Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-15 / 57. szám
Friss zöldséget a fogyasztóknak ! Tizenkét hektáros a zsebesi szövetkezet kertészete. Ez BASCSOVANOV Iván és BALOGH János gondjaira van bízva. Az egyik vezető kertésze, a másik segédkertésze a közösnek. Nagy munka közben leptük meg őket. Éppen a salátauborkát szüretelték az üvegházakban, a kassai zöldségesboltok részére. Akadt a salátauborka között nem egy, amely 30—50 cm hosszúra is megnőtt. Odább karalábét, másutt meg hagymát szedtek az asszonyok, valamint a petrezselymet, sárgarépát kötözgették csomókba. Az esőfukar időjárást szapulták. Az esőt öntözéssel pótolják. Egy primitív vízmedencéből — nagyobb gödör-féle — szívatják a vizet, amely 24 óránként telik meg. Ez azután elegendő három óra hosszán át az öntözésre. Az öntözés hatására szinte látszott a zöldoaorlkán, hogy ébredezik kábults ágából. Csemegepaprikájuk pár nap múlva már a piacra kerül. Szépen fejlődik a paradicsom is, amely ugyancsak július első hetében jut el a fogyasztókhoz. Június közepéig mintegy 50 ezer korona értékben szállítottak zöldséget Kassára. A Zöldségértékesítő Vállalattal 15,5 vagon zöldség szállítására kötöttek szerződést. Zsebesen is a zöldségtermesztés megoldatlan problémája — az állandó munkaerő. A szövetkezet vezetősége végre már tudatosíthatná, hogy a zöldségtermesztés a közös gazdaság számára kifizetődő. Helyes lenne, ha a zöldségtermesztésbe egy állandó munkacsoportot szervezne. Ilyen megoldás többszörösen gyümölcsözne. Nézzük a szállításra előkészített zöldséget. Olyan friss, mint a reggeli harmat. Csakhogy ilyen állapotban kerül a dolgozók asztalára is?... Ideje lenne már száműzni a zöldségesboltokból a tárolt zöldség kellemetlen szagát. Ám ezen az adminisztratív intézkedések nem segítenek, csakis a józan ész diktálta rugalmasság. Andreas Sándor (Kassa) A verseny győztese A Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az állategészségügyi központtal karöltve értékelte a „Példás állattenyésztő gazdaság“ címért folyó szocialista munkaversenyt. A tavaly elért eredmények alapján a Zlaté Moravcei gazdaságot találták a legjobbnak. A cím mellé 2000 korona pénzjutalmat is kaptak. Zlaté Moravcén a tuberkulózis fokozatos felszámolása mellett 306-tal emelték az egészséges tehenek számát. Száz tehéntől átlag 75,4 borjút választottak el, ami 0,8-eal több a tavalyi eredménynél. Egy anyadisznótól 11,6 malacot neveltek fel, és 100 tehén után 16,8 üszőt helyeztek át a tehénállományba. A propagáciő és kulturális tevékenység keretében az egyes mezőgazdasági üzemekben rendezett beszélgetéseken és oktatásokon kívül a helyi hangszóróban előadássorozatokat rendeztek az időszerű fertőző megbetegedésekről és más állattenyésztési problémákról. Az állattenyésztők számára összejöveteleket szerveztek, melyeken az állatok neveléséről és az új technológia bevezetéséről tárgyaltak. Tapasztalatcsere cíKevés olyan kertészet van Szlovákiában, mint az alsószeli. A falu végén, mint gyárépületek sorakoznak a hatalmas üvegházak. Innen került a Galántai Zöldségfelvásárló Üzembe az első saláta, uborka, de a paprika is. A két üvegház dolgozói versenyben állnak egymással. Az egyik üvegházban a nemrég alakult szocialista munkabrigád tagjai vállalták, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére 100 00Ö korona értékű zöldséget termelnek terven felül. Erre az évre a szövetkezet 1 millió korona jövedelmet tervez a kertészetből. Sok szövetkezetben kevés a fiatal. Alsószeliben azonban van elég. A 18 éves Palkovics Jusztina pl. a zöldségtermesztést választotta szakmájául. Persze, ez nem csoda, hiszen az édesapja is kertész, és azt mondják: az alma nem esik messze a fájától. Krajcsovics F., Gaíánta 150 mázsa korai burgonya hektáronként * Érettségi után Államunk évről évre nagyobb összeget fordít a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének emelésére. Szükség van erre, hiszen a termelés fokozása másként el sem képzelhető. A tanulók és az iskolapadból kinőtt gyakorlati dolgozók különböző tanfolyamokon és szakiskolákon nyernek képesítést. Több magyar tannyelvű mezőgazdasági műszaki középiskola áll rendelkezésünkre Dél-Szlovákiában. Ezek közé tartozik a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola is. Az eddigi kétéves tanmenet helyett az egyéves formát is bevezették. Erre azért volt szükség, hogy a szakemberhiányt mielőbb megszüntessük. Tavaly a 32 jelentkező közül a felvételi vizsgán 26 felelt meg a követelményeknek. Év közben ebből hárman kiestek, mert nem bírtak megbirkózni a tananyaggal. Helyüket rövidesen újabbak foglalták el. Év közben az öreg diákoknak sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Végülis győzött az akarat. A nehézségek leküzdésében nagy segítséget nyújtottak a tanárok, akik mindent megtettek, hogy mindenki elsajátíthassa a tananyagot. Különösen nagy érdeme van ebben Morvái Tibor osztályfőnöknek, aki mindenben segítségünkre volt. A tanári kar önzetlen segítségéért ezúttal is köszönetét mond az l. C osztály. Már túl vagyunk az érettségi vizsgákon. Közülünk öten kitüntetéssel végeztek, de a többiek is megfeleld eredményt értek el. Visszakerültünk a mezőgazdasági üzemekbe, hogy az iskolában szerzett tudást a gyakorlatban gyümölcsöztessük. Reméljük, hogy mezőgazdasági üzemeinkben segítségünkre lesznek és képességünknek megfelelő feladatokkal bíznak majd meg bennünket. Mi az előlegezett bizalmat azzal háláljuk meg majd, hogy a ránk bízott munkakörben tudásunk legjavát adjuk. Maszlák István (Izsa) Amikor a radványi szövetkezetben Juhász Béla agronómus és Baranyai Lajos főkertész vezetésével a tagok az előcsíráztatott burgonyát ültették, még nem gondolták, hogy a járásban az eladási tervet az elsők között teljesítik. Többen sokallták az egy hektárra tervezett 80 mázsás hektárhozamot. De kellemesen meglepődtek, amikor az első hektár termését lemérték és 160 mázsát könyvelhettek el. Szedéskor 117 tag dolgozott a burgonyaföldön. A magas hektárhozam nem véletlen. Mind a 8 hektárt öntözték. Szépen jövedelmez a korai karalábé is. Három hektárról 230 000 darabot szállítottak el, három hektárról pedig 110 000 darab korai káposztát vágtak ki. Sajnos, a fele a földön maradt, mert a felvásárló üzem a szerződés Szállítják a friss zöldséget ellenére sem tudta átvenni. Bizony, a bevétel 145 000 koronával kevesebb lett. Ha sok, ha kevés terem, mindenképpen a földműves fizet rá — mondogatják a tagok. Jó lenne, ha a zöldségfelvásárló üzem rugalmasabban dolgozna. Trenka Tibor (Dunaradvány) Húsz liter tej naponta Lengyel Bertalant a Lévai Állami Gazdaság garamszentgyörgyi részlegének fejőjét messze környéken ismerik. A rábízott 14 tehéntől átlagosan naponta 10,92 liter tejet fej. Sándor József zootechnikus elmondja, hogy Lengyel elvtárs becsületesen dolgozik, betartja a fejési időt, jól előkészíti a takarmányt. Manca tehene naponta 18,9, az Aranka 19, a Rózsa pedig 20 liter tejet ad. A fejő szorgalmasan dolgozik. Reggel négy órakor már az istállóban tisztítja, mossa a teheneket és öt órakor kezdi a fejést. Jó munkájáért megkapja jutalmát is. Hisz havi keresete 1800—2000 korona körül mozog. Ehhez hozzájön még a terv túlteljesítéséért járó prémium is. Többi társával együtt a többtermelésért versenyez. Tóth Károly (Léva) Tojásból nincs hiány A Párkányi Állami Gazdaság baromfitelepén mintegy 8500 tyúkot tenyésztenek, amelyek naponta 3900— 4000 tojást is tojnak. A gondozók mindent elkövetnek, hogy a tervet túlteljesítsék. Az egészévi előírás 1 millió 200 ezer darab, de már jóval többet adtak a felénél. A második negyedév tervét 155 %-ra teljesítik. Gammel Júlia (Párkány) £ tapasztalai és szorgalom eredménye Ha valaki az elmúlt években az ipolynagyfalusi szövetkezet gazdasági eredményei felől érdeklődött, ezt a választ kapta: „Nincs mivel dicsekednünk — kivéve a sertéstenyésztést.“ A szövetkezet bizony gyengén gazdálkodott. A laza munkafegyelem miatt a termelés egyetlen szakaszán sem értek el jó eredményt a már említett sertéstenyésztésen kívül. Vajon miért tűnt ki ez a termelési ág? A hízósertéseket Mészáros István gondozta. Alapos munkája folytán a napi súlygyarapodás 45 dkg volt, mely a hiányos berendezést figyelembe véve igen szép eredmény. Mészáros elvtárs 1952-Mészáros István ben lépett a szövetkezetbe és 1953-től megszakítás nélkül ezen a munkaszakaszon dolgozik. Tehát nagy tapasztalatokkal rendelkező sertésgondozó. A szécsénkei és az ipolynagyfalusi szövetkezetek egyesítése után, feleségével együtt az előhizlaldába került, ahol jelenleg is dolgozik. Ketten 250 növendékállatot gondoznak és 1 kg hús kitermelésére 3 kg szemestakarmányt használnak fel. Szép eredményeik jutalma: márciusban 2005 koronát, áprilisban pedig 1778 koronát kaptak. A szövetkezet vezetősége természetesen elégedett Mészáros István munkájával. Az év végéig átalakítják a kezdetleges berendezésű előhizlaldát. így jövőre több lehetőség nyílik a korszerű módszerek bevezetésére. Mit szól ehhez Mészáros István? — Szeretne még jobb eredményeket elérni az átalakított előhizlaldában, mint eddig Major Lajos, (Szécsénke) Néhány szó a hulló csillagokról Az embereket ősidők óta foglalkoztatja a „hullócsillagok“ jelensége. Számtalan tévhit fűződött hozzájuk, s a figyelmesebb észlelők csodálkozva állapították meg, hogy akárhány „hullócsillag“ válik le látszólag az égboltról, az összes ismert csillagok még mindig ott ragyognak rajta. Ma már persze minden művelt ember tudja, hogy a „hulló csillagok“ nem csillagok, hanem a bolygóközi térből légkörünkbe került anyagdarabok, amelyek a levegő súrlódása következtében felhevülnek és elégésük közben létrehozzák a „hullócsillag" néven ismert fényjelenséget. Ezek a meteorok, amelyeknek nagyritkán a Földre jutott darabját meteoriteknek nevezik. A meteorrajok többnyire az égboltnak egy meghatározott pontjától indulnak ki. Legismertebbek a Perzeidák, az augusztus 12-i évente ismétlődő csillaghullás előidézői, amelyek látszólag a Perzeusz csillagképből rajzanak szét az égbolton. Vannak más meteorrajok is: a Leonidák, Lindák és mások. A kivételesen nagy és fényes meteorokat balidoknak nevezik. Előfordult, hogy egy-egy bálid fénye erősebb volt a telihold fényénél, sőt olyan esetekről is tudunk, amikor nappal a kigyúló meteor fénye a Nap fényességével vetekedett. Ilyenkor persze a meteorok nem égnek el a légkörben hanem meteoritek formájában a földre jutnak. Érdekes, hogy a tudósok sokáig nerr hittek a meteoritok kozmikus eredetében. Ezt csak a XIX. század második felében sikerült kétségbevonhatatlanul kimutatni. ÓRIÁSMETEOROK Az emberiség történelme összeser 7 vagy 8 óriásmeteorit hullását jegyezte fel. Ezek közül kettőt nap-Csillagszereidé Csillaggarázsról már eddig is hallottunk: a gépkocsivezetők emlegetik, ha kocsijuk a szabad ég alatt garázsok A csillagszereidét majd csak a jövő évtizedben ismerjük meg, amikor az űrhajósok a csillagos égben szerelik össze az első, Föld körüli űrállomásokat. Sternfeld professzor, a neves szovjet csillagász szerint, még a bolygókra, sőt a Holdra irányuló űrutazások előtt, de feltétlenül a következő évtizedben sor kerül a Föld körül keringő űrállomások, lakott mesterséges holdak felbocsátására. A tervek szerint az első űrállomás a kiürült teherszállító rakéták testéből állana. A körpályán keringő, üres rakétákat kis nitrogén-sugárhajtóművekkel terelnek egymás mellé, majd villanyhegesztéssel erősítenék össze. Az ilyen űrállomás terjedelmét, újabb és újabb rakéták hozzákapcsolásával tetszés szerint lehetne növelni. A Föld körül poláris — azaz, mind két sark felett átvezető — pályán keringő, rakétatestekből álló űrállomás hetenként 114 keringést végezne. Kitűnő csillagászati és „földi“ megfigyelőállomás lenne, de jó kiindulóállomásként szolgálna a Hold, a bolygók felé induló, vagy a Földre visszatérd űrhajóknak, hiszen nem kellene számolni a légkör fékező, eltérítő hatásával, és ott már jelentősen kisebb a Föld vonzereje is. Eddig sok gondot okozott a tervezőknek, hogy miként pótolják a hiányzó gravitációt. A szovjet és az amerikai űrutazások azonban art bizonyították, erre nincs különösebb szükség, hiszen Nyikolajev és társai órákat, napokat töltöttek vonzerőmentes térben és az nem befolyásolta életfunkcióikat. Ezért a szovjet űrállomás terveiben nem is szerepe! gravitációpótló forgatás. Az űrállomások felbocsátása nem utópia, hanem a műszeres kísérletek után, az „emberes“ világűrkutatási program rövidesen sorra kerülő, közeli láncszeme. Aratás a tenger alatt Jelenleg naponta százezer fővel szaporodik földünk lakossága. Az UNESCO jelentései szerint milliók élnek anélkül, hogy legalább egyszer jóllakhattak volna! Hatalmas feladat vár ránk, ha a 2000 körül már 6 milliárdra szaporodó emberiséget el akarjuk látni élelmiszerrel. Újabb területek termelésbe vonása, öntözés, műtrágyázás segíthet ugyan, de az így elért eredmény nem elegendő. Új élelmiszerfajtákat keli keresni és — főleg — új takarmányfajtát, hogy ezáltal nagy terület szabadulhasson fel közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas gabonaneműek, főzelék- és gyümölcstermelés számára. Számos olyan anyagot ismerünk, melyek segíthetnek a fenyegető élelmiszer-probléma megoldásában. Közöttük első helyen a tenger növényei, az algák állanak. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban máris aratják az algát, de főleg vegyipari hasznosításra. Japánban, Kínában azonban a szárított algából kenyeret sütnek. Franciaországban, Angliában főzelékként hasznosítják. Dél- Amerikában is fontos népélelmezési cikk. a Fehér-tenger partján az állatok takarmányának 80 százaléka alga. Az eszkimóknál az alga szolgáltat C- vitamint. Az alga úgyszólván teljesen megemészthető, 50 százaléka protein, hét százaléka zsiradék, termeléséhez szinte határtalan „mezők“ terülnek el a föld kétharmadát beborító óceánok partvidékein. Azonos területen húszszor annyi alga terem, mint a legdúsabban termő szárazföldi növény. Már készülnek az algakombájnok tervei, Ezek a pontonokon úszó szerkezetek szabályozható, irányítható szívótorkaikba beszippantják az algát, elválasztják a tengerfenéktől, majd elevátoraikban a kombájnra emelik. Az onnan partra szállított algát először levegőn, majd mesterségesen szárítják, aztán lisztté őrlik. Az már a vegyészek dolga, hogy ebből elsősorban jó takarmány, de ezenkívül közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer is készüljön. S a melléktermékek — sók, színezőanyagok — sem mennek kárba. Jó hasznukat veszi a vegyipar. Az alga egy-két évtized múlva már nem vicctéma, hanem a mindennapi élet nagy segítője lesz és közvetve, vagy közvetlenül százmilliók jobb táplálkozását szolgálja maid mén kirándulásokat rendeztek más szövetkezetekbe. , Az állatgondozók mélyreható intézkedéseket foganatosítottak a borjak téli elhullásának csökkentésére. A járásban e téren is az elsők. Marian Takác (Nyitra) jainkban figyeltek meg. Az egyik a Tunguszka-meteorit volt, amely 1908. június 30-án hullott le a Szovjetunió területén (ez különben minden valószínűség szerint nem meteorit, hanem egy kis üstökös magja volt), a másik pedig az Alin-meteorit, amely 1947. február 12-én hullott le, ugyancsak a Szovjetunió területére. A Föld különböző pontjain óriási kráterek láthatók, amelyekről feltételezik, hogy a történelem előtti korban lehullott óriásmeteoritektől származnak. A meteorhullások gyakorisága ellenére, a „hulló csillagok" nem jelentenek veszélyt a Föld lakossága számára. A földi légkör kitűnő védőburokként veszi körül Földünket, s a meteoriteknek csupán elenyészően kis része képes áthatolni rajta. A legtöbb meteor 80—100 km magasságban villan fel és felhevülése következtében pillanat alatt gázzá változik. A kozmikus repülések korszakában, azonban egyre gyakrabban esik szó egy más meteorveszélyről, arról, mely az űrhajósokat fenyegeti. Valóban, a Föld vonzóerejével dacoló űrhajót nem védelmezi a Föld vastag levegőpárnája. E tekintetben az eddig felbocsátott mesterséges holdak mindegyike megfelelő műszerek segítségével alapos megfigyeléseket végzett, amelyek azt bizonyítják, hogy a meteorveszély még az űrhajózás körülményei között is elenyészően csekély. Egyébként az űrhajósok megfelelő védőberendezéssel is rendelkeznek, amely egy esetleges váratlan találkozás esetén is megvédi az űrhajós testi épségét. A mesterséges holdak, űrrakéták és más kozmikus járművek segítségével végzett kutatások minden esetre jelentősen ki fogják szélesíteni ismereteinket a bolygóközi térben keringő kozmikus részecskék — a meteorok és meteorpor — tekintetében, ami lényegesen elő fogja segíteni az űrhajózás biztonságát. P. M. 1964. július 15,
