Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-14 / 56. szám
Főiskola a természetben Szinte a lehetetlennek vágtunk neki. Mindössze négy óra állt rendelkezésünkre, amikor a Lipcse melletti Markkleerbergben megrendezett mezőgazdasági kiállítás sajtótájékoztatójáról elindultunk a pavilonok megtekintésére. A 140 hektáron elterülő kiállítást ilyen rövid idő alatt még csak „befutni“ is lehetetlennek tűnt. Vendéglátóink számoltak ezzel a ténnyel és számos tudnivalót, érdekességet előre közöltek velünk. gyorsan kiszivattyúzza üzemeltetése rendkívül egyszerű. A Német Demokratikus Köztársaságból évek óta importáljuk az RS—09 jelzésű rakodógépet, amelyet mezőgazdasági dolgozóink nem győznek dicsérni. A XII. mezőgazdasági kiállítás rendezői itt sem maradtak adósak. Újdonsággal lepték meg a nazai és külföldi látogatókat egyaránt. A 157/2 jelzésű egyetemes (univerzális) rakodó szalma, takarmány, répa, trágya, fa, szén vagy homok rakására éppúgy A Német Demokratikus Köztársaságban idén június 7-től július 5-ig rendezték meg a hagyományos XII. mezőgazdasági kiállítást. Kezdettől fogva, de különösen az utóbbi időben számos külföldi ország, többek között Dánia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, mm szokásos borkóstoló helyett ezúttal tejkóstolóra hívtak meg bennünket, ahol a fekete-tarka tehenek kitűnő ízű tején kívül különböző sajtokat, vajat, túrót és egyéb tejtermékeket ízlelhettünk meg. A több hektáron legelésző, villanypásztorral „őrzött“ tehéncsorda körül annyian gyülekeztek, hogy először valami népgyülésnek véltem. Hát ha nem is népgyülés, de a kiállítás legmozgalmasabb színtere itt volt. Egy mozgó íejőállást mutattak be, amely a kiállítás szenzációja volt. Kitűnő műszaki előnyei mellett azért is keltett nagy feltűnést, mert saját „lábán“ keresi fel „áldozatait“. A nagyobb számban legelő tehéncsordát nem kell hazahajtani, mert á mozgó fejőállás „ellép" a tejért. A maximálisan gépesített fejőkolosszus egyszerre 12 tehenet fej meg és hűtőszekrényben tárolja a tejet. Nálunk főleg a hegyvidéki szövetkezetekben tenne felmérhetetlen szolgálatot egy ilyen mozgó fejőállás, ahol a tehénállomány gyakran nagyon távol van a gazdasági épületektől. Az NDK mezőgazdasági termelésében központi helyen áll a meliorációsgazdálkodás. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói jól ismerik a kitűnő német öntözőberendezéseket. A kiállításon a csölerakó-gépektől kezdve egészen az automatikus turbinaközpontig felvonultatták mindazokat a gépeket, amelyeket a fejlett német ipar bocsát a mezőgazdaság számára. A tavaly hazánkban megrendezett NDK-beli meliorációs bemutató után A 157/2 jelzésű egyetemes rakodógép munka közben. A Szovjetunió asztraháni körzetéhez tartozó Volga menti síkságon hatalmas méretű öntözőrendszert létesítenek, amely mintegy 500 ezer hektár föld öntözését te; szí lehetővé. Ez az öntözőrendszer teljes mértékben megszünteti a növénykultúrák vízhiányát. (Foto: CTK — TASZSZ) A meliorációs csövek lerakását meg könnyítő mozgószivattyú. alkalmas, mint egy kisebb módosítás után ásó- és fúrómunkálatokra is. Összesen 20 ember munkáját helyettesíti. A hosszú és fárasztó séta után bizony örömmel foglaltunk helyet a „Tudomány és Technika“ pavilonjában, ahol a csörgedező szökőkutak tövében előadást hallotunk a német mezőgazdasági szakemberek képzéséről, a kutatóintézetek és a mezőgazdasági üzemek közti szoros gyakorlati együttműködésről, valamint a miénknél jóval fejlettebb vegyipar fejlődéséről, a műtrágyagyártás fellendítésének szükségességéről. A kultúra és higiéna pavilonja bejáratánál egy divatbemutató tartotta fel a már hazafelé siető látogatókat. Idő hiányában, sajnos, nekünk is búcsút kellett vennünk attól a sok látnivalótól, amiben néhány óra leforgása alatt csupán „belekóstolhattunk“. Szándékosan adtam azt a címet írásomnak, hogy „Főiskola a természetben“. hiszen a Markkleerbergben megrendezett XII. mezőgazdasági kiállítás egy olyan átfogó képet mutatott be az NDK mezőgazdasági termelésének fejlettségéről, amely a sok látottakon kívül így futtában is „nem középiskolás fokon“ nyújtott iskolai tanulmányt a több mint félmillió látogatónak. Ha olvasóink közül jövőre valaki ellátogat Lipcsébe, üljön fel a 22/A számú villamosra és a végállomásnál jobbra az NDK állandó mezőgazdasági kiállításának hatalmas pavilonjai fogadják. Az idén kiállított tárgyak után bizonyára újabb meglepetések várják majd a látogatókat. Tóth Géza Kevés olyan értékes és kiváló növényünk van, mint a borsó. Termesztésével már a felszabadulás előtt is foglalkoztak az uradalmak és exportra is jutott belőle. A magyarországi éghajlat alatt — különösen meleg, forró nyarakon is — kiválóan beérik és jó csíraképességű. Másik előnye, hogy — pillangós növény lévén — a talajban nitrogént hagy vissza, s így a nitrogénigényes növények jó előveteménye. Mindehhez azt kell tudnunk, hogy keresett cikk a világpiacon. A háború utáni években a borsó termesztése mégis nagyon visszaesett, olyannyira, hogy behozatalra szorultunk borsóból. Az 1953-as évtől kezdve megváltozott a helyzet, mert abban az évben már 88 vagon vetőmagnak való borsót exportálhatott Magyarország. Az export lépcsőzetesen emelkedett: 1956-ban már 370, az 1957-es évben 500 vagon, 1963-ban több mint ezer vagon fajtaborsó hagyta el az országot, a szélrózsa minden irányába. így Európa csaknem valamennyi országába eljutott a magyar fajtaborsó, továbbá Kínába, Ausztráliába, de eljutott és már évek óta rendszeresen eljut az USA-ba, Kanadába, a délamerikai államokba, Afrikába A vetésterület egyébként 60—80 Szójababtermesztés az USÁ-ban Markk'leerberg számos újdonsággal lepte meg látogatóit. Közülük itt is egy mozgó szerkezetet említünk meg amely lényegében abból áll, hogy a meliorációs csövek lerakásánál feltörő vizet benzinnel hajtatott motor Egy Új iparág, amely betört a világpiacra Dániában, Franciaországban és egyebütt nagy mennyiségben fogy. A bolgár hámozott paradicsom gömbölyű, kiváló ízű és aromájú, messze felülmúlja versenytársát, az olasz paradicsomot. A gyümölcskonzervek exportjának legnagyobb része gyümölcskocsonya, gyümölcszselé, főképp eper, málna, sárgabarack, őszibarack, szilva. Több külföldi piacon nagy kereslet nyilvánul meg egy újfajta bolgár zöldségkonzerv, a „dunai saláta“ iránt, amely illatos őszi zöldségfélékből készül. A „dunai salátát“ leginkább a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság vásárolja. A bolgár nemzeti eledel a babfőzelék konzerv alakjában főképp Lengyelországban. Szovjetunióban és az arab államokban fogy. A szocialista tábor iparosodott országai értékelik és nagyra becsülik a bolgár népgazdaságnak azt az igyekezetét, hogy állandóan növelje a zöldség- és gyümölcstermelést s mind több mennyiségű és mind kiválóbb minőségű friss, illetve feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt szállítson piacaikra. Erről tanúskodnak azok a hosszú lejáratú egyezmények is amelyeket a Bolgár Népköztársaság a többi szocialista országgal kötött. (SZF) gyelországban, Magyarországon, Angliában, az Egyesült Államokban és még sok más országban. A bolgár konzerv nagy kelendőségének a titka a kitűnő minőség, a kellemes íz és aroma. A világhírű bolgár paradicsom, paprika, bab, málna, eper, sárga- és őszibarack, a konzervben is megőrzi kiváló ízét és tápértékét. A zöldségkonzervek kivitelében előkelő hely illeti meg a paradicsompürét. Ennek kivitele 1962-ben elérte a 38 ezer tonnát, amelyből a kapitalista országokba irányuló kivitel 10104 tonna. A bolgár paradicsompüréexport Európában második, a világon a harmadik helyet foglalja el. A bolgár paradicsompüré legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, utána következik Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság. A kapitalista országok közül a Német Szövetségi Köztársaság. Anglia, az arab államok és Franciaország imoortálják szívesen a bolgár paradicsompürét. Jellegzetessége a kiváló íz. az élénkpiros szín és a tisztaság A sterilizált zöldségkonzerv-kivitel főleg hámozott paradicsomot, zöldbabot, zöldborsót, különféle salátákat és főzelékeket foglal magában. Különösen keresett cikk a „hámozott paradicsom“ néven ismert termék, amely Angliában, a Szovjetunióban, a Német Szövetségi Köztársaságban, A ploskéi gépjavítók törekvését elismeréssel kell értékelnünk, mivel az alapos és jó minőségű javításon kívül gondoskodtak a cséplés nehéz munkáinak a kiküszöböléséről is. Figyelmüket arra fordították, hogy a cséplőgép kezelői pormentes környezetben dolgozzanak. A kicsépelt gabonát a cséplőgépnél eddig zsákolták. Az új technológia bevezetésével ennek meg kell szűnnie. A cséplőgéptől a kicsépelt gabonát szállító szalagon vezetik a pótkocsira, mely azt a magtárba vagy egyenesen a felvásárló üzem raktárába szállítja. Ily módon szüntetik meg az eddigi fárasztó munkát. E célra módosítják az MR—90 típusú cséplőgépet. A pelyvát a cséplőgéptől külön csővezetéken az ún. pelyvatartóba továbbítják. A cséplőgépnél nagy teljesítményű szecskavágót alkalmaznak, amely a felvágott szalmát egyenesen a közelben levő dróthálóból rögtönzött csűrbe fújja. Ezzel a módszerrel 15—18 munkaerőt takarítanak meg. A cséplőgép kezeléséhez az eddigi 25 helyett csupán 5 ember szükséges. A cséplőgépek megállás nélkül, két műszakban dolgoznak majd, éspedig reggel öttől este 21 óráig. Vos gépjavító és I.ovacky mechanÍ7átor fent ismertetett javaslatát az EFSZ vezetősége és a HNB tanácsa jóváhagyták Andreás Sándor (Kosice) Alig tíz évvel ezelőtt Bulgária még nem is szerepelt azokban a bulletinekben, amelyek a konzervkivitel országonkénti alakulásáról közölnek statisztikát. A bolgár konzervtermelés csekély volt, s jobbára csak a belső szükséglet kielégítésére szolgálhatott. Ám Bulgáriában megvannak mindazok a kedvező feltételek, amelyek a konzervipar fejlődését előmozdíthatják. Kedvezők az éghajlati viszonyok, a gyümölcs- és főzelékfélék termesztésére kiválóan alkalmas a talaj. A bolgár kertészek szaktudásáról sem kell külön beszélni. E kedvező feltételek alapján a Bolgár Népköztársaság kormánya jelentős anyagi eszközöket fordított a konzervipar fejlesztésére. Új. korszerű technikával felszerelt gyárak épültek, a meglevőket pedig bővítették és korszerűsítették. Jelenleg Bulgáriában több mint ötven korszerű konzervgyár üzemei, ezek kerek számban összesen 400 000 tonna különféle konzervet állítanak elő. Ma már Bulgária világviszonylatban is az első helyek egyikét foglalja el a gyümölcs- és zöldségkonzerveket exportáló országok sorában A bolgár konzerv jelenleg mintegy ötven ország piacán keresett árucikk. Megtalálhatjuk a Szovjetunióban, a Német Szövetségi Köztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Len-1964. július 11. Pillanatképek az NDK mezőgazdasági kiállításáról A magyar fajtaborsó világsikere ezer kát. hold korul váltakozik, az exportra szánt fajtaborsót — főként Onvard, Laxtons és Konzerv-király fajtákat — csak szövetkezeti és állami gazdaságokban célszerű és kifizetődő termelni. A borsó legnagyobb ellensége ugyanis, a zsizsik a nagy táblában nem tud, illetőleg nem tehet nagy kárt. A vegyszeres védekezés egyébként csak nagyüzemi táblákon valósítható meg, s ez szervezetten folyik is. Másik nagy gond: a betakarítás. Az ötvenes évek végén angol gyártmányú gépeket kaptunk kipróbálásra s ezek be is váltak. Ugyanakkor elkészült a magyar borsóaratő gép prototípusa is. Érdemes-e továbbfejleszteni a magyar fajtaborsó termesztési kultúrát? Elég ehhez annyit tudni: egyik legtöbb borsót fogyasztó ország Anglia; azonban itt a nedves, csapadékos éghajlat alatt csíraképes vetőmagot termelni nem tudnak. Emellett ritka az olyan ország, ahol hasonlóan jó, kedvező az idő a borsóra, mint Magyarországon. A válasz tehát egyértelműen: igen. A feladat most tehát az — s ezen fáradoznak az illetékesek —, hogy méginkább megteremtsék a feltételeket a nagyüzemi, de olcsóbb, gépesített fajtaborsó termesztéséhez. Bíró András (Budapest) Az amerikai mezőgazdaság szempontjából a szójabab elterjedése ugyanolyan jelentőséggel bír, mint amilyen annak idején a kézi munkát kiszorító gépek elterjedése volt. Noha termesztése az USA-ban aránylag későn — a XIX. században — honosodott meg és az 1924-es statisztikában még nem szerepel, az utóbbi 40 év alatt 120-szorosára növelték termesztését. Az amerikai farmerek napjainkban több szóját termelnek, mint eddig legnagyobb vetélytársuk Kína. 1975-ben az USA-ban 27 millió tonna szóját akarnak termelni. A szója termesztése főleg azért előnyös, mert könnyű a művelése és nem éli föl a talaj táperejét. Ellenkezőleg, épp fokozza a táperőt. Térhódí-Hasznos újítás Ploskén Az A4/K jelzésű univerzális magyar traktor fedett kabinnal „jelent meg" Lipcsében. Lengyelország, Magyarország, Hollandia és Csehszlovákia is részt vett. A kiállítást joggal nevezték el mezőgazdasági egyetemmé, hiszen a látottakon kívül az ízlésesen berendezett pavilonokban naponta számtalan előadás hangzott el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés különböző kérdéseiről. Előre közölt műsor szerint a legismertebb szakemberek, kutatók és tudósok ismertették a hazai és külföldi mezőgazdasági ismeretek felhasználását. A hatalmas kiterjedésű kiállítás megtekintését rendkívül megkönnyítették azáltal, hogy úgynevezett tematikai körzetekre osztották be. így például a növénytermesztési részleget egy vető- és ültetőmagokat tartalmazó pavilon megtekintésével kezdtük és a nyílt terepen üzemeltetett legkorszerűbb mezőgazdasági gépek bemutatójával zártuk. Több kiállításon jártam már, de ilyen alapos magyarázatot még nem hallottam egy-egy kiállított tárgyról. Az NDK magas ipari fejlettsegét ez a kiállítási részleg is igazolta. Bemutatták például a burgonyatermesztésnél használt gépeket, amelyek a talajelőkészítő munkálatoktól kezdve egészen a raktározásig elénk vetítette ennek az igényes mezőgazdasági termelési ágnak minden csínját-bínját. Az állattenyésztési pavilonban egy kis figyelmességgel kedveskedtek. A tása azonban a bevétel növelése szempontjából is jelentős, de vetésterületének fokozásával a szójaolaj iránti kereslet is — mely egyre nagyobb — kielégíthető. Amerikában a szója termesztése főleg a második világháború alatt indult rohamos fejlődésnek, éspedig azért, mert a gazdasági blokáddal körülvett országnak saját forrásaiból kellett fedezni lakossága vaj és állati eredetű fehérjeszükségletét. Tulajdonképpen ennek köszönheti, hogy 1957-ben a világpiacra dobott szója 83 %-a amerikai volt. Az USA mezőgazdasága az utóbbi években lényegesen növelte a szójaolaj, illetve a dara kivitelét, noha a darát illetőleg a hazai hasznosítást tartja szem előtt. Ezt bizonyítja, hogy például 1959-ben a farmerek — baromfiakkal és sertésekkel — mintegy 9 millió tonna szójadarát etettek fel. A kutatók melegen ajánlják a szójadara forrázását és biokatalizátorokkal való feltöltését. A sertéseket ilymódon kitűnő fehérjés takarmánynyal etethetik. Megjegyezzük, hogy az amerikai sertések fehérjetakarmánya helyenként 80 %-ig szója eredetű. Míg 1930-ban a szójadara a malacok fehérjetakarmányában országos átlagban csak 10, addig 1962—63-ban már 60 %-ot tett ki. A szója hatása az amerikai mezőgazdaságra tehát vitathatatlan, ami pedig vetésterületének növelését illeti — mint azt cikkünk elején is említettük — még nem befejezett. Már csak azért sem, mert a szója és termékei nagyon jól felhasználhatók az élelmiszeriparban, különböző sajtok, olajok, zsiradékok és más élelmiszerek gyártásánál. Ám ennél is nagyobb jövö vár rájuk a vegyiparban, ahol különböző plasztikus anyagokon és nyomdaipari festékeken kívül főleg ruhaszövetet gyártanak belőlük. Hazánk szójatermesztésével nem igen dicsekedhetünk. A háború utáni években legtöbb szóját — mintegy 2631 hektáron — 1949-ben termesztettünk. A későbbi évek folyamán megfelelő gépfelszerelés hiányában nemhogy nőtt volna vetésterülete, hanem csökkent. Mezőgazdaságunk távlati terve azonban a szójának is figyelmet szentel. 1970-ben a szója vetésterülete meghaladja majd — főleg Déi-Szlovákia öntözött területein — a 10 ezer hektárt. (z^
