Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-09 / 99. szám

Antonín Novotny elvtárs 60 éves Hatvanadik születésnapja alkalmából szeretettel üdvözöl­jük Antonín Novotny elvtársat, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, köztár­sasági elnököt. 131 millió korona beruházás víztárolók építésére Kelet-Szlovákiában A CSKP KB szeptember 22-i ülése a nemzeti bizottságok és a mezőgaz­dasági termelési igazgatóságok fel­adatául tűzte ki többek közt azt, hogy intézkedéseikkel járuljanak hozzá ki­sebb víztárolók építéséhez. Kelet- Szlovákiában a terebesi járás illeté­kesei — annak ellenére, hogy járá­sukban a kelet-szlovákiai síkság ter­mővé tétele keretében nagyarányú vízgazdálkodási munkák folynak — nem közömbösek a párthatározat iránt. Elsősorban arra törekszenek, hogy lehetőleg csekély befektetéssel olyan víztárolókat építsenek, melyek lehetővé teszik a járásban lévő 139 öntözőberendezés maximális kihasz­nálását. Amint látjuk, nem kevés be­rendezésről van szó, de ezek megfe­lelő vízforrás hiányában kihasználat­lanul hevernek. Ebből a mezőgazda­ságnak főleg májusban és júniusban származik kára, mivel ekkor dől el a termés mennyisége és minősége. A terebesi járásban tehát a tavaszi csapadék felfogását szeretnék meg­oldani, s így többezer hektár kultúr­növény rendszeres öntözését válthat­nák valóra. A járásban jelenleg a kö­vetkező falvak rendelkeznek vízgyűj­tővel: Zemplínské Teplicében 7 hek­tár, Nizny Zipovban 9 hektár, Hrcel­­ben 3,36 hektár, Hránban két hektár és Bodrogszerdahelyen 1,5 hektár. Je­lenleg Vel'ké Ozorovcében építenek 36 hektáros, Cierne Poleban 3 hektá­ros vízgyűjtőt, továbbá Brehovban, Keresztesmogyoróson, Bárán és Slan­­ské Nővé Mesto-ban. Számos vízgyűj­tő tervét most készítik. Az említett víztárolók felépítésével lényegesen megjavul a terebesi járás vízgazdál­kodása és éghajlati viszonyai is. A kerület más járásaiban is számos vízgyűjtőberendezés tervét készítet­ték el. A tervek szerint a kerületben a jövőben mintegy 925 hektár víz­felületű tárolót létesítenek összesen, melyek 31 millió 735 ezer köbméter víz tárolását teszik lehetővé. E nagy­­mennyiségű vízzel a kerületben 12 567 hektár mezőgazdasági területet ön­tözhetnek. A beruházási költségek elérik 131 millió koronát. Bohus Nemcek (Kosice) Közvetlenebb kapcsolat - jobb ellátás A mezőgazdasági gépek és gépalkat­részek elosztásában a múltban na­gyon sok visszaságot tapasztalhat­tunk. Míg helyenként raktáron rozs­dásodott egyik-másik gép, vagy alkat­rész, máshol a legsürgősebb dologidő­ben sem lehetett hozzájutni. Ez sok bosszúságot, s ami még rosszabb, rengeteg kárt okozott. A közép-szlovákiai kerületben új évtől figyelemre méltó újítással pró­bálkoznak, amely — ha beválik — a következő években országos méret­ben is érvényre jut. A közép-szlová­kiai kerületben januártól megszűnik a gépállomások üzleti közvetítő sze­repe a vásárló mezőgazdasági üzemek és a gépipari minisztérium szervei között. A közvetett kapcsolat miatt a mezőgazdasági gépek és alkatrészek általában hosszadalmas, bürokratikus úton jutottak a mezőgazdasági üze­mekbe. Hiányzott a közvetlen kapcso­lat a vevő és a gépgyártó, sok esetben a vevő és a géptervezők között is. A gépgyárak nem ismerték a piaci hely­zetet. Csak így történhetett meg, hogy néhány helyen a keresett gép, vagy alkatrész elfekvő készletként hevert. A gépgyárak, illetve a minisztérium szervei és a gépállomások közé még így is további közvetítőt kellett iktat­ni: a kerületi ráktárakat. Ezzel feles­legesen elszaporodott a gépek és al­katrészek ide-oda szállítása. A meg­oldás további hátránya az volt', hogy egy-egy kerületben általában csak egy ilyen raktár volt. Bárhol is jelölték ki a raktár helyét, néhány járás, illet­ve gépállomás mindenféleképpen tá­vol esett tőle. Közép-Szlovákia központi géprak­tára Rimaszombatban volt. Alkalom­­adtán innen szállították a gépeket Zi­­linára is, bár azok azelőtt útban vala­melyik csehországi gépgyárból, éppen Zilinán mentek keresztül. Ez csak egy példa, ám jellemzően aláfesti a gép­elosztás terén uralkodó helyzetet. Egy statisztika szerint az általános szállí­tótávolság a közép-szlovákiai kerü­letben több mint 150 kilométer. Az új évben alapjában véve meg­szűnik a gépek és alkatrészek ide-oda szállítása. A mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket közvetlenül a Gép­ipari Minisztérium szervei szállítják. A közép-szlovákiai kerületben három ilyen raktárt létesítenek, mégpedig a szállítótávolság csökkentése érdeké­ben Rimaszombatban, Zólyomban és Zilinábsn. Hozzávetőleges számítások szerint ezzel csupán a szállítási költ­ségeken félmillió koronát takarítanak meg. Am nemcsak erről van sző. A mezőgazdasági üzemek és a Gépipari Minisztérium szervei közötti közvet­len kapcsolat nyomán alighanem meg­javul az ellátás. A mezőgazdasági ter­melés szempontjából ez a legfonto­sabb. P. L. Bratislava, 1964. december 9. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 99. szám. Télen is élni kell Kelet-szlovákiai hírek A hótakaró már végérvényesen bi­zonyítja, hogy itt a tél. A határban ugyan még itt-ott késő este is látni egy-egy reflektorok fényénél szántó, elkésett traktorost, de az élet a határ­ból már a falvakba költözött. Az állattenyésztésben foglalkozta­tott szövetkezeti tagok végzik egész­évi munkájukat, a magtárban néhány ember a kukoricát morzsolja, itt-ott még építkeznek is, de sokezer szor­galmas földmüveskéz néhány hónapra munka nélkül maradt. Csakhogy a fa­lusi ember nem medve, amely étlen­­szomjan átaiussza a telet, hogy tavasz jöttével ismét életre ébredjen. A téli hónapokban is kell enni, öltözködni, s bizony hiányzik a nyáron megszo­kott rendszeres havi fizetés. A földművesek téli foglalkoztatása, sajnos még ma is megoldatlan kérdés. Már a társadalmi szervezetek, többek között a CSISZ szervezet is, próbál­koztak legalább egy-két helyen meg­oldani ezt a kérdést a szövetkezetek és az ipari üzemek kölcsönös együtt­működésével, sajnos eredménytelenül. Az ipari üzemeknek egész éven át folyamatosan kell teljesíteniük a ter­vet, s ehhez állandó, begyakorlott munkásokra van szükségük. A mező­gazdaságban viszont idényenként és az időjárástól is függően változik a foglalkoztatott emberek száma. Az együttműködéshez pedig kiegyensú­lyozottságra van szükség. Ez kissé borúlátóan hangzik, de mégsem jelenti azt, hogy a kérdés megoldhatatlan. A szomszédos szocia­lista államokban is próbálkoznak a téli foglalkoztatás megoldásával, és szerencsésebbnek bizonyult az az irányzat, amely szerint a mezőgazda­sági üzemek saját mezőgazdasági ter­mékeik feldolgozásával igyekeznek az egész év folyamán munkát biztosítani dolgozóiknak. Ennek többek között megvan az az előnye is, hogy a mező­­gazdasági termékek feldolgozatlan, tehát nagyobb tömegét nem kell tá­volabbi üzemekbe szállítani feldolgo­zás céljából, csupán a tiszta, hulla­dékmentes (megtisztított vágott ba­romfi, konzervált zöldség és gyümölcs stb.) áru hagyja el az üzemet. Ez ter­mészetesen — ahogy nálunk mondani szokás — még „a jövő zenéje“. A téli foglalkoztatás kérdése viszont itt van, megoldásra vár. A pozsonypüspöki szövetkezetben, lia nem is teljes mértékben,- de leg­alább nagy részben igyekeztek télen is munkát biztosítani a tagoknak. En­nek az 1861 hektáron gazdálkodó szö­vetkezetnek tavaly télen is sikerült a 514 tagból 256-ot foglalkoztatnia. Igaz, hogy a júliusban — tehát az ara­tási csúcsmunkák idején — kifizetett havi 320 000 korona helyett januárban például csak 148 000 koronát fizettek ki munkabérekre, ám ez is lelemé­nyességre, jó munkaszervezésre vall. Amint megtudtuk, a tagok havi átla­gos keresete ebben az évben elérte az 1200 koronát. Mi a helyzet ebben az évben? Kmet János, a szövetkezet elnöke adja meg a választ. Pozsonypüspökin régi szokás, hogy tél elején az emberek nagy része az erdőben dolgozik, ahol hulladékfát szerez be magának a téli időszakra, így biztosítják a család egész évi tü­zelőanyag-szükségletét. ' Az emberek szempontjából ez ésszerű megoldás, megfelel mind a helyi szokásnak, mind a családok érdekeinek, s az erdőgazdaság is szívesen fogadja a segítséget. Ezenkívül a tagok nagy része most az istállótrágya kihordá­sával, teregetésével, valamint kom­­posztkészítéssel foglalatoskodik. To­vábbi húsz ember a szőlészetben met­szi és válogatja az ültetőanyagot. Örömmel dolgoznak a szőlőben, hi­szen ez évben is hektáronként 132 mázsa szőlőt takarítottak be és a ter­vezett bevételt 95 000 koronával túl­szárnyalták. A gyümölcsösben most 15 embert foglalkoztatnak, 12 ember a gépeket javítja, 7 ember pedig a raktárban morzsolja a kukoricát. Az is igaz, hogy előre gondoltak a télre. A helyi nemzeti bizottsággal kötött megegyezés értelmében 26 szövetke­zeti tag az utakat építi. A szövetkezet kavicsbányájából pedig a szövetkezet szállítóeszközei az állami utak építé­séhez hordják a kavicsot. A magtár építését is úgy szervezték, hogy a bel­ső építési, szerelési munkálatok a téli hónapokra maradtak, s ott is lehető­ség nyílik munkára, keresetre. Ám nem minden évben lesz útépí­tés, kavicshordás, az építkezést is egyszer befejezik. Mindez tehát csak átmeneti megoldást jelent, s az embe­rek téli foglalkoztatásából eredő gond minden évben felbukkan. A pozsony­­püspökiek ezt tudják. Ök is várnak megfelelő, országos megoldásra, de addig sem várakoznak tétlenül. A gazdálkodás belterjességének fo­kozásán gondolkoznak, tervezgetnek és már hozzá is láttak terveik meg­valósításához. Gyümölcstermesztésre és szarvasmarha-hizlalásra akarják szakosítani szövetkezetüket. Egy 150 —150 hektáros gyümölcsös telepítését tervezik. Most folyik a talajvizsgálat és kidolgoztatják a nagy gyümölcsös tervét. Főként kajszibarackot akarnak termeszteni és valamennyi ősziba­rackot. Jó ötletnek minősíthetjük és a szövetkezeti tagok foglalkoztatása, valamint jövedelem szempontjából is nagy előnyt jelent, hogy a gyümölcs csomagolását és osztályozását ök ma­guk akarják elvégezni. Ehhez már csak egy lépés kell, hogy a szövetke­zet saját maga címkézi gyümölcsszál­lítmányait, s így a fogyasztók előtt jó hírnevével vállaljon felelősséget az áru minőségéért. Mit vár a szövetkezet a gyümölcs­­termesztéstől? Vojtek Ján, a szövetkezet ökonó­­musa szerint a szakosítás bevezeté­sével az egy hektárra eső áruterme­lést az eddigi 5600 Kcs-ről fokozato­san 15—20 ezer koronára növelhetik! Hatalmas ugrás ez, amely megérdemli a fejtörést, fáradságot. Igaz, hogy a pozsonypüspökiek még ezzel sem me­rítik ki a szövetkezet lehetőségeit. Azon kívül, hogy zamatos, jóízű bort készítenek és jó lehetőségük van a szőlőtermesztésre, Bratislava, ez a szomszédos népes nagy város, szinte bíztatja őket arra, hogy a zöldség­­termesztés kibővítésével hozzájárul­janak a lakosság jobb zöldségellátá­sához. Azt mondják, hogy eddig a zöldségtermesztésre ráfizettek, ezért fokozás helyett csökkentik a zöldség termesztését. Ám kitűnik, hogy rossz típusú, túlságosan magas üvegházaik vannak, amelyek másutt" sem váltak be. Amikorra a zöldséget áruba bo­csátják, annyira lemegy az ára, hogy még a ráfordított költséget sem fe­dezi. Ez viszont nem a zöldségter­mesztés leépítésére, hanem annak át­szervezésére, megfelelő Uvegházak építésére int. A nagy tervek megvalósítása felké­szült, szakképzett embereket kíván. Pozsonypüspökin erről sem feledkez­tek meg. A szövetkezet 44 szerződési­leg lekötött, mezőgazdasági iskolában tanuló fiatalt vár. Ebből 32 a Po­zsonypüspöki Mezőgazdasági Tanonc­iskolában tanul, a többi Gaiántán, Vo­­deradyban, Malackyban és Tomásiko­­voban különféle mezőgazdasági irány­zaton. Az idén végzett tanoncokból heten, akik megszerezték a jármű­vezetői jogosítványt, már traktoros­ként dolgoznak. Egyszóval a pozsonypüspöki szövet­kezetben elegendő szakképzett fiatal dolgozó kerül, felújítja, megifjítja a tagságot. Ugyanakor a berendezked­ni, családot alapítani akaró fiatalok ismét, még égetőbben vetik fel majd a téli foglalkoztatás kérdését. Gajdács Irén Dél Szlovákiában is megérkezett a korai vendég. Vajon soká marad-e? # A kassai járás mezőgazdasági üzemei a napokban teljesítették az évi tojáseladási tervet, s ezen felül már 21 milliót adtak el. A siker eléré­sében a Nizná Mysla-i, a Vysny La­­nec-i, budimíri és a valaliky-i EFSZ és a járás állami gazdaságai felada­taik pontos teljesítésével szereztek érdemet. # A cesticei szövetkezetesek a kas­sai járásban elsőként teljesítették az állattenyésztési termékek eladási ter­vét. Húsból 1550 mázsát, továbbá ".40 ezer liter tejet és 220 000 tojást adtak ‘el terven felül. Ezek az eredmények az állatgondozók munkáját dicsérik, akik a szarvasmarha-hizlalásnál több mint 1 kg, a sertéseknél pedig 58 dg-os súlygyarapodást értek el. A szö­vetkezet az év végéig még 20 mázsa húst, 50 000 liter fejet és 25 000 tojást adnak el. # A trebisovi járás csaknem vala­mennyi szövetkezetében elkezdődött a téli iskolázás. A szövetkezeti isko­lákban 5000 dolgozó látogatja a kü­lönböző szaktanfolyamokat. Az öko­­nómusok, agronómusok és zootechni­­kusok iskolázását a járási termfelési igazgatóság rendezi. -ul-A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom