Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-21 / 85. szám

Egy jól sikerült kiállítás A Csehszlovák Gyümölcs- és Zöld­ségtermesztők Országos Szövetségé­nek kezdeményezésére az ősz folya­mán majdnem minden járási székhe­lyen gyümölcskiállítást rendeznek a szövetség helyi szervezetei. Ilyen ki­állítások voltak a közelmúltban Komá­romban, Érsekújvárott és Nyitrán a helyi nemzeti bizottság székházában. A Zobor környékén a szőlőn kívül egyéb jó minőségű gyümölcs is meg­terem. Híres a gerencséri eper. Meg­terem a mandula, naspolya, mogyoró, dió, sőt a füge is. A kiállításon résztvett az Állandó Mezőgazdasági Kiállítás gazdasága, a cukorgyár konzerváló részlege, a pap­rikamalom, a Nyitrai Borászati Válla­lat zobori üzeme, valamint két állami gazdaság és két EFSZ fűszerpapriká­val, szőlőfajtákkal és zöldségfélékkel. A többi 132 kiállító a szövetség kis­termelő tagjaiból tevődött össze, akik kertjeik termékeit állították ki 496 mintapéldányban. A kiállítás igen ízléses, elhelyezése megkapó. Anyagát főképpen őszi gyümölcsökből válogat­ták össze. Láttunk valóban szép min­tapéldányokat, Így pl. Dr. Stupka zo­bori - kertjéből 65 dkg-os almákat, Kleco Frantisek csermányi szőlejéből kilós fürtöket, továbbá gyönyörű őszi­barackokat és sok más gyümölcsöt. Kár, hogy a járás állami gazdaságai és szövetkezetei nem vettek részt e kiállításon, pedig a szövetség megbí­zottjai fölkérték őket erre. így a ki­állítás jórészt csak a kistermelőkre szorítkozott. Ezek az emberek szabad idejüket nem a kocsmákban töltik, hanem kertjeikben tesznek-vesznek. Bebizonyították, hogy a kistermelők, akik országos viszonylatban a gyü­mölcstermés 70 %-át nyújtják, nem elhanyagolandók, hanem megérdemlik a felsőbb szervek támogatását. Kochanovsky Edgar, mérnök (Cabaj) A tejtermelésnek nem ártott a szárazság A rimaszombati járás­ban lévő lénártfalvi szö­vetkezet az utóbbi idő­ben egyre szebb terme­lési eredményeket ér el. Az állattenyésztési ter­mékek eladási tervét az első félévben úgyszól­ván valamennyi termék­ből túlteljesítették. Mar­hahúsból 136 mázsát, sertéshúsból 11 mázsát, tojásból pedig több mint 11000 darabot adtak el terven felül. Bár a ta­karmányalap létrehozá­sát nagyban befolyásol­ta a szárazság, a tej­eladási tervüket is tel­jesítették. A jó ered­mény elérése megmu­tatkozik a szövetkezet pénzügyi bevételében is. Az első félév bevételi tervét közel 200 000 ko­ronával túlteljesítették.-gy-Teljesített vállalások Az ivánkai baromfigazdaság zöld­ségtermesztőinek félhektár kiterje­désű üvegház, félhektárnyi melegágy és 20-hektár jó minőségű szántó áll a rendelkezésére. Terv szerint idén 960 ezer korona értékű zöldséget kell el­lezte magát, hogy az év végéig terven felül 200 mázsa különféle zöldséget termeszt piaci fogyasztásra. Sajnos, a május 17-én alázúduló jégeső elpusztított 130 ezer fej salá­tát, a karfioltermés egyharmadát, a feladatait, beleértve a kötelezettség­vállalást is, tekintetbe véve az idő­járás mostohaságát? A kérdésre Mi­kulás Móra veik válaszolt: . — Az év végéig még sok zöldséget eladhatunk. Szép az őszi kel, az őszi kalarábé, az őszi káposzta meg a zel­ler. Minden négyzetméterből 10'kg hajtatott zöldséget kellett kihoznunk terv szerint, a valóságban azonban 30 dekával többet értünk el. Ennek köszönhetjük, hogy évi tervfeladatain­kat eddig 39 mázsával túlteljesítettük hajtatott zöldségben. Karfiolban is 25 mázsával túllépjük a tervezett hek­tárhozamot. Még van egy előnyünk: a felvásárló szervek idén például 80 % erejéig első osztályúnak minő­sítették terményeinket. Az első fél­évben magasan túlszárnyaltuk terv­­feladatainkat és vállalásainkat. Az év második felére tervezett feladatok teljesítése az előjelek szerint ugyan­csak sikerül majd. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulójának előestéjén további kitün­tetés érte Mikulás Moravcík kollek­tíváját: a „Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának munkaközössége“ címet kapták. Jozef Sluka adniuk (tíz vagon hajtatott és 4140 mázsa mezei zöldséget). — Szép kis szocialista munkabrigád lenne az, amely még kötelezettséget se vállalna! — jelentették ki vezető­jüknek, Mikulás Moravcík főkertész­nek már tavasszal Laposa Erzsébet, Helena Hinterschusterová és Alzbeta Todorová. A 31 tagú zöldségtermesztő csoport — amely már szocialista munkabrigád büszke cím tulajdonosa — arra köte- • kalarábé kétharmadát és egy hektá­ron a hagymát ki kellett szántani. Mindez nem rendítette meg a derék ivánkaiakat. Tovább dolgoztak, mintha mi sem történt volna. Azóta két ön­töző berendezés szakadatlanul ontotta vizét a zöldségre, a fáradhatatlan női kezekből úgyszólván ki sem esett a kapa. Nem csoda, ha a sok zöldség­féle továbbra is szépen fizet. Felmerült mégis a kérdés: ez a munkacsoport év végéig teljesíti-e Azelőtt irigység - most verseny Ligetfalu (Petrzalka), ez a több­százéves halásztelepülés szemünk előtt fejlődik. A múlt egyik legfáj­dalmasabb öröksége az egymásra acsarkodó, egymást megfojtani akaró, csúf nacionalizmus salakja, talán itt volt a legvastagabb. De a szocialista eszme e salakot fel­oldotta, s ma már a nemzetiségek itt békés barátságban élnek egy­más mellett. A többezer kiskert és családiház-tulajdonosok szlovákok, magyarok, németek azzal verse­nyeznek egymással, kinek szebb a háza, mutatósabb a kertje, édesebb a gyümölcse. Mert gyümölcs itt nagyon sok terem. A korai cseresz­nyétől a télialmáig gondosan le­kötött, gyümölccsel megrakott ko­sarak százait szállítja a posta az ország minden részére. Ligetfalu kissé döcögve lépett a szocializmus útjára, de ma már szilárd léptekkel halad előre. A ligetfalusi EFSZ kibontakozásához sokkal nehezebbek voltak a felté­telek, mint falun. Először, mert a földek, a gyümölcsösök elaprózot­­tan vannak, másodszor a polgárok­ban túl erős volt a „minden a miénk" tudat. De e téren most már rend van. 1961-ben felszámolták a sántikáló állapotot azzal, hogy bevezették a szilárd jutalmazást — egy norma 16 korona + 10 °/o pré­mium. Egyszóval az ösztönös cset­­lés-botlás után a tudatos mező­­gazdasági termelés pályáján halad­nak. Havran Ferencné (Bratislava) 90000 korona dohányból A nagylégi szövetkezet idén 7 hek­táron termel dohányt. Csörgei Ferenc, a dohánytermesztő csoport vezetője fáradságot nem kímélve dolgozik. A jól végzett munka eredményeként do­hányból már eddig 90 000 koronát vet­tek be. A kertészet sem marad le. Az évi 705 000 korona bevételből már 694 611 koronát értek el. A kertészet legügyesebb dolgozói Németh Margit. Borbély Ilona, Eszek Margit. Mészáros Teréz, Rigó Ilona és Lukács Károly. Kárász Zoltán • A hideskürtiek kitettek magu­kért. A Molnár Béla vezette dohány­­termesztő csoport tíz hektáron ter­melt dohányt, amiből 285 000 korona bevétellel számoltak. S mivel rekord­­termést értek el, hektáronként 21 mázsát takarítottak be — a bevéte­lük 430 000 koronára emelkedett. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) • A kálnai szövetkezetben gyors ütemben halad az őszi munka. Szep­tember 29-én befejezték a vetést. Mindezt a szocialista munkaverseny segítségével érték el. November 20-ig végeznek az őszi munkákkal. A nagy szárazság ellenére több mint 70 vagon jó minőségű pillangós szénát kazlaz­­tak be. Ezzel pótolják majd a hiányzó abraktakarmányt is. A 90 hektár cu­korrépafejet a háztáji földeken ter­mett kukoricaszárral silózzák, hogy ezzel is bővítsék a takarmányalapot. Kúcs Gyula, Alsószecse) 9 A Galántai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az elmúlt hé­ten értékelte a sertéshizlalók munká­ját. Az első helyre Csőz Lajos, a nád­szegi szövetkezet sertésgondozója ke­rült, aki a 840 sertésnél 0,56 kg-os napi súlyszaporulatot ért el átlagosan. Az igazgatóság ezért Csőz elvtársat 500 korona jutalomban részesítette. (KFG) 9 A nagycsalomijai EFSZ-ben már szeptember 28-án 134 hektáron befe­jezték az őszi vetést, s a mélyszán­tással is rövidesen végeznek. Ugyan­ekkor a cukorrépát is betakarították. Kereken 40 vagon cukorrépát szállí­tottak rendeltetési helyére. Ez a jó munkaszervezés a tagság szorgalmá­nak bizonyítéka. (Pölhös Vince, Nagycsalomija) 9 Csekén az őszi munkákat kifo­gástalanul végzik. A répát már beta­karították. A napokban a répafej siló­zásával is végeznek. A kukorica beta­karítása szintén jó ütemben halad. A 190 hektár gabonaféléből eddig el­vetettek 125 ha őszi búzát, 20 ha ro­zsot és 20 ha keveréket. A mély­szántásnál pedig már 150 hektárnál tartanak. (Tóth Károly, Léva) 9 A tesmagi EFSZ október 5-én befejezte a cukorrépa betakarítását. Az eladási tervüket 100 %-ra teljesí­tették. Sokat segített a vasárnapokon szervezett brigád, főleg a CSISZ, a Testnevelési Egyesület és a Hadsereg­gel Együttműködők Szövetségének tagjai. (Matejka Tibor, Tesmag) 0 A Sumava környékén még csak most kezdték meg a burgonyabetaka­rítást. Vannak EFSZ-ek és állami gaz­daságok, melyek már a kukorica be­takarításánál tartanak. A Ceské Bu­­déjovice-i járásban több mint 600 katona segédkezik az őszi munkáknál. Eddig már kb. 4000 q burgonyát szed­tek össze. A katonák megmutatják, hogy nemcsak a hadgyakorlaton ér­­neiq el szép eredményt, hanem a me­zőgazdasági munkában is. (Szekeres László, C. Krumlov) 9 A vásárúti szövetkezetben az utóbbi évkeben fellendül; az állat­­tenyésztés A jelenleqi fejési átlag egy tehéntől 8 liter. Ezt a helyes ta­karmányozással érik el. Idén is nagy gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására. A kukoricát közösen művelték, s így a hektárhozam csö­vesen meghaladta a 90 mázsát. (Androvics Jenő, Vásárút) A szerkesztőségünkbe érkező leve­lekből nyilvánvaló, hogy egyes olva­sóink helytelenül értelmezik a lapunk 76. számában közzétett cikkünket. Fél­reértések elkerülése végett tehát hangsúlyozzuk, hogy az EFSZ-ek tagjai — egyelőre csak 65 éves korukban kaphatnak öregségi já-adékot, azaz nyugdíjat, ha csak a szövetkezetbe történt belépésük előtt máshol nem voltak szociálisan biztosítva, azaz nem álltak máshol munkaviszonyban. A 103/1964 Zb. számú új törvény ugyanis kimondja, hogy az EFSZ-ek tagjai más alkalmazottakhoz hason­lóan 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba, ha legalább 25 évet dol­goztak és munkahelyükön szociális biztosítást fizettek. Ez az eset gyako­ribb férfiaknál, mint nőknél. Mivel az EFSZ-ek legfeljebb 15 éve állnak fenn, jgy még 10 év szükséges a 25 év eléréséhez azok részére, akik előzőleg más helyen nem voltak alkal­mazásban. A szövetkezeti dolgozók legalacso­nyabb nyugdíja 400 koronát, a leg­magasabb pedig 1600 koronát tehet ki havonként, de csupán a magasabb szinten gazdálkodó EFSZ-ek tagjainál, ha eleget tettek a törvényben előírt valamennyi feltételnek. Más előírások vonatkoznak viszont az alacsonyabb szinten gazdálkodó szövetkezetek tag­jaira, valamint az egyénileg gazdálko­dók számára, amiről lapunk 77. szá­mában tájékoztattuk olvasóinkat. Az új nyugdíjtörvények részleteit terje­delmükre való tekintettel nem ismer­tethetjük lapunk hasábjain. Az illeté­kes szervek azonban kilátásba helyez­ték a magyar nyelvű fordítás kiadását. Szövetkezeteink nőtagjaitól egyide­jűleg több panaszlevél érkezett szer­kesztőségünkbe arról, hogy egyesek­nek „alacsony összegben állapították meg a hivatalok nyugdíjukat“. Ez ügyben eljártunk tehát az itteni Állami Járadékbiztosító Hivatalban (a továbbiakban: „nyugdíjintézetben“), ahol a következő felvilágosítás't nyer­tük: Tény és való, hogy az EFSZ-ek egyes nötagjai részére a nyugdíjintézet néha alacsonyabb összegben kénytelen meg­határozni a nyugdíjat, mint amennyi­re az érdekelt számított. De miért? Köztudomású, hogy gyakran akadnak olyanok, akik erőnek erejével túl akarnak járni a hatóságok eszén. Így az EFSZ-ben dolgozó házastársak megegyeztek abban, hogy az asszony által ledolgozott munkaegységeket egészben vagy részben a férjre „Írat­ják“. Abból a számító elgondolásból indulnak ki, hogy a feleségnél rend­szerint idősebb férfi koránál fogva előbb vonul nyugdíjba, mint az asz­­szony. Hadd kapjon tehát — úgymond — legalább az „ember“ nagyobb nyug­díjat. Hogy kevesebb munkaegység, vagyis kisebb kereti átlag marad az asszony nevén, ami azután nyugdíjá­nak rovására megy, „egyelőre“ nem érdekli őket. Addig majd csak kifun­­dálnak valamit! „Jeremiás siralmai“ akkor kezdőd­nek, amikor az asszonyt balesetből, vagy betegségből kifolyólag rokkant­állományba helyezi a nyugdíjintézet, vagy ha a férfi esetleg meghal s utána az asszony nyugdíjba vonul stb. Akkor aztán már szeretnék a férjnek elha­markodottan „átengedett“ munkaegy­ségeket visszaszerezni. A nyugdíjintézet dolgozói lapunk útján is figyelmeztetnek mindenkit, akit illet, hogy az ehhez hasonló mes­terkedés büntetendő cselekmény. Bűn­részességet vállal benne ugyancsak a szövetkezet vezetősége vagy könyve­lője, amennyiben tudtával és bele­egyezésével történik a munkaegységek „átíratása". De mindenekelőtt a mun­kaegységeket „ajándékozó" asszony vallja előbb-utóbb kárát mesterkedé­sének. A legcélravezetőbb út mégis — az egyenes út! K. E. Fehérjedús a gomba, de vigyázat! Bratislava lakosságának az elmúlt héten nem mindennapi látványosság­ban volt része: a Természettudományi Múzeum mikológiái (gombaismereti) bizottsága kiállítást rendezett a Kul­túra és Pihenés Parkjában. Sajnos, e hó 11-én berekesztették a kiállítást, mert az aszály folytán vajmi kevés „élő“ anyagot szolgáltathattak csak be a gombaszedők. így is a látogatók ezrei tódultak a kultúrcsarnokba, hogy az eredeti gombákon kívül meg­szemléljék a műanyagból készült szí­nes maketteket és elolvassák a min­den egyes fajtához fűzött magyará­zatot: hol található a gomba, ehető-e, ehetetlen vagy — mérges. A hatalmas teremben alkalmunk nyílott rövid esz­mecserét folytatni Fábry Igor bácsi­val, a deresedő hajú, de örökké víg kedélyű jeles gombaszakértővel, aki már számos ismertető előadást tar­tott és minden hétfő délutánján Kon­vent utca 13. szám alatt díjmentesen megvizsgálja a gombaszedők vasár­napi „zsákmányát" és tanáccsal látja el őket. A téli sport szerelmesei várva-várják az első havat. A női sportolók mint mindenütt, a havas hegyekben is ele­gánsak szeretnének lenni. A ruhagyá­raink feladata, hogy gondoskodjanak divatos, praktikus holmikról. A képen látható bunda-mellényt a turnooi ru­hagyárban készítették. — Hogyan ismerjük fel a mérges gombát? — tettük fel a kérdést. — Nincs az az ismertetőjel, amely csalhatatlan volna. Az enyhén mér­gező sátángomba például a megté­vesztésig hasonlít a finom úrigomba néhány változatára A mérges pap­sapka ugyanolyan színű és alakú, mint a csemegeszámba menő kucsmagom­ba. A kinyílt hóvirágra emlékeztető zöldgalócából 2 deka elegendő ahhoz, hogy a „másvilágra" költöztesse az embert, ha azonnal nem alkalmaznak gyomormosást. A tehén is menthetet­lenül elpusztul tőle, ha történetesen lelegeli. Érdekes, hogy a legtöbb mér­ges gomba élénk, tetszetős színű, míg számos ehető fajta „gyanúsnak“ tűnik az avatatlan gombaszedő szemé­ben. Egyetlen tanácsot adhatok: csak azt a gombát szedjük és együk, ame­lyet „holtbiztosán" ismerünk. — Igaz az, hogy a mérges gomba csípős ízű, ha megkóstoljuk? — Némelyik csakugyan kellemetlen ízű, de ez nem szabály. Mert van olyan mérges gomba is, amely nyers állapotban kitűnő. Ostoba néphiede­lem továbbá, hogy az ezüstkanál meg­feketedik a mérges gomba főzetjétől. Jó gombából készült ételtől viszont ugyancsak megbetegedhetünk, ha az igelit- vagy celofánzacskóban huza­mosabb ideig csomagolt nyers gomba levegő híján „befülledt“. Éppúgy meg­romlik. mint bármilyen más, levegőtől elzárt élelmiszer. Ha mégis megettük: gyomormosást! — Milyen „jövő“ vár Szlovákia gombagazdaságára? — Amíg a cseh és morva ország­részekben jóformán minden második ember gombáz, addig nálunk vajmi kevés figyelmet fordítanak erre az ízletes „húspótlékra“. Vannak, akik kizárólag az űrigombát szedik, mások viszont kellő szakismeret híján tücs­­köt-bogarat felszednek és — ami a nagyobbik baj — meg is esznek. In­nen a sok gombamérgezés. — Ha lan­gyos, nyirkos és párás lesz az ősz, még egy kiállítást rendezünk Idén. Jövőre azután fokozott propagandát szándékoznak kifejteni illetékes kö­zegeink. hogy köztársaságunk gomba­bőségét kellő módon kiaknázhassuk. Ha figyelembe vesszük, hogy egyedül Szlovákiában kb. 3000 ismert gomba­fajta terem, komoly népgazdasági kárt szenvednénk, ha továbbra is rothadni hagynánk természetadta kincseinket. KflTÍPC Fflo 1964. október 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom