Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-01 / 10. szám
Bulgáriában Kazanlik csak egy van, de ennek rúzsét „-emésztésben a viliágon nincsen parja. A rózsa és eterikus növények kutatóintézete már 1906 óta eredményes működést fejt ki. A kísérletek 120 hektárnyi területen folynak, a szövetkezetekben 11 tudományos kutátó dolgozik. 2751. szám alatt új rózsafajtát kísérleteztek ki, amelynek virágzata 40 °/o-kal gazdagabb, mint az eddig ismert kabanlíki rózsáé. Az új fajta rózsa előnye még abban is rejlik, hogy például szirmait nem veszíti el. A rózsaolaj termeléséhez sok szirom szükséges. Példaképpen megemlítjük, hogy 1 kiló desztilált rózsaolaj nyeréséhez 10 létráskocsi rózsát használnak fel. Ezért ilyen drága a rózsaolaj. A Küstendilei Gyümölcstermelési Kutatóintézet semmivel sem marad az előbb említettek mögött. 150 hektárnyi gyümölcs-ligetben és faiskolában dolgoznak, csakhogy a kutatómunka súlypontja a szövetkezeteken és az állami gazdaságokon nyugszik. Több mint 80 kísérleti alma-, 60 körte-, Irta: NOSKÖ JÓZSEF, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója Szerényen, minden feltűnés nélkül, (je annál intenzívebben dolgoznak a mezőgazdasági kutatóintézetek, amelyek a növények minősége javításáról és a termés fokozásáról gondoskodnak. A zöldségfélékkel és rizstermesztéssel foglalkozó plovgyivi kutatóintézet kilenc önálló fiókállomással rendelkezik. Az egyik közülük a Górna Rakovica-i a zöldségtermesztés feladatait oldja meg, a másik, Negovanbah, zöldségen kívül virágkertészeti problémákkal is foglalkozik. A Rhodope hegységben 1800 méteres tengerszint feletti kutatóállomás 20 hektáron terül el. Az intézetek föfeladata a termőképes fajták, illetve hibridek kikísérletezése. További kérdés a koraiak termesztése. Figyelmük ezen kivül a vegetációs idő lerövidítése, a betegségek elleni edzettségre és a kártevő rovarok elleni harcra is kiterjed. Részletekbe nem bocsátkozhatunk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy paradicsomnál, paprikánál és uborkánál sikerült a beérés idejét 11 nappal csökkenteniök. Ez főleg a koraiaknál nagy eredmény, mert ezeket többnyire export céljából termesztik. A legjobb paradicsom fajták közé tartozik például a „Triumf“, „Plovgyivi konzerv“, a paprikánál a „Leánysziv". A borsófajták közül a „Marica 68“ és a „Plovgyiv gyöngye“ érdemel említést. Az utóbbi kiváló tulajdonságokkal rendelkezik és hozzáidomult a föld gépi megmunkálásához. Az új nemesitett fajták 15 %-kal több termést adnak, mint az eredetiek. Fejlődés előtt áll a libatenyésztés Magyarországon Irta: GONDA IRÉN, agromérnök, Budapest A küstendilei Uvegház látképe Vizet kap a szomjas növény 35 szilva-fajtával ismerkedhetünk itt meg. Céljuk az, hogy a termesztőket meggyőzzék és megtanítsák a legkifizetődőbb, legjobb minőségű, legellenállóképesebb alma-, körte- és szilvafajták termesztésére. Munkájuk sikeresen halad és Bóján Vigyenovnak, a kutatóintézet tudományos dolgozójának szavai szerint 15—20 éven belül a termelők csak az ajánlott, nemesített fajtákkal foglalkoznak majd. A kutatómunka nem képzelhető el gyakorlat nélkül. Teodor Bojadzsev, a Szila nevű üzem igazgatója elmagyarázta nekünk, hogyan értek el azokban a szövetkezetekben magasabb kukoricatermést, ahol öntözőgépeket alkalmaztak. Mindenütt, ahol öntözéses rendszert vezettek be, a kukorica terméshozama átlagban 23 mázsáról 65-re emelkedett. De nem ritka 100 mázsás terméshozam sem. A kerületekben több hasonló eset fordult elő. Régi hagyománya van a libatartásnak Magyarországon; hosszú idő óta azonban egyre csökken a libák száma. Jól mutatja ezt két adat: 1935-ben 2 286 000 liba volt az országban, 1963- ben mindössze 669 000. Az 1934—38-as években átlagosan 388, 1962-ben pedig 102 tonna libamájat exportáltunk. A falusi lakosság szívesen tartotta a libát, volt aki őrizze, legelhetett, a májáért jó pénzt kapott, a húsát, zsírját mindenki szerette és szereti, a toll pedig a stafirung legfontosabb része. Talán a liba az egyetlen, amelyben a nagyüzem, még nem tudta pótolni azt a kiesést, amit a háztáji tenyészetek csökkenése okozott. Most már minden remény megvan arra, hogy ennek az időszaknak vége. Több fontos, a libatenyésztés fejlesztését célzó intézkedés született s a nagyüzemek vezetőinek, tagjainak érdeklődése a libatenyésztés iránt azt sejteti, hogy ismét fellendül az állattenyésztésnek ez a fontos ága. Szükség is van erre, mert a libamáj és toll egyik legértékesebb exportcikkünk, s kiváló minősége folytán bármilyen mennyiséget el lehetne adni belőle. Mégpedig jó áron. Egy kiló L osztályú libamájért 12—14,5 dollárt is kapunk. Van piaca a füstölt és darabolt libamellnek, combnak is. A nagyüzemek dolgozói lassan kezdik megtanulni a libatenyésztés, tartás módját. Rájöttek — éppúgy, mint néhány évvel ezelőtt a pecsenyecsirke és tyúktartás esetében —, hogy ez sem ördöngösség, és a nagyüzemben is megoldható. Mostmár, hogy a csirke, tojó és kacsatáphoz hasonlóan gyártjuk a libatápot is, a takarmányozás is egyszerűbbé teszi a tenyésztők munkáját. Az utóbbi években többféle módon oldották meg a gazdaságok a liba tar-Mivel foglalkoznak a KGST-ben a mezőgazdaság területén A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Mezőgazdasági Állandó Bizottsága az elmúlt évben három alkalommal ült össze. A tanácskozásokon megoldásokat kerestek a KGST tanácsülésén hozott határozatok végrehajtására, melyek a mezőgazdasági termelés növelését, szakosítását, a jobb anyagi-műszaki ellátottságot, á termelés jobb megszervezését, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását és a nemzetközi együttműködés további elmélyítését tűzték ki feladatul. Jelenleg a KGST-munka olyan szakaszba jutott, amelyben a szorosabb együttműködés formáinak kidolgozása került előtérbe. A mezőgazdasági termelés elsősorban mint nyersanyagtermelő ágazat kap egyre nagyobb jelentőséget. Ez egyre jobban kidomborodik mind az ipar nyersanyagellátásában betöltött szerepe, mind pedig az életszínvonal növelésével való öszszefüggések alapján is. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága az elmúlt évben néhány kérdésben olyan határozatokat hozott, amelyek hosszú évekre meghatározzák egyes cikkekben a termelés irányát, de biztonságot is adnak a termékek elhelyezésére vonatkozóan. Ilyen értelemben pozitívan értékelhetjük az elmúlt évi munkát is. A következőkben az 1963. évi munka néhány eredményét ismertetjük. Q A vetőmagvak termelési szakosítása területén a Mezőgazdasági Állandó Bizottság 60 növény termesztési szakosításában állapodott meg. Ezek között szerepelnek a búza, kukorica, napraforgó, kender, len, cukorrépa, takarmányrépa, borsó, burgonya, kertészeti magvak, takarmánymagvak, fűmagvak termelési szakosítása. Cl A mezőgazdaság gépesítésének megjavítása érdekében tovább folyta -A címben felvetett kérdésre a Magyar Mezőgazdaság című hetilap ez évi első számában Dr. Nagy László, az Országos Tervhivatal dolgozója kimerítő választ ad. Tekintve, hogy olvasóink kevésbé tájékozottak ebben a kérdésben, az emlitett cikket kivonatosan közöljük. tódtak a nemzetközi gépösszehasonlító vizsgálatok. Tavaly nemzetközi összehasonlításra került többek között 9 borsó-, 12 kukorica-, 12 répa-, 3 burgonyakombájn, 5 traktoros fűkasza, 4 rendfelszedő bálázó. A mezőgazdasági gépgyártás szakosítása végett előzetesen összehasonlításra került a KGST-országok 1970-ig szóló főbb mezőgazdasági gépekben felmerülő szükséglete. Megindult a munka a villamosenergia mezőgazdaságban való felhasználása koordinálásában is. Ugyancsak kidolgozásra kerültek az erdőgazdaságok gépesítésével kapcsolatos főbb igények és az ezen a területen megvalósítható műszaki fejlesztési lehetőségek. Foglalkozott a Mezőgazdasági Állandó Bizottság a traktorok és mezőgazdasági gépek alkatrészekkel való jobb ellátásával is, és olyan határozatot hozott, amely szerint a gyártók biztosítják a gépek élettartamára a szükséges alkatrészékét • összeállításra került a KGST- országok 1970-ig szóló aminősav és vitaminigénye .azzal a céllal, hogy a Vegyipari Állandó Bizottság ennek alapján végezhesse el a termelés szakosítását, és így a mezőgazdaság szükséglete ezekből a fontos cikkekből a jövőben biztosítható legyen. • A növényvédelem terén is folytatódott a növényvédő szerek nemzetközi összehasonlító vizsgálata, amelyek során 1963-ban Magyarországon 12 vizsgálat folyt. E vizsgálatok alapján néhány növényvédőszer nemzetközi elismerést is kapott, ilyenek többek között a magyar gyártmányú Hungazin, a lengyel gyártmányú Hvasztoksz, a szovjet gyártmányú Metilmerkaptofosz, a csehszlovák Foszfotion stb, ® Az állattenyésztők a törzskönyvelés javításával foglalkoztak, az állategészségügy terén pedig néhány fertőző betegség elterjedésének megelőzésére (többek között a száj- és körömfájás, afrikai sertéspestis stb.), valamint néhány oltóanyag termelésének módszerére dolgoztak ki megfelelő eljárásokat. A vízügyi szakemberek javaslatokat dolgoztak ki az öntözés legújabb módszereinek alkalmazására, egyes építési elemek felhasználására a hidromeliorációs munkáknál stb. Elindult a munka az egyes országok fehérjetakarmányokban való jobb ellátásához szükséges termelési lehetőségek vizsgálatában is. • Említésre méltó az a munka is, melyet a tudományos együttműködésben az összes problémák közös megoldásainak kidolgozásában értünk el. Eredményesen folyik a KGST országai megfelelő intézeteiben az egyes országok növényfajtáinak kipróbálása. # Az idei munkák súlypontját az 1970-ig tartó tervek koordinációja jelenti. A tervkoordináció egyben erőpróba is lesz arra, hogy miképpen tudjuk megoldani a mezőgazdasági termelés további szakosítását, és hogyan tudjuk kihasználni azokat a tartalékokat, amelyek elsősorban a nemzetközi együttműködésben rejlenek. Nézzünk egy példát. Jóllehet a gyümölcs- és zöldségtermesztésre országainkban jő adottságok vannak, mégis a KGST-országok lakosainak nagy többsége keveset fogyaszt ezekből a mezőgazdasági termékekből. Az egy főre jutó fogyasztás kívánatos szintjét zöldségből 130—150 kg, gyümölcsből 100—110 kg körül jelölik meg a táplálkozástudománnyal foglalkozó intézetek. • A mezőgazdasági ÁB munkaterve során megvizsgálásra kerülnek a zöldség, gyümölcs és olajos magvak termelési szakosítási kérdései. Az érdekelt országok a gabonatermesztés, az állati termékek termelésének növelésére dolgoznak ki javaslatokat. Nagy jelentőségű anyag készül el a KGST-országok fehérjetakarmányokban fennálló szükségleteik tisztázására és a kielégítés módjainak vizsgálatára. A KGST legfelső fóruma foglalkozik a mezőgazdaság fejlesztési kérdéseivel. Erőteljesebb ütemben indul meg a nemzetközi szabványosítási munka is. A gépesítésben folytatódnak a nemzetközi gépösszehasonlító vizsgálatok, a vetőmagtermesztésben pedig a termelésszakosítási munka. A növényvédelemben újabb vegyszereket próbálnak ki a kártevők elleni védekezésben. Az állategészségügy terén javaslatok készülnek a fontosabb állatbetegségek elleni védekezésre. A tudományos munkák koordinációja keretében a legaktuálisabb technológiai kérdések vizsgálata szerepel a munkatervben. Az erdészek a fatermelés növelésére, és a szaporító anyagok termelésére dolgoznak ki javaslatokat. Az állattenyésztők a legfontosabb zootechnikai intézkedéseket beszélik meg. Fentieken kívül számos tudományos értekezlet és tájékoztatási anyag készül az országok mezőgazdasági szakembereinek tájékoztatására. tását. A Kiskúnfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta megvásárolja a naposlibát s nagyobb csoportokban szétosztja tagjai között. A szövetkezet takarmányt ad a libaneveléshez, s amikor a tag soványan, vagy hízottan visszaadja az állatot, a tiszta hasznot megfelezi vele a gazdaság. A termelőszövetkezet úgy számítja, hogy még ilymödon is kb. 50 forint tiszta hasznot hoz minden egyes hízott liba. Idén kétezret neveltetett fel így csupán az az egy gazdaság. Meg kell mondani azt is, hogy a liba tartására elsősorban a tanyán lakó szövetkezeti tagok vállalkoznak, s hogy legyen hol legeltetniük, az ilyen tagok tanyakörnyéki legelőit a libáknak hagyja meg a szövetkezet, A Szentesi Árpád Termelőszövetkezetben munkaegységért dolgozó gondozók neveltek fel 2300 libát. Háromszor tépték meg őket, a tollért is jó pénzt kapott a gazdaság. S mert a tömést közösen nem sikerült megoldani, a tagok a háztájiban végezték el ezt a munkát. A gazdaság alomszalmát és kukoricát adott — libánként 20 kilót — a tömést vállalóknak, s minden hizlalt kilő után húsz forintot. így hasznot hozott a libatömés a tagoknak, a tsz-nek egyaránt. A töméssel ugyanis a sovány liba múlt év őszi 18 forintos ára 23 forintra nőtt. (Most már 25 forint egy kiló hízott liba.) Olyan gazdaság is van, amely a sok őszi munka miatt nem tudja megoldani a libák tömését, soványan adja el olyan tömőközösségeknek, amelyek kizárólag ezzel foglalkoznak. Sokat várunk a Rajnamenti libáktól, amelyeket néhány éve hoztak csak be hazánkba. Ezek a libák lényegesen többet tojnak, mint a mieink, kedvező körülmények között 40—50-et is, szemben a magyar libák 10—15-ös tojáshozamával. Ezeket tiszta vérben tenyésztve és keresztezve biztosítani lehet azt, hogy a jelenlegi tenyészállomány szaporulata is több legyen. A Rajnamenti libák gunárai közül egyébként többezret adtak ki egyéni tenyésztők állományjavítására. A termelőszövetkezetek egyre, másra építik azokat az épületeket, ahol libát fognak nevelni. Az már biztos, hogy a kislibák kelése után egyi ideig fűtésre is szükség van — a megfelelő takarmányozás, gondozás mellett — később a fűtetlen helyiség is megfelelő. A szakemberek még vitatkoznak azon, mekkora a libaállomány optimális nagysága, amelyet a gazdaságokban eredményesen és kifizetődőén lehet nevelni. Az ilyen kérdéseket azonban hamarosan megválaszolja a gyakorlat, hiszen nemegy gazdaság máris többéves tapasztalattal rendelkezik a libatenyésztés terén. A liba nagyon jól beválik a magyar mezőgazdasági takarmányszerkezetébe. Amíg a pecsenyecsirkét, kacsát, tojótyúkokat részben külföldön vásárolt alapanyagú, fehérjedús tápokkal etetjük, tartásuk egész ideje alatt, a liba maga legeli takarmányának egy részét, a töméshez pedig kukorica kell, amiből viszonylag a legtöbbel rendelkezünk. S amíg a világpiacon a pecsenyecsirke és kacsa ára állandóan csökken, addig a liba és termékei stabil, jó áron adhatók el — korlátlan mennyiségben. Minden okunk megvan tehát arra, hogy a liba tenyésztésével az eddiginél sokkal nagyobb mértékben és szívesebben foglalkozzunk mint eddig. Hogy a munka sikeres lesz, arra most már komoly reményeink lehetnek. 1994. február h, aü 'O) X. 2 3 .fi co «o N «S j? | 2 TZ (M ~ E ra 2 S .fi 'SS 0-3 I« © 9) a 5
