Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-24 / 86. szám
Gazdagon fizet a szőlő Fő feladatunk: a tprvtplíP<£1 tP<S lll8lllMlilllilllWllií«l;II: w lU1 » luijuotivo A lévai járásban a nagyölvedi szövetkezet a legnagyobb. Az őszi munkákban elért eredményeink azt bizonyítják, hogy a terület nagysága ellenére is megbirkózunk a feladatokkal. Az őszi munkák megkezdése előtt tervet dolgoztunk ki, melyet ismertettünk a tagsággal. így mindenki már előre megtudhatta, a reá váró feladatot. A tervek teljesítését mind a vezetőség, mind a tagság nagyon komolyan veszi. Részben ennek a következménye, hogy a cukorrépa betakarítást október 10-én már befejeztük. Az átlagos hektárhozam 322 mázsa lett. Az eladott cukorrépáért a cukorgyártól szép összeg prémiumot is kaptunk. Egyúttal a répafej tartósítása is folyt, melyet kukoricaszárral keverve silőztunk. Október 10-ig 2420 tonna jó minőségű silót készítettünk. Csöveskukoricából az átlagos hektárhozam 60 mázsa lett. A betakarítási munkákból a legjobban Németh András, Csömör Gyula, Báles Károly, Berényi Ernő és Kutla Lajos traktorosok vették ki a részüket. Az első őszi vetéseink már szépen zöldellnek. A napokban végeztünk a búza vetésével is. Az öt lánctalpas traktor éjjel-nappal dolgozott. Nappal a középszántást, éjjel pedig a mélyszántást végezték. November 5-ig a mélyszántást is szeretnénk befejezni. Ezen a téren a jó munkájáért dicséretet érdemel Berek Lajos, Berek István, Csömör Géza és Szalonnás Lajos traktoros. Az állattenyésztésben is teljesítjük a tervfeladatokat. Marhahúsból például 235,5 %-ot értünk el. A sertéshús eladásával egy kicsit lemaradtunk, de az év végéig ezt behozzuk. Tejből 401000 helyett 471000 litert adtunk el. A napi fejési átlag jelenleg 6,6 liter tehenenként. A növendékállatoknál a tervezet 0,64 kg napi súlygyarapodás helyett 0,71 kg-ot érünk el. A sertéshizlaldában Vígh Ferenc, Macsadi János, Garai Gyula és Berek István dolgozik, akik versenyeznek a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért. Szövetkezetünkben két munkabrigád van. Az egyikben a lánctalpas traktorosok dolgoznak, a másikban pedig az ezres hizlalda dolgozói. Mindkét brigád munkájában meglátszik az igyekezet. A tervek rendszeres teljesítése mellett a háromnegyedévi pénzügyi bevételi tervünket több mint egymillió koronával túlteljesítettük. A kiadásokra tervezett összeget nem merítettük ki teljes mértékben — így ezzel is megtakarítottunk néhány százezret. A szövetkezet 1960-ban megkezdte tálán voít, mikor tudomást szereztek a gazdag szőlőtermésről. A szüretre nagyszabású ünnepélyt rendezett a falu fiatalsága. így mindenki méltón megünnepelhette az első jól sikerült szőlőtermést, a gazdag bevételi forrást. Urbán Ferenc segédkönyvelő, (Nagyölved) . Táncol az ifjúság a szüreti ünnepélyen a szőlőtelepítést. A tagság nem jó szemmel nézte a munkák menetét — nem hitt a sikerben. Azt állította, hogy nálunk a nemesített szőlőfajta nem válik be, nálunk csak a Nova szőlő terem meg. Az első termést tehát mindenki nagyon kíváncsian várta. Az eredmény meglepő volt. A Leányka, Tramin, Rizling, Zöld Veltelényi és a Müller Thurgau fajták kitettek magukért. A hét hektáros tábláról 200 mázsa termést terveztünk, de eddig már 490 mázsa szőlőt adtunk el a Lévai Borászati Üzemnek. A Leányka cukortartalma 19, a Traminé pedig 22 fok. A tagság körében az öröm határ-A világ tejtermelése 1963-ban A világ tejtermelésének 85 °/o-át produkáló 35 ország 1963. évi tejtermelése az előző évi 280.7 millió t-ról 274,8 millió t-ra, kb. 2 %-kal csökkent az előzetes becslések szerint. Ennek okai a kedvezőtlen időjárás, a tehénállomány csökkenése, a nagyobb takarmányozási költségek, amelyek főleg Dániát. Svédországot, Nagy- Britanniát, Hollandiát, Olaszországot érintették. Az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, Norvégiában a tejtermelés kismértékben nőtt. míg Franciaországban és Finnországban változatlan maradt. Ausztria és Üj-Zéland termelése a tehénállomány növekedése miatt lényegesen nőtt. Sokasodnak a cukorrépapiramisok A közép-szlovákiai kerületben is teljes ütemben szállítják a cukorrépát. Kuzma Jurajnak, a szécsénkei lerakat minőségi becslójS- nek ugyancsak sok a munkája. Tíz mezőgazdasági üzem szünet nélkül szállítja a répát. A képen a 68 éves Majer Józsj bácsi « prizma l/örül tesz rendet. A nagpcsalomijai szövetkezetből Kapuszta Józsefjei együtt az oroszkai cukorgyárnak segítenek. Kép és szöveg: Bállá Hiányossága munkaszervezés körül Azzal az elhatározással mentem a hárskúti szövetkezetbe, hogy a burgonya betakarításról, a termesztési módjáról, a hektárhozamról írok. Világosan emlékeztem rá — két évvel ezelőtt a rozsnyói járásban ők voltak a második helyen a 180 mázsás átlagos hektárhozammal. Gondoltam, a tapasztalatok felhasználásával idén még ennél is magasabb hozamokat értek el. Elhatározásom megvalósítása azonban csak részben sikerült. A legnagyobb meglepetésemre Hárskúton két év alatt nagyot fordult a „kerék“. Hogy milyen irányban — előre-e vagy hátrafelé — azon vitatkozni lehet. Minden esetre meg kell jegyeznem, nincs minden a legnagyobb rendjén. Hogy miért? Ezt szeretném boncolgatni. Az első kiindulópont; a burgonya. Az egész országban teljes ütemben folyt a betakarítás, mikor e látogatást tettem. Gondoltam, itt már biztosan a végefelé járnak. De csalódtam. A 21 hektár burgonya betakarítását csak előző nap kezdték meg. S a burgonyaföldön mindössze három asszony szedegette a kiásott gumókat. Önkéntelenül is felmerült a kérdés: ilyen dologidőben mit csinál a többi szövetkezeti tag?! Ez sem maradt sokáig titok. A háztáji földdel van elfoglalva. Míg a szövetkezet burgonyatábláján három asszony dolgozik, addig egy háztájiban 12 szövetkezeti tag ássa a burgonyát. Nem mondom, a háztájiról is be kell takarítani a burgonyát, kukoricát, gyümölcsöt, — de a munkák menetét másképpen is meg lehet szervezni, összehangolni az „enyémet" a „miénkkel“. De itt éppen ebben a szervezésben, összehangolásban van valami hiba, valami érthetetlen tehetetlenség. A hárskúti szövetkezet látszatra olyan, mint a körülötte lévő többi sokszáz szövetkezet. De ha a mélyére nézünk a dolgoknak, rájövünk, hogy nem is olyan egyszerű minden, mint ahogy azt az első látásra hittük. A határban nagyon sok a gyümölcsös. Hogy ez kinek a tulajdonába tartozik, az még mindig vitás kérdés. Ha a gondozásról van szó, akkor a szövetkezeté, de ha a gyümölcsszedésre kerül a sor, akkor előkerül a régi tulajdonos, s valamilyen indokkal a háztáji leple alatt leszedi a gyümölcsöt. S ez már így húzódik évek óta. A gyümölcs és a szőlő „história" már többször a bíróság elé Fix fizetést kapnak. Nekik nem számít a munkaegység értéke, lesz-e osztalék vagy sem, ők minden hónapban megkapják az 1000—2000 koronát, s a többivel már nem törődnek. Az állatgondozókon, traktorosokon és vezetőségen kívül nincs még egy ember, aki minden napos lenne a szövetkezetben. S ennek a következménye, hogy van olyan tag is, aki az év elejétől mostanáig csak egy munkaegységet dolgozott le. A munkaszervezésben nagy a zűrzavar, különösen most, az őszi betakarításnál, amikor sok kézi erőre van szükség. Az „elnökváltoztatás“ sem oldotta meg ezt a problémát. Míg kicsiségeken apró-cseprő dolgokon vitatkoznak, elcsúszik a lényeg. A vezetőség nem azért van, hogy ha nincs munkaerő, ók vegyék kézbe a szerszámot. Nekik a munkát kell szervezni, nem pedig elvégezni. Nem elég az, ha az elnök veri a mellét, hogy „én lemondok a magaméról a szövetkezet javára“. Ezzel még nem éri el, hogy a többi is követi a példáját. Olyan intézkedéseket kell tehát bevezetni, amelyek hathatósan változtatnak a jelenlegi helyzeten. Előkészületek a szakosításra £ 3 Fő tényező: az ember Bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés fő tényezője a legkorszerűbb gépesítés és a legtökéletesebb szakosítás időszakában is az ember marad. Minél tovább jutunk a termelés szakosítása és gazdaságossá tétele terén, ez az ember számára is új föltételt szab majd. A jövőben — persze távlatokról lévén szó — sokoldalúan képzett elméleti és szakmaigyakorlati tudással rendelkező emberekre lesz szükségünk, mert csak így teljesíthetjük célkitűzéseinket. Például a növénytermesztésben dolgozó traktorosoknak föltétlenül ismerniük kell majd az agrotechnika alapjait, a növényvédelem gyakorlati részét, s a gépesítésben teljesen otthonosnak kell lenniük, ami annyit jelent, hogy a jövő traktorosa nemcsak vezetője, de javítója is lesz a rábízott gépeknek. Viszont az agronómusnak és a növénytermesztő csoport vezetőjének ismernie kell a gépesítés fortélyait, mert csak így ellenőrizheti felelősséggel a munkát. Most azonban olyan emberekkel kell együtt dolgozni, amilyenek vannak. De ennek ellenére bátran kijelenthetjük, hogy már nincs messze az idő, amikor a mezőgazdaságban is bekövetkezik — mint az ipar egyes ágazataiban —, hogy teljesen megszűnik a munkaeröhullámzás, mert az ember becsületes munkája révén ott is megtalálja számítását. A legutóbbi megállapítás szerint a losonci járás mezőgazdaságában több mint 17 000, s ebből az egyéni termelésben 5000-nél több ember dolgozik. Megjegyzendő, hogy a foglalkoztatottak létszámát csak 60 éves korig vették. Ellenben a termelés szakosítása és gépesítése eredményeképpen 1970- ben csökkenteni fogják a munkaerőt. A termelési technológia tökéletesítése következtében több mint 2000 dolgozó fölszabadul akiket a nemzetgazdaság más szakaszán foglalkoztathatnak. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági dolgozók legtöbbje a tökéletesített szakosítás időszakában is a növénytermesztésben nyer majd elhelyezést. Mivel magyarázható ez? Egyszerűen azzal, hogy a növénytermesztést nem automatizálhatják, vagyis • a növénytermesztésben egy ember ugyanabban az időszakban csak egyetlen gépet — traktort — vezethet, amíg az állattenyésztésben — az automatizált istállókban — egyetlen ember képes lesz többezer állat ellátására. Ilyenformán a losonci járás állattenyésztésében (1970-ben) a dolgozóknak 1/3-a a növénytermesztésben, viszont 2/3-a kap munkát, s a fiatalok nagyarányú bevonásával mindkét termelési ágban emelkedik majd a termelékenység. A jelenlegi időszak még csak kezdet. Mo£t születnek, formálódnak a távlati tervek. Megszabják milyen lesz a munkaerő-ellátottság és ezt követőleg a termelékenység. Amíg idén 100 hektár mezőgazdasági földterületre 14.12 addig 1970- ben már csak 14 dolgozó esik. A csökkenés nem jelentős, azonban figyelembe kell vennünk, hogy a járásban fejleszteni kívánják a gyümölcsészetet, a szőlészetet, valamint a zöldségfélék termesztését. Ezeknek mindegyike nagymennyiségű munkaerőt igényel, s ha valóban szakszerű és hatékony termelést kívánnak folytatni a jövőben, úgy ezeket a munkaszakaszokat a lehető legjobban el kell látniuk munkaerővel. Másként alakul a helyzet a szántóterületre eső dolgozók létszámánál. Ez évben például egy állandó dolgozóra 4,1, 1970-ben pedig már 5 hektár szántó jut. Azonban a tökéletes szakosítás mellett ez nem nagy emelkedés, hiszen az említett időszakra a növénytermesztést a lehető legjobban gépesítik és kemizálják miáltal az emberek fölszabadulnak a nehéz kézi munka alól. Az igényes termelés tökéletes ellátó, raktározó és földolgozó hálózat létesítését teszi szükségessé A már említett tényezők következményeképpen ha ákonyabbá válik a termelés. A termékek jobb minőségére, s egyben az eddiginél jóval nagyobb mennyiségére van kilátás. Ezeknek egy részét egyenesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátják, más részét pedig raktározzák, földolgozzák vagy tartósítják. Ezek egyenként is igényes feladatok. Hiszen nem szabad megengedni, hogy a fáradságos munkával előállított termékeknek egy kicsiny része is kárba vesszen. A losonci járásban ezt is szeretnék megelőzni. Ezért olyan javaslatot dolgoztak ki, amelyben korszerű raktározási terek földolgozó, szárító és előállító üzemek építésére hívják föl a felsőbb szervek figyelmét. Föntebb említettük már a termelékenység emelkedését. Nos, ez új gabonaraktárak és klimatizációs berendezésű gyümölcstárolók építését sürgeti. Ezenkívül szükség mutatkozik egy gyümölcskonzerváló üzem létesítésére, mert nem lenne gazdaságos, ha a járásban kitermelt többezer tonna gyümölcsöt máshová küldenek tartósításra. A járási távlati terv szerint a jelenlegi állapothoz mérten a tej piaci termelése 1980-ban 2,85-ször nagyobb lesz. Ez szükségessé teszi egy tejfeldolgozó kombinát építését, mert a környező tejfeldolgozó üzemek — a zvoleni, a rimaszombati és az Ipolysági — több műszak bevezetése után sem lesznek képesek a többlet földolgozására. Annál inkább sem, mert a távlatok szerint az említett körzetekben is emelkedik majd a tejtermelés. Tudjuk, hogy korszerűsített állattenyésztést el sem képzelhetünk hasonlóan korszerű takarmányföldolgozó és előállító, valamint takarmányszárító üzemek nélkül. A távlati tervben ilyen üzemek építésével is számolnak, amelyeknek évi termelése jóval túlhaladja majd a 100 000 tonnát. A fontieken kívül még ?ok más üzem építésére sor kerül, amelyek szoros tartozékai lesznek a járás jól átgondolt, szakosított mezőgazdasági termelésének. Hoksza István A kevés munkaerő következtében az adminisztratív munkaerők gyűjtik a lucernát került, de a kérdés végleges tisztázására még nem került sor. A tagságnak a gyümölcsös aranybánya. így tehát érthető, ha megkezdődik a gyümölcsszedés, otthagynak csapot-papot, míg le nem szedik az almát. Felé sem néznek a szövetkezetnek. Mert az itteni tagság nagyobb részének a fő megélhetőségi forrást nem a szövetkezet nyújtja. A belépési nyilatkozaton a feleség, anyós vagy após neve szerepel. Tehát a fiatal férfiak „nem kötelesek" a szövetkezetben dolgozni, hiszen ők nem tagok. Aki pedig aláírta, az dolgozik. Azt a párszáz munkaegységet, amit a háztáji földért kell ledolgozni, könnyen megszerzik az asszonyok. így aztán jön a pénz az iparból, a háztáji földről — gazdag a tagság, csak éppen a szövetkezet botorkál. A munkanormák lazák. A tervek készítésénél, jóváhagyásánál a tagság elsősorban az egyéni előnyöket nézi. így történik meg aztán, hogy a normák szándékosan lazák maradnak. Mert nekik nem az a fontos, hogy osztalékra is maradjon pénz. Az sem baj, ha az év utolsó hónapjaiban előleget sem fizetnek Hiszen a 500 munkaegységet — ennyi kell az 50 ár háztáji földért. — tavasszal és nyáron ledolgozzák. Több munkaegységre aztán nincs szükségük. S mi van az állatgondozókkal, traktorosokkal, akik egész évben a szövetkezetben dolgoznak?... Ezt a kérdést is „ügyesen“ megoldották. Legelőszöris tanácsos lenne ha a szövetkezetben rendeznék a fizetést. Mert az, hogy az egyik fix fizetést, a másik a munkaegység 90 %-át, a harmadik csak a munkaegységre tervezett előleget kapja, széthúzásra ad okot. (S ez a széthúzás meg is van.) Legjobb lenne a szilárd jutalmazás bevezetése, mert így könnyen megoldódna ez a probléma. S aztán a gyümölcsössel kell rendet teremteni. A vezetőség már kidolgozott erre vonatkozólag egy határozatot, melyet majd a taggyűlés hagy jóvá. Csak félő, hogy itt megint a rosszul értelmezett egyéni érdekek miatt háttérbe szorul a szövetkezet érdeke. A vezetőség éljen a jogával, s végre ne diktátorkodással, de szép szóval teremtsen rendet a szövetkezetben. Mindezek előtt azonban fontos a vezetőségen belül az egyetértést megteremteni. Mert ha ott széthúzás, meg nem értés uralkodik, akkor a kollektív vezetés szóba sem jöhet. Enélkül hiába is erőlködünk, a munkaszervezés, a szövetkezeti tagság helyes irányítása nem sikerül. Ez pedig azt eredményezi, hogy nincs munkaerő, vontatottan halad a munka, egy helyben topog a szövetkezet. Zsebik Sarolta 1964. október 24.
