Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-24 / 86. szám

Az elmúlt napok során igen eseménydús volt a nemzetközi politikai élet. Bár az olimpiai játékok hírei szinte az újságok, rádió és televízió rabjává tették az embereket, a világpolitika színpadán is olyan események játszódtak le, amelyek méltán kötötték le a közvélemény figyelmét. A Szovjetunió legfelső párt- és állami vezetésében beállt személycsere, az angol parlamenti választások kimenetele és az eíső kínai atomrobbantás szinte egyidőre esett. Ez a három esemény már önmagában is sokat mond. De vegyük most sor­jába őket. Híven az eddigi úton Vitathatatlan tény, hogy az elmúlt napok legjelentősebb politikai esemé­nye a Szovjetunió vezetésében beállt változások. Ez a váratlan hír — ahogy azt a CSKP KB elnökségének nyilat­kozata is leszögezi — meglepte ha­zánk dolgozóit és mindjárt hozzá­tehetjük, hogy az egész világ közvé­leményét. Hruscsov elvtárs hirtelen kiválását a szovjet párt és állami ve­zetésből Keleten és Nyugaton egy­aránt megdöbbenéssel fogadták. Ter­mészetesen a nyugati propaganda most üti a vasat és olyan légkört próbál teremteni, mintha a Szovjet­unió politikai vonalvezetésnek újabb korszaka előtt állnánk. Erről azonban szó sincs. Előző számunkban már közöltük a baráti szocialista országok, illetve a testvéri kommunista és munkáspár­tok képviselőinek üdvözletét a Szov­jetunió új vezetőihez, amelyekben a szerencsekívánatok mellett az a szi­lárd meggyőződés domborodik ki, hogy az SZKP továbbra is a XX. és XXII. pártkongresszuson kidolgozott és elfogadott elvek szerint, a lenini útvonalon halad a kommunista építés és a világbéke biztosításának útján. S rögtön szögezzük is le, hogy a vi­lág már választ kapott erre a kér­désre, amikor Leonyid Brezsnyev és Alexej Koszigin beszédet mondott a három szovjet úrhajós hétfői fogadá­sán Moszkvában. Mind az SZKP KB első titkára, mind a szovjet Minisztertanács elnöke a békés koegzistenciát, az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a szocialista országok egységének biz­tosítását, valamint a világbékéért folytatott harc fokozását jelölte meg elsőrendű feladatként. A nyugati nagyhatalmak kormány­körei a szokásos tartózkodással fo­gadták a Moszkvából érkezett híreket és csupán a protokolláris megnyilat­kozásokra szorítkoztak. A washing­toni Fehér Ház kivételt képez, hiszen Johnson elnök rádió- és televízió be­szédben foglalkozott az általunk is felsorolt legutóbbi három fontos kül­politikai eseménnyel. A Szovjetunió vezetésében beállt változások kap­csán annak a meggyőződésének adott rendszerű országok békés egymás mellett élésének gondolatát mint a konzervatívok. Wilsonék ugyanakkor mindig bizonyos gyanakvással figyel­ték a nyugatnémet fejleményeket. A közös NATO-atomütőerőt pedig a gondolat megszületésének pillanatától ellenezték mert ez módot adna arra, hogy a nyugat-német hadsereg tö­megpusztító fegyverek birtokába jus­son. Ez a határozott munkáspárti állás­pont most azért is jelentős, mert az utóbbi időben olyan kísérletek történ­ték, hogy a közös atomerőből csak két oldalú, amerikai—nyugatnémet egyezség szülessék. Hogy ez ilyen lé­pésnek milyen veszélyes következ­ményei lehetnének az európai békére nézve, arról bizonyára felesleges be­szélni. összegezve talán még annyit, hogy a ködös Albion bel- és külpolitiká­jában az angol Munkáspárt választási ...■»' iii i ii .1 sikerével bizonyos fénypontok jelen-Anglia és a Munkáspárt sikere tek me9- A wiison-kormány számos fontos kérdésben vallott nézete némi bizakodást vált ki, ehhez azonban pozitív tettek is szükségesek. Az an­gol választók most azt várják, hogy az ígéreteket be is tartsák. kifejezést, hogy a szovjet és az ame­rikai kormány a jövőben is együtt fog munkálkodni a béke megőrzésében, mint ahogy eddig. Koszigin szovjet miniszterelnökhöz intézett igen me­leg hangú üdvözletében az együttmű­ködést és az utóbbi időben kialakult konstruktív politika folytatásának szükségességét hangsúlyozta. Rögtön az elején leszögezhetjük: az angol Munkáspárt négy mandátumos választási sikere még nem teljes győ­zelem. Az elkövetkező hónapokban kell ezt a sikert igazi győzelemre vinni. Sportkifejezéssel élve, ez a cél­fotós választási győzelem tulajdon­képpen előre vetíti azokat a felada­tokat, amelyekkel a Wilson-kormány­­nak az első perctől kezdve meg kel! birkóznia. Kezdjük először Anglia belső hely­zetével, a gazdasági kérdésekkel. Mint ismeretes, a szigetország az utóbbi két év során rendkívül zilált gazdasági helyzetbe került. Az ország külföldi fizetési mérlege talán még sohasem volt olyan kedvezőtlen mint most. A közös piaci kudarc és a Com­­menwealth-országok egyre fokozódó politikai és főleg gazdasági önálló­sága a volt gyarmatosító anyaorszá­got súlyos gazdasági válságba sodor­ta. hiszen a konzervatívok az utóbbi időben túl sok kalandba rántották bele az országot. Gondoljunk csak az ádeni, a szaud-arábiai és a malaysiai eseményekre stb. Ez az érem egyik oldala, de nem jelentéktelen tényező az sem, hogy Wilsont a Munkáspárt bal szárnya juttatta hatalomra, amely nem mond le a gazdasági rendszer radikális át­szervezéséről, különösen az államosí­tásról. Sőt, maga Wilson is nehezen mondhat le erről, hiszen elvesztené hitelét választói előtt. A közeljövő majd megmutatja, vajon Wilson ko­molyan gondolja-e az angol gazdasági helyzet általa meghirdetett „vérát­ömlesztését“, vagy csupán választási csaléteknek szánta ezeket a beígért intézkedéseket. Külpolitikai téren a Munkáspárt határozottabban hirdeti a béke szük­ségességét és a különböző társadalmi Éberségre intő esemény Először önmagában a puszta tény: a Kínai Népköztársaság felrobbantotta első atomszerkezetét és ezzel meg­tette az első lépést az atombomba birtoklása felé. Korunk legnagyobb találmánya, az atomerő halálos veszélyt jelenthet az emberiségre nézve. Ezt a világ népei főleg a kubai válság idején tudato­sították. A felhalmozódott tömeg­pusztító fegyverek bevetésének, he­lyesebben egy pusztító harmadik vi­lágháborúnak megakadályozása az emberiség létének fennmaradását je­lentheti. Mint ismeretes, tavaly Moszkvában az atombomba birtokában levő nagy­hatalmak részleges atomcsend-egyez­­ményt írtak alá. Ehhez az egyezmény­hez azóta több mind száz ország kor­mánya csatlakozott. A nemzetközi helyzetben a „moszkvai szellem“ lett úrrá, amely lényegében azt jelenti, hogyha meg van a jó akarat, akkor a leglényegesebb kérdésekben is fon­tos eredmény születhet. Franciaor­szág és a Kínai Népköztársaság nem írta alá a moszkvai egyezményt és az előző már korábban, az utóbbi most hajtott végre atomrobbantást. A világ népei aggodalommal vettek tudomást az első kínai atomrobbantás­ról, amely messzemenő következmé­nyein túl egyben azt is jelenti, hogy megnövekedett az általános és teljes leszerelésért, valamint a tömegpusz­tító fegyverek betiltásáért folyó harc szükségessége. (-tg-) A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe október 7-én ünnepelte az első, demokratikus szocialista békeszeretö Németország kikiáltásának 15. évfordulóját. A világ haladó népei ebből az alkalomból további sikereket kívántak a szocializmust építő NDK dolgozóinak. Felvételünkön az NDK fővárosának egyik legszebb utcája, az ismert Kart-Marx-Allee látható. Foto: J. Inoveckv A Szovjetunió Tudományos .Akadé­miájának elnöke, Keldis professzor bevezető előadásában többek között hangsúlyozta: „A Voszhod első repülését 24 órára tervezték, természetesen . az űrhajó berendezése hosszabb repülést is le­hetővé tesz. Az űrhajó legénysége maradéktalanul teljesítette feladatát." Vlagyimir Komarov repülőezredes, a Voszhod űrhajó parancsnoka beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Voszhod sokkal tökéletesebb űrhajó, mint- az előzőek és rámutatott kiváló tulajdon­ságaira. A repülés előkészítésének programja nagyon bonyolult és igé­nyes volt. Sok igyekezetei követéit a három űrhajóstól. Komarov a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a Voszhod berendezésének zavarmentes működé­se a szovjet tudomány és technika figyelemre méltó haladására vall és a szovjet tudósok ezzel megteremtették a bolygóközi repülés feltételeit. Komarov ezredes befejezésül kö­szönetét mondott a kiváló űrhajó al­kotóinak. Hangsúlyozta, hogy a repü­lés programja egyetlen olyan pontot sem tartalmazott, amely katonai célo­kat követne, vagy veszélyeztetné a civilizációt. Feoktyisztov, a műszaki tudományok kandidátusa felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a Voszhod repülése új korszakot jelent a kozmikus techniká­ban, valamint az orvosi és biológiai kutatásban. A repülés alatt fontos kí­sérleteket végeztek folyadékokkal. A gázbuborék folyadékkal töltött kör­nyezetben megváltoztatja alakját, és már kisebb ütésnél szétesik. A kis buborékok a súlytalanság állapotában nem egyesülnek, a folyadék még a nagy ütéseknél is a tárgyakhoz tapad. Borisz Jegorov, űrhajós-orvos rész­letesen ismertette feladatait és a vi­lágűrben végzett megfigyeléseit. Ki­jelentette, hogy az űrrepülés alatt nem kellett orvosi segítséget nyújta­nia munkatársainak, és így tulajdon­képpen nem teljesíthette a fedélzeti orvos hivatalát. A leszállás , után vég­zett orvosi vizsgálat eredményei arra vallanak, hogy a repülés nem váltott ki alapvető változásokat egészségi állapotukban. A Voszhod utasaival tartott sajtó­­értekezlet több mint négy óra hosszat tartott. A beszédek elhangzása után a szovjet és külföldi újságírók számos kérdéssel halmozták el a világűr leg­újabb, hőseit. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az űrhajós legénységének ne­gyedik tagja egy újabb repülésnél, Komarov ezredes így válaszolt: „Le­het, hogy újságíró lesz, lehet hogy csillagász, s a további repüléseknél az is lehet, hogy szakács.“ A sajtókonferencia után a világűr­ben készített filmet vetítették le a jelenlevőknek. Tovább a lenini úion A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa vezető tisztségeiben beállt személycsere élénken foglalkoztatja az egész nemzetközi közvéleményt. Az aláb­biakban ismertetjük a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének nyi­latkozatát, valamint az MSZMP állásfoglalását, amely a „Népsza­badságában jelent meg. 4 Csehszlovákia Kommunista Párt­­■ • ja Központi Bizottságának elnök­sége a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1964. október 14-i tárgyalásáról szóló tájékoztatása alapján — amelyen határozatot hagy­tak jóvá Nyikita Szergejevics Hrus­csov elvtárs felmentéséről az SZKP KB első titkárának, a Központi Bi­zottság elnökségi tagjának' és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek tisztsége alól — megelégedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyi­latkozatát arról, hogy továbbra is a XX. és XXII. kongresszus irányvo­nalának megvalósitása útján, a nem­zetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus-leninizmus elvein és a proletár nemzetköziségen alapuló egysége megszilárdításának, a szocia­lista országok egységének megszilár­dítása és együttműködésük fejlődése, a békés együttélés politikájának út­ján fog haladni. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Hruscsov elvtárs felmentéséről hozott határozatának hírét egész pártunk és közvélemé­nyünk meglepetéssel és megindult­­sággal fogadta. Pártunk és népünk értékelte Hruscsov elvtárs tevékeny­ségét, mind a Szovjetunió Kommu­nista Pártja fő irányvonalának a bé­kés együttélés politikája érvényesí­téséért vívott harcban való megvaló­sításával, mind a személyi kultusz időszaka helytelen módszereinek le­leplezésével kapcsolatban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége megérti a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hatá­rozatát, hogy Hruscsov elvtárs tekin­tettel idős korára és megrendült egészségi állapotára, nem tudta ma­radéktalanul ellátni a Szovjetunió Kommunista Pártja fő irányvonala megvalósításából adódó feladatokat. Csehszlovákia Kommunista jártja Központi Bizottságának elnöksége a Szovjetunió testvéri Kommunista Pártjának Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, akit a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkárává választották, meg. va­lamint Alexej Nyikolajevics Koszigm elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének teljes sikert kíván a Szovjetunió fejlesztéséért végzett munkásságában, a Szovjetunió kom­munista építése fő irányvonalának tel­jesítésére irányuló erőfeszítésben és a békeharcban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége biztos abban hogy az országaink és testvérpártjaink közötti szoros együttműködés és barátság tovább fog szilárdulni és bővülni. 1 A „Népszabadság“ szerkesztősé­­“• gi cikkben foglalkozik a Szov­jetunió vezetésében bekövetkezett személyi változásokkal. Többek kö­zött ezeket írja: „Brezsnyev és Ko­szigin elvtárs személyében olyan ve­zetők kerültek a Szovjetunió élére, akiknek a szovjet párt- és állami életben, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalomban betöltött szerepe azt tanúsítja, hogy az SZKP és a szov­jet kormány töretlenül folytatja le­nini irányvonalát. Erről tanúskodnak mértékadóan azok a sokat mondó szavak is, amelyeket a Pravda, az SZKP központi lapja is kiemel: „Az SZKP Központi Bizottsága szilárdan és állhatatosan hajtja végre a párt XX. és XXII. kongresszusán kialakított lenini fő irányvonalat. A Szovjetunió népei, soraikat pártjuk köré szorosra zárva, hősiesen harcolnak a kommu­nizmus építése nagy feladatának meg­valósításáért. A marxizmus-leninizmus zászlaja alatt, a kommunista párt ve­zetésével, előre a kommunizmus győ­zelmeiért!“ Ezekből a sorokból kiviláglik, hogy az SZKP XX. és XXII. kongresszusán kialakított politika, amely egyértel­műen és teljesen megfelel a szovjet nép, a szocialista világrendszer, az egész haladó emberiség érdekeinek és kívánságainak, volt és marad a szov­jet vezetők, a szovjet kommunisták, a szovjet nép irányvonala. Ez az irány­vonal — amelyet lenini szellemben, tudományos módon, a párt és a töme­gek alkotó közreműködésével alakított ki az SZKP Központi Bizottsága, ha­tározza meg a jövőben is a Szovjet­unió politikáját. Az SZKP arra szólítja a szovjet embereket, hogy szorosra zárva soraikat, harcoljanak ennek az egyetlen helyes, marxista-leninista irányvonalnak sikeréért, amely már eddig is oly nagy mértékben járult hozzá a szovjet ország hatalmának erősítéséhez, a gazdasági, a társadal­mi, a kulturális fejlődés fellendülé­séhez. A XX. és XXII. kongresszus irány­vonalában korunk alapvető történel­mi szükségszerűségei fejeződtek ki. A nemzetközi munkásmozgalom osz­tagai, köztük a magyar kommunisták ezért is fogadták el őket, ezért tekin­tik útmutatónak az 1957-es és 1960- as moszkvai nyilatkozatokat, azt a politikát, amelynek megalkotásában az SZKP Központi Bizottsága és Nyi­kita Hruscsov elvtárs is nagy érde­meket szerzett. S mert ezek a szük­ségszerűségek ma is fennállnak, érvé­nyes az a politikai irányvonal is, amely a legpontosabban kitűzte őket. Biztosak vagyunk benne, hogy az SZKP, a nagy Lenin pártja újabb, történelmi jelentőségű eredmények­hez vezeti a szovjet népet a kommu­nizmus építésének útján, újabb je­lentős lépésekkel segíti elő a béke, a békés egymás mellett élés eszméi­nek érvényesülését. Közös erővel küzdünk a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítá­sáért, a szakadárok ellen. Tovább mé­lyítjük a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot, amely immár két évtizede pártunk, a Magyar Népköz­­társaság, dolgozó népünk minden si­kerének és eredményének záloga. 9 Belgrád felszabadulásának ün­nepségei. Tito jugoszláv elnök fogadta azt a szovjet küldöttséget, amely a Belgrád melletti repüiőszerencsétlen­­ségnél elhúnyt szovjet katonai pa­rancsnokok földi maradványait kíséri majd „a Szovjetunióba. Mint ismere­tes, Birjuzov marsall, a szovjet fegy­veres erők vezérkari főnökének veze­tésével a szovjet katonai küldöttség repülőgépe lezuhant a jugoszláv fő­város közelében, amikor Belgrád fel­­szabadulása 20. évfordulójának ün­nepségeire érkezett volna Jugoszlá­viába. 8 Rágalomhadjárattá fajult az amerikai választási kampány. Was­hingtonban az utóbbi napokban bro­­zsúrát árusítanak, amely leleplezi Goldwater szoros kapcsolatait az amerikai jobboldali mozgalommal. Egyébként a választási kampány a személyes támadások, kölcsönös szi­dalmazások és kínos leleplezések kampányává fajult a két párt elnök­jelöltje között. 9 De Gaulle ultimátuma a Közös Piacnak. De Gaulle elnök a kormány szerdai ülésén kijelentette: „Francia­­ország kilép a Közös Piacból, ha a tagállamok nem egyeznek meg az egységes mezőgazdasági politika kér­désében. A kérdés ilyen élesen a föld­művelésügyi miniszterek brüsszeli ta­nácskozása után vetődött fel, mert nem egyeztek meg az egységes cukor- és gabonaárakról. 9 Csehszlovák—osztrák egyezmény. Bécsben a csehszlovák Közlekedés­­ügyi Minisztérium képviselője és az osztrák közlekedésügyi miniszter egyezményt írt alá a két ország kö­zötti rendszeres autóbusz-összekötte­tésről. Az egyezmény értelmében 1965-ben a két állam nagyobb városai között rendszeres autóbusz-összeköt­tetést létesítenek. Moszkvában sajtóértekezletet tartottak az „űrtrió“ részvételével Újabb lépés a Hold-utazások felé Szerdán Moszkvában nagyszámú hazai és külföldi sajtótudósító előtt sajtóértekezletet rendeztek az első többszemélyes űrhajó, a VOSZHOD legénységének részvételével. 1964. október 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom