Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
Félautomatákkal C7pr7ptt tana^talatn!/3 nyugat-szlovákiai kerületben igiiiiiiiiiiiiiiWHii] iupuűtiuiuiui\ ................................... A gépi fejés évről évre mind nagyobb mértékben terjed. Az ez állítás, hogy a gépi fejés árt a teheneknek, nem állja meg a helyét, amit nemcsak a külföldi, hanem a oaját tapasztalataink is bebizonyítottak. Ma már igen kevés az olyan mezőgazdasági üzem, melyben nem szerelték volna fel a fejőautomatákat. Számos EFSZ-ben és állami gazdaságban meggyőződtek róla, hogy a gépi fejés elveinek helyes betartása esetén nemcsak a munkatermelékenység emelkedik, hanem kellemessé válik az egész munkafolyamat és munkakörnyezet. Ez idő szerint a fejőgépeken (MÁNUS, DT—1, D—1) kívül az Impulz (NDK) és DA—100 (CSSZK) jegyű fejőautomaták vannak üzemben. Ezek előnyéről maguk az eredmények szólanák. A fejés és a tej eljuttatása a tejházba teljesen gépesített, s így elmaradnak a legnehezebb munkaműveletek. A Az egyes épülettípusok szerint következő a helyzet: Fejőgéptípus § Épülettípus ■ '5 DA—100 ImpuL Sj T—77/118 i 1 2 T—186-1 — — — T—105-1 _ii T—105-3 5 5 10 T—174-2 18 4 22 T—174-3, 4, 110 38 148 T—171/b 2—2 T—1/u 22 2 24 T—27/118 13 4 T—2-08 2 —2 T—104-1 — — — T—192-1 2—2 T—1-12 -1 — 1 T—256-2 — — — Nem tipizált épület_______8______6 14 Összesen 172 60 232 A táblázatból látható, hogy az önműködő fejőgépeket nagyobb, részt újabb épületekben helyezték el. A T—17-2, 3, 4, típusú istállókban 170 fejőautomata található, ami az egész mennyiség 73,4 °/o-a. A nem tipizált épületekben 14 fejőautomata helyezkedik el, ami tekintettel a belső elrendezés\igényességére és a szerelési munkákra, igen költséges. A fejőautomaták igényesek a kezelésre és a kiszolgálásra. Az állatgondozóknak nemcsak az automata helyes kezelését, valamint kiszolgálását szükséges tökéletesen ismerniük, hanem a kisebb hibákat is meg kell javítaniuk. A legnagyobb hibát a gondozók abban követik el, hogy csekély figyelmet fordítanak a fejőstehenek előkészítésére. A tőgyet és tájékát meleg (40—45 C°-os) vízzel kell megmosni, majd száraz törlőruhával megtörölni. Az első tejcseppeket külön edénybe szükséges kifejni, mert azok tartalmazzák a legtöbb baktériumot. Ezután minden tőgynegyedből tejet csepegtetünk kezünkre, hogy ezzel a próbával elejét vegyük az esetleges tőgygyulladásnak. A fejőcsészék felerősítése előtt könnyű tőgymaszszázst végzünk. Sohasem mossuk több tehén tőgyét egyszerre. A tőgy mosásával és maszszálásával hormon jön létre, amely megggyorsítja a tejkiválasztást. hatása azonban csak 6—8 percig tart. Ezután a fejőstehén már nehezen adja le a tejet és nem fejhető ki tel» jesen. Ezért a tőgy megmosása után rögtön vigyük véghez a többi műveletet is (kitőgyelte* tés, kézpróba, első masszázs )< s csak ezután tegyük fel a fejöcsészéket a tőgybimbókra, miközben a fejés lefolyását ál-« landóan ellenőrizzük. Ügyelnünk kell a pulzátor helyes működésére. Az eddigi tapasztalatok szerint a legjobb a percenkénti 42—45 ütemű működtetés. A csővezetéket rendszeresen fertőtleníteni kell, nehogy a benne lerakodott tejmaradékok forrásává váljanak a baktériumok és mikroorganizmusok terjedésének, amelyek teljesen elértéktelenítik a tejet. A fejőautomaták további, széleskörű bevezetését a jövőben döntő módon befolyásolja az illetékes dolgozók szakképzettségének növelése. Tapasztalatból tudjuk, hogy ott, ahol az állatgondozók szakképzettség és felelősségtudat szempontjából magas színvonalon állnak, jók az eredmények, ami nemcsak a munkatermelékenység emelkedésében nyilvánul meg, hanem a dolgozók magasabb jövedelmében is. Prokes Stanislav Védekezzünk a mezei pocok ellen fejés és a tej továbbítása emelt légköri nyomással üvegcsővezetéken keresztül történik egészen a hűtőtartályba. Innen a tejet átszivattyúzzák a ciszternákba, amelyekből további feldolgozás céljából a tejüzembe szállítják. Ez a berendezés helyes kiszolgálás és karbantartás esetén megfelel valamennyi zootechnikai követelménynek, s biztosítja a fejés százszázalékos higiéniáját. Mivel a tej egyáltalán nem kerül érintkezésbe az istálló légkörével, a tejben valóban csak a legminimálisabb mennyiségű mikroba található. A tejházban hűtőtartályokban hűtik a tejet, amelyek a fejőautomata részét képezik. Jelenleg a JSB—500 jegyű hűtőtartályok vannak üzemben, "amelyek a kifejt 4 óra alatt 30 C°ról 5 C°-ra lehűtik, s a tejnek ezt a hőmérsékletét állandóan fenn is tartják. Sok helyüjt továbbá az 500—501 típusú hűtőtartályokat is használják, amelyek a tejet két óra alatt 10 C°ra hűtik le, s az 5 C°-os hőmérsékletet elektromágneses kondenzációs egység segítségével háromfázisos hűtéssel érik el. Ezenkívül üzemben vannak az NVCH 350 és 500-as tartályok is, amelyek vízhűtésesek. Üjabban néhány CM 500 jelzésű hűtőberendezés is megjelent mezőgazdasági üzemeinkben. A nyugat-szlovákiai kerületben 233 fejőautomatát szereltek fel. ebből 173 DA—100 jepvű, 60 darab pedig Impuls jelzésű. A háziegérnél nagyobb, zömökebb mezei pocok rendkíyül gyorsan szaporodó rágcsáló. Tömeges előfordulása esetén, falánksága következtében tetemes károkat okoz a mezőgazdaságban. Sűrű járatokat fúr a talajban, lelegeli a vetést, megkárosítja a gyökérzetet, érés idején pedig a gabonatermést dézsmálja. Mivel életfeltételeinek a tartós, száraz időjárás kedvez, a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban, Dél-Morvaországban és több szomszédos államban is, annyira elszaporodott, hogy arra már rég nem volt példa. Kártétele eddig elsősorban az évelő növényeket, így a termő lucernát, vörösherét, fűféléket, illetőleg ezek alávetéseit érintette. Ahol a rágcsáló tömegesen elszaporodott, ott a szokásos mérgezett mag alkalmazásán kívül (amely sok munkát, időt és költséget igényel) a hazai és külföldi tapasztalatok alapján, elsősorban az „Endrin“ nevű vegyszer került nagy területeken felhasználásra. Csak a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban október közepéig összesen mintegy 20 000 hektárnyi területet kezeltek így, főleg a lucernásokat és a vöröshere vetéseket (például a komáromi járásban 3800 hektárnyi, az érsekújvári járásban 3200 hektárnyi terület részesült kezelésben). A permetezés hektáronként 0,5 kg Endrinnek 450 liter vízbeni oldatával történt. A kezelés mindenütt 100 százalékos eredménnyel végződött. Az előírt óvórendszabályok betartása folytán a súlyosan mérgező hatású szer apróvad elhullását sehol sem okozta. A védekezést gépállomásaink .méreg alkalmazására feljogosított dolgozói végezték. E napokban a mezei pocok támadásnak legjobban kitett járásaink újabb Endrin mennyiséget kaptak. Mivel csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre, e vegyszer felhasználására csupán a pocok tömeges előfordulási helyein kerülhet sor, miközben szükséges figyelembe vennünk, hogy e rágcsáló az új vetésekben is kárt okozhat. Természetesen tekintettel kell lennünk arra is, hogy elsősorban legértékesebb terményeinket (például á vetőmagszaporító parcellákat) részesítsük előnyben. Egyenletes pocokelőfordulás esetén tehát a szaporítást szolgáló búza, rozs, őszi árpa közelében fekvő évelő lucernásokat, vöröshere területeket stb. kell Endrin-nel kezelni. Külföldi tapasztalatok alapján célszerű továbbá minden járásban legalább egy esetben az előírtnál kisebb Endrin mennyiség felhasználásával is kísérletezni (hektáronként 0,25—0,30 kg). E célból azonban csak alacsony tarlójú terület jöhet számításba. Azokon a területeken, ahol a mezei pocok gyérebben fordul elő, vagy amelyekre már nem jut Endrin, új vetéseink védelmét Lelley kompolti növénynemesítő módszere alapján végezzük. Ez abból áll, hogy az újabban bevetett, illetőleg kelőiéiben lévő növényű tábla széleitől körülbelül 5 méterre és egymástól • 10 méternyi távolságban kukoricaszár-kévéket raknak, s azok alá helyezik a Neva magot, vagy a cinkfoszfittal mérgezett zabot. A kukoricakévék naponkénti ellenőrzése kapcsán az itt található elhullott pockokat facsipesszel vagy lapáttal összeszedjük és azután elássuk. Amennyiben a mérgezett mag elfogyott, vagy már kevés, azt újjal pótoljuk. A kukoricaszárat okvetlenül égessük el, mert méreggel került kapcsolatba. Ügy az Endrin, mint a cinkfoszfát alkalmazó» sakor a növényvédelmi, állatvédelmi, de elsősorban az ember védelmét szolgáló rendszabályokat a legpontosabban be kell tartani. A mezei pocok idei elszaporodásával kapcsolatban természe» tesen számolnunk kell a prlzmázott, gyökeres és gumós termények, valamint dugványok fokozott védelmével is. RENCZÉS VILMOS okleveles gazda, a Nyugat-szlovákia Kerületi Termelési Igazgatóság gépesítési oszt. agronómusa 1964. október 28.
