Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-29 / 9. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. január 29. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam 9. szám Harcoljunk a tervfeladatok tAÜACÍtÁcÁárt * CSKP:f®'n?k * népgazdaság fejlesztését IrMSPVIiP\Plri I es az életszínvonal biztosítását szolgáló i határozatából Nagyszerűen bevált a pályatestek és váltók hó- és jégmentesítése sugár* hajtású repülőmotorok forró gázainak alkalmazásával A szocialista munkabrigádok országos konferenciáján ők is ott lesznek A járási szakszervezeti tanács és a járási CSISZ bizottság által rendezett szocialista munkabrigádok konferenciáján több mint 260 küldött vett részt, köztük mezőgazdaságunk dolgozói is. Az országos konferenciára, melyet február második felében Prágában tartanak, 27 küldöttet választottak. # Kovács Ibolya, szocialista munkabrigád-vezető, a migléci EFSZ baromfitelepén dolgozik. Munkatársaival Szedlák és Szitás elvtársnővel tavaly figyelemreméltó eredményeket értek el. A tervezett 180 ezer tojás eladását már június 5-én teljesítették és közellátásunknak összesen 226 000 tojást adtak. A brigád felajánlást tett, hogy az idén tojótyúkonként átlag öt darabbal emelik a tojáshozamot, amely terven felül 10 000 tojást jelent. • Mezőgazdaságunk második küldötte Cierny László elvtárs, a Tornai Állami Gazdaság zsarnói részlegének vezetője. Cierny elvtárs szocialista munkabrigádja felajánlotta, hogy ez év december 15-re teljesíti a tervet és ezen felül még 165 000 korona értéket termel ki. Andreás Sándor (Kosice) A fiatalok is hozzájárulnak ... Az ifjú fejőnők és állatgondozók értekezlete előtt A CSISZ KB titkárságán sajtóértekezletet tartottak, amelyen Juraj Varholík, a CSISZ KB titkára és Vlastimil Hercík mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium állattenyésztési osztályának vezetője nyilatkoztak az állattenyésztésben dolgozó fiatalok nemsokára megtartandó országos aktívájáról. Az aktíva Olomoucban lesz, február 6—7-én, és körülbelül 500 fiatal vesz részt rajta, köztük állatgondozók, fejőnők, zootechnikusok, s a mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói. Megtárgyalják, hogyan növeljék az ifjúság részvételét a tejtermelésben, miként javítsák meg a fiatal fejőnők és állatgondozók szakképzettségét, s milyen módon szervezzék meg a munkát az istállókban, hogy az a fiatalság részére vonzóbb legyen. A CSISZ járási bizottságai a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal végzett szoros együttműködésben mozgalmat indítanak, hogy a fiatalok a növénytermelésből az állattenyésztésbe menjenek dolgozni, főleg az új istállókba, amelyekben ifjúsági műszakokat kell szervezni. Az olomouci aktíván lezárul az állattenyésztésben dolgozó ifjúság tavaly meghirdetett országos versenye, amelyet a CSISZ KB s a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium ‘szervezett. Harminc legjobb fiatal — a verseny győztesei — jutalmul külföldi kirándulásra megy. Ami az idei versenyt illeti, abban a Hejcman házaspár Trousil elvtársékhoz és a hlusovicéi istálló kollektívájához intézett felhívása a hangadó. Várható, hogy éppen Olomoucban további fejőnők és az országból több fiatal állatgondozó is csatlakozik a felhíváshoz. (A) Felháborodás Washingtonban Franciaország elismerte a Kínai Népköztársaságot A francia kormány hétfőn hivatalosan elismerte a Kínai Népköztársaságot. Párizsban és Pekingben a következő közleményt, adták ki: „A Francia Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormánya közösen megegyeztek a diplomáciai kapcsolatok felvételében.“ A France Presse hírügynökség a közleménnyel kapcsolatos kommentárjában többek között hangsúlyozza, hogy „a két kormány közti diplomáciai kapcsolatok felvételét nem kíséri semmiféle előzetes megállapodás“, vagyis a Kínai Népköztársaság kormánya nem tartja szükségesnek, hogy a francia kormány megszakítsa kapcsolatait a csangkajsekista klikkel Tajvanon. A hírügynökség szerint a tajvani nagykövet sorsa „a csangkajsekisták döntésétől függ". A két kormány közti megegyezés értelmében három hónapon belül kinevezik a pekingi francia és a párizsi kínai nagykövetet. Az amerikai külügyminisztérium „szerencsétlen lépésnek“ nevezte Franciaország lépését, amellyel hivatalosan elismerte a népi Kínát, és megerősítette, hogy az USA továbbra is támogatja a csangkajsekista rendszert, A szocialista mezogozdosógi A párt XII. kongresszusa kitűzte fejlődésünk további irányvonalát, amelynek valóra váltása biztosítja népgazdaságunk egyenletes és gyors fejlődését. A kongresszus határozatai értelmében az 1963. évi tervben a népgazdaság fejlődését úgy kellett irányítani, hogy belső erőforrásaink lehető legnagyobb mozgósításával fokozatosan megteremtse az aránytalanságok kiegyenlítésének, a rendelkezésünkre álló erőforrások és a szükséglet közötti feszültség enyhítésénak, a népgazdaság hatékonysága fokozásának feltételeit, még annak is, hogy bizonyos mértékben lassul a társadalmi termelés fejlődésének üteme. E tervszerű fejlődésre a múlt év elején kedvezőtlenül hatott a rendkívül kemény tél. A dolgozók nagyfokú áldozatkészsége ellenére a tervteljesítésben jelentős lemaradások következtek be. A mezőgazdaságban — annak ellenére, hogy a múlt év első negyedében jelentősen csökkent a gazdasági állatok állománya és hasznossága, enyhítették a téli időszak következményeit és elejét vették az állattenyésztési termelés további hanyatlásának; a terv kivételével sikerült megteremteni az állati termékek egyenletes felvásárlásának feltételeit. A kapásnövények betakarítását és az őszi munkákat gyorsabban végezték el, mint az előző években. vállalatok között a fennmaradó normán felüli nyersanyag-, áru- és anyagkészletek rugalmas újbóli elosztását; — a vállalati tervekben arányosan osszák el a feladatokat az egyes negyedévek között úgy, hogy az év folyamán folyamatosan teljesíthessék őket és megszüntessék a hónapok, negyedévek és évek végén fellépő aránytalanságokat; — összpontosítsák figyelmüket az 1964. évi terv feladatainak következetes teljesítésére és túlteljesítésére, mivel ez a népgazdaság további fejlődésének alapvető feltétele; használjanak ki minden belső erőforrást és tartalékot az árualapok és a kivitel számára szükséges gyártmányok terven felüli előállítására; az irányító szervek és vállalatok gyakorlatában érvényesítsék azt a követelményt, hogy a termelési feladatokat az előirányzott áruválasztékkal teljes összhangban, kiváló minőségben és fejlett műszaki színvolano teljesítsék; — lényegesen fokozzák a nyersanyagok és más anyagok, s az energia hatékony kihasználását, a fogyasztási normák célszerű megállapítása és állandó ellenőrzése alapján; — a termelést továbbra is összpontosítsák műszakilag fejlett üzemekben, helyezzék üzemen kívül az elavult, nem gazdaságos létesítményeket; a . felszabadult dolgozókkal erősítsék a népgazdaság számára döntő fontosságú termelési és iparágakat; — 1964 szervezzék meg a vezetés és igazgatás apparátusának racionalizálását, csökkentsék méreteit. Az 1964. évi tervfeladatról A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi állami terve megteremti annak fontos feltételeit, hogy fokozatosan leküzdjük az eddigi, nem egészen kielégítő fejlődést és növeljük a társadalmi termelést. Az erőforrások és a szükséglet közti feszültség enyhítése érdekében a terv elsősorban a nyersanyag- és energetikai bázis kibővítésére irányul, hogy jobban biztosítsuk a feldolgozó iparágak folyamatos termelését. A terv több anyagi eszközt, nagyobb összegeket fordít a mezőgazdasági termelés fejlesztésére; itt komoly termelési feladatokat kell megoldani. Kedvezőbb feltételeket biztosít a terv a közlekedésügy munkája, teljesítményeinek fokozása számára is. Az 1964. évi tervet egészben véve az jellemzi, hogy a társadalmi termelés 3,6 °/o-kal nő az 1963. évhez képest. Az ipar nyerstermelése öszszesen 3,6 %-kal, a mezőgazdaságé 6,5 %-kal, az építőmunkák mérete 11 %-kal, a szállításoké 5,7 °/o-kal emelkedik. A terv biztosítja Szlovákia gyorsabb fejlődését. Szlovákia ipari termelése 7,2 %-kal, beruházásai 20,8 %kai emelkednek. A foglalkoztatott munkaerők megnövekedett számából 39 % esik Szlovákiára. Szlovákiában a munkatermelékenység az iparban 4,3 %kal, az építőiparban 4,8 %-kal nő. * * * Az 1964. évi terv jellegéből következik, hogy a Xil. pártkongresszus határozatainak szellemében megtettük az első lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan minőségi változásokat érjünk el gazdasági fejlődésünkben. A párt Központi Bizottsága abból az elvből kiindulva, hogy az állami terv a vezetés legfontosabb eszköze, hangsúlyozza: a terv előkészítésének, kidolgozásának és megvalósításának alapgondolatává és elválaszthatatlan részévé kell tenni azt a harcot, amelynek célja minden tartalék kihasználása, a társadalmi munkatermelékenység növelése feltételeinek céltudatos megteremtése. Ezért minden vezető gazdasági szerv kötelességévé teszi: — az 1964. évi terv fenbontása, valamint a termelő gazdasági egységekben és üzemekben való megvitatása során biztosítsák a kitűzött feladatok haladó jellegét, főleg a minőségi mutatószámok — munkatermelékenység növelése, anyagfogyasztás csökkentése, álló alapok jobb kihasználása, gazdaságosság növelése, a termelés minőségének és műszaki színvonalának emelése, a társadalom szükségleteinek tökéletesebb kielégítése — területén azáltal, hogy következetesebben összpontosítják e feladatokat a kívánatos termelésre; a munkatermelékenység növelésének fontos forrását lássák — a műszaki intézkedések mellett — a munkaidő teljes kihasználásában, a munkaszervezés megjavításában és a munkafegyelem megszilárdításában; — szigorú ellenőrzéssel és a kellő következtetések levonásával tegyék lehetetlenné azt a gyakorlatot, amely a termelési terveket a nepgazaasag szükségleteire való tekintet nélkül tölti meg tartalommal, és az egész társadalom érdekeit alárendeli a szűk látókörű vállalati érdekeknek, mivel az efféje gyakorlat súlyosan vét a társadalom érdekei ellen; — biztosítsák, hogy a vállalati tervekben feladatul tűzzék ki az 1964. év január 1-ével megállapított túlméretezett készletek felhasználását és eladását; a tervezésben, szerkesztésben és technológiában foganatosított konkrét intézkedésekkel biztosítsák a túlméretezett termelési készletek maximális kihasználását, az eladási és felvásárlási szervezetek révén szervezzék meg közvetlenül a Mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért A mezőgazdasági termeles fejlesztésének 1964. évi terve feladatul tűzi ki, hogy 1963-hoz képest jelentősen fokozzuk a termelést, mégpedig húsban 4,8, tejben 10,2, gabonában 11, cukorrépában 7,4, takarmánynövényekben 8,8 és hüvelyes takarmánynövényekben 55,7 %-ban. Ezek a komoly feladatok összesen 6,5 %-ka! növelik egész mezőgazdasági termelésünket. Az előirányzott feladatok teljesítéséhez múlhatatlanul szükséges a céltudatos szervező munka és politikai támogatás: a kitűzött feladatok teljesítéséhez 1964-ben kedvezőbb feltételeket biztosít az a körülmény, hogy az 1963. évi 85,9 kg-mal szemben 1964-ben egy ha mezőgazdasági területre 104,5 kg műtrágya jut. Az 1963. évi 116 000 tonnával szemben 1964-ben 195,5 ezer tonna olajpogácsát és takarmánylisztet hozunk be, s a mezőgazdaság 15 %-kal több gépet kap. 1964-ben a népgazdasági termelés komoly feladatai megkövetelik, hogy meggyorsítsuk a belterjesítés folyamatát, minden termelőeszköz gazdaságos kihasználását, a haladó technológia és technika bevezetését. A növénytermesztésben ez azt jelenti, hogy figyelmünket a földalap kibővítésére és teljes kihasználására, a szerves trágya és műtrágya gazdaságos felhasználására, a termés betakarításánál bekövetkező veszteségek lényeges csökkentésére, a gyom és kártevők elleni hatékonyabb harcra kell összpontosítanunk. Annak érdekében, hogy a következő években is teljesíthessük feladatainkat, fejleszteni kell a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapját, javítani kell a mezőgazdasági dolgozók korösszetételét, fokozni érdekeltségüket a termelés fejlesztésében. Enpek érdekében a következő konkrét intézkedések foganatosítandók: — ismét termelésbe kell venni parlagon heverő földeket, az elhanyagolt szántóföldeket, a kevésbé termékeny rétek és legelők rovására mintegy 30—35 ezer hektárral kell bővíteni a szántó területét; — 1964-ben a gabonaneműek vetésterületét 1963-hoz képest kereken 100 ezer hektárral növeljük a kevéssé kifizetődő termények rovására; — szervezetten használjuk ki a nagyobb műtrágya adagokat, főleg a belterjes termények érdekében, valamint a kiválasztott takarmánytermő táblákon és réteken; — fokozzuk a gyomirtó szerek felhasználását, a jelenlegi helyzethez képest használjunk fel kétszerte többet a vegyszerekből; — lényegesen csökkentsük a gabonaneműek betakarításánál beálló veszteségeket, elsősorban azáltal, hogy alkalmas módon érdekeltté tesszük a gépkezelőket (traktorosokat, kombájnosokat), az aratás eredményeiben; — 1964-ben állítsunk elő legalább négy millió tonna fehérje tartalmú salótakarmányt, s ily módon lényegesen csökkentsük azokat a veszteségeket, amelyek a réti takarmányok, herefélék, tavaszi és őszi takarmánykeverékek betakarítása és tárolása során következnek be; e célból támogassuk anyagi és pénzügyi eszközökkel silóvermek építését, s biztosítsunk elegendő silókészítményt, főleg ásványi sókat; — a meglevő és újonnan beszerzett gépek jobb kihasználása érdekében fokozzuk a gépállomások szerepét a mezőgazdasági termelésben, elsősorban azáltal, hogy kibővítjük termelőmunkájukat a gazdaságilag gyenge egységes földművesszövetkezetek részére; ennek érdekében fokozzuk a gép- és traktorállomások dolgozóinak számát, hogy egyfelől nagyobb mértékben vehessenek részt a mezőgazdasági termelőmunkában, másrészt biztosíthassák az egységes földmüvesszövetkezetek legfontosabb gépeinek üzemeltetését; — anyagilag és pénzügyileg támogasssuk a szarvasmarha-tenyésztést és a tejtermelést, elsősorban azzal, hogy állami támogatást folyósítunk borjak nevelésére és az állatállomány minőségének megjavítására, premizáljuk a tejeladást és a tejbeadástől tesszük függővé a szemestakarmányok viszonteladását; — gondosan kidolgozott receptek alapján javítsuk meg a takarmánykeverékek előállításának minőségét, (Folytatása a 2, oldalon)
