Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-21 / 94. szám
Bratislava, 1964. november 21. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 94. szám. A szakemberek jelentősége a mezőgazdaságban Köztudomású, hogy társadalmunk elsőrangú feladata a mezőgazdaság felemelése ipari fejlettségünk színvonalára. Gyakorlatilag kell tehát megvalósítanunk az elvi jelentőségű intézkedések egész halmazát. Ugyanakkor fel kell használnunk a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközt mezőgazdaságunk fellendítésére és gondoskodni megfelelő szakképzett munkaerők toborzásáról. Felette fontos jelentőséget kell tulajdonítanunk a toborzás terén azoknak az intézkedéseknek, amelyek szakképzett mezőgazdasági munkaerők „visszahódítását“ célozzák. Tudjuk, hogy mezőgazdaságunk fájó pontja a szakemberhiány. Másfelől azonban számos képzett mezőgazdasági dolgozónk népgazdaságunk egyéb ágazataiban helyezkedett el, sőt ma is még eredeti szakmájába nem vágó tevékenységet folytat. Ezzel el is érkeztünk a ,,baj“ kútforrásához. Neveléssel, kiválasztással, megfelelő helyre történő beosztással kell odahatnunk, hogy ezek a szakemberek visszatérjenek a röghöz. Ezért 1965 második felében akció kezdődött, amelynek eredményeképpen 1909 mezőgazdasági szakembert sikerült visszaszerezni főleg az EFSZ-ekbe. Túlnyomó többségük vezető állásba került a mezőgazdasági üzemekben. Kétségtelen, hogy ez a káder-izmosodás elöbbutóbb növeli a szövetkezetek vezetésének és irányításának színvonalát. Hogy mit jelentenek jeles szakemberek szövetkezeteink- számára, számos esetben beigazolódott. Ragadjunk csak egyet ki a sok közül: a jaroki EFSZ-t a n.yitrai járásban. Ez a szövetkezet 1600 hektárnyi mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amelyből 1400 ha a szántó, besorolva a K2-es kukoricatermő körzetbe. 1962- ig a legrosszabb szövetkezetek közé tartozott a nyitrai járásban, gazdálkodásának színvonala jóval alul maradt' az átlagon. Silány volt a gazdasági állatok haszonhozama, csupán 1,2 liter volt a tehenek tejhozama, csökkent a szarvasmarha egészségi állapota és erőnléte, 75 százaléka gümókórba esett. A gabonaneműek hektárhozama 18 mázsánál is kevesebb volt, munkaerőhiány mutatkozott, s a szövetkezetesek munkájának mennyiség és minőség szerinti díjazásáról egyáltalán nem lehetett szó, mert azokat átalányban fizették. 1962 második felében négy szakemberrel szaporodott a szövetkezet, akik valamennyien főiskolai képesítéssel rendelkeznek: az elnök, a főagronómus, annak segédje és a zootechnikus. Továbbá 1965-ban egy főökonómusnő lépett az EFSZ-be. Jelenleg tehát öt szakember működik a jaroki szövetkezetben, akik közül az elnököt és az agronómust kisegítő erőként díjazzák. A szakképzett munkaerők belépése után fellendült a jaroki EFSZ. Az 1962—1965-as évek folyamán 700 darab szarvasmarha kigyógyult a vészes kórból, a tehenek tej hozama 7 literre szökött napi átlagban. Az állatállomány felépülését úgy érték el, hogy elsősorban rendet teremtettek a normák megállapításában és a dolgozók díjazásában. Hozzáláttak az istállók alapos kitakarításához, a termelésben elért haszonhozam és eredmények szerint határozták meg a díjazást. A termelés haszonhozamának növekedésével elérték a tervezett bevételeket és módjukban állott biztosítani a szövetkezetesek rendszeres díjazását. A rendszeres kifizetések pedig azt eredményezték, hogy fokozatosan visszaszivárogtak az EFSZ-be azok a munkaerők, akik azelőtt el-elmaradoztak. A jaroki EFSZ izmosodásának folyamatát ékesen bizonyítják a következő számadatok: amíg 1962-ben csupán 4746 koronát tett ki az 1 hektárra számított mezőgazdasági termeiés ellenértéke, addig 1963-ban már 6216 koronára emelkedett ez az összeg, 1964-ben pedig 7577 koronára számítanak. Két év alatt tehát 55,4 százalékkal emelkedett az EFSZ termelése. Ennél is kirívóbb növekedés észlelhető a piaci termelés számadatainál: 102,2 százalékot tesz ki a két év alatt elért emelkedés. Hasonló eredményeket értek el a gabonaneműek hektárhozamának növelésében, amely 35 százaléknak felel meg. Az idei piaci tervteljesítés is a szövetkezet gazdasági izmosodását, terebélyesedését tükrözi. Növénytermesztésben 757 ezer, állattenyésztésben 648 ezer, összesen tehát 1,405.000 korona bevételi többlettel számolnak. A jaroki EFSZ vezetősége azonban korántsem elégszik meg eddigi sikersorozatával. Az eljövendő két-három év alatt olyan gazdaságilag kiegyensúlyozott szövetkezetei akar kiépíteni, amelyet méltán sorolhatnak a nyitrai járás legjobbjai közé. Ezért alaposan átgondolt tervet dolgozott ki, amely a szarvasmarha-tenyésztés szakosítására irányul. 1965-től kezdve pedig a szilárd pénzbeli díjazás rendszerére szándékszik áttérni. Bátran állíthatjuk, hogy az említett szövetkezet gazdasági szilárdulása a helyesen irányított szervező munka eredménye, amely a szövetkezeti vezetőség színvonalas szaktudásának tulajdonítható. Nem csekély szerepet játszott a kibontakozási folyamatban a pártszervezet, amelyet a jaroki EFSZ mellett alakítottak. Hatékony segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottság is karöltve a többi társadalmi szervezettel, valamint a járási szervek támogatása. Járok példájából két döntő fontosságú következtetést lehet levonni. Először is nyilvánvaló, hogy a legelmaradottabb EFSZ-t legalább is gazdasági átlagszínvonalra lehet emelni. Másodszor beigazolódott, hogy egy ilyen szövetkezetnek legalább három tapasztalt, lehetőleg főiskolai képesítéssel rendelkező szakemberre van szüksége. Azért háromra, mert egyetlen szakember képtelen lenne mindazokkal a feladatokkal megbirkózni, amelyek egy elmaradt EFSZ- ben felmerülnek. Bízvást kijelenthetjük, hogy a szakavatott munkaerők visszanyerését kell elsősorban szorgalmaznunk, amelyet a leghatékonyabb „beruházási“ tételnek tekinthetünk. Ebből a szempontból kell újból átértékelnünk a szövetkezeti funkcionáriusok nevelésének immár kidolgozott tervét éppúgy, mint a mezőgazdasági szakemberek elhelyezésének eddigi gyakorlatát. Peter Bernik, prom, ökonómus, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozója A Baj esi Állami Gazdaság javítóműhelyében befejezték egy mozgó kútfúró berendezés készítését. Ez a berendezés nemcsak meggyorsítja, de olcsóbbá is teszi az öntözésre szolgáló kutak fúrását. (Fényképezte B. Dusek) A mezőgazdasági üzemeinkben még mindig tart a betakarítási munka. A Komárom tőszomszédságában lévő gadóci szövetkezetben a cirkot takarítják be. Azért is nagy gonddal végzik ezt a munkát, mert az utóbbi időben ők is érezték a seprűhiányt. Az ősz a földművesek ió munkáját dicséri Elég nehéz volt ez az ősz. Eleinte szárazság volt, utána pedig napokig zuhogott az eső. Közben-közben újra jobbra fordult az idő. Földműveseinknek mind a két keze tele volt munkával. A szorgalom meghozta a gyümölcsét. Ezt állapította meg a napokban utoljára ülésező őszi munkákkal foglalkozó mezőgazdasági bizottság is, amely a Szlovák Nemzeti Tanács mellett alakult és operatív intézkedéseivel nagyban hozzájárult a munkaszervezés megjavításához. Sok probléma került megoldásra, ami az őszi munkák idején felmerült. A bizottság utolsó ülésén elégedetten állapította meg, hogy a kerületi, járási és helyi szervek szervező és irányítómunkája lényegesen megjavult. Ha néhány munkaszakaszon le is maradtunk, egészében sikeresen oldottuk meg a feladatot. A gabonafélék vetéstervét például szlovákiai méretben 101,7 %-ra teljesítettük. Más munkaszakaszokon is értünk el eredményt. Még egy hétig szántunk A mélyszántás a lánctalpas traktorok elégtelen kihasználása miatt eleinte lassan haladt. De az utolsó héten közel 100 000 hektárt szántottunk, ami azt jelenti, hogy már csak ugyanennyi föld vár szántásra, tehát kisebb-nagyobb eltolódásokkal egy hét alatt befejezhetjük a mélyszántást. A galántai, lévai, Dőlné Kubín-i és a cadcai járások már napokon belül célba érnek. Viszont nagyobb ütemben kellene dolgozni a rimaszombati járásban. A kukoricakóró mostohagyerek Más őszi munkákkal ellentétben lassan halad a kukorica begyűjtése. Még több mint 10 000 hektár van a határban. De a főproblémát nem is a kukoricatörés okozza, hanem inkább a kukoricakóró begyűjtése. A szárazságsújtotta járások szerződést kötöttek, hogy bizonyos mennyiségű Sajtókonferencia a Földművelésügyi Minisztériumban A gépek javításáról és karbantartásáról Szocialista mezőgazdaságunknak állandóan több és több korszerű, nagyteljesítményű gépre van szüksége. Napjainkban mezőgazdasági üzemeink mintegy 14 milliárd korona értékű gép- és gépberendezéssel végzik munkájukat. Ez a tény önmagában azonban kevés lenne, ha nem gondoskodnánk karbantartásukról, időbeni javításukról. A mezőgazdasági gépek évi karbantartása körülbelül két milliárd koronába kerül, ami a mezőgazdasági termelés összköltségének több mint 30 %-át jelenti. Ez a számarány igen magas, ezért a jövőben arra kell törekednünk, hogy csökkentsük a karbantartásra kiadott összeget. Ezekről a kérdésekrőél tartottak az elmúlt napokban sajtókonferenciát a Földművelésügyi Minisztériumban, ahol Oldrich Dolezal, a gépállomások főosztályának vezetője ismertette a mezőgazdasági gépek javításával kapcsolatos új intézkedéseket. Többek között elmondotta, hogy a jövőben a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztéséért a gépállomásokat teszik felelőssé. A szövetkezetek javítóműhelyeinek szerszámkészlete jóformán mindenütt eléggé szegény és így a jövőben a karbantartási és javítási munkákat a gépállomások az e célra kijelölt mezőgazdasági gépjavító üzemekkel karöltve látják el. Az előadó megállapította, hogy az állami gépállomások tevékenysége 1963-ig nem terjedt ki és nem mélyült el a kívánt mértékben, és munkájuk minőségét is gyakran bírálták. Különösen a villanyáramra működő gépek , és gépberendezések hiányos javítása, illetve javításuk elhanyagolása okozott sok kárt. Dolezal elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy ezeknek a fogyatékosságok kiküszöbölésére úgynevezett agregátos módszert vezetünk be, amely az egyes gépalkatrészek kicserélésével a karbantartási mynkák iparosítását, azok egyszerűsítését és az árak csökkentését célozzák. Az előadó a továbbiakban hangoztatta: az új elvek értelmében módot kell találni arra, hogy a szövetkezetek megértsék a mezőgazdasági gépek helyes kezelésének, gondozásának elsőrendű fontosságát. A mezőgazdasági üzemek, mint ismeretes, eddig a különböző javító üzemekhez fordultak. Ezentúl a jobb eredmények érdekében kizárólag a gépállomások feladata lesz a javítási munkák közvetítése. Amennyiben a szükséges javítást Saját maguk nem vállalják, szerződéssel kötelezik az illetékes üzemeket a kívánt munkák elvégzésére. A sajtókonferencián számos kiegészítő javaslat hangzott el, a mezőgazdasági gépek javításával kapcsolatos új intézkedések bevezetéséről. kukoricakórót elszállítanak. A szer-« zödés azonban legtöbb helyen papíron maradt. A mezőgazdasági üzemek többsége pedig még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy lekaszálja a kukoricakórót, traktorokkal egyenesen a földbe szántják. Pedig tavasz-' szál jó lenne a kukoricakóró alomszalma helyett is. Már 111 958 hektár rétet és legelőt műtrágyáztunk Az elmúlt évekhez viszonyítva sok-' kai több gondot fordítunk a rétek és legelők gondozására. A rétek és legelők istálló-trágyázásának tervét 65 %-ra teljesítettük. Sokkal jobb eredményt értünk el a műtrágyázás terén, mert 111 958 hektárra szórtunk műtrágyát és így a tervet 77 %-ra teljesítettük. Az idő kedvez, megvan rá minden lehetőség, hogy ezt a munkát időben befejezzük. Sikeresen teljesítjük a burgonyafelvásárlást A mezőgazdasági üzemek a burgonyaeladás tervét példásan teljesítették. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fogyasztók már ellátták magukat télre burgonyával. Annyi a burgonyánk, hogy bizonyos mennyiséget' már szeszgyártásra használunk fel. Az őszi munkákra hamarosan pontot teszünk és földműveseink megérdemelten pihenhetnek majd a télen, hisz jó munkát végeztek. —b— A legjobbak között... Nem kell hangoztatni, milyen nagy jelentősége van az őszi mélyszántás agrotechnikai határidőben való elvégzésének. A lévai járás termelési igaz-* gatósága is tudatában van ennek, s ezért a járás traktorosai között versenyt indítottak, amelyet rendszeresen értékelnek. A legjobb traktorosokat pénzjutalomban részesítik. Eddig az első helyen a mikolai Benő Ferenc és Bednárik János traktorosok vannak, akik 579 hektár területét szántottak fel. Kysel' — Céria nagyváradról 302 hektárral a második helyen áll. Dalmadról Dráb és Valent traktorosok 293 hektáron végezték el a mélyszántást, míg Mlyukovic és Dohányos traktorosok a Löki Állami Gazdaságban 221 hektárt szántottak fel. Ők a lévai járás legjobb traktorosai. Állandóan hosszabbított vagy két műszakban dolgoznak. Jó lenne, ha a járás többi traktorosai is követnék példájukat! Belényi János (Nyitra) Csatán leleplezték a hősök emlékművét Csatán nagyszabású ünnepség keretében leplezték le a második világháború áldozatainak és hőseinek emlékművét. A községből 40 katona esett el a második világháború alatt és 60 polgári személy. A beszámolót Bállá József, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség elnöke tartotta. Kiemelte a község harcos mútlját hisz az első világháború után 50 vöröskatona harcolt a szocialista eszmékért. Példájukat többek között követte Compál János partizán, akit kémkedés miatt a németek kivégeztek. Az ünnepségen resztvettek a hadsereg tagjai is és látványos tűzijátékkal szórakoztatták a résztvevőket. -b-A szocialista mezőgazdaságért! A MEZÖGaZDASAGi DOLGOZÓK LAPJA