleírás szerint Csallóköz, ez a hatalmas sziget nádasokkal, fűzesekkel, zsombékokkal, vízerekkel tarkítot terület volt. Az avaroknak szolgált menedékhelyül. Ide rejtették el összes vagyonukat, barmaikat... Körülsáncolták magukat — innen ered az ,,avargyűrű" kifejezés. A régi feljegyzések szerint az avar sáncokat Nagy Károly dunai hajóhada ostromolta három napon át; az avarok rettenetes vérontás után megadták magukat. Ez az első írott emlék Csallóköz úttalan földjéről. 0 Veszélyes mesterség. A gazdagok nagy lovaskisérettel, könnyen utazgattak. A szegény embernek azonban ilyesmire nem tellett. De voltak az idő tájt is bátor emberek, akik vállalták az utasok veszélytelen kalauzolását. Ezeket útmutatóknak, útnyitóknak,, elöljáróknak titulálták, akik ismerték az út veszedelmeit Csallóközben. Mindén vidéknek, útnak megvoltak a maguk kalauzai. Vészé-1 lyes foglakozás volt ez. Ha megcsípj ték őket, a kalauz volt az első, akit kínpadra fektettek, vagy elevenen karóbahúztak. 0 Híres kalauzok. A komáromi ka-» lauzok közül a leghíresebb volt Orlenovich Balázs, aki beszélt magyarul, töröjcül, horvátul, németül, olaszul és latinul. Ugyancsak híres volt Horváth Péter, aki mint kalauz és futár har-' minckétszer tette meg az utat gyalog Komáromtól Konstantinápolyig és vissza. 57. Milyen intézkedéseket foganatosítunk, ha kevés hagyományos takarmány áll rendelkezésünkre? savanyodik és ízét veszti. Ha ezenkívül más terimés takarmányt is kapnak a tehenek, akkor az egyedenkénti napi fogyasztásuk meghaladja a 14—17 kg-ot. A szalma lúgozása 1,5 %-os szódás vagy káliumos lúggal és meszesítése nemcsak nagyon munkaigényes, de nem is gazdaságos. Igaz azonban, hogy a szalma nyomása alatt történő hidrolízisével 50 °/o-kal nő az emészthetősége, de igen költséges berendezés építését igényli, ami a mi viszonyaink között nem gazdaságos. Nagy takarmányszalma hiány esetén kiseb mennyiségű — egyedenként' 1—2 kg — luc-, jegenye-, és különböző erdei fenyők, valamint a lomblevelű fák leveleit is etethetünk az állatokkal. A különböző kiegészítő takarmányok tápanyaghiányát sokféleképpen pótolhatjuk. A gyakorlat számára legjelentősebb a takarmányszalma, esetleg alomszalma felhasználásával készült füllesztett takarmány. Ezzel ugyan nem emelkedik a szalma tápanyagtartalma, de ízletesebbé válik s így a tehenek általában 50 %-kal többet fogyasztanak el belőle. Száz kg 3—5 cm-es hosszúságú szecskázott szalmára 70—80 liter forró vizet kell öntenünk. A takarmányelökészítö betonkádban vagy más tartályban a 20—30 cm vastagságú szecskaréteget állandóan és egyenletesen öntözzük az előre elkészített forró vízzel és szüntelenül keverjük, gyúrjuk. Jól bevált tapasztalatokra hivatkozva a takarmányelőkészítők figyelmébe ajánljuk, hogy a forró vízen kívül szeszgyári melléktermékkel, forralt cefrével is megöntözhetik a takarmányt. Sőt, az is nagyon jó, ha melasszal ízesítik (100 liter vízhez 4—6 kg-ot). Öntözés után a szecskát öreg zsák vagy ponyvadarabokkal takarjuk le, amelyekre különböző nehéz tárgyakat rakunk. Az öntözővízben tehenenként 30 gramm takarmánysót, 10 gramm kénsavas ammóniát és 10 gramm szupeszföszfátot oldunk fel. A füllesztett takarmányt 12 órával az elkészítés után meleg állapotban etetjük fel. Másnapra nem hagyhatunk belőle, mert kihűlése után meg-A szalma élésztősítése, melyet 6—8 órás füllesztés és savanyúié készités előz meg, a 27—28 C°-ra hűtött füllesztett takarmány savanyú lével való öntözésén és e hőfok 16—18 órán át való fenntartásán alapszik. Ezt az igényes és hosszantartó előállítási módot azonban mellőzhetjük, ha a füllesztett takarmányt közvetlenül az etetés előtt folyékony élesztősített moslékkal vagy a Trousil-féle hamis savanyúlével öntözzük meg. 3500 6790 2205 4000 7760 2480 4500 8730 2755 5000 9700 3030 5500 10 670 3305 6000 11 640 3580 Ismeri-e a tehenek hasz■ nossága és takarmányszükséglete közötti pénzügyi összefüggést? A 300 napos laktáció alatt a hasznosság különböző nagyságú fokának hatását a takarmányszükségletre és a tejtermelés gazdaságosságára a következőképpen fejezhetjük ki: 31.96 62,00 5280 31,56 61,22 5975 31,24 60 60 6670 30.97 60,09 7365 30,76 59,67 8060 Táblázatunkból kitűnik, hogy a hasznosság növekedése egyenes arányban van a tej felvásárló értékének és a 1 takarmányszükséglet önköltségének különbözetével. A hasznosság növekedésével szoros összefüggésben van továbbá a létfenntartó .takarmányadag csökkenése. így például az évi 6000 kg tejhozamú tehén három 2000 kg tejhozamút helyettesit, miközben csak kétharmadát fogyasztja el a három tehén tápanyagának, ami azt jelenti, hogy a nagyobb hasznosságú tehén olcsóbban, kevesebb takarmány felhasználásával állít elő égy liter, tejet. T e j Laktáció Felvásárló- Összesen alatti érték (Kcs) (Kcs) hozam (kg) Takarmány 2000 2500 3000 3880 4850 5820 1655 1765 1957 42,65 36,39 33,63 32,47 82,75 70,60 65,25 63,00 2225 3085 3862 4585 58 Kerekek kenése az AKN - 2 ketrectömbök takarmányozó kocsiján: 1 - henger, 2 - kenőnyílás, Plnící otvor = Feltöltő nyílás „Polbar" - új tyúkfajta 1964. december 9. A tej ' felvásárló 100 kg 4 e.J mlhusz értékéből tejre (Kés) takarmány (%) Kcs
