Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-16 / 75. szám

Gyümölcsösök belterjes telepítését bízvást nevezhetjük igényes és költ­séges feladatnak. Ha nem készítjük elő kellőképpen az ültetést, tetemes károk keletkezhetnek, ahogyan arra az elmúlt években helyenként sor ke­rült. Ezért a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium —, hogy ele­jét vegye hasonló hibáknak — ren­deleté alapján a gyümölcsösök bel­terjes telepítéséhez az illetékes ható­ságok engedélyét kell kikérni. Ezt megelőzően rendesen elő kell készí­teni a beruházások tervezetét. Így döntött március 5-én a CSKP Köz­ponti Bizottsága a mezőgazdasági földterület kihasználásával kapcso­latban. A jövőben csak mezőgazdasági üze­mek alapíthatnak 10 hektáron felüli gyümölcsöst, ha termését piaci fo­gyasztásra szánják. Egyéb üzemek vi­szont csak 10 hektárig terjedő terü­leten telepíthetnek gyümölcsöst. Nagyüzemi gyümölcstermesztés céljaira a következő körzetekben le­het gyümölcsfatelepet létesíteni: 9 gépileg megművelhető, lejtős földeken, mindenekelőtt a burgonya­­rozskörzetekben, az árpa- és búza- és répa-rozs- és árpatermő-körzetek altípusaiban: 9 kevésbé termékeny homokos ta­lajon, síkságon vagy mérsékelten lej­tős kukorica- és répakörzetek terme­lési altípusaiban öntözési lehetőség­gel, amelyek főleg őszibarack és al­matermesztésre alkalmasak: 9 kedvezően fekvő, talajminőségi­­leg is megfelelő lejtős földterülete­ken, amelyek gépileg nehezen meg­művelhetek, nevezetesen burgonya- és répatermö körzetekben, amelyek­ben lépcsőzetes gazdálkodást lehet bevezetni. A telepítés körzetének kiválasztá­sakor csínján kell bánni szántóföldek fásításával, nevezetesen síkságokon. Előnyben kell részesíteni olyan föld­területeket, amelyek egyéb mezőgaz­dasági ágazatok űzésére kevésbé al­kalmasak, gyümölcstermesztésre vi­szont megfelelnek. Arra is gondot fordítsanak majd a hatóságok, hogy a piaci fogyasztásra szánt gyümmölcs­­termesztést olyan területen folytas­sák, amely lehetővé teszi a nagyüze­mi technológia és munkaszervezés tel­jes kihasználását. Ugyanakkor előny­ben kell részesíteni a már megkez­dett gyümölcsök befejezését. A gyümölcstermesztés szakosításá­val foglalkozó üzemek a telepítés megkezdése előtt kötelesek rendes beruházási tervezetet kidolgozni, amelynek többek körött a aiokscgej építkezési beruházásokat is tartal­maznia kell a komplex üzemeltetés biztosítására. 50 hektárig terjedő gyümölcsös telepítését a mezőgazda­­sági termelési igazgatóságnak kell jó­váhagynia, 200 hektárig a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság és azon felül a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium adja meg az engedélyt a beruházási terv megva­lósítására. Ezeknek az elveknek érvényesíté­se kiküszöböli az eddigi fonákságokat és megteremti a sikeres gyümölcster­mesztés gazdasági, szervezési és anyagi feltételeit. WM Tekintettel arra, hogy a mezőgaz­dasági üzemek vezetői közvetlenül érdekli az ilyen gép, ismertetjük Éliás Lajos és Molnár Lajos újítását (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok). A gép ismertetéséről és üzemeléséről szóló leírást a magyar­­országi Újítók Lapja 1964 július 10-i számából vettük át. Azokon az erdőterületeken, ahol a fakitermelést tarvágással végezték el, vagy fogják elvégezni, jelentős prob­lémát okoz a területen földben ma­radt tusikók kitermelése. A tüskék kitermelését eddig kézi erővel végez­ték, ami igen fáradságos, nehéz fi­zikai munkát igényelt s így a ter­melékenység igen alacsony szintű volt. A kitermelés költségei nem áll­tak arányban a kitermelésre fordított Idővel és munkabérrel, de különösen nem a kitermelt tüskök faanyag ér­tékével. E tüskök gépi kitermelését teszi lehetővé az SZ-100 erőgépre szerel­hető kiemelő szerkezet. A kiemelő szerkezet erőgépre való felszerelése azonos a tolólemez szerelésével. A szerkezet emelése és süllyesztése csörlő berendezéssel történik. A szerkezet toló karjai megfelelően ki­képzett homlokfallal vannak össze­fogva, s ebbe van beépítve a 3 da­rab gyökérvágó és kiemelő kés szek­rénye. A homlokzat két oldalán meg­hosszabbított tolószárakba oldalgyö­kér vágó kések részére szolgáló szek­rénykiképzés van. A gépi kiemelés munka technológiá­ja a következő: az erőgép a rászerelt kiemelő szerkezettel, a kiemelendő A gyümölcs- és zöldségtárolás kátéja Felesleges a tnss gyümölcs- es i zöldségfogyasztás fontosságát a téli ; hónapokban külön hangsúlyozni. In- i kább idejében, lássunk hozzá minél i nagyobb mennyiségű „vitamin“ he- i lyes téli tárolásához. Egészségünk 1 megőrzése érdekében igyekezzünk mi­nél hosszabb ideig friss és élvezhető i állapotban tartani gyümölcs- és zöld- : ségkészleteinket. Tudatosítsuk tehát ] a következőket. 9 Raktározásra fagymentes, hűvös , és sötét helyiséget válasszunk. 9 A raktárban gondoskodnunk kell I a levegő kellő nedvességtartalmáról, amelynek növelését szükség esetén permetezéssel érhetjük el. 9 Zárt helyiségben gombabe.tegsé­­gek elharapódzásának veszélye fényé- 1 geti a terményeket, aminek kedvező 1 időjárás esetén szellőztetéssel vehet- 1 jük elejét. 9 Nem minden raktárhelyiségben tárolhatunk válogatás nélkül bármi­­lyen gyümölcs- vagy zöldségfélét. 9 Nem minden gyümölcsfajta ren- ! delkezik egy és ugyanazon tárolóké­pességgel. Almából és körtéből csak a kifejezetten téli fajták alkalmasak tartós tárolásra, zöldségből pedig mindenekelőtt a gyökérzöldség- és kelfélék túlnyomó része. 9 Almát és körtét a legbiztonsá­gosabb szőlő- vagy paradicsomdobo­zokban elhelyezni, azonban legfeljebb két rétegben. # Téli raktározás előtt gondosan selejtezzük a gyümölcsöt. Férges, poshadt vagy sérült gyülmölcs nem való a raktárba. 9 A tél viszontagságainak legtovább ellenálló terményeket helyezzük leg­távolabbra, de ne torlaszoljuk el az oda vezető utat. A korábbi fogyasz­tásra szánt gyümölcsféléket viszont hozzáférhetőbb helyen, közel a bejá­rathoz ajánlatos raktározni. 9 Gyümölcsöt lehetőleg ne raktá­rozzunk olyan helyiségben, amelyben burgonyát tartunk télire, mert a gyümölcs könnyen „burgonayszagú­­vá“ válik, a gyökérzöldség viszont jól megfér a burgonyával. 9 Petrezselymet, répafélét és zel­lert csak olyan helyiségben tároljunk szabad kupacba rakva, ahol módunk­ban áll a levegő kellő nedvességtar­talmáról gondoskodni. A zöldségku­pacokat azonban ne helyezzük köz­vetlenül a betonpadlóra, ne hordjuk fel őket a falnak támasztva. A leg­előnyösebb tárolási módszernek bi­zonyult a gyümölcsszállító ládikőböl készült „rost“, amely a szigetelés sze­repét játssza a zöldségkupacok és a padló, valamint a fal között. 9 Gyökérzöldséget ajánlatos réte­gesen tiszta homokba helyezni, ami­vel lényegesen csökkentjük a zöldség kiszáradásának és hervadásának le­hetőségét. 9 Kel- és kápasztafélék tárolásá­nál ajánlatos a növényeket torzsástól és gyökerestől homokba „ültetni“, vagy torzsa híján falécekre helyezni. A káposztafélék erős párolgása mi­att gyakran keil a helyiséget szellőz­tetni. 9 Hagymát, száraz, szellös helyen szokás tárolni. Lassan már dér lepi a tájat, ólmos őszi eső verdesi majd figyelmeztető­en ablakunkat: ne feledkezzünk meg tehát az egészségünkről, szerveze­tünkről, amely télen úgy szomjazza a vitaminokat, mint szomjas talaj a vi­zet. K. E. Uj Triazin-herbicid A Triazin-herbicidek, mivel szé­les a felhasználási területük, vi­lágszerte igen keresettek. A svájci Geigi Vegyipari Kombinát a ke­reslet kielégítése végett három új gyomirtó Triazint állított elő. Az alábbiakban ismertetjük az egyes készítmények tulajdonságait: SEMERON — desmetrint tartal­mazó, igen hatásos herbicid. Az előállító vállalat és a szakemberek főleg a takarmánykáposzta kárte­vői — a fehér hernyók — pusztí­tására ajánlják. Bevált azonban a békanyál, a csillaghúr, a feketecsu­csor, az árvacsalán és a füstike elleni harcban is. CAMPAROL szelektív herbi­cid, mely különösen a burgonya­­termesztőknek tehet jó szolgála­tot, mivel hatóanyagának fele szi­­mazin és prometrin. Csaknem va­lamennyi egyéves gazt pusztítja, az egy és többéves füvek zöme, és a szívósabb gyomok azonban ellenállnak neki. Camperolból hek­táronként 4 kg-ot használnak. Ez a mennyiség 6—8 hétig biztosan védi a talajt az elgyomosodástól. GESEGARD — jól bevált a sár­garépa, petrezselyem, zeller és a paszternák gyomtalanításánál. Az angliai, hollandiai, belgiumi és franciaországi kísérletek során az is bebizonyosodott, hogy e növé­nyek kikelése előtt és után is na­gyon hasznos. Sokféle típusú úthengert gyúrt a lengyel ipar. Ilyen 7-14 tonna nyomású hengereket szállít a Lengyel Népköztársaság Indiád ba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Burmába, Cejlonba és Kubába. A jóhírű úthengereket a wroc­­lawi FADROMA építészeti gép­gyártó üzem készíti. (Foto: CTK-CAF) tuskó, vagy fa előtt 2 méterre meg­áll. A csőrlővel leengedjük a kiemelő szerkezetet a talajra és a géppel I. sebességgel megindulunk. A kiemelő szerkezet oldalgyökérvágó fogai be­­mélyednek a talajba, ezt követően a kiemelő vágófogazat, a talajszinthez viszonyított 35 fokos élszögállása folytán behatol a talajba és az oldal­gyökerek átvágása után átvágja a tuskó, Illetve a kiemelendő fa föld­ben levő gyökérzetét. Az átvágással egyidőben a végőfogak már enyhe emelést is adnak, mert a talajban való előtolás alatt vágóélük a vágó­mélységet megtartja és így az átvá­gott gyökérzetű tuskó a vágófogak belépő ívén felcsúszik, ugyanekkor a vágéfogakat tartó emelőkar szekré­nyének homlokközépen elhelyezett görgős tám már nyomást gyakorol a fára, és ahogy a gép halad előre, úgy a tuskő. Illetve a fa a tolatás következtében már kezd a földből kiemelkedni, megkezdjük az emelő­­kar felhúzását a csőrlővel, és a fel­húzást a tolással összhangban fo­kozzuk mindaddig, amíg a teljes kie­melést elvégezzük. A kiemelés maxi­mális magassága a 2 métert Is elér­heti, de az optimális magasság után föld felett 1 métert tesz ki/ A gép termelékenysége: 3,6 karó­­gyökeres fa (fűzfa stb.) óránként. Tejhozamemelés föcstej­preparátummal A Szovjetunió Magadáni Körzeti Mezőgazdasági Kutatóintézetének dolgozói K. BARATANOV bolgár tudós tanulmányainak alapján olyan szövetes preparátumot állí­tottak elő föcstejből, mely naponta átlagosan 15—20 %-kal növeli az állatok tejelékenységét. Az újdon­ságot a gyakorlatban a Jakutföld és Irkutszk kolhozaiban próbálták ki. A föcstejet forró vízzel kiöblí­tett edénybe fogták fel az ellés után két napig, tehát abban az idő­szakban, amikor még magas volt a hasznossága. A későbbi föcstej, mivel tápértéke erősen csökkenő irányzatú, nem felel meg e célnak. A tejet átszúrás után 0,5 %-os karbolsavas oldatban konzerválták, majd a készítményt két hónapig pihenni hagyták. Használat előtt 40 C fokra melegítették fel, és az állatok bőre -alá fecskendezték. A szúrás helyét — az injekciózást megelőzően — nemcsak a szőrzet­től tisztították meg, hanem jód­­tinktúrával is alaposan bekenték. Utána a készítmény jobb felszívó­dása végett 3—5 percig masszí­rozták a szúrás helyét. A készítményből az állatok egy­szerre — 17—20 nappal az ellés után — 20—40 cm3-t kaptak. A ké­szítménnyel a borjak is olthatok. Hatása már másnap megmutatko­zik. Előnye még, hogy fokozza az állat ivarzását. Az egyik kolhoz­ban 17 300 tyúkot is beoltottak, és 15—20 %-kal növekedett a tojás­hozam. 32b B. KßTVÄLTÄSOS ÜZEMELTETÉS A tehénistállóban nyolcán dolgoz­nak, minden műszakban 4—4. A ta­­karmányozók és fejők közötti munka­­megosztást itt nem alkalmazzák. Egy dolgozóra átlag 12,5 tehén jut. A munka idösorrendje: ELSŐ MŰSZAK 4-től — fél 5-ig az ürülék összeta­­takarítása, a trégyaszéllitó futó­szalagra, a tehenek tisztogatása. Fél 5-től — fél 7-ig: az első fejés, a fejőgépek tisztogatása. Fél 7-től — háromnegyed 7-ig: a jászlak kitisztítása, etetés abrak­takarmánnyal. Háromnegyed 7-től — 8-ig: etetés terimés takarmánnyal, aimozás. 8-tól — fél 9-ig: szünet. Fél 9-től — fél 10-ig: a tehenek le­­kefélése. Fél 10-től— 11-ig: az eleség előké­szítése, a női dolgozók egyike el­távolítja az ürüléket és megiga­zítja az almot. 11-től 12-ig: a második fejés, azok­nak a teheneknek a fejese, amelyek a borjazás utáni első 3 hónapban napi 10 literen felül ad­nak tejet. MÁSODIK MŰSZAK: Délben a második műszak egyik dolgozója átveszi a munkahelyet, ál­landóan az istállóban marad, eltaka­rítja az ürüléket és megigazítja a fekvőhelyeket. 15 órakor: A második műszak dol­gozói munkába lépnek. 15-től 16,30-ig: a jászlak kitiszto­gatása, etetés terimés és abrak­takarmánnyal, az ürülék felrakása a trágyahordó futószalagra és a takarmányhulladék eltávolítása. 16.30- tól 18,30-ig: a harmadik fejés. 18.30- tól 19,15-ig: az alom megiga­­zítása, az istálló rendbetétele. Az éjjeliőr szolgálata este 19,15-től reggel negyed 4-ig tart. Az éjjeliőr munkája ugyanaz, mint az egyműszakos üzemeltetésnél. Azon a napon, amikor a műszakok váltakoznak, a tehenek lekefélésére és az ürülék eltakarítására rendelt állan­dó napi szolgálat elmarad. A fejőgépek heti karbantartását és az istálló havi kitisztogatását éppen úgy szervezik meg, mint az egymű­szakos üzemeltetésnél. Nyáron a tehenek tisztogatását há­romnegyed 7-től fél 8-ig végzik. Fél 8-kor a teheneket kihajtják a lege­lőre, fél 11-kort pedig beterelik. A reggeli műszak feladata a „villany­pásztor“ karbantartása és áthelyez­­getése. Egy dolgozó heti munkaideje 45 és fél óra. Tuskó- és fakitermelő gép f Érdekességek MINIATŰR VILLANYTELEP A kazahsztáni szélmotorokat gyár­tó üzemben egy mindössze 50 kiló súlyú „BE-2 M-2“ típusú, 100 watt teljesítőképességű villanytelepet gyártanak. A villanytelep a szél ere­jét használja fel, szélmentes időben akkumulátor üzemelteti. A miniatűr villanytelep terveit az Össz-szövetségi Elektromechanikai Kutató Intézet dolgozta ki. Egyaránt bevált a havasi pásztortelepek rádió­­sítására, világítására, elegendő áram­mal tud ellátni hegyi menedékháza­kat, vadászlakokat, kutató geológu­sok sátrait, rénszarvastenyésztök há­zait, stb. A „BE-2 M-2“ kitűnően bevált az automata meteorológiai állomások áramellátásban. 1964. szeptember 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom