Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-14 / 83. szám
Szántóverseny Nyitrán Gyönyörű verőfényes időben tartották a Nyitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Mikov udvarán a nyugat-szlovákiai kerület traktorosainak szántóversenyét. Tizenöten indultak kerekes traktoron, kettes ekével. Az első helyre Józef Dubovsky, a jarnái szövetkezet (trnavai járás) tagja került. Az 1000 koronás pénzjutalom mellett elnyerte a kerület legjobb szántó traktorosának kristályserlegét és a Bratislava- Raéa-i Mezőgazdasági Technikai Vállalat hármas ekéjét. A második helyen hárompontos hátránnyal Pavel Podhorec, a Nyitrai Gép- és Traktorállomás alkalmazottja végzett. Megkapta a második díjú kristályserleget és a 700 korona pénzjutalmat. Öt traktoros indult lánctalpas traktorával. Az első díjat Stefan Drgon, a nevericei EFSZ (nyitrai járás) traktorosa nyerte. A második helyre Veres Mátyás, a Nyitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságának traktorosa került. A gyorsszántó bajnokság résztvevői kulturális programot adtak. A 6 traktoros közül Július Maxi szerepelt a legjobban és 700 korona jutalmat kapott. A nyugat-szlovákiai kerület első szántőversenye sikeresen zárult. A versenyzők és a szemlélők kívánsága, hogy a jövőben minden járásban rendezzenek hasonló vetélkedéseket. Marian Takác (Nyitra) t ford.: H. Rudas Istvánné (a képen) a két munkatársával Kalinák Jánosnéval és Szimko Margittal dicséretreméltó munkát végez a színyéri szövetkezet baromfitelepén. A félévi tervüket 115%-ra teljesítették, s annak ellenére, hogy idén szemestakarmányból nagyonkevés termett, ami megmutatkozik majd a baromfiállomány takarmányozásában is - az egész évi tervüket is túl akarják lépni. Kép és szöveg: Zsebik S. A zöldségkampány befejezéséhez közeledik. A paprika és paradicsom utolsó mázsáit vásárolják fel a zöldségfeldolgozó üzemek. Nemrég a rimaszombati járás legnagyobb zöldségtermelő szövetkezetébe, Méhibe látogattam el, hogy néhány kérdést intézzek C s a 1 a Dezső kertészhez. — Hány hektáron termeltek zöldséget az idén? — Húsz hektáron. Ebből legtöbbet (5 hektárt) paprikával ültettünk be, 3 hektáron paradicsomot, 3 hektáron pedig őszi káposztát termeltünk. A többi területet az uborka, tök, karalábé stb. foglalta el. Három hektárról két termést takarítottunk be. A zöldhagyma, korai káposzta és saláta helyére őszi káposztát, céklát, retket és paprikát ültettünk. — Milyen volt a »rméshozam? — A szárazság ellenére is jó. Paradicsomból 280 mázsa termett hektáronként, paprikából az 5 hektárról 11 vagon termést adtunk el. őszi káposztából legalább 350 mázsás hektárhozamot várunk. A tervezett 400 000 korona bevételt — hacsak egy kicsit is kedvező lesz az ősz — legalább 100— 150 ezer koronával túlteljesítjük. — Milyen terveik vannak a jövőre nézve ? — A járás távlati terve szerint Méhiben 130 hektárnyi kertészet létesül. Ezért igyekszünk megteremteni a nagyüzemi zöldségtermesztés feltételeit. Víztárolót építünk, amely lehetővé teszi a kertészet öntözését. Volna azonban egy kérésünk a Zelenina nemzeti vállalat vezetőihez. Szeretnénk tovább bővíteni a közvetlen szállítást. Eddig ugyanis a nálunk termelt zöldséget Trstenára, Liptovsky Mikulás környékére szállították, míg Rozsnyót Komárom és Nyitra vidékéről látták el. Talán ésszerűbb lenne, ha Rozsnyóra mi szállíthatnánk a zöldséget. így a bányászok naponta kétszer közvetlenül a kertészetből kapnának friss zöldséget és szövetkezetünknek Is előnyösebb lenne. Kovács Zoltán, Rimaszombat Szövetkezetünk a közelmúltban áttért a süldők legeltetésére. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Annak ellenére, hogy a súlygyarapodás emelkeiett, havonta közel 50 mázsa abraktakarmányt takarítunk meg. Jó eredményeket érünk el az anyakoca nevelésben is. A szövetkezet megalakulása óta mint anyasertésgondozó lelkiismeretes munkát végez a képen látható 'Németh Gyuláné, aki a szövetkezet legszorgalmasabb dolgozói közé tartozik. LADlSLAV PESKO (Szálka) Ä kiállítás sztárja • 2 kg 17 dekás „szőlőskertek királynője“ szőlőfajta volt Papp István kertjéből. Sajnos, a kiállítók neveit nem lehet itt mind felsorolni, de mégis meg kell említeni Cár Sándor almáit, Devath Genovéva szőlőjét. Takács József, Horváth Sándor, Pokreisz József, Magyarics József, Filip Antal, Dudás Tibor és Mészáros Rudolf neve sem maradhat el. Igazán szép élménnyel és egy megbízatással távoztam a kiállításról. Kéréssel az illetékesek felé, ami úgy szól, hogy ha módjukban áll, a következő évben bővebbre szabják a műtrágyák kiutalását, hogy a jobb tápanyagellátás következményeként jövőre még szebb gyümölcs teremjen, így színvonalasabb kiállítást rendezhessenek. Keszely Ferenc, Vágkirályfa Szeptember 27-én nyitották meg a kiállítást és október elsején zárult le. Valaki azt mondhatná, hogy a gyümölcs tönkrement volna hosszabb idő alatt, de azok számára, akik megnézték, ez a kifogás nevetséges lenne, mert a kiállított anyag kitűnő minőségű volt. Az egyesület 1957-beü alakult és eddig már három hasonló kiállítást rendezett. Jelenleg 180 aktív tagot számlál. Szoros barátságot kötöttek a slusovicei és novákyi gyümölcsészetl és kertészeti kör tagjaival és már több kölcsönös látogatásra is sor került. Mielőtt az ember belépett volna a diószegi kultúrház épületébe, talán az forgott a fejében, hogy másért nem is, de a kellemes illatokért megéri ide eljönnie. Bezzeg változott a véleménye, amikor belépett a terembe. Nem tudta, hol kezdje a szemlét, mert minden oldalról ínycsiklandozó gyümölcs kandikált feléje. A szervezet vezetőségi tagja Horváth Sándor elégedetlen, mert nagyon kicsi a kiállítóhelység és így több mint fele anyagot kénytelenek voltak viszszautasítani. Habár ezek is éppúgy megütötték a színvonalat, mint a kiállítottak. Gyümölcs- és kertészeti kiállítás Diószegen A makiári nagydíjas tehén Gyulai János nevét nemcsak szülőfalujában és a környező községekben, hanem szinte egész Magyarországon emlegetik, főleg azok, akik meglátogatták a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Gyulai bácsi a makiári termelőszövetkezet tagja és háztáji tehenével résztvett a kiállításon. Természetes, hogy mikor ottjártunk, őt is felkerestük és elbeszélgettünk vele. — Mit szóltak a tehenéhez a kiállítás látogatói? — kérdeztük János bácsit. — Bizony megcsodálták. Az én tehenem kapta a legnagyobb kitüntetést, a Nagydíjat. A múlt évben egy laktáciő alatt 10 316 kg tejet fejtem tőle, melynek zsírtartalma átlag 4,12 százalék volt. — Hány éves a tehén és hogyan gondozza ? —. Hét esztendős. Naponta háromszor fejem és átlag 35 liter tejet ad, de már 43-at is adott. Főleg borjazás után nagy a tejhozama. — Mennyi takarmányt fogyaszt ilyen magas tejelékenység mellett? — Hát abból elég sok kell. Naponta 8-10 liter árpa vagy darakeverék, ezenkívül jó minőségű (fhérjedús lucerna. A takarmányt részben a háztájin termelem, részben vásárolom. Telik rá, mert a tehén utódait általában törzskönyvezik és a bikaborjúkért 28—30 000 forintot, az üszőkért pedig 8000 forintot adnak. Búcsúzás előtt megnéztük az általános elismerést kiváltó kis magyartarka tehenet. A tőgye valóban csodálatos, duzzadt a tejtől. Gyulai János büszkén simogatta végig a hátát. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) A nemzeti vagyon kezeléséről A Gazdasági Törvénkönyv felhatalmazása alapján Csehszlovákia Pénzügyminisztériuma rendeletet bocsátott ki a nemzeti vagyon igazgatásáról. Ezt a 117/1964 Zb. számú rendeletet kivonatosan ismertetjük az alábbiakban: A nemzeti vagyont képező ingatlanokat, ingóságokat, követeléseket és jogokat elvileg csak állami szocialista továbbra is állami szocialista tulajszervezetek (a további szövegben csak igazgatni. Ilyen szervezetnek tekinthetők többek között a nemzeti bizottságok, amiért ezeknek is jogukban áll a nemzeti vagyont képező ingatlanokkal rendelkezni. Bérbe adhatják vagy személyi használatra átengedhetik valakinek az igazgatásuk alatt állő nemzeti vagyon vonatkozó részét. Kötelesek azonban meggyőződni arról, vajon a bérbe adott vagy használatra átengedett ingatlant valóban a meghatározott célra használja-e annak haszonélvezője. Alapeszközök és fölös nemzeti vagyon A nemzeti vagyon anyagi része ún. alapeszközökből, készletekből és egyéb tárgyakból áll. Alapeszközök alatt házakat, épületeket, energetikai hajtóberendezéseket és gépeket, megmunkáló gépeket és szerkezeteket, készülékeket, szállítóeszközöket, leltári berendezéseket kell érteni, amelyek legalább egyenként 600 korona értéket képviselnek. Ugyancsak alapeszközöknek tekinthetők beépített és nem beépített telkek, valamint a növénytermesztés céljait szolgáló, nem kézi erővel hajtott mezőgazdasági gépek és készülékek értékükre való tekintet nélkül. A fölöslegessé váló nemzeti vagyont a kezeléssel megbízott szervezet átruházhatja más állami szervezetre, sőt nem állami szervezetek és polgárok tulajdonába is adhatja, ha állami szervezet nem tart rá igényt. Ha azonban a társadalmi érdek megköveteli, hogy a fölös alapeszközök továbbra is álami szocialista tulajdonban maradjanak, a helyi nemzeti bizottság veszi át azokat kezelésbe. Ha viszont mezőgazdasági ingatlanok válnak fölössé, a járási nemzeti bizottság veszi át igazgatásukat. Alapeszközök ideiglenes átengedése Ha egy szervezetnek átmenetileg nincs szüksége valamilyen állóeszközre feladatainak teljesítése céljából, ideiglenesen átengedheti azt más szocialista szervezetnek használatára. Ugyanezt teheti fölös ingatlannal is. Ingóságok átengedésénél nem haladhatja meg a kikötött időtartam a két évet. Nem engedhetők át használatra fogyasztásra szánt vagy könnyen elhasználódó tárgyak. Mezőgazdasági, vagy lakáscélokon kívül helyiségeket sem lehet ideiglenesen átengedni egyéb szocialista szervezetnek. Minden ilyen átengedés esetében gazdasági szerződést kell kötniük a feleknek. Hacsak nem mezőgazdasági földterületről van szó, a szervezet telket is átengedhet egyes polgároknak ideiglenes használatra hétvégi üdülőház, garázs vagy kert létesítése céljából díjazás ellenében. Mezőgazdasági földterületet csak a határvidéki járásokban engedhetnek át a szervezetek díjtalanul alkalmazottaiknak. Ingatlanok átadása állandó használatra Állandó személyi használatra egyedül az illetékes járási nemzeti bizottság utalhat ki telket az állami szocialista tulajdonból, amennyiben arra nincs szüksége, és egyéb szervezet sem tart rá igényt. Családi házat és hasonló kisebb épületet, például vlkendházat, kizárólag a Pénzügyminisztérium által meghatározott feltételek mellett adhatnak a szervezetek egyes polgárok személyi tulajdonába. Ebből származó követelésük törlesztésére a szervezetek bizonyos körülmények között részletfizetési kedvezményt engedélyezhetnek a polgároknak. — Bővebb felvilágosítással a járási nemzeti bizottságok illetékes dolgozói szolgálnak. K. E. A falusi iparművészet fellendítéséért A kukoricaháncs hálás iparművészeti nyersanyag. Néhány évvel ezelőtt még számos magyar-lakta faluban készítettek belőle csinos szatyrokat, táskákat, babákat és egyéb ízléses iparművészeti holmit. Az utóbbi időben azonban talán csak az érsekújvári járás bizonyos községeiben foglalkoznak az asszonyok a kukoricaháncs gyűjtésével és feldolgozásával, alkalmas és hasznos szórakozást és mellékkeresetet szerezve maguknak. Az utóbbi időben azonban e táskák és szatyrok készítése annyira alább hagyott, hogy a bratislavai Népművészeti Árucikkek igazgatósága (OLUV) nem képes eleget tenni a külföldről érkező megrendeléseknek. Pedig különösen Franciaországban nyilvánul meg erős érdeklődés a kukoricaháncsból készül táskák iránt és ahogy tudjuk, külföldi tursiták itt nálunk is szívesen vásárolják. Szinte érthetetlen, miért nem karolják fel falusi asszonyaink ezt a kifizetődő szórakozást. Az OLUV táskánként átlag 20 koronát fizet és még ma is vannak községeink, ahová egy-egy elszámolás után a pozsonyi központ félmilliós összegeket utal át az asszonyoknak. Felhívjuk a HNB-k mellett működő nőbizottságok figyelmét is a falusi nőknek e kínálkozó mellékfoglalkozására. Ajánlatos lenne azokban a községekben, ahol jelenleg is foglalkoznak a kukoricaháncsból készült táskák előállításával, hogy a nők sokkal nagyobb számban foglalkoznának ezzel, más helyeken pedig az OLUV megfelelő számú jelentkező részére szívesen szervezne tanfolyamokat a kukoricaháncs iparművészeti feldolgozásának elsajátítására. 5. M. A Párkány) Városi Nemzeti Bizottság mellett tgüködö nyugdíjasok klubja a kovácspataki nyugdíjasok klubjával karöltve szeptember végén rendezte meg az első nyugdíjasok napját. Az ünnepség keretén belül beszédet mondott Juhabiak Árpád, a VNB elnöke, fellépett a barti, Kedves ünnepség /alamint a szőgyénl népi együttes. Bendik Marianna és Dorna Zsuzsika népdalok előadásával aratott sikert. Az otthon lakóinak szeméből könynyeket csalt ki a kis elsős Matunák Marika, szlovák és magyar köszöntése. A nyolcvan éven felüli résztvevőknek külön kis virágcsokrokkal és csomagokkal kedveskedtek. E kedves ünnepség méltán felejthetetlen marad az otthon lakói számára. Az illetékes szervek tervbe vették, hogy ezentúl minden ősszel megtartják a nyugdíjasok napját. -nj-Idényvégi beszélgetés
