Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-12 / 65. szám

Eredményes munka után

Egyik szombat este, ahogyan éppen hazafelé igyekeztem, a vendéglőbői vidám nóta szivárgott a nyári estébe. Cseh, szlovák és magyar hangok foszlányai jutottak el hozzám. Gondoltam, magam is betérek és megnézem, kik azok, akik ilyenkor vígadhak. Nem kis meglepetésemre ott találtam a szövetkezet elnökét, brigádvezetőjét s még néhány embert, akiket csak látásból ismerek. Hozzájuk szegődtem. Aztán a jó borocska mellett megindult a beszélgetés.

— Kitűnő a hangulat — fordulok a nagykeszi szövetkezet elnökéhez.

— Az idevetődő tálán különösnek találja, de nálunk hagyományos a vendégszeretet.

Ez a nap, július 18, különösen örömteli volt, hiszen végeztek az aratással és a csépléssel.

Stanislav DuSek cseh kombájnos is örül a sikernek, ö kisegítőként érkezett a znojmói gépállomásról. A szövetkezet elnöke elismeréssel nyilatkozik munkájáról és elmondja, hogy Dusek elvtárs SK—4-es kombájnjával 111 hektárt aratott le és 3380 mázsa

gabonát csépelt ki 0,98 %-os szemveszteséggel. Hasonlóan kiváló munkát végzett a másik cseh fiú, Vladimír Darola elvtárs is, aki 74 hektár területről 2266 mázsa gabonát csépelt és 1,10 °/o-os szemveszteséggel végezte feladatát.

— Örömmel jöttünk — jegyzi meg Dusek elvtárs. — Csallóközt második otthonunknak tekintjük, hiszen megbecsülik munkánkat.

Dusek elvtársat az idegen első látásra munkaképtelennek nézné. A lábára rokkant, kezéről pedig hiányoznak az ujjai. Ő mégis dolgozik. Tavaly az országos versenyben a harmadik helyen végzett. Kezére pillantok. Mintha csak kérdést olvasna a szememből, beszélni kezd.

— Apámat a németek vitték el. Akkor alig húszéves voltam és beálltam a partizánok közé. Ott jónéhány magyar harcostárssal találkoztam. Azóta tisztelem és becsülöm a magyarokat.

Megrokkanva is bebizonyítja, hogy munkája aranyat ér számunkra.

Czita Béla (Nagymegyer)

Póruljárt tolvajok

Három bekormozott arcú férfi éjnek idején megtámadta a cabai szövetkezet (nyitrai járás) cséplőgépénél őrködő éjjeliőrt. Először kutyaugatás utánzásával akarták megijeszteni, majd rákiáltottak, hogy azonnal távozzon a cséplőgéptől. De mivel az éjjeliőr nem ijedt meg a fenyegetésektől, az elevátor alátámasztó rúdjával leütötték, s három zsák búzát és egy gépszíjat elloptak.

A szövetkezet vezetősége másnap reggel értesítette a közbiztonsági szerveket, akik még aznap estig megtalálták az ellopott búzát. A tettesek is előkerültek. Három jól kereső helybeli férfi volt a tettes. Az ügyet átadták az ügyészségnek. KyE

V

Útnak indult az első szállítmány

A Galántai Baromfifeldolgozó Üzem termékeit nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismerik és kedvelik a fogyasztók. Az üzem dolgozói a napokban kezdték meg exportfeladatuk teljesítését. Az első szállítmány hizókacsát már útnak indították a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába. Jó hírnevükhöz a mezőgazdasági üzemek is hozzájárultak, amelyektől eddig 36 000 kacsát vásároltak fel. A legszebb eredményt e téren a vízkeleti szövetkezet érte el, amely már 2460 kacsát adott el és az év végéig még további 3500 darabot szállít a baromfifeldolgozó üzemnek. —gyd—

Egy szép júliusi délután a martosi EFSZ gazdasági udvarára berobog az ógyallai CSAD gépkocsija, s megáll a műtrágyatároló előtt. Az autóból két férfi száll ki, s nagy munkakédvvel kezdik „lerakni“ a kocsin lévő műtrágyát.

Azt mindenki tudja, hogy a salétromot tartalmazó műtrágya igen könynyen felveszi a levegő nedvességét, aminek következtében később megkeményedik és használhatatlanná válik. Ezt bizonyára a két rakodó is tudta. A lerakásnál mégsem tartották be a kívánt követelményeket: a zsákokat csak egymásra dobálták, s a kiszakadozott papírzsákból azonnal a földre ömlött a műtrágya.

Feltesszük a kérdést: ilyen körülmények között mi lesz ezzel a műtrágyával a jövő év tavaszáig ? Jóba Mihály (Martos)

A dióspatonyi szövetkezetben 834 hektárról takarították be az idei gabonatermést. Az aratást 7 kombájn végezte, közülük különösen az SK— 4-es és SK—3-as tűnt ki magas teljesítménnyel. Miklós Vince SK—4-es kombájnja közel 200, Horváth 140 és Lelkes Ferenc 2M kombájnja 100 hektárról takarította be a termést. Gállfy Gyula agronómus elmondja, hogy nagyon jó termés ígérkezett, de a sok eső és a forróság hatására a kalászokba besült a szem. Persze, azért így sem kell szégyenkezni a hektárhozamok miatt. Búzából 27, árpából 24 mázsás hozamot értek el. Igaz, az árpa hektárhozama 3 mázsá-Uj művelődési otthon Taksonyban

A taksonyi EFSZ kiváló eredményeket ér el. A tagság nagy része fiatalokból tevődik össze. A múltban jóformán nem volt művelődési lehetőségük. A helyzet most megváltozott, korszerű művelődési otthont építettek 1 millió 135 ezer koronás költséggel. Az építkezésnél a tömegszervezetek, szövetkezeti tagok és a fiatalok mintegy 63 000 órát dolgoztak le.

Nagy Árpád (Taksony)

val kevesebb a tervezettnél, ennek ellenére 100 °/o-ra teljesítették az eladási tervet és a tagok is megkapják a munkaegységért járó természetbenit.

A szalmát több mint 560 hektárról kazlakba rakták. A lánctalpas traktorok éjjel-nappal szántanak.

N. ö. (Dióspatony) r

Évfordulót ünnepeltek

A lévai járásban lévő Podluzany szövetkezet július 25-én ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt 15 év harcaira, küzdelmeire, megállapítható, hogy ez a harc nem volt hiábavaló. A küzdelem, a becsületes munka meghozta gyümölcsét. A kis szövetkezet erős, jól megalapozott szövetkezetté vált, melyben korszerű istállók, mezőgazdasági gépek és elegendő munkaerő van. A szövetkezet fejlődését bizonyítja az is, hogy míg 1954-ben az összbevétel csak 3Í9 000 korona volt, addig 1963-ban ez a szám 4 719 000 koronára növekedett. A munkaegységérték 1954-ben 3,60 korona volt, jelenleg pedig már 23 koronát fizetnek

Az évforduló alkalmából a lévai művelődési otthon esztrádcsoportja ajándékműsorral köszöntötte a szövetkezeteseket.

Tóth Károly (Léva)

9 A nagykéri szövetkezetben augusztus elsején fejezték be az aratási munkálatokat. így az érsekújvári járásban az aratást és az eladást elsőként teljesítették. A kombájnosok közül a legjobb eredményt Száraz Vendel érte el. Utána Lami Benedek, majd Csebik Tibor következik. A kombájnosokon kívül a szalmapréselők jó munkájáról beszélhetünk. Valaska István 129 ha. Keresztes István 90 ha, Száraz György pedig 85 ha-ról préselte össze a szalmát. A szövetkezet a gabonaeladási tervét 105 %-ra teljesítette. (Paternal István, Nagykér)

0 A Nánai Állami Gazdaságban a nagy szárazság miatt 30 hektár réti füvet, 20 ha cukorrépát, 40 ha kukoricát és lucernát öntöznek. Az öntözött növények szép terméshozamot ígérnek. (Meidlik Kálmán, Nana)

9A kassai járás legjobb kombájnosainak versenyében Jeniga Pál, a csécsi szövetkezet kombájnosa az első, aki SK—3-as gépével 257 ha-ró! több mint 35 vagon gabonát csépelt. Utána Bene István következik Perényből — 34 vagon gabonát csépelt 200 hektárról. Fidler Anton és Varga András a Nagyidai Állami Gazdaságból 187—187 hektárról 36—36 vagon gabonát takarított be. (Mató Pál, Kassa)

9 A ehrástnéi szövetkezetesek elégedettek a Kassai Városi Építészeti Vállalat munkájával, akik nagy segítséget nyújtottak a gabona betakarításában. Teherautóval naponta jött a csoport, melynek élén az igazgatóhelyettes állt. A vajkóci EFSZ-ben a kelet-szlovákiai téglagyár dolgozói segítettek a gabona összehordásában és a cséplésben. Druzstevnában szorgalmasan dolgoztak a vasmű dolgozói, Sady nad Torisou-ban a katonák, Üurdosíkban a magasépítő vállalat dolgozói, Ránkon pedig az energetikai üzemek dolgozói. (MPK)

9 A jánosházi szövetkezetben az aratási munkák idején nagy segítséget nyújtottak a fiatal dolgozók. Szalalaj József kombájnos már többször bebizonyította, hogy ért a géphez. Idén is szép eredményeket ért el kombájnjával. Búzából 33 mázsát csépelt hektáronként.

(Bohácsek László, Jánosháza)

•A bényi szövetkezet (érsekújvári járás) az első félévben 18 450 liter tejet adott el, míg tavaly csak 11 800 litert. A fejők közt ezért összesen 20 288 korona prémiumot osztottak szét. Janetka Kálmán, a legjobb fejő, júniusban a kifejt 3900 liter tejért 770 koronát kapott prémiumként.

(Dávid Nándor, Bény)

9 A felsőhutkai EFSZ (kosicei járás) július végéig a húseladási tervet 132 %-ra, a tejeladást 104 %-ra és a tojáseladást 110 %-ra teljesítette. Persze, segítettek a tagok is. Janocsko András például 600 liter tejet adott el háztáji tehenétől, de igyekszik Takács Vince és Mikó Ferenc is.

(MAP)

9 A peredi szövetkezet tagjai a napokban a székesfehérvári és a Kercseligeti termelőszövetkezetbe látogattak. A tanulmányúton értékes tapasztalatokat szereztek. Különösen a nagyhozamú búzák, termesztési módszere keltett nagy érdeklődést.

(Takács Judit, Pered)

9 A Diószegi Nemesítőállomás dolgozói ammóniákkal ízesítik a takarrpányféléket. Az eladásra szánt hízómarhák takarmányába — a náluk jól bevált módszer szerint — 10—100 grammig adagolják az ammóniákot. Az eddig elért eredmények módszerük helyességét bizonyítja, mert a szarvasmarhák napi súlygyarapodása eléri az 1,05 kg-ot. (Nagy Árpád)

9 A dunaradványl szövetkezet 15 hektár szőlőt ültetett. Az öt hektár őszibarackot és 11 hektár korai barackot gondosan ápolják Már a szőlő telepítéséhez is előkészítettek 6 hektár földet. Ezenfelül 1100 000 darab szőlővesszőt befogadó iskolát létesítettek. (Irenka Tibor, Dunaradvány)

emrégiben történt a Mississippi

Egyetemen. Egy orvos bekapcsolt egy áramkört, s a műtőasztalon fekvő beteg elvesztette eszméletét. Amikor az áramkört megszakították a beteg felébredt. Nem volt semmi olyait utóhatás — kábultság, hányinger —, ami megszokott dolog az érzéstelenítés után. A gyomorműtét 30 percig tartott, a beteg semmit sem érzett, s felébredése után semmire sem emlékezett vissza. E beteg elaltatása másodpercenként 700-szor irányt változtató (szakkifejezéssel: 700 Hz frekvenciájú) váltóárammal történt. Ennek bevezetéséhez a halántékára erősített elektródokat használtak.

Ez azonban csak kísérlet volt, s ez a módszer talán „a jövő zenéje;. Manapság ugyanis a sebészeti munka legnagyobb részét még úgy végzik, hogy valamiféle kémiai fájdalommegszűntető szert használnak. Ehhez a vegyi anyagot be kell juttatni a beteg szervezetébe, majd el kell távolítani onnan. Ha sikerülne — erre irányuló kísérletek folynak — az érzéstelenítést elektromos árammal megoldani, elkerülhetők lennének az olyanfajta problémák, mint a gyógyszertűrés, a szervezet reagálásának ideje, a felszívódás, a kiürítés és az utóhatások. Nagyon célszerű lehetne az elektromos érzéstelenítés számos kisebb műtétnél, különösen a fogorvosi és szájsebészeti gyakorlatban. Mindez azonban attól függ, hogy az új érzéstelenítő módszert tökéletesítsék. Eddig csak kevés beteggel, s csupán néhány kórházban tettek erre kísérletet. Még sok kutatásra van szükség, mielőtt az embereket egyszerűen „ki" és „be“ lehet „kapcsolni“. Az emberi szervezetnek ugyanis eddig legkevésbé ismert része az agy és az idegrendszer. Tudjuk, hogy az idegek elektromos jeleket továbbítanak az agy és a test más része között. A tudomány azt is feltárta, hogy jeltovábbítás elektrokémiai módon megy végbe. Nincs tisztázva azonban a jelek gerjesztésének, továbbá az agynak, mint vevőkészü-Elektromos

érzéstelenítés

léknek a mechanizmusa. Ügy látszik, hogy a fájdalomjelek egyidejűleg az agynak két helyéne jutnak: az agykéregbe és az úgynevezett tudatközpontba. E kettősség miatt lehetséges, hogy valaki nincs eszméletén, s mégis reagál a fájdalomra, bár ennek nincs tudatában: másrészt az is lehet, hogy a beteg eszméletén van, de nem érez fájdalmat, csak később, amikor a fájdalomkeltő folyamat .már véget ért. A teljes érzéstelenítéshez tehát két dolgot kell elérni: a fájdalomérzet

hiányát (az analgézzát) és az emlékezetkiesést (az amnéziát). Az érzéstelenítés szakértői «zerint ehhez a tudatközpont kikapcsolása szükséges. A vegyi érzéstelenítéskor a gyógyszer a tudatközpont sejtjeire hat, elektromos érzéstelenítféskor pedig az áram halad keresztül ezeken a sejteken.

Az elektromos, érzéstelenítés kutatóinak többsége »azon a véleményen van, hogy a váltakozó áram befolyásolni tudja az agysejtek működését. Az elektromos hatás sokkal közvetlenebb, mint a vegyi, s az is elérhető, hogy az áram az agynak csak egyes részeit érje.

Különféle áramfajtákkal kísérleteznek. Embereken eddig a 700 Hz frekvenciájú színuszhullám bizonyult a leghatásosabbnak. Az áram 12 és 47 volt közötti feszültségű, az áramerősség 50 és 110 milliamper közé esik.

Nagy sikerrel folynak hasonló kísérletek a Szovjetunióban. A New York-i Rockefeller Intézet a közelmúltban vásárolt egy szovjet gyártmányú elektromos altató és érzéstelenítő készüléket, s példáját más amerikai kutatóintézmények is követni akarják. A szovjet készülékekkel és saját szerkesztésű eszközökkel további nagyszabású kísérleteket vettek tervbe.

A napozás hatása az ember anyagcseréjére

Némely ember nem bírja a hosszantartó napozást, elsősorban az úgynevezett albínók, akik a napsütésre nem tudnak festékképzéssel, bőrpigmentációval reagálni. Közülük is főképpen azok érzékenyek, akiknek a szervezete többé-kevésbé el van árasztva haematoporphyrinnel. Ez az állapot: a porphyria. Az, hogy nem bírják a napozást, nemcsak a felületi „leégésben“ nyilvánulhat meg, hanem abban is, hogy még a hosszantartó napozás után egy-két hónappal szenvednek a porphyriától. Ennek tünetei (altesti fájdalmak, hányinger, hányás, sőt, a fájdalom kezdetén átmenetileg bénuiási tünetek) egyénenként változhatnak, egy tünet azonban közös: a vizeletben az uroporphyrin nevű vegyület található.

Egy amerikai kutató észrevette, hogy fény hatására is képződik a szervezetben több uroporphyrin. Ha pedig ez túllép egy bizonyos határt, a fent említett kellemetlen tünetek mutatkoznak.

A kísérletek alkalmával néhány önként jelentkezőt 4—6 napon

át egy bizonyos rövid hullámhosszú sugárzásnak tettek ki, és megmérték a szervezetükből távozó uroporphyrint. Megállapították, hogy ez jóval több volt, mint a sugárzásnak ki nem tett, megfigyelés alatt levő személyeknél. Káros hatással csak akkor járt, ha mennyisége egy bizonyos szintet meghaladott. Ennek alapján felteszik, hogy a Nap hatására bizonyos sejten belüli és sejten kívüli elváltozások jönnek létre, amelyek azonban hónapokig. sőt évekig éreztethetik hatásukat.

A fagylaltmérgezésről

Á nyár! hónapokban gyakran jelennek meg hírek fagylaltmérgezésről, és egyik-másik esetben több százan is megbetegszenek. Mi ezeknek az eseteknek a magyarázata? Vajon a fagylalt valóban „mérgezővé“ válik? Nem erről van szó, a kifejezés nem pontos. A nyáron gyakori fagylalt- (és más étel-) mérgezés a valóságban fertőzés, és azért oly gyakori, mert a nyári melegben különféle kórokozók különösen gyorsan szaporodhatnak a fagylalt nyersanyagában, de más ételekben is.

A fertőzések egy része ugyanolyan eredetű, mint egyéb nyári hasmenéses betegségek, a vérhas, a tífusz, a paratífusz stb. Ha olyan emberek, akik maguk éppen bélbetegségben szenvednek, étellel érintkeznek, azt könynyen beszennyezhetik. De nemcsak beteg ember lehet fertőzés forrása, hanem az úgynevezett „bacilusgazda“ is. Vagyis az az ember, aki valamely bélbetegségből meggyógyult ugyan, de a kórokozók továbbra is megvannak a szervezetében, és onnan a szabadba jutva tovább terjesztik a bajt.

Bélbetegségben szenvedőnek szigorúan tilos a vendéglátóipar, vagy az üzemi konyhák területén munkát végeznie, de ki kell rekeszteni erről a munkaterületről a bacilusgazdákat is. Éppen ezért a vendéglátóipar és az élelmiszerkereskedelem dolgozóinak egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik. Ettől függetlenül is azonban a legfontosabb követelmény a tisztaság, elsősorban a kézmosás. A bélben tenyésző kórokozók a WC használata után az ember kezére kerülve juthatnak tovább, ezért ilyenkor ételhez nyúlni csak alapos kézmosás után szabad.

Kevesen tudják, hogy az étel-, és elsősorban a tömeges fogylaltmérgezések okai között az utóbbi időben

nemcsak a szokásos bélhurutos tüneteket okozó baktériumok szerepelnek, hanem bizonyos gennykeltők is. Az ember bőrén keletkező kisebb, nagyobb pattanások gennyedések, helyi gyulladások gyakran tartalmaznak különféle kokkuszokat, elsősorban stafilokokkuszt. A szervezet többnyire heJyi gyulladás árán legyőzi, és ártalmatlanná teszi ezeket.

A bőrfelszínen levő kóros folyamatokból azonban a baktériumok a legkisebb érintésre is könnyen szétszóródnak. így előfordult már olyan eset, hogy a frissen készült, és még nem teljesen lehűtött fagylalt nyersanyagába is bejutott sztafilokokkusz, valamelyik cukrászsegéd kezén levő pattanásról. Az édes, langyos fagylaltnyersanyag nagyon is „jóízű“ táptalaj a baktériumok szaporodására. Nem csoda, hogy a sztafilokokkusszal szeny. nyezett fagylalttól több százan betegedtek meg súlyos gyomormérgezésben.

Ha a fagylalt nyersanyaga esetleg még elkészítés előtt szennyeződik, főzés közben a kórokozók többnyire elpusztulnak. Ha azonban a hűtőben levő, illetőleg langyos fagylaltot bűnös könnyelműséggel, tisztátalanul kezelik, fedetlenül hagyják stb. — ahogy ez az említett esetekben történt —, a baktériumok könnyen, viharos gyorsasággal elszaporodnak benne. A tömeges megbetegedéseket, a „fagylaltmérgezést: részben maguk az elszaporodott kórokozók, részben azok anyagcseretermékei, toxinjai — tehát valóban mérgei — okozzák. A tisztaság később is kötelező, bár lehűlés után már kevésbé szaporodnak el a masszában a baktériumok. Azt is érdemes tudni, hogy a tejjel, tejszínnel készült fagylaltok (vanília, csokoládé, kávé stb.) sokkal kényesebbek, mint a tejnélküli, savanykás gyümölcsfagylaltok, mert édes anyagukban sokkal gyorsabban tenyésznek a kórokozó mikrobák.

így is lehet?...

Jó termés ígérkezett, de. . .