Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-09 / 73. szám

A vetőmagot idejében kell leszállítanunk

Magasan

túlteljesített tervek

Az udvardi szövetkezet aránylag jól gazdálkodik. Nagy a határ, s ezért a kézi munkák elvégzésére öt csoportot szerveztek. Az első csoportnak a vezetője Kovács József a másodiknak Káplóczky József, s mindkét csoportnak 250 tagja van A harmadiknak Dékány Ferenc a vezetője. Ez a legkisebb, 150 tagból álló csoport, s ők végzik a falutól legtávolabb eső földeken a munkát. Ide a lehetőségekhez mérten a szövetkezet vezetősége olvan növényeket vet vagy ültet, amelyek kevesebb kézi munkát igényelnek. A negyedik csoport vezetője Skirnár János, s a csoportban 250 tan dolnozik. A kertészeti csoport vezetője Mackó Ferenc, az ő csoportjában dolnozik a legtöbb ember, szám szerint 300 Ez érthető is, hiszen az ő keze alá tartozik a szövetkezet zöldség-kertészete, virágkertészete és szőlészete. Ez a csoport mindig teljesíti a tervét. A zöldséneladásban eddig már elérték a 120 %-ot.

Gabonából az eladási tervet teljesítették, de a tervezett 25 mázsás hektárhozam helyett csak 22 mázsa termett.

A szövetkezet jó vezetését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy idén már 50 fiatal jött a szövetkezetbe dolgozni.

A szövetkezet nagy aratási ünnepélyt rendezett, melyre a magyarországi lovasberényi TSZ-ből 56-an jöttek látogatóba. Másnap tíz udvardi szövetkezeti tag elkísérte őket a Magas Tátrába, majd onnan szlovákiai körutazásra mentek. Jelenleg az udvardi szövetkezetből 54-en látogattak el Lovasberénybe, ahol az ottani szövetkezet vezetősége látja őket vendégül egy hétig a Balaton partján

HOFFER LAJOS

Helena Bednáriková, a podluzany szövetkezet kitüntetett ökonómusa Bozóki Jánosnéval, a ceglédi szövetkezet könyvelőjével a csehszlovák —magyar barátságra koccintja poharát.

ízlik a Ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet bora

Nem mindenütt bővelkednek jó minőségű vetőmagban. Ezért a Zemédélské noviny szerkesztősége felkérte Frantisek Lipa elvtársat, a Terményfelvásárló Központ szakosztályvezetőjét, mondjon néhány szót mezőgazdasági üzemeink vetőmagellátásáról.

— A Terményfelvásárló Központ vállalatai és üzemei úgyszólván kizárólagos szállítói a gabonavetőmagnak. Hogyan készültek fel idén ennek a feladatnak teljesítésére?

— Elsőrendű feladatunk, hogy minden évben jó minőségű vetőmagot szállítsunk a mezőgazdasági üzemeknek a gabonatermö földterület egyharmada számára. Ezt a feladatot az előbbi évekhez hasonlóan idén is teljes mértékben biztosítjuk. A földterület hátralevő kétharmada számára maguknak a mezőgazdasági üzemeknek kell a szükséges vetőmagot kitermeszteniük.

— Már július elején híre járt, hogy sok körzetben nem lesz a mezőgazdasági üzemeknek saját vetőmagalapjuk a kívánt biológiai értékben. Ennek következtében vállalatainkkal és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal karöltve széleskörű szervezési intézkedéseket foganatosítottunk, hogy

több mint 3000 vagon gabonavetömagot átdiszponáljanak a hiányban szenvedő körzetekbe.

— Erre vonatkozó tervünk elkészült. Nézetem szerint köszönetét érdemelnek elsősorban a dél- és észak-morvaországi kerületek, valamint a dél- és észak-csehországi kerületek, amelyék tervteljesítés tekintetében legmeszszebb tartanak. Arról is meg vagyok győződve, hogy a kikötött határidőket be is tartjuk, feltéve, hogy egyes járásokban és kerületekben felhagynak a vetőmag-felvásárlás jelentőségének lekicsinylésével.

— Meg tudná-e nevezni azokat a helyeket, ahol ezt a feladatot nem értékelik kellőképpen?

A Ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben nagy meglepetés várta a lévai járás ökonómusait. Az egyik kis szobában Tarkó Istvánná két rendkívüli nagy számológép-félével bajlódott. Mindenki érdeklődéssel figyelte a munkáját. Néhány gombnyomás után máris kiugrott a gépből a hajszál pontosan elkészített „tartozik“ könyvelési tétel. Ekkor a könyvelőnő a másik géphez állt, és szintén néhány billentyű lenyomása után az ökonómusok maguk előtt láthatták a „követel“ tételt. A gépek, bár még csak kísérleti célból dolgoznak, máris meggyorsítják a könyvelők munkáját. Mindkét gép kilenc tétel könyvelésére alkalmas. Egyelőre még csak a főkönyvvitelt rögzítik, de a Földművelésügyi Minisztérium tovább tökéletesíti őket, úgyhogy a közeljövőben az „anyagkönyvvitelt“ is ezekkel a gépekkel végzik. Tarkóné minden fáradság nélkül mosolyogva dolgozott.

— Kartársak, nem is hiszik, milyen jók ezek a gépek. Azelőtt főleg a hóvégi, negyedévi és félévi hajrá idején minden nap keményen kellett dolgozni. Most meg... hetente két napot könyvelek és a szövetkezetünkön kívül még hat szövetkezet főikönyvelési tételeit rögzítem.

A könyvelés korszerűsítése, gépesítése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az önköltséget pontosan számíthassák A 6200 holdas szövetkezetben, amelyből 3800 hold a szántó és 800 munkás dolgozik, bizony van dolga a könyvelőnek. Ennek ellenére az önköltséget pontosan számolják és az egyes termelési szakaszokon figyelembe veszik az amortizációs költségeket is.

nafc maja, az Opörrwe KTas kimutatja

a „tartozik“ tételen hány pohárral csúszott le a garaton.

Ilyen meghívás ellen senki sem tiltakozott. A pincemester is sok meglepetést tartogatott. Itt a bortermésről száz hektókban beszélnek. Csak a tagság között 1600 hektoliter jó ceglédi bort osztottak ki és még megtoldottak 39 hektó pálinkával.

— Hát kedves vendégek, ezért van ennyi nótaszó Cegléden — mondotta mosolyogva a pincemester. — No, de kóstolgassák, mert nem lesz rá idejük.

Először is a hat hektoliteres gyümölcspálinkába mártotta lopőtökjét. A jó ízű bemelegítő megoldotta a nyelveket.

— Tyhű, az áldóját, ez aztán tüzel! — jelentette ki kipirult arccal Kondacs elvtárs nagysallói ökonőfnus.

— Meghiszem azt! — hagyta helyben a pincemester. — Jó anyagból készült ez. Mi ezt szeretjük. Egybegyűjtjük a körtét, almát, barackot, szilvát és ebből főzzük ezt a jó italt. Kár, hogy nem jöttek előbb, mert akkor ihattak volna sárgadinnyéből készült pálinkát.

— Azt meg hogyan készítik? — kíváncsiskodott valaki.

— Hát ez bizony nagyon okos gép — állapította meg Kazlov elvtárs, a Lévai Járási Termelési Igazgatóság ökonómiai osztályának vezetője. — Jó lenne nálunk is több szövetkezetben alkalmazni. Még pontosabban mutathatnánk ki az önköltséget.

Néhányan alaposabban megnézték a gépet, mert már a lévai járásban is kísérleteznek a könyvelés korszerűsítésével.

A számok tengerébe elmélyült ökonómusokat egy jókedvű ember, mégpedig Gyöngyösi Mihály pincemester rázta fel elmélkedésükből.

— Hagyják már békében azt a fura gépet. Inkább látogassák meg az én birodalmamat, ott aztán felvidulhat— Hát elsősorban is gerezdes sárgadinnye kell hozzá, mert az adja a zamatot. A magot ki kell szedni és mázsánként 20—25 kg cukorral erjeszteni.

A jó ceglédi bor veszélyes gyorsasággal csúszott le garatokon. Még az volt a szerencse, hogy kint az udvaron bő árnyékot adtak a fák és alatta nyugodtan lehetett borozgatni. A bor tüzelő hatására a Ceglédi Kossúth Termelőszövetkezet könyvelőivel öszszemelegedtek az ökonómusok. Ki tudja kinek hány pohárral csúszott le a torkán. Ezt bízzuk az Optimac Kiásná, az majd — amint Gyöngyösi bácsi mondotta — kimutatja a „tartozik“ tételen. Bállá József

Az Optimac Kiás 900-as Cegléden

Jártam a Sajó völgyében. Láttam a Mátyás-monda színhelyét. Megismerkedtem a falu új történelmével, amelyet már nem a jöurak krónikásai, hanem a hétköznapok egyszerű emberei írószerszám helyett

ekével „írtak".

A mezsgyék fölszántásával ezeréves szokásokat döntöttek meg, újszerű nagybirtokot létesítettek, formára hasonlót, mint a régiek voltak, de más céllal és főleg más tartalommal, ahol a gazda már nem a hajdani földesúr, hanem a nép, a gömöri földműves lett.

Nem szándékszom az olvasót a kezdetre visszavezetni, csupán a legutóbbi évek eredményeit szeretném érzékeltetni, bemutatni. Csak az 1962-es évtől mérem az időt. Ekkor jött a gömöri szövetkezetbe egy ember, aki a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában fejezte be tanulmányait. Ő állt az élre, hogy a már jól kipróbált útra visszavezesse a szövetkezet kátyúba jutott szekerét.

1962.

Amikor Orbán Ferenc 1962. június elején átvette az elnöki tisztséget, a szövetkezetben bizony nem volt rózsás a helyzet. A legnagyobb bökkenő éppen a munkaszervezés körül uralkodott. Első dolga volt, hogy rendet teremtsen a portán, de alaposabb üzemszervezést már csak az új gazdasági év kezdetén érvényesíthetett, mert bizony nagyon nehéz helyrehozni azt, amit mások előzőleg elrontottak.

Az elődök nagyon hiányos elsődleges nyilvántartást vezettek, amire csak kis mértékben lehetett támaszkodni. Az új vezetőnek minden erejét meg kellett feszítenie, hogy valamennyire az év végére rendbetegye a nyilvántartást, hogy alapul szolgáljon az 1962- es év gazdasági eredményeinek értékelésére.

Talán a növénytermesztésben nem is voltak annyira szembetűnők a hibák, de annál kirívóbban mutatkoztak az állattenyésztés minden szakaszán. Az állatsúrúséggel ugyan nem volt baj, csupán a hatékonyság körül sántított valami. Az előző évhez viszonyítva aránytalanul nagy volt a visszaesés. Ezt a következőkből is érzékelhetjük. Amíg 1961-ben összesen 79, addig

1962-ben már csak 57 kg húst termeltek hektáronként. Ilyen körülmények mellett a nyerstermelés értéke 3572 s ebből az összjövedelem 2970, a termelési költség pedig 1380 koronát tett ki a földterület hektárjaként.

Szükség lett volna továbbá a szarvasmarha-állomány egészségi állapotának megjavítására, ami szorosan összefügg a hasznosság emelésével, s ezt bizony nem végezhették egyik napról a másikra, hanem célul tűzték ki az elkövetkező évekre.

1963.

Egy esztendő múlva arányosan emelkedett a termelés, s vele együtt a bevétel is. így például a nyersbevétel

kereken 927 011 koronával emelkedett az előző évhez viszonyítva. Szembeötlően növekedett az állattenyésztésből származó összjövedelem, ami több mint 600 000 korona erejéig gazdagította a közöst. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az eredményesebb termelékenység mellett 120 259 koronával csökkentették a termelési költséget. Ezt eredményezte a tudatos, átgondolt üzemszervezés.

Ha párhuzamot vonunk az 1962-es és az 1963-as évek közt, azt láthatjuk, hogy amig az előbbi évben 868 214, addig az utóbbiban 1 millió 268 684 koronát osztották ki a tagság közt a ledolgozott munkaegységekre. Ez a dolgozók életszínvonala emelkedésének legfényesebb bizonyítéka. Személyenként több mint 1000 korona többletre tettek szert, mint egy évnek előtte. Érthető, hogy a megváltozott fizetőképesség elősegítette a munkaütem és a munkakedv elmélyülését. Az emberek párhuzamot tudtak vonni a régi és az új között, s maguk látták, hogy egyetlen rövid esztendő alatt mire képes a jó vezetés, ha az ő támogatásuk mellett erősen kezében tartja a kormánykereket. Az ilyen gazdálkodás aztán az államnak is, de a tagságnak is hasznára volt.

1964.

Idei termelési tervükben további emelkedéssel számoltak, azonban közbejött valami, amire nem számítottak, a szárazság. Ez kissé megbontotta a tervet, de a jó gazda minden körülmények közt föltalálja magát. Űk is kénytelenek voltak 67 hektáron kiszántani a növényt, amely a szárazság következtében tönkrement, de helyébe azonnyomban másodnövényt vetettek, hogy ne károsodjon a takarmányalap. Igaz, hogy a szárazságokozía kár több mint 200 000 koronára tehető, ezek azonban csupán relatív számok az említett terület tervezett nyerstermelését érzékeltetik, de reménykednek, hogy ennek ellenére teljesíteni fogják a pénzügyi tervet, mert számolnak olyan bevételekkel, amelyek nem szerepeltek az évi termelési tervben.

Az előző esztendőben megtanulták, hogy mit jelent a saját takarmányalap megteremtése. Ennek érdekében idén is minden lehetőt megtettek. A legkritikusabb szárazságban 40 hektár rétet öntöztek, továbbá 160 hektár rétet és legelőt háromszor műtrágyáztak, de most meg is van a látszata. Szénafélékből 821 mázsával többet takarítottak be, mint eredetileg tervezték. A legutóbbi bő esőzés következményeképpen a kapások és a silónövények rohamos fejlődésnek indultak. A tápanyagokkal feljavított réteken és legelőkön egészen a fagyok beálltáig lehetőségük nyílik a legeltetésre, s már magában ez a raktáron lévő készletekkel való takarékosságot segíti elő.

Silófélékbol hatalmas tömegre van kilátás. Az 1500 m3 befogadóképességű épített silóteret tisztán kiváló minőségű silókukoricával töltik meg, s hátra van még a 78 hektárról lekerülő kukoricaszár és a 45 hektár cukorrépa koronarésze és a visszaszármaztatott répaszelet silózása is.

A rimaszombati járásban bizony kevés mezőgazdasági üzemben dicsekedhetnek ilyen bőven feltöltött takarmányalappal. De a gömöriek nemcsak a saját érdekeiket nézik, hanem segítenek a rászorultakon. Abafaláról 20, Recskéből 34, Lenkéből pedig 26 db szarvasmarha legel a gömöri réteken, a szövetkezet pásztorainak őrizete mellett. A gömöri szövetkezet az állatok egészségi állapotáért és a vemhesség nyilvántartásáért felelős. A pásztor saját szövetkezetétől (a gömöritől) minden vemhes állat után 15, a tulajdonos szövetkezettől hasonlóan 15 korona jutalékot kap. Az állatok gondozásáért és a legelő használatáért az említett szövetkezetek két mázsa gabonát adnak állatonként egész idényre. Ez a megoldás számukra nagyon előnyös, hiszen egész esztendőn keresztül nincs gondjuk a legelőre hajtott állatokra, s télre jó erőben lévő vemhes állatokat kapnak vissza. Ajánlatos lenne, ha ilyen együttműködést másutt is megkísérelnének.

Tény, hogy a gömöri szövetkezetben idén alaposan rákapcsoltak az állattenyésztésre. Kereken 136 szarvasmarhával tartanak többet terven felül. Persze, ez nem a véletlen műve. Nagyonis tudatosan cselekednek. Már most készülődnek a jövő évi húseladásra, Ügy tervezik, hogy januárban piacra adják az 1965-ös évre tervezett hüsmennyiség nagy rész’ét. Ez lenne a gazdálkodás helyes módja. Gömörben tehát nem máról holnapra élnek Mennyivel másabb itt az élet most, mint hajdanában, mennyivel emberségesebb, mint 1962-ben volt.

Hoksza István

— Tudomásunk van azokról a nehézségekről, amelyet az esőzés idézett elő az utóbbi időben. így történt ez például a kelet-csehországi kerületben. Mindazonáltal azt a nézetet valljuk, hogy például a Hradec Králové-i járásban több vetőmag felvásárlására kerülhetett volna sor a kimutatott 50 százaléknál, amikor már teljesítették a piaci fogyasztásra szánt gabona felvásárlási tervét. Sopánkodássa! és tétlenséggel persze semmire se megyünk. Mindössze még 1108 vagon őszi rozst és 1774 vagon őszi búzát kell felvásárolnunk. Vajon milyen gyorsan tehetünk erre szert, attól függ, milyen gyorsan kerül sor kiadására.

— Mit tegyen az olyan szövetkezeti elnök, akinek a tervezettnél több vetőmagra van szüksége?

— Mindenütt, ahol bebizonyíthatóan kevés vetőmag termett, vagy ahol silány a saját vetőmag minősége, egyezséget lehet kötni a mezőgazdasági termelési igazgatósággal és a felvásárló üzemmel vetőmag kicserélésére szállítás ellenében egy az egyhez arányban. Ezt az ellenértékűi szolgáló szállítást csak egészséges gabonával lehet kiegyenlíteni. Rendkívüli esetekben azonban más fajta terményre is be lehet cserélni a vetőmagot. Silány minőségű gabonát csak akkor vesznek át vetőmag szállítása ellenében, ha a szövetkezet elnöke vagy az állami gazdaság igazgatósága nyilatkozatot terjeszt elő arról, hogy egészséges gabonával nem rendelkezik. További feltétele ennek a cserének, hogy egészséges gabonát még természetbeni juttatásokra sem fordított az üzem.

— Mit üzen a mezőgazdasági üzemeknek és mit saját vállalatai dolgozóinak?

— A mezőgazdasági üzemeket arra kérem, teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket. kínáljanak fel terven felüli gabonavetömag-mennyiséget a felvásárló szerveknek amelyet azok a rendesnél előnyösebb feltételek mellett vesznek át tőlük A mezőgazdasági üzemeknek csak akkor szabadna hozzánk fordulniuk rendkívüli vetőmagkiutalás iránt egy az egyhez arányban, ha saját vetőmagalapjuk csakugyan kimerült már és semmilyen más módon nem képesek vetőmagszükségletüket fedezni, (pa)

Űj történelmet írnak Gömörben