Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-04 / 1. szám
Olvasóink figyelmébe Új pályázat indul i A CSKP Központi Bizottságának 4 legutóbbi határozata többek között 4 a következőket hangsúlyozza: „A 4 jövőben szükséges tovább elmélyí- 4 teni az üzemek, a szövetkezetek, 4 és más munkahelyek dolgozó kol- 4 lektíváinak demokratikus jogait és 4 kötelességeit a termeléssel, az 4 anyagi érdekeltséggel, a munka- 4 környezettel stb. összefüggő kérf dések megvitatásában.“ f Lapunk szerkesztősége tudato( sította, hogy ezeknek a követel\ menyeknek tiszteletben tartása és J gyakorlati alkalmazása döntő mó- J dón befolyásolhatja mezőgazdasá- J gunk fejlődését. S mivel a ta- J pasztalataink is meggyőzően iga\ zolják, hogy nagyon sok egységes i földművesszövetkezet fejlődését, i főleg a szövetkezeti demokrácia a alapelveinek megsértéséből eredő i nézeteltérések és a problémák 4 megoldása iránti közönbösség ké- 4 pezi, elhatároztuk, hogy lapunkat i még következetesebben a szövet- i kezeti demokrácia megszilárdulá- 4 sáért folyó harc szolgálatába állít- 4 juk. 4 Ebből a célból pályázatot hirde> tünk egyrészt olyan cikkek bejt küldésére, amelyek a szövetkezeti 4 demokrácia érvényesülését konk> rét tényekkel bizonyítják, egy-egy 4 jól működő EFSZ példája alapján, l1 másrészt olyan cikkekre, amelyek f feltárják egy-egy szövetkezet 4 helyzetét és rámutatnak azokra (* a jelenségekre, amelyek a szövety kezeti demokrácia helytelen értely mezéséböl erednek és javaslatot f tesznek — a helyzet alapos Ismef rete, valamint a helyi gazdasági és y társadalmi előfeltételek alapján — y a szövetkezeti demokrácia alapi1 elveinek helyes alkalmazására. y Pályázatunk a „Hogyan éry vényesiil nálunk a szövetke- Ji zeti demokrácia“ címet viseli. Iil A pályázatra beküldött cikk li megírásakor helyénvaló, Illetve ||i szükségszerű lesz, hogy a cikkíró '|i a szövetkezet helyzetének elemzé|l sekor a szövetkezetek mlnta'(• alapszabályzatában és a szövetkey zet házirendjében a tagság részére 'i1 meghatározott jogokból és kötel1 le »ség ékből induljon ki. í1 A pályázatunknak tehát nem az a célja, hogy a szövetkezetek véli zetőit pellengérre állítsa, a hogy az olyan esetekéit is a vezetőség legyen hibáztatva, amelyekről nem tehet, s melyek ellen következetesen harcol. De az Igenis célja, hogy bírálja az olyan vezetést, amely elnyomja a tagok kezdeményezőképességét és önkényes intézkedéseivel lassítja a szövetkezeti egység szilárdulását. Pályázatunk azonban csak akkor lesz igazán értékes, ha nem csupán a vezetésben mutatkozó fogyatékosságokkal foglalkozik, hanem a tagságnak a szövetkezethez, a közös vagyonhoz való viszonyát is elemzés alá veszi és ha bírálja azokat a szövetkezeti tagokat, akik bomlasztják a szövetkezeti közös.ség egységét, vagy közönbös magatartásukkal lehetetlenné teszik — a vezetőség jóakaratú Igyekezete ellenére is —' a szövetkezeti demokrácia alapelveinek gyakorlati érvényesülését. Véleményünk szerint ez a pályázat, amely a szövetkezetek tagságának széleskörű és hasznos vitájára nyújt lehetőséget, helyes irányba terelheti az évzáró közgyűlések előkészítését és lefolyását is. Induljon ezért felelősségteljes építőjellegű eszmecsere, amely a szövetkezett demokrácia elmélyülésén keresztül meggyorsítja mezőgazdasági termelésünk fejlődését. A pályázatra beérkezett cikkeket sorrendben közöljük és 1964. májusában értékeljük. A szövetkezeti demokráciával foglalkozó és április 30-a után beérkező írásokat pályázaton kívül közöljük. A legjobb, illetve a leghasznosabb pályaművek írói jutalomban részesülnek. 1. díj: Exa fényképezőgép, 2. díj: Zorkij-VI. fényképezőgép. 3. díj: Admira-8 filmezögép, 4. díj: Zorkij-F fényképezőgép, 5—6, díj: Karóra, 7. díj: Lublteí fényképezőgép, 8—10. díj: Értékes jutalomtárgyak, 11—15. dij: Festmény reprodukció, 16—17. díj: Könyvjutalom. A jő szándékú vitacikkeket, illetve pályaműveket várja a szerkesztőség, Növekvő érdeklődés a Szabad Földműves iránt A szímői EFSZ-ből írják Tisztelt Szerkesztőség! Levelüket, melyben arról értesítenek, hogy a Szabad Földműves terjedelme a jövő évben bővül, megkaptuk. Szövetkezetünkbe jelenleg 80 darab Szabad Földműves jár. De mivel reméljük, hogy lapjuk a jövőben még többet foglal’ kozhat majd a mezőgazdasági dolgozók életével és problémáival, s így hatékonyabban segíti mezőgazdaságunk fejlődését, elhatároztuk, hogy a jövő évre a Szabad Földművest minden szövetkezeti családnak magrendeljük, vagyis lapjukat 206 példányban járatjuk. Határozatunk gyakorlati megvalósulását azonban akadályozza, hogy a helyi postahivatal, illetve a postai kézbesítő megtagadta a tömegesen rendelt Szabad Földművesnek a tagokhoz valő kézbesítését. Arra hivatkozik, hogy ez a többletmunkája nincs megfizetve. Tudomásunk szerint hazánkban a jutalmazás a munka mennyisége és minősége szerint történik. Ezt az elvet a postának is be kellene tartani és teljesítenie kellene feladatát. Várjuk válaszukat, melyben feltétlenül Írják meg, hogy a postai kézbesítőnek kötelessége-e széthordani a tömegesen rendelt újságokat, vagy sem? A szímői EFSZ vezetősége A szerkesztőség válasza A szímői eset nem az egyedüli olyan jelenség, hogy a postai kézbesítő megtagadja a tömegesen rendelt újságok kézbesítését. Ezért már több alkalommal fordultunk panasszal a Postai Hirlapszoigála^ kerületi igazgatóságához. Minden esetben azt a választ kaptuk, hogy a szövetkezetek által tömegesen rendelt újságokat a postai kézbesítőnek kötelessége eljuttatni azoknak a címére, akik a szövetkezet által készített és a postára beadott névsorban szerepelnek. Tehát ezek szerint a szövetkezetek joggal megkövetelhetik a postai kézbesítőktől, hogy « Szabad Földművest hordják szét a tagoknak. Vannak azonban olyan esetek Is, főleg a nagyobb községekben, hogy a postai kézbesítő nehezen tud az említett követelményeknek eleget tenni. Ezért az olyan esetekben, ahol a szövetkezet vezetői is arra a következtetésre jutnak, hogy a postai kézbesítő a legjobb akarata mellett sem képes az említett feladatát teljesíteni, javasoljuk: hogy a szövetkezet nyerjen meg egy idősebb embert, tehát nyugdíjast, aki anyagi Juttatások ellenében széthordaná a tagoknak mindazokat az újságokat, amelyek a szövetkezethez tömegesen járnak. A Postai Hírlapszolgilat kerületi igazgatóságitól megtudtuk, hogy azok az emberek, akik vállalják a tömeges rendelés alapján érkező újságok kézbesítését, az előfizetési díj 10 %-ára tarthatnak Igényt. Ehhez azonban szükséges, hogy a kézbesítést vállaló egyén, a szövetkezet közvetítésével szerződést kössön a helyi postahivatallal, melyben kötelezi magát, hogy a szövetkezet részére érkezett újságokat rendszeresen kézbesíti a tagoknak, a posta pedig kötelezettséget vállal, hogy az előfizetési díj 10 %-át az üjságkézbesítőnek kifizeti. A szímői esetben csak a 206 Szabad Földműves kézbesítéséért évente 856 koronát, havonta pedig 71 koronát kereshetne a nyugdíja mellé az olyan Idősebb dolgozó, aki a kézbesítést vállalja. Véleményünk szerint sokan vállalnék ezt a munkát, márcsak azért is, mert nem unalmas, hanem hasznos időtöltés. Szerkesztőségünk csak javasolni tudja mindazoknak a szövetkezeteknek, ahol az újságok kézbesítésével baj van, hogy kísérletezzenek az említett módszerrel, vagyis ne válasszák a munkának a könnyebb, de egyben káros formáját, mint azt tették a nagybalogl EFSZ vezetői, akik lerendeltek 130 darab Szabad Földművest csak azért, mert a postai kézbesítő megtagadta a széthordásét. Szerkesztőség Eredmények beszélnek Nagyra kell becsülnünk azok munkáját, akik azon fáradoznak,hogy naponta minél több tej és tejtermék kerüljön asztalunkra, hogy a tejszopó apróságok orcája kicsattanjon az egészségtől és betegeink új erőre kapjanak a létfontosságú „csemegeitaltól“. A mihályfai EFSZ-ben sem kezelték félvállról a tejkérdést. A vezetőség, az üzemi pártszervezet és a HNB szerveivel karöltve mindent elkövetett a tejhozam és a tejeladás növelésére. Tudatosították, hogy a dolgozók részvétele nélkül nem remélhetnek kielégítő eredményeket a munkaszervezéstől. Ezért az etetőkkel és a fejőkkel tárgyalták meg Mihályfán a tejtermelés emelésének kérdését, A szövetkezet tehénállományát eddig még nem sikerült TBC- mentessé tenni, minden évben elvégre nem cserélhetik ki az egész csordát. Ez idő szerint még egy istálló állománya, vagyis 98 tehén szenved tuberkulózisban, amelyeket Pongrácz Ilona, Gyurkovics Mária, Nagy Mária, Gyurkovics Sándor, Mátéffy József és Nagy Lajos gondoz. Berényi Károly szövetkezeti ökonómus kijelentette, hogy a TBC-s teheneket csak jövőre különítik el. Helyettük már most 163 üszőt nevelnek, amelyeknek túlnyomó része a jövő évben borjazik. — De térjünk át a termelés kérdésére, — veti közbe Berényi elvtárs. — Az első negyedévben 64 398 liter tejet kellett volna termelnie az említett kollektívának és csak 58 728 litert ért el. Bizonyos, hogy a lemaradáshoz a kegyetlen hideg és a takarmányhiány is hozzájárult. Az őszi keverékekből álló zöldtakarmány etetésével azonban szemmel láthatóan emelkedett a fejéshozam. Azt is hozzá kell fűzni, hogy tavaszutón sok tehén leborjazott. A második negyedévben 58 060 liter helyett már 71746 liter tejet adott el a szövetkezet, a har-Borjúnevelők A padányl szövetkezet borjúistállójában három ember tevékenykedik. T a m á s s y Imre, Szabó Zsigmond és B e r e c z Miklós 125 borjút gondoznak, amelyeket kor szerint három részre osztottak. Takarmányadagjukat is eszerint szabták meg. Elválasztás után egy hónapig a borjak naponta háromszor kapnak 35—40 fokra melegített szeparált tejet. Gondozójuk Tamássy Imre már öt éve borjúnevelő és igen lelkiismeretesen végzi munkáját. A következő részlegen a mindig mosolygó Zsiga bácsi dolgozik. Borjainak napi súlygyarapodása átlagosan 70 — 75 dkg. Berecz Miklós bácsi részlegén három hónapos és idősebb borjak vannak. Ezeknek négy liter moslék az egyszeri adagjuk, mely 20 dkg búza- és 20 dkg árpadarát tartalmaz. Ezt naponta háromszor kapják és utána fél-fél kg herét. Miklós bácsi részlegén a súlygyarapodás eléri a 70-80 dkgot is átlagosan. E szép eredményt a három ember becsületes munkával az állatok lelkiismeretes ápolásával érte el. Elhatározták, hogy eredményeiket a következő évben tovább emelik, Dobrovodszky Erzsébet, Padány sért stb.) 24 000 korona prémiumot osztottak szét. Ezt a fejlődést Bogyó Géza elnök és az agronőmus szavaival élve a munkaerkölcs javulása, a közösséghez való jobb viszony és a két komplexbrigád eredményes működése idézte elő. örvendetes eseménynek számított a közösség életében, hogy október 11-én az építővállalat átadta a négy család részére épült 3— 3 szobás modern lakást. Tulajdonosaik szép, új otthonban kezdhetik el az újévet Hofer Lajos Esztendő végi tudósítás A tardoskeddi EFSZ a háromnegyedévi húseladás tervét 478 000 koronával teljesítette túl, a tej- és tojáseladásnál mutatkozó 28 ezer korona lemaradásukat is sikerült behozniuk. A növénytermesztés bevételi tervét, azaz a 4 165 000 koronát teljesítették. A lemaradás csupán a kertészetben van, ahol az 1138 000 korona helyett csak 896 000 korona a bevételük. Az agronómus szerint a hiány oka, hogy a tél folyamán 5 hektár fokhagymájuk kifagyott. Ezenkívül a felvásárló üzem sokszor a tervezettnél alacsonyabb áron vette át terményeiket, sót előfordult, hogy át sem vette. Ebben az évben vezették be a rendszeres prémiumot. Míg a múlt évben egy korona prémiumot sem fizettek, az idén csak az őszi munkáért (silózásért, répahordásért, szántámadik negyedben pedig 52 839 helyett 77 316 litert. A tejtermelés feladatának teljesítését októberben ugyancsak magasan túlszárnyalta, mert a tervezett 16 780 helyett 28 768 liter került eladásra. Ha viszont az évi tejeladási tervet akarjuk értékelni, megállapíthatjuk, hogy a 212 946 litenyi tervet már október végén túlteljesítették a mihályfaiak, amikor számlájukon 236 557 liter tej szerepelt eladás címén. Ezek olyan tényleges eredmények, melyeket csak olyan dolgozók érhetnek el, akiknek szeme előtt nemcsak a kereset lebeg, hanem munkájuk célját és jelentőségét tudatosítják egész társadalmunk érdekében. Október végéig az említett kollektíva 8,56 liter fejéshozamot mutatott ki átlagosan, naponta minden istállózott tehéntől. Reméljük, hogy ezt az átlagot az év végéig megtartja és jövőre még az eddigieknél is szebb eredményeket ér el a mihályfai szövetkezet. V. Balazlc (Rovinka) Silóztuk a prizmázásra nem alkalmas burgonyát A múlt évi nyár eléggé csapadékos volt és ez nagyban hozzájárult a kapásnövények és takarmányfélék nagyobb hektárhozamának eléréséhez. A burgonyatermő területeken azonban elterjedt néhány betegség, melynek jelenléte a gumók tárolásánál, prizmázásánál vált felismerhetővé és veszélyessé. A betegség főleg azoknál a gumóknál fordult elő, melyek több csapadékot kaptak a kelleténél és ahol a burgonyát túltrágyázták nitrogénnel vagy istállótrégyával. A nádszegi szövetkezetben nagy gondot okozott a burgonya gyűrűs betegsége. A gumó keresztmetszetén az edénnyaléb gyűrű V4—1 om-ra ■ héj alatt megbámult. Az ilyen gumóból gyenge, Áttetsző hajtások fejlődnek he kiültetjük, melyek 6—8 hét múlva gyorsan hervadnak és elszáradnak. Ezért Ultetőanyagnak nem alkalmas. Ha sok a beteg növény, az egész táblát ki kell zárnunk a vetőgumó termesztésből. Kisebb mértékben a burgonya fekete szártőrothadösa is előfordult. A beteg hajtás a talajból könnyen kihúzható és a tövénél fekete, rothadt. Az ilyen tövek la elérhetik rendes nagyságukat, gumót kötnek, de a nyár folyamán elszáradnak. A fertőzést gumóik tovább terjeszthetik, melyek ha gyengén fertőzöttek, a vetőanyagba juthatnak és ezáltal terjed a betegség, vagy pedig a raktárban okoznak nedves rothadást. A rothadás által a gumók pépessé válnak és a vajsavas baktériumok bomlasztó munkája miatt kellemetlen bűzt árasztanak. A betegség ellen egészséges gumók ültetésével védekezhetünk. Nagyon fontos a helyes vetésforgó betartása is. A nidszegi szövetkezetben a beteg burgonyagumók problémáját úgy oldották meg, hogy 19 hektárról a fertőzött termést sllózták. A siló 20 Vo-át kukoricadara, 10 O/b-át zöldlueerna és 70 %-át párolt burgonya képezi. Hoa*. szított műszakban naponta 150 mázsát készítettek belőle, s alig Három hét alatt biztosították a sertésállomány számára a silót. A válogatott Ultetöanyagot pedig gondosan priz. mázták. Gombos I s t v i n (Nádszeg) Síkéiül leküzdeni az Aujeszky-betegség okozta veszteséget? Amióta az állatok rendszeres és hatásos védőoltása folyik, lényegesen lecsökkent a veszedelmes fertőző betegségek száma. Az utóbbi években a komáromi járásban viszont felütött* fejét az Aujeszky-féle sertésbetegség, mely állandóan nagyobb elhullást Idéz elő és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban. A veszteségek a legsúlyosabbak a szopósmalacoknál és a választottaknál. Tavaly és az Idei év első negyedében járásunkban Aujeszky-betegségben elhullott több mint 1000 malac és nagy károk voltak a" hízók napi súlyszaporulatában is. Az előző vakcina oltás és a többi alkalmazott drága gyógyszer nem minősült kielégítőnek, nem óvta a sertéseket a megbetegedéstől. Ebben az időszakHa rétjeinket öntöznénk... Az ipolyviskl szövetkezetben három éve vezettük be a szilárd jutalmazást. Egy norma értéke 33 korona. Eddig terveinket minden évben teljesítettük, sőt néha túl is szárnyaltuk. E téren az idén sem maradtunk el. Cukorrépából a tervezett 400 mázsa helyett 444 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az állatállomány részére 8300 mázsa kapástakarmányt raktároztunk, ezenkívül van 19 000 mázsa silónk is, melyből 200 m:l speciális siló. Szálastakarmány-készletünkkel már nem dicsekedhettünk, mivel az elmúlt két évben nagy szárazság volt és a tél folyamán Is sok kifagyott. Ennek ellenére gondos beosztással hiány nem szenvedtek az állatok és előreláthatólag az idén sem fognak. Szerződéses eladási tervünket húsból és tejből november 30-ig teljesítettük. Az őszi mélyszántást november 20-án fejeztük be. A gyors és jó minőségű munkáért traktorosaink hektáronként 5 korona jutalmat kaptak a Járási mezőgazdasági termelési igazgatóságtól. Szövetkezetünknek 149 hektár évelő takarmánya van, melyre az ősz folyamán hektáronként 5 mázsa műtrágyát szórtunk. A 240 hektár rétből 100 hektáron végeztünk meszezést. Van azonban egy fájó pontunk is. A szövetkezet! 1959-ben megkezdte egy központi trágyaléöntöző építését, 460 000 korona beruházási költséggel. A berendezés 60 hektár rét öntözését végezné.... de még a mai napig sem készült el. Ez óriási veszteséget jelent a szövetkezet számára, mert így nem vezethetjük be a szakaszos legeltetést, amely pedig nagyban növelhetné a tehenek tejhozamát. Számításunk szerint 100 000 liter tejjel tudnánk többet adni a közellátásnak, ha rétjeiket rendszeresen öntöz, hetnék. Kovács György agronőmus, (Ipolyvlsk) ban 17 mezőgazdasági üzemben fordult elő ez a betegség, és bizony nagy gondot okozott ez állatorvosi szolgálat dolgozóinak, mellyel izemben csaknem tehetetlenül álltunk. Dr, Zuffa, a nyitrai „Bioveta“ virológusa több évi kísérleti munka után Új vakcinát állított elő, amelyet járásunkban 52 000 sertés oltásával kipróbáltunk, A sertéseket oltottuk közvetlenül veszélyeztetett állományokban és beteg állományokban Is. A márciustól folytatott oltások őt» csak 193 malac hullott el, hat gazdasági üzemben. Az eddig elért kedvező eredményeknek nagy gazdasági és egészségügyi jelentőséget kell tulajdonítani. Kétségkívül a vakcina jó minőségének tulajdonítható, hogy a megbetegedések száma lecsökkent és az elhullások is lényegesen kisebbedtek. A sertések megmentésével, a napi sűlyszaporulat megtartásával és a drága gyógyszerek megklmélésével óvatos számítás mellett is legkevesebb 500 000 koronát megtakarítottunk. Az eddigi biztató eredmények már mutatják, hogy a vakcina hatásos ellenálló képességet biztosít a sertéseknek. Dr. Michaloviő Mikulás, a Járási Állategészségügyi Központ vezetője (Komárom) IMI. január 4.
