Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-04 / 89. szám
Országos értekezletet tartottak a nemzeti bizottságok munkájáról Népgazdaságunk irányításának fontos láncszeme J A prágai Várban október 29-én és 30-án tartották a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkárainak, i a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletét. Az ülésen megtárgyalták a nemzeti t bizottságok tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló dokumentum téziseit. A tanácskozást Antonín Novotny elvtárs nyitotta meg, majd Jozef Lenárt miniszterelnök mondott beszédet. A tartalmas és tárgyilagos vitában felszólalók kezdeményező javaslatokat tettek az előirányzott dokumentum pontosabbá tételére, valamint kibővítésére. A felszólalók a nemzeti bizottságok szerepét, jogkörét és felelősségét, továbbá az irányítás és tervezés módszereit, módozatait részletezték. A tanácskozás eredményei alapján és a nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusainak további aktív részvételével kidolgozzák a végérvényes dokumentum-tervezetet és azt megvitatásra a CSKP Központi Bizottsága és a kormány elé terjesztik. Pártunk Központi Bizottsága foko- : zatosan értékeli a XII. kongresszus irányvonala következtetései és határozatai végrehajtásának eredményeit. A Központi Bizottság e tevékenységével összhangban tárgysorozatába vette a nemzeti bizottságok munkájának elemzését és értékelését is. Több lényegbe vágó körülmény késztet e problémák sürgős megoldására. Különösen az a tény, hogy az új irányítási rendszer elveinek múlhatatlanul érvényesülniök kell a nemzeti bizottságok s az általuk irányított gazdaság szakaszán is. Lenárt miniszterelnök elvtárs ezután említést tett gazdasági életünk néhány problémájáról és részletesen magyarázta a tervszerű irányítás új rendszerének alapelveit. A nemzeti bizottságok népünk tetterös képviseleti szervei A valamennyi fokú nemzeti bizottság két évtized alatt kifejtett tevékenységében szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, — mondotta Lenárt elvtárs — hogy a nemzeti bizottságok népünk tetterős képviseleti szervei a legszélesebb tömegek nevelésének felbecsülhetetlen eszközei és így jelentős mértékben járultak hozzá hazánkban a szocializmus győzelemre juttatásához. Ami további tevékenységük értelmezését illeti, szükséges tapasztalatokra tettünk szert, mert bebizonyosodott. hogy a nemzeti bizottságok gazdaságirányító szerepének növelését nem köthetjük egybe csupán az általuk közvetlenül és utasításaikkal befolyásolt gazdasági kérdések körének állandó kibővítésével. Pártunk XII. kongresszusán bebizonyosodott az 1960-ban megkezdett ütünk helyessége. A kongresszus a nemzeti bizottságok tevékenységét értékelve hangsúlyozta azt a szerepet, amelyet a fejlett szocialista társadalom további felvirágoztatása folyamán kell betölteniük, s egyidejűleg aláhúzta, hogy további fejlődésük a dolgozóknak az államigazgatásban való aktív résztvétele kibontakoztatásának egyik legfontosabb útja. Szocialista államunk, amelynek szocialista országépítésünk folyamán a proletár diktatúra ad belső tartalmat, most a szocializmus győzelme után fokozatosan megváltoztatja, elmélyíti össztársadalmi jellegét. A társadalom szükségleteinek _________„tolmácsai“_________ Lenárt elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a különböző fokú nemzeti bizottságok feladataival, amelyek mint mondotta, — képletesen szólva — a társadalom szükségleteinek „tolmácsai“, a helyi kezdeményezést figyelembe véve gazdálkodnak az anyagi eszközökkel s hatáskörükben a társadalmi érdekek egybehangolói, őrei. Tevékenységükben mind nagyobb jelentőségű az egységes gazdasági, közművelődési és kulturális politikánkban kifejezésre jutott társadalmi szükségletek helyes, s a tényállásnak megfelelő figyelembe vétele. Elhatároztuk, hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyek eszközlésével a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban számítunk, oly módon hajtjuk végre, hogy állami- politikai szervezetünk népi jellege az eddiginél sokkal kifejezettebben nyilvánuljon meg a nemzeti bizottságok munkájában és sokszorozza meg aktív résztvételüket szocialista demokráciánk távlati célkitűzéseinek elérésében. A miniszterelnök ezután foglalkozott a tervszerű irányítás új rendszerének alapelveivel, a távlati tervezés, a költségvetési előirányzatok szerepével és a nemzeti bizottságokra háruló feladatok megjavításával. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások tökéletesítéséért A helyi szolgáltatási üzemeink teljesítményeinek — az 1965. évi terv kidolgozásával kapcsolatos munkálatok eddigi eredményei szerint — az idén elvárt eredményhez viszonyítva 3,5 %-kal kell növekedniük és ennek a teljesítménynek összességében s a lakosságtól befolyó bevételekben egyaránt meg kell mutatkoznia. Bizonyára egyet értünk abban — mondotta Lenárt elvtárs. — hogy a szolgáltatások terjedelme, növelésének üteme nem fejezi ki kellőképpen a mindennemű szolgáltatások lényeges tökéletesítése iránti tényleges igényeket. A szolgáltatások szélesebbkörű, gyorsabb ütemű fejlesztésének feltétele, hogy a nemzeti bizottságok nemcsak az általuk irányított vállalatokban és intézményekben szervezzék és lendítsék fel, hanem gondoskodjanak a központilag irányított ipari- és kereskedelmi vállalatok, valamint a termelő szövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokról is. Szükségesnek tartjuk, hogy keressük a szolgáltatási forrásokat, különösen a helyi iparban, amelyre az 5 milliárd korona értékű országos árutermelésből évente egymilliárd korona érték jut és e munkák ellenértéke a lakosságtól közvetlenül befolyó bevételek egy része. Hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzeti bizottságok a kormány nemrég hozott határozata értelmében adott lehetőségükkel élve kiegészítő munkaerőforrásokból merítve foglalkoztassanak egyes dolgozókat. Múlhatatlanul szükséges az is, hogy tekintettel a szolgáltatások biztosítására, következetesebb legyen az utánpótlás irányítása és különösen fontos, hogy a helyi lakosság soraiból állítsák öszsze a szolgáltatási üzemek dolgozóinek törzskáderét. Lenárt miniszterelnök elvtárs ezután részletesen kitért a költségvetés helyes felhasználásának feladatára, a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodásban bekövetkezett változásokra, majd a mezőgazdasági ter-Fontosabb áttekintést a földalap tartalékairól A nemzeti bizottságok főleg a járási és helyi nemzeti bizottságok időszerű és fontos feladata, hogy segítséget nyújtsanak népgazdaságunk fejlődésének biztosításában. E feladat érvényességén mit sem változtatott a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítése. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének legégetőbb problémája elegendő munkaképes és szakképzett munkaerő biztosítása. Ha fiatal, rátermett embereket akarunk tartósan megnyerni mezőgazdaságunknak, gondoskodnunk kell számukra megfelelő lakásról és meg kell javítanunk a vidék ellátását alapvető közsükségleti, illetve ipari cikkekkel, beleszámítva a szolgáltatások bővítését. A nemzeti bizottságoknak falvaink kulturális színvonalának emelésében is döntő szerepe van. A nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek közös és halaszthatatlan feladata, hogy megállítsák a termőföld eltűnését és a termőföld tartalékait minél előbb bevonják a mezőgazdasági termelésbe. Az idei terv mintegy 36 000 hektár felszántását irányozta elő, ebből eddig nem egészen 27 ezer hektárt műveltek meg. Ezért alaposan meg kell fognunk a dolog végét pontosabb áttekintést kell szereznünk a földalap tartalékairól, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági szerveknek közös erővel gondoskodniuk kell a parlagon heverő termőföld felszántásáról még ebben az évben. Ügy véljük, hogy azok az alapvető módszerek, amelyek révén a nemzeti bizottságok befolyásukat érvényesítik a mezőgazdasági és felvásárlási üzemek munkájára elősegítve tervteljesítésüket, nem szorulnak nagyobb változtatásokra. Most folyik a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok munkatapasztalatainak értékelése. Ennek az alapján körvonalazzuk majd pontosan a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok viszonyát és a tervek kidolgozását, illetve ellenőrzését illetően fogjuk a célszerű munkamegosztást javasolni. Lenárt elvtárs beszédének második részében foglalkozott a kerületi átszervezés elmélyítésének, főbb feladataival, a gazdasági szervező munka hatékonyságának növelésével, a kulturális nevelő munka fontosságával, a nemzeti bizottságok munkastílusának és módszereinek legfontosabb kérdéseivel, valamint az előttünk álló feladatok megoldásának szükségességével. Az országszerte ismert Zlaté Moravee-i hűtőszekrényeket gyártó üzem helyén a negyvenes évek végén legelők terültek el. A ma már korszerű gyártelepet tovább fejlesztik 140 millió korona beruházással, s így a Chladnicka nemzeti vállalat tíz hektárnyi területet foglal majd el. Eleinte az üzemben igen kezdetleges módszerekkel dolgozták. A jégszekrényeket az egyik helyről a másikra kézi erővel szállították, napjainkban már automatikus szállítóeszközök végzik ezt a munkát. Jelenleg a 120 és 130 literes hűtőszekrényeket gyártják háztartási használatra, ipari célokra viszont a 450 és 900 litereseket. Itt meg kell említeni, hogy a 130 literes hűtőszekrény aranyérmet nyert. A Chladnicka gyártmányait, a Calexeket külföldön is elismerik. Ebből a gyártmányból szállítunk Kubába, Jugoszláviába, a Szovjetunióba és az NDK-ba. Zlaté Moravce — Aranyosmarót — onnan kapta nevét, hogy az ott folyó Zitavában aranyat mostak. Most már nincs szükség az aranyra, hogy nevét az egész világon ismerjék. Mártonvölgyi László Kiváló építők A szocialista munkaverseny mozgalom talán sehol sem eresztett olyan mély gyökeret Ögyallán, mint a Járási Építkezési Vállalatban. Törekvésük elsősorban az önköltség csökkentésére irányul Az üzem 750 dolgozója közül 549 bekapcsolódott a versenybe. Holczer László elvtárs, a munkaverseny referense nagy lelkesedéssel nyilatkozik erről a munkáról. Véleménye szerint minden üzemben kedvező feltételeket lehetne teremteni a szocialista munkaverseny számára, csupán foglalkozni kellene vele. Az építkezési vállalatban 7 munkacsoport áll versenyben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Ezek közül már kettő, Zachar Gyula és Csontos elvtárs csoportja a büszke cím tulajdonosa. Az Építők Napja alkalmából 520 dolgozót dicsértek meg, akik közül 76-ot többnapos üdüléssel jutalmaztak. 210-et pedig pénzjutalomban részesítettek. Ezek az emberek valóban megérdemelték a kitüntetést, mivel az év elejétől 1 350 000 korona értékű építkezési anyagot takarítottak meg. Az önköltséget közel egy millió koronával csökkentették. Lehet-e szebbet, jobbat adni ünnepi csokorként, mint a kötelezettségvállalások virágszálaiból font koszorút? Aligha! Andriskin József Tanácskoztak az SZNT bizottságai Bratislavában üléseztek a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai. Az iskola- és kulturális ügyi bizottság megvitatta a CSKP Központi Bizottsága ülésének az iskolaüggyel foglalkozó beszámolóját. Megállapította, hogy az elmúlt iskolaévben a szlovákiai iskolákban ismét nagy lépéssel előre jutottak azoknak a feladatoknak teljesítésében, amelyeket az iskola és az élet szorosabb kapcsolatáról szóló párthatározat tűzött ki. Az egészségügyi bizottság értékelte a szlovákiai egészségügyi beruházások tervének teljesítését a fiatal nemzedékről való gondoskodás eddigi eredményeit, az iskolai egészségügyi szolgálat színvonalát. Az élelmiszeripari bizottság értékelte a Szlovákiai konzervgyárak szezonmunkáját, a kenyérrel és péksüteménnyel való ellátást célzó intézkedéseket, valamint a termelési terv teljesítését és az élelmiszeripari beruházási terv teljesítését. Az idén több üzemben vezették be újfajta konzervek gyártását. A bizottság a kenyérrel és a péksüteménnyel való ellátással kapcsolatban megállapította, hogy még számos fogyatékosság fordul elő. Mindenek előtt a kenyér és péksütemény rossz minőségéről, valamint a friss péksütemények szállításának rendszertelenségéről van szó, különösen vidéken. A helyzet megjavítása érdekében ismét üzembe helyeztek tizennyolc régebbi üzemet. A bizottság leszögezte, hogy fokozott figyelmet kell szentelni az épülőfélben levő nagy sütödék befejezésének. Az éleire neveljük fiataljainkat IAz elmúlt héten kivonatosan közöltünk a CSKP Központi Bizottsága teljes ülésének határozatát iskolaügyünk és általában a nevelés időszerű problémáiról. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ennek a határozatnak a tartalma polgártársaink többségének figyelmét lekötötte, hiszen a nevelés problémája egész társadalmunk ügye. 1964. november 4. A népgazdaságunkban jelentkező új áramlatok, de egész mai társadalmi életünk önálló gondolkozásű, alkotó kezdeményezésű embereket igényel és megköveteli egyúttal a szocialista demokrácia elmélyülését is. Tehát már az iskola feladata, hogy önállóan gondolkodó, alkotó emberekké nevelje a fiatalokat. Ezért kell a tanítást korszerűsítenünk, ezért szükséges, hogy iskoláink a fiatalokat tehetségük és képességük, érdeklődési körük alapján differenciáltan készítsék elő az életre. Szovjet és amerikai tudósok kimutatták, hogy a műveltség növekedése az utóbbi évek folyamán közvetlenül befolyásolta a nemzeti jövedelem gyarapodását. A műveltség formálja a fiatal embert, annak jellemét, erkölcsét és meggyőződését alakítja, fejleszti esztétikai ízlését, kialakítja érzelmi világát, ráneveli a szocialista viszonyok tiszteletére, a munka iránti szeretetre. Iskolaügyi politikánk minőségi változtatásának szükségességét jelenünk és jövőnk követelményei kényszerítik ki. Olyan időket élünk, amikor népgazdaságunkat tudományos-technikai forradalom szelleme hatja át. És hozzátehetjük azt is, hogy a korosabb szakemberek nemzedéke többé-kevésbé kihalóban van. A háború nyomán nagyon nagy hézagok támadtak a jelenleg legproduktívabbnak számító korosztályban (azaz a negyvenesek körében). E tény következtében a mai fiatalok szinte közvetlenül belehuppannak anyagi-technikai alapjaink átalakításába. Nem kívánunk kevesebbet, mint azt, hogy az iskolából kikerülő fiatalok urai legyenek a ma technikájának és technológiájának. Nem elégedhetünk meg azzal a helyzettel, hogy nálunk számos üzemben az új technika csak nagyon nehézkesen jut érvényre, csupán azért, mivel hiány mutatkozik szakképzett emberekben. Az utóbbi években állandóan emelkedik a főiskolát végzettek száma. Ez azonban népgazdaságunknak nem sokat használ, ha a főiskolások részesedése a szakemberek között nem emelkedik. A technikai művelődés terén legsürgősebben rádió-technikánknak és vegyiparunknak lesz szüksége szakemberekre. Ha tehát az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítésének tervezése kapcsán az új gépekhez és új feladatokhoz új szakembereket is akarunk előkészíteni, a technikai forradalom ne találjon bennünket készületlenül. A jelenlegi változások alapjait már öt évvel ezelőtt leraktuk, amikor iskolaügyünk elvi reformja valósult meg, az iskolának az élettel és a termeléssel felvett kapcsolatai által, a politechnikai nevelés bevezetésével és a kötelező 15-éves korig tartó iskolalátogatással. Továbbra is oktatásügyi politikánk alapját képezi majd az az igyekezet, hogy minden fiatalnak alkalma nyíljon képességei alapján középiskolai színvonalú műveltség elérésére. Jelenleg azonban fokoznunk kell a nevelő és a műveltségre irányuló munka hatásosságát iskoláink valamennyi típusában. Koucky elvtárs ezt a következőkben fejezte ki: ... Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a fiatalok ismeretszerzésének és tudásának elmélyítése mellett a mai tudományok színvonalán egyidejűleg önállóan gondolkodni is megtanuljanak és tudatosan bocsássák rendelkezésre képességeiket új társadalmunk felépítésének céljaira... Ha az ember valamit alkot, munkája abban az esetben elégíti ki teljes mértékben, amikor maga is látja, mit jelent az mások számára. Az ember tehát boldogságát olyan tevékenységben keresi, melynek célját humanisztikus eszmények szabják meg, s mely által a társadalomnak hasznot és az embereknek belső megelégedését szerez. Az embert tehát az a munka szórakoztatja leginkább, amelyhez ért és meg vannak a képességei, tehetsége, szereti ezt a munkát, s mindezt mások is elismerik. Nem hasonlíthatjuk a fiatalokat egymáshoz, mint egyik tojást a másikhoz. Minden egyesnek meg van a maga érdeklődési köre. eszményképe, különbözők képességeik és tehetségük. Mindezt felismerni, felkarolni nemcsak azt jelenti, hogy gazdaságosan értékesítsük az emberek képességeit a közösség érdekében, hanem azt is, hogy fokozzuk az illető biztonsági érzetét, öntudatát, büszkeségét, továbbá azt a vágyát, hogy képességével kitűnjön és nagyobb feladatokat vállaljon magára. Ily módon adhatunk szárnyakat az emberi alkotó tehetségnek. Ez a feladat nem könnyű. Sok szaktudást, türelmet, áldozatot és kitartást igénye] majd pedagógusainktól. (Pa) Jozef lenárt miniszterelnök beszédéből melés időszerű feladataival foglalkozott. Jl jégszekrények otthonában Felvételünkön a 120 literes Calextípusú hűtőszekrény látható. • A szocialista munkabrigádok segítségére sietnek. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák segítségére sietnek a tél folyamán a Nyitrai Járási Művelődési Otthon dolgozói. A Nyitra környéki szövetkezetekben kérdezz-felelek és tapasztalatcsere esteket rendeznek. Az ismeretterjesztő előadások keretén belül kiadnak füzeteket is, amelyek tájékoztatják majd a hallgatókat a nyitrai járás szocialista munkabrigádjainak eddig elért eredményeiről. (Marián Takác, Nyitra)
