Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-09-05 / 72. szám
A gabonát már raktárakba gyűjtöttük, de a határ továbbra is népes. Mezőgazdasági üzemeinkben csépelik a magra termesztett hereféléket, teljes ütemben silóznak, s készítik az ősziek magágyát, beszántják az istállótrágyát a cukorrépa alá. Am a kertészetekben sem tétlenkednek. Első képünk: a nagyölvedi szövetkezetesek öt kombájnja csépeli a lóherét. Polka Dezső kombájnos épp kifújatja a magot. Svoboda József mechanizátor szerint a 120 hektár maghere félmillió korona jövedelmet hoz a közösnek. Nagy termőképességű búzafajtákat vetnek A tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint ott érnek el gabonafélékből kimagasló terméseredményt, ahol vetésre a termelés szempontjából a legintenzívebb, a legjobb hozamot nyújtó egyedeket alkalmazzák. Üjra közeledik az ősziek vetésének ideje. Tudjuk, hogy búzából nagyobb területet kell bevetnünk, mint az előző években. Ez azért van, mert a kenyérnek valót mind nagyobb mértékben hazai talajon kívánjuk kitermelni. Sikerülni fog a célkitűzés? Kétségtelen, hogy ez egyedül rajtunk múlik. Ismeretes, hogy a dunaszerdahelyi járásban kenyérgabonából idén is jó eredményt értek el, pedig közvetlenül az érés előtt ott is szokatlanul nagy, perzselő hőség volt Hogyan, miért? Egyszerűen azért, mert különös gondot fordítanak az ősziek termelésére. Csáder Tibor, a járási termelési igazgatóság vetömagagronómusa elmondta, hogy a járásban vetésre csakis a leginkább beváló nagy hozamú, szárazságtűrő fajtákat alkalmazták. Ez tehát a jó eredmény titka és még valami, mégpedig az, hogy a rajonizációs bizottság alapos munkát végez. Termelési körzetenként meghatározza egy-egy gabonaféle termesztési helyét. Hozzájárul a magasabb hozam eléréséhez továbbá a három évenként történő vetőmag-csere, amelyet a termelők az állami vetőmagalapból szerezhetnek be. Ez évente a gabonatermesztő terület egyharmadát érinti, amely körülbelül 4000 hektárnak felel meg. Azonkívül most 8000 mázsa kereskedelmi vetőmagot is előkészítettek a legjobban bevált búzafajtákból. Ez arra szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek az esetben ha a raktárukon lévő vetésre szánt mag nem felel meg a vetési normának, csere útján (1—1 alapon) a fölvásárló üzemből alkalmas vetőmagot szerezhetnek. A dunaszerdahelyi járásban idén is a Kosúti búzafajtát vetik a legnagyobb mértékben. Az összes búzaterületnek 40 °/p-át foglalja el. Ezen kívül a Pavlovicei 198-ast, a termesztőterületnek 10, Szlovák 200-ast és Dianát 10—10 %-án vetnek. Szándékosan hagytuk utoljára a két új búzafajtát, a Bezosztáját és a Fertödit. Az előbbiből a búzaterület 20, az utóbbiból pedig 10 °/o-át vetik. Érthető, hogy miért alkalmazzák előszeretettel a megjelölt vetőanyagot. Azért, mert Bezosztájából 400 hektáron 34, Fertődiből pedig 100 hektáron 38 q.'ha-t értek el. A kísérlet — amint látjuk — arra vall, hogy alkalmazásuk ökonómiai jelleggel bír és kifizetődő. —hai— +- Nyolcszáz millió éves erdő maradványaira bukkantak a Kizilkum középázsiai sivatagban. A szakemberek feltevése szerint, az erdőt elöntötte a tenger, amely valaha a középázsiai sivatagok helyén terült el. (Szabad Föld) Kerékpáron indult európai körútra Miloje Milutinovic 35 éves kragujeváci tisztviselő. Nyolc hét alatt mintegy kilencezer kilométer hosszú utat akar megtenni Görögországon, Bulgárián, Magyarországon, Ausztrián, Csehszlovákián, Nyugat-Németországon, Hollandián, Belgiumon, Franciaországon, Anglián, Svájcop és Olaszországon át. Nem ez az első ilyen útja, de ez a leghosszabb. (Borba) Tervezés, amely örömet okoz Utolsó képünk: a naszvadi asszonyok, lányok paradicsomot szüretelnek. Gyorsan jár a kezük, egy-kettőre megtelnek a ládák, s jöhet a kocsis, indulhat a szállítmány... Kép és szöveg: Bállá—Kovács A második kép: a lánctalpas traktor már az istállótrágyát szántja a cukorrépa alá, a kürti határban. Szabó Boldizsár szerint jó ütemben halad az istállótrágyázás. Harmadik kép: a bélai szövetkezetben már befejezték-a silókukorica tartósítását. Takáas Márton csoportvezető újságolta örömmel, hogy a zöldtömeg hektáronként 370 mázsát nyomott átlagosan silókukoricából, de a napraforgó 700 mázsát adott. A színyéri szövetkezet vezetői is örömmel fogadták azt a hírt, hogy idén változásra kerül sor az évi termelési terv készítésében. Hogyne örültek volna, hiszen végre a saját akaratuk, elképzelésük érvényesülhet majd a tervezésben. Az agronómus és .zootechnikus nagy érdeklődéssel vett részt az egynapos iskolázáson, melyen a tervkészítésben történő változásokat ismertették. Feszült figyelemmel hallgatták a tervezés új módját, előnyét — s bizony örömmel vették tudomásul, hogy ez sok hasznot hoz a szövetkezetnek. Otthon nem sokáig ültek a tudományukon, — még aznap este összehívták a vezetőséget, s néhány szövetkezeti tagot, hogy megbeszéljék a teem, dókét, s a tervkészítéshez lássanak. Ám nézzük csak, tulajdonképpen miből is áll a változás, mely így megörvendeztette a szövetkezet vezetőit: Az évi termelési- és műszaki tervek ezentúl két évre készülnek, vagyis az egyes gazdasági évek tervének kidolgozása már két évvel előbb megkezdődik. Ez azt jelenti, hogy idén nemcsak az 1965-ös, hanem az 1966-os év termelési tervét is elkészítik. Így már előre tudhatják, hogy két év múlva mit és hogyan tudnak termelni, valamint azt is, hogy milyen eszközöket, gépeket kapnak majd a két év folyamán. Ez mind elősegíti azt, hogy a termelésüket céltudatosan irányítsák, s határozott léptekkel közeledjenek a szakosítás felé. De még ennél is jobban örültek egy másik tényezőnek, mely az új tervezési mód legnagyobb előnye. A járás ezentúl csak a piaci termelés mutatóit határozza meg a szövetkezetnek, s ezt sem hektárokban, mint eddig, hanem mázsákban. S ez bizony sokat jelent a szövetkezetnek. Az eddigi tervezés, vagyis az, hogy a járási szervek minden növény hektármennyiségét meghatározták, teljesen háttérbe szorította a szövetkezeti tagság kezdeményezését, a természeti adottság maximális kihasználását, s inkább adminisztratív, mint gyakorlati jelleggel bírt. Ha a vezetőség a járás által előírt számoknak eleget akart tenni, akkor szemet kellett húnynia azon tényezők felett, melyek a szövetkezeti gazdálkodás előrehaladását szolgálták volna. így voltak például a cukorrépával. A járás előirányzott húsz hektár vetésterületet. A vezetőség már előre tudta, hogy a 16 hektáros parcellán annyi terem, ami megfelel a 20 hektárról tervezett mennyiségnek. Tehát a négy hektárt úgymond fölöslegesen vetették be. De még ilyen feltételek mellett is be kellett tartaniuk az előírt 20 hektárt. Viszont ha nem törekednek a járás által előírt hektármennyiség betartására, akkor minden további nélkül kitermelik a tervezett mennyiséget, s a felmaradó négy hektáron takarmányt, vagy más olyan növényt termelhetnek, amely szükséges és kifizetődő a szövetkezet számára. Vagy itt van a „kender eset“. Előirányoztak öt hektárterület vetését. A szövetkezet be is vetette mind az öt hektárt, de olyan földbe, melyben nem termett meg a szerződéses eladásnak csak a 40 %-a. A következő évben is előírták az öt hektárt, a vezetőség azonban úgy határozott, hogy csak három hektárt vetnek, de olyan földbe, mely megadja az öt hektárra tervezett mennyiséget. így is lett. S az eredmény — az eladási tervüket 130 %-ra teljesítették. Az ilyen komplikációkat hz új tervezési forma teljesen kiküszöböli. A szö•etkezet már megkapta a járástól, hogy árpiaci termékekből, így a gabonaneműekből, szemeskukoricából, borsóból, burgonyából, cukorrépából, kenderből, dohányból és zöldségből hány mázsát kell kitermelnie. Hogy hány hektáron, milyen módon állítják elő az előírt mennyiséget, az már teljesen a szövetkezet vezetőségének a gondja. S ez helyesen van így. Mert ki is tudná azt jobban mi terem meg az egyes parcellákon, ha nem az ottani vezetőség, tagság. — Az új tervezési formát a réginél sokkal helyesebbnek látom. Végre mi határozhatjuk meg az egyes termékek vetésterületét, kalkulálhatunk a ter-A két fiatal könyvelönö, Rudas Giziké (baloldalt) és N a g y Klárika a szövetkezet elnökével beszélget. mékekkel, s ami nagyon fontos: az eddiginél jobb vetésforgót állíthatunk össze — mondja Kalinák János, a szövetkezet elnöke. Már most úgy készítik elő a földet, úgy trágyázzák, hogy két évre elére tudják, mi terem majd benne. A kidolgozott tervben megláthatjuk mi minden változott az előző éviekhez viszonyítva. Lényegesen növekedik a takarmány, főleg a kukorica vetésterülete. Mert a lerövidített vetésterület fennmaradó részébe takarmányt vetnek, hiszen erre nagy szüksége van az állatállománynak. A termelési terven kívül változás történik még a pénzügyi tervben, is. Most csak azoknak a piaci termékeknek az eladását vehetik be a pénzügyi tervbe, melyet a járás már előirányzott, vagyis amelyek a termelési tervben mint piaci termékek szerepelnek. Ezzel teljesen kizárták azt, ami az előző években gyakran előfordult, hogy az egyes szövetkezeti vezetők igyekeztek a járásiakat „átejteni“, ha nem jött ki a munkaegység értéke. Mert hogyan is volt eddig? Ezelőtt a pénzügyi tervbe bevehették olyan termékek eladását is, amelyről már jóelőre tudták, hogy nem adják el. De ha a tervbe beírták, akkor azzal az összeggel is emelkedett a munkaegység értéke. Most, ha a szövetkezetnek van olyan terméke, melyet értékesíteni akar, s azt nem írta elő a járás mint piaci mutatót, akkor a szövetkezet kérheti a járástól az előírását, ha annak eladását a felvásárló szervekkel szerződésileg biztosították. Az új termelési formának még van egy nagy előnye, melynek főleg a két fiatal könyvelőnő örül. Nem kell minden mutatót részletesen szétírni, — vagyis a réginél jóval kevesebb vele az adminisztratív munka. Az évi termelési és pénzügyi terven kívül decemberben kitöltik majd a terménylapokat is, melyen részletesen, aprólékosan feltüntetnek minden munkát, melyet az egyes növényeken el akarnak végezni. Eaeel alapot teremtenek ahhoz, hogy a jövő évben a fő termékeknél önköltséget számolhassanak. Eddig ezt nem végezhették, mert nem volt meg hozzá az előfeltétel, s főleg munkaerő, de most a mezőgazdasági technikum ökonómiai szakán végzett két fiatal könyvelőnő ezt nyugodtan elvégezheti. Ezután már nem panaszkodhatnak a szövetkezet vezetői, hogy nem volt .reális a terv, azért nem tudták teljesíteni. Most már szabadabban tervezhetnek, kalkulálhatnak — a legnagyobb mértékben kihasználhatják a természet adta lehetőségeket. Csak őtőlük. s a tagság szergalmas munkájától függ majd a nagyobb eredmények elérése. Zsebik Sarolta Járulékot kapnak —i—— a szorgalmas cukorrépa-termesztők Cukorrépatermesztők 3 korona járulékot kapnak minden mázsa répa után, amelyet legkésőbb szeptember "50-ig leszállítanak. Az október 1-e és Xl-e között eladott cukorrépa métermázsájáért 2 korona járulékot fizetnek. Ez a rendelkezés köztársaságunk egész területére vonatkozik. Ha a szocialista mezőgazdasági üzemek idegen szállítóeszközöket kénytelenek igénybe venni cukorrépa és burgonya fuvarozására megtérítik nekik a szállítási költségkülönbözetet. Burgonyaszállításnál ez 30 százalékát teszi ki a Közlekedésügyi Minisztérium díjszabása szerint számlázható összegnek, leszámítva azt a megtérítést, amelyet a felvásárló szervezetek fizetnek burgonyaszállításért a mezőgazdasági üzemeknek Cukorrépatermesztők répa és répaszelet . szállításáért a küiönbözetet kapják az említett díjszabás és azon díjtételek között, amelyeket a cukorgyárak fizetnek cukorrépaszállításért. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok kiértesítik majd a mezőgazdasági üzemeket, milyen feltételek mellett támaszthatnak igényt a szállítási költségmegtérítésre. 1964. szeptember 5.
