Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-16 / 66. szám

Prerovban készülnek a X. országos tenyészállat-kiállításra Szeptember 16 és 20. között rendezik a csehországi Prerovban a X. or­szágos tenyészállat-kiállftást. A „Socialistické zemédélství“ című mezőgaz­dasági folyóirat szerkesztősége néhány kérdést intézett ezzel kapcsolatban Vladimír S m a u s elvtárshoz, az állami tenyészállomások igazgatójához. A kérdéseket és feleleteket az alábbiakban kivonatosan közöljük. Milyen állatok kerülnek kiállításra az idei jubileumi rendezvényen? Minden egyes kerület öt, egyenként 3—3 darabból álló tehéncsoportot küld a kiállításra, továbbá két, egy apától származó leánytestvér üszőcsoportot és egy, egy apától származó fiatal féltestvér hizóbika-csoportot. Minden kerületből ugyanakkor 2—4 tenyész­­sertés-csoportot küldenek Prerovba, amelyeknek mindegyike egy tenyész­kanból és öt süldőből áll. Ugyancsak megérkezik egy másodfokú ellenőrzés alatt álló süldőcsoport malacokkal. Kerületenként két-két juhcsoportot is •útnak indítanak, amelyek egy kos­ból és nyolc juhból állanak. Minden kerület tehát összesen 31 darab szarvasmarhával, 37 sertéssel és 18 juhhal vesz részt a kiállításon. Ez tehát annyit jelent, hogy tíz ki­sebb kiállítást rendeznek az országos kiállítás keretén belül? Igen, annyit jelent, mert éppen ezt a célt követjük. Az egyes kerületek­ben elért színvonalat akarjuk szem­léltetően bemutatni és összehasonlí­tani. Az országos kiállítást számos kerületi és járási tenyészállat-kiállí­tás előzi meg, amelyeknek legjobb egyedei azután Prerovba indulnak. Vajon mennyire válik be az új mód­szer, azt csak a kiállítás után lesz módunkban értékelni. Tény, hogy a kerületi szervek nagy figyelmet for­dítanak az országos kiállításnak. Igye­kezetükben — főleg propagálási téren — a mezőgazdasági termelési igazga­tóságok támogatják őket. Az említetteken kívül milyen álla­tokat mutatnak be? Bemutatjuk az idegen vérből szár­mazó, Csehszlovákiában nevelt egye­­dek öt tehénből álló tíz csoportját, valamint a tenyészállomásainkról ki­választott 12 tenyészbikát. Láthatók lesznek a zsírsertést képviselő te­nyészkanok keresztezett zsír és hús­sertés csoportok, tenyészkecskék, te­­nyész- és sportlovak. Ezenkívül kép­viselethez jutnak a nemesített kapa­róbaromfi és víziszárnyasok külön­böző fajtái. Idegen államok is képviseltetik ma­gukat a kiállításon? Ez lesz a kiállítás egyik újdonsága. A Magyar Népköztársaság 60 magyar tarka tenyészüszőt és 4 bikát küld Píerovba, Angliából angol-fríz, jersey, aberdeen-angus, sharthorn, sussex stb. szarvasmarha érkezik a rendez­vényre, valamint landrace és Cornwall tenyészsertések, finom gyapjas meri­­nojuhok és különféle aprójószág. Az idei pFerovi tenyészállat-kiállítás annyiban különbözik a régebbi ren­dezvényektől, hogy most elálltunk egyes egyedek kiállításától és egész állatcsoportokra' helyeztük a súlyt, mert azok szemléltetőbben jellemzik a különböző csordák színvonalát és szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk jellegzetességeit. Azonkívül házinyu­­lak, galambok, prémes állatok, éneklő- és díszmadarak, vagy ötven kecske és fiatal kecskebak, tenyészhalak stb. kerülnek kiállításra. De a kiállítandó állatok tetemes száma magában véve még nem jelentene semmit, ha ke­vésbé jó minőségű állatokat mutat­nának be. így például a tenyészállo­­mányokból származó tehenek átlagos tejhozama a teje'ési időszak csúcs­pontján 5024 kg. a tej zsírtartalmának átlaga pedig 4,32 százalék. A kiállí­tásra kerülő teheneket előzőleg meg­vizsgálják tejelékenységük mennyisé­gének és minőségének szempontjából. Állatokon kívül egyéb látnivaló is lesz a kiállításon? Érdekes lesz a kiállítás egyik rész­lege, amelyen a mezőgazdaság gépe­sítése jut szóhoz. A látogatók például megszemlélhetik a burgonya termesz­tését és betakarítását szolgáló egye­temes berendezéseket. Hasonló készü­lékek kerülnek kiállításra a cukorrépa és takarmánynövények korszerű be­gyűjtésére. valamint a különböző is­tállók gépesített berendezései. Az ed­digieknél jóval részletesebben foglal­kozik majd a X. országos tenyész­állat-kiállítás az állategészségügyi vívmányokkal, az állatorvosi szolgá­lattal, a megelőző gyógykezeléssel, a higiénia tökéletesítésével és a zooló­giái felvilágosító tevékenységgel. Ugyancsak megtekinthetjük majd azj előregyártott elemekből készült istái- ] lókat és egyéb berendezéseket. Meg­jelennék majd az érdemes csehszlo­vákiai halászok, méhészek, az apró­­jószág-tenyésztők ápoltjaikkal és kel­lékeikkel. Külön részlegen állítják ki a mezőgazdasági terményeket és ta­karmánynövényeket. Hol fér el mindez? Nyilvánvaló, hogy a kiállítás terü­letét és épületeit bővítenünk kellett. Minden jel arra vall, hogy a X. orszá­gos tenyészállat-kiállítás élményt je­lent majd a látogatók számára Szep­temberig azonkívül elszállásolási le­hetőségekről kell gondoskodnunk az állatgondozók számára, a prerovi vá­rosi nemzeti bizottság pedig meg­ígérte a közszolgáltatások lényeges bővítését, mert tudatában vagyunk annak, hogy a múltban bizony főleg ezen a téren sokban elmaradtunk. Azt akarjuk, hogy látogatóink ne csak ér­tékes ismeretekkel gyarapodjanak, hanem kellemes környezetet találja­nak Prerovban. Milyen lesz a „műsor"? Szeptember 16-án, szerdán, a ki­állítás első napján kiválogatjuk és ér­tékeljük a piaci eladásra szánt álla­tokat. Csütörtökön lesz az állatcso­portok értékelése, a pénteki napot a mezőgazdasági ifjúsági dolgozóknak szenteljük, akik aznap délelőtt ver­senyt rendeznek a kiválogatott állatok értékelésében, délután pedig esztrád­­müsorban gyönyörködhetnek. Szom­baton a kiállítás hagyományaihoz hűen az állattenyésztő szakemberek ren­deznek vitaértekezletet az állatte­nyésztés korszerű kérdéseiről. Vasár­nap délelőtt a látogatók „seregszem­lét" tartanak a győztes állatcsoportok fölött és délután részt vesznek az ünnepélyes díjkiosztáson. A kiállítás berekesztése előtt lovasok mutatják művészetüket egy akadályverseny ke­retében. A kiállítás egész tartama alatt különben lő- és juhászkutya­­idomításokat mutatnak be a vendé­geknek, szakfilmeket vetítenek, ze­nés előadásokkal szórakoztatják a kö­zönséget. Mit üzen az újságolvasóknak? Kívánatos volna, ha a felette érde­kesnek és tanulságosnak ígérkező ki­állítás megtekintésére tömegesen ér­keznének a mezőgazdasági üzemek dolgozói akár egyénenként, akár tár­sasutazások keretében. A tanuló ifjú­ság számára is ajánlatos volna ki­rándulásokat szervezni Prerovba, ami­hez az egyes mezőgazdasági termelési igazgatóságok nyújthatnának segéd­kezet. Bővebb felvilágosítással a ke­rületi tenyészállomások igazgatóságai és a járási tenyészállat-központok szolgálnak. Mindent egybevetve re­méljük, hogy a X. országos tenyész­állatkiállítás megtekintése lényegesen hozzájárul a látogatók ismereteinek gyarapításához, látókörének szélesbí­­téséhez. Fellendülőben a juhtenyésztés ban általában 100 ha mezőgazdasági földterületre 26—130 db* juh esik. Szlovákiában 3 fajta juhot tenyészte­nek: Merinot, Cigáját és a Rackát. Mind a három fajtát fejik. Akad olyan Merino nyáj, ahol az átlagos nyíró­súly darabonként eléri a 6,5 kg-ot. Célunk, hogy fokozzuk a gyapjúmeny­­nyiséget, tehát a nyírősúlyt, mert ez­által csökkenteni tudjuk a külföldről importált gyapjúmennyiséget, melyért valutával kell fizetnünk. Számos tenyészetünk olyan szép gyapjútermelési eredményeket mu­tat fel, hogy a legfejlettebb juhte­nyésztő európai államokkal is felve­heti a versenyt. Dél-Szlovákiában az utóbbi években számos szövetkezetben és állami gaz­daságban érthetetlen módon, sajnos felszámolták a juhtenyésztést. Nap­jainkban azonban a juhtenyésztés újra fellendülést mutat. A juhtenyésztés jövőjét illetően azonban még sok tennivalónk akad, különösen ami a juhok fejősét illeti. Kísérleteket folytatnak a juhok gépi fejősével. A kísérletek bíztató ered­ményeket mutatnak. Üj eljárásokat dolgoztak ki as sajt­gyártásban, és ennek Szlovákián mé­retben igen nagy jelentősége lesz, különösen azokon a helyeken, ahol a juhon kívül más háziállatokkal a he­gyi legelőket értékesíteni nem lehet. Molnár Ferenc Merino tenyészkos. Cyapjúminősége AAAAA-as Cigáják kosarazása az Alacsony Tátra alatt ^ is nyerünk utána. Különösen a gyapjú értékes nyersanyag a textiliparunk számára. A liptói túró, valamint a brindza világhírnevet szerzett Szlo­vákia számára. A juhhús nálunk nem keresett élel­mezési cikk, ezért húsfogyasztásunk­nak csak 1—3 °/o-át teszi ki. A juh rendkívül hasznos állat, olyan helyeken is megél (hegyek, rosszabb minőségű legelő, időszakos legelők, vízmosások, árokhátak stb.) ahol más háziállat már nem tenyészthető. A legtöbb juh Szlovákiában 1954- ben volt — 593 025 darab és ez 120 százalékkal volt több, mint 1945-ben. Mezőgazdasági üzemeinkben napjaink. Miért nincsen vadrucánk? Augusztus 15-én felszabadul a vadkacsa lövése. Sajnos, azonban évről­­évre kevesebb örömet lelünk vadászatában. Egyre fogy. egyre apad a vad­kacsák száma. Az alábbiakban próbálunk magyarázatot keresni enne*c okára. Két-három évtizeddel ezelőtt Szlo­vákiában töméntelen sok volt a vad­ruca. Július végén és augusztus ele­jén kinő már a fiatal kacsa tollazata és jól repül az anyányi madár. Az itt élő vadkacsafajok közül a tő­kés ruca (Anas boreas) a legfonto­sabb, azért, mert ősanyja a mi házi kacsánknak. A mai rohamos technikai és gazda­sági fejlődés sajnos, nem viselkedik jóindulattal e hasznos és nemzetgaz­dasági szempontból nem megvetendő madárral szemben. A vegyipar úgyszólván üldözi a vad­kacsát. A vállalatok hulladékvizeinek szűrőkészülékei még mindig vajúdnak és nem végzik kötelességüket. A szlo­vákiai folyók medrében megfertőzött víz hömpölyög a nagy Duna felé. Félő, hogy a legifjabb vadászgeneráció már csak áz állatkertekben isjnerheti majd meg a vadrucát és csak a múlt va­dászirodalmából fognak értesülni ar­ról, mit jelent a vadrucahúzás és hogy folyt le a múltban a vadkacsa vadászata. A vadrucának ma sokkal több és sokkal veszedelmesebb az ellensége, mint valaha. A sokfajta ragadozó, a nemvárt vízáradások, a kacsafészkek tömeges pusztulása nem jelentettek a múltban a vadrucára nézve oly nagyarányú veszedelmet, mint a mai tervezett talajjavítások, a mocsarak, lápok, ingoványok következetes ki­szárítása, de különösen a folyók és patakok vizének bemocskolása, be­­fertőzése, amely katasztrofálisan hat a vadruca életére. Szlovákia náddal, sással, kákával benőtt állóvizeiben, amíg tiszta és egészséges volt bennük a víz, tömér­dek sok vadruca fészkelt. A júrvidéki Súr, ma állami rezerváció, az alvíz elvezető csatorna kiépítése előtt va­lódi eldorádója volt a sokfajta vízi­szárnyasnak. Esti szürkületkor ezer­számra húzott ott a vadkacsa. Sajnos, Súr vadászati szempontból ma már nem az, ami régen volt. Nem tömeges költőhelye többé a vadrucának, mert kevés benne a víz, márpedig ez a ruca legfőbb létfeltétele. Abban tanyázik és ott keresi élelmét. A nagy Duna holtágaiban, meg a Kisdunán is, annyi volt a vadruca, mint a rosta lika. E területek ma tel­jesen kacsátlanok. A mai vadásznö­vendék csak a kedvelt népdalból: „Káka tövén költ a ruca" tudja, hol fészkel ez a madár, de hogy megfe­­lel-e ez a valóságnak, erről nincs al­kalma meggyőződni. Ennek a vadászati szempontból igen szomorú ténynek a már említett vegyi hulladékkal szennyezett folyóvíz az oka. A benne élő hal és hüllő szaga és íze naftaszagú, illetve izű. Nem lehet tápláléka a vadrucának, amely ha falánk is, de egészséges vizet és eledelt igényel. A Kis-Duna medrében, annak sok kilométer hosszú szakaszán megszűnt csaknem minden élet. A hal kipusz­tult, a vadruca eltűnt, A most épülő hulladékvíz-elvezető csatorna a Kis- Duna medre alatt épül és a Nagy- Dunába elvezeti a szennyezett vizet. Azonkívül a Kis-Duna újból belekap­csolódik a szlovákiai folyórendszerbe. Ez reményt nyújt arra, hogy oda a vadruca vissszaköltözik, feltéve, ha a Nagy-Dunába átszűrt hulladékvíz ke­rül. A vadkacsa vadászata nemzetgaz­dasági szempontból is fontos. A húsa keresett és aránylag olcsó élelmicikk. Sportszempontból pedig kellemes rek­reációt, üdülő lehetőséget jelent a sportüző dolgozók számára. Ha az ipari vállalatok eleget tesz­nek majd törvényszabta kötelessé­güknek, nyáron, esti szürkületkor, amikor a vadruca tarlóra húz, megint Hattyúk a bratislavai állatkertben sűrűbben durrog majd a vadászpuska. Ősszel, amikor már csapatokba verő­dött a vadruca, ismét bő alkalom nyílik vadkacsa vadászatra. Télen, pe­dig, amikor befagy az állóvizek sima tükre, amikor a vadruca a folyók nyílt, jégmentes vízpartjában keresi majd a táplálékát, ott is megszólal a sörétes puska. Ha az ipari vállalatok nem teljesí­tenék kötelességüket, a vadruca vég­képpen elvándorol. Adolf Selmec Tapasztalataim a nyárvégi serkentéssel Méhészetünk egyik legfontosabb el nem mulasztható teendői közé tarto­zik méheink nyárvégi serkentő ete­tése. Jelentősége abban van, hogy a hordástalan időszakot részben pótol­juk. Célja a népesség megtartása és előkészítése a következő tavaszi idő­szakra. Elmulasztás esetén nagyban befolyásolhatja a családok tavaszi gyöngeségét és a noszéma fellépését. Sokszor tapasztalható, hogy a hordás­talan időszakban az anya korlátozza petézését, sőt be is szünteti. Serken­tés esetén azonban a petézést fokoz­za. Többször tapasztaltam, hogy az őszi beszüntetett petézés után, ha néhányszor ismételtem az eleség ada­gosát, az anya újra petézett. Azok a méhek, melyek szeptember­ben kelnek, már áttelelnek. Tehát a serkentő etetést úgy kell irányítani és megkezdeni, hogy a fiasítás zöme szeptemberben, októberben keljen ki. Arra törekedjünk, hogy augusztus végére a fiasítás minél több legyen. A serkentő etetés megkezdésének időpontja tehát augusztus 10 körül legyen Sokan elfoglaltságukra hivat­kozva ezt csak későn kezdik, vagy egyáltalán nem is végzik el. Elmu­lasztása pedig gyakran a tavaszi gyön­­geséget, sok esetben a család végzetét jelenti. A kései serkentés tehát káros hatással lehet. A serkentéssel azonban vigyázzunk, nehogy esetleg rablást idézzünk elő. Ajánlatos a cukorra! való etetés, mi­vel ez olcsóbb, mint a méz és a ku­tatásra sem ad annyi okot A napi adag 2 dl-nyi legyen. A serkentést 22—25 napig végezzük. A feloldott szirup aránya: 1 kg cukor 1 kg víz. Ha esetleg egyidejűleg el akarjuk vé­gezni a téli etetést, akkor a serkentés második felétől a napi 2 dl adagot fokozatosan 1 Jiterre emeljük. A serkentés kissé kellemetlen főleg nagy méhészetekben, ahol sok a csa­lád és bizony munkatöbblettel jár, azonban a fáradságot sokszorosan megtéríti. Török Gábor ÍKóvárt Czlovákiában a juhtenyésztés ré­­gi hagyományokkal rendelke­zik és nagy jelentőséggel bír nemzet­­gazdaságunk számára. A juh gyapjút, tejet és húst termel és ezenkívül még különböző technikai nyersanyagokat 1964. augusztus 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom