Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-22 / 7. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1964. január 22. Ära: 40 fülé.' • XIV. évfolyam 7. szám. A-zuzmarás ágak közül kikandikáló hangszóró fal­­vainkon ezrek figyelmét hívja fel kulturális ren­dezvényekre. A sokoldalú együttműködésért Megjutalmazzák a nagy hektárhozamok mestereit ■ A mezőgazdasági termelés a tavalyihez mérten 8,2 %-kal növekedett ■ Nagy területen alkalmazták a nagyüzemi technológiát ■ Diploma és prémium a legjobb EFSZ-nek és állami gazdaságnak ■ Seckár és Salac a legjobb mechnizátorok között Újra Genfben Kedden a genfi Nemzetek Palotájá­nak márványtermeiben ismét összeült a 18-hatahni leszerelési bizottság. Ezúttal az eddig még távol maradt Franciaország is képviselteti magát egy megfigyelővel. Majdnem két éve, hogy ENSZ- határozat alapján 1962. márciusában megalakult a 18-hataimi leszerelés bizottság, de most először ült össze úgy, hogy haladást könyvelhet el. Hiszen azóta írták alá a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt, az­óta jött létre megegyezés a Szovjet­unió és az USA között, hogy nem bocsájtanak fel a világűrbe atomtöl­tésű műbolygókat. A Washington— Moszkva „forró-drót“ megteremtése is fontos láncszem a nemzetközi fe­szültség állandó enyhülésének folya­matában. Bár ezekhez az eredmények­hez közvetlen nem járult hozzá a genfi leszerelési értekezlet, de az ott tárgyaló küldöttségek munkája nagy­ban elősegítette a két nagyhatalom közti álláspontok tisztázását. Ha figyelembe vesszük, hogy Hrus­csov elvtárs újévi üzenete a határ­viszályok békés megoldására vonat­kozólag milyen kedvező visszhangot váltott ki világszerte, bizakodóan te­kinthetünk a most megnyílt genfi tárgyalások elé is. Johnson elnök a szovjet miniszterelnök üzenetére adott válaszában többek között han­goztatta, hogy mindkét nagyhatalom­nak, tehát a Szovjetuniónak és az USA-nak is konkrét javaslatot kellene előterjesztenie a nukleáris fegyver­kezés megszüntetésére. A Szovjetunió már ezen a téren megtette az első lépést, amikor az 1964. évi katonai kiadásokat 600 mil­lió rubellel csökkentette. Bár Johnson elnök is beszélt az Unióhoz intézett üzenetében fegyverkezés csökkenté­séről, de az amerikai kormány intéz­kedései ellentmondanak az elnök bé­keszólamainak.. Carapkin nagykövet, a Genfben tár­gyaló szovjet leszerelési bizottság vezetője félreérthetetlenül leszögezte * Svájcba érkezésekor reá várakozó újságíróknak: „Önök jól ismerik a mi érveinket. Nekünk jó terveink van­­rak. Az általános és teljes leszere- és megvalósításának tántoríthatatlan íívei vagyunk és leszünk a jövőben s.“ A moszkvai rádió kommentátora >edig a következőket mondotta a leniben megnyílt értekezlet elő­estéjén: „Nyugaton egyesek pesszi­­nista hangot ütöttek meg, de az élet nég mindig rácáfolt ezekre a ború­­átókra. Reméljük, ezúttal is így lesz.“­­(tfl) A $2Qc?olislo mezőgazdaságért Előtérben a gépjavítás A mezőgazdasági üzemek és gép­állomások műhelyeiben lázasan folyik a munka. Mint minden évben, most is sok felesleges időt és munkát vesz igénybe a pótalkatrészek utáni gyakori re­ménytelen szaladgálás. A helyzet vál­tozatlannak tűnik, az előző évekhez hasonlítva; még ma is sok olyan szö­vetkezetei találtak a népi ellenőrző bizottságok, ahol az ezreket érő gépek gondozatlanul, piszkosan és kieresz­tett gumitömlőkön kint állnak a sza­bad ég alatt. A gépjavítás tervét Szlovákiában átlagban eddig alig 60—70 %-ra tel­jesítettük. Tehát — mint minden év­ben — most is hajrá munkára lesz szükség, ha nem akarjuk, hogy a ta­vasz felkészületlenül találjon minket. S mégsincs igaza annak, aki azt ál­lítja, hogy ezen a téren minden vál­tozatlan. A hiányosságok ez évben is valóban megismétlődtek, de sok olyan örvendetes tünetet észlelhetünk, mely a helyzet javulását ígéri. így többek között komoly erőfeszítéseket tapasz­talunk a pótalkatrészek gyártása és elosztása terén tapasztalható zavarok és hibák kiküszöbölésére. Hatékony­nak ígérkezik az a határozat, amely szerint a kerületi mezőgazdasági-mű­szaki vállalatok dolgozói csak abban az esetben kaphatnak prémiumot, ha a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági üzemek időben befejezik a gépek ja­vítását. Másszóval, csakis akkor, ha a mezőgazdasági üzemeknek hatékony segítséget nyújtanak a gépjavításban, segítenek megoldani a felmerülő prob­lémákat, s idejében ellátják őket a szükséges pótalkatrészekkel és mű­szaki felszereléssel. Valószínűleg ez a határozat is hozzájárult ahhoz, hogy a kerületi mezőgazdasági műszaki vál­lalatok az utóbbi időben az eddiginél nagyobb eréllyel léptek fel a pótalkat­részek gyártásában uralkodó felelőt­lenségek ellen. Például követelik, hogy a pótalkatrészek leszállításának tervét negyedévenként ellenőrizzék az egyes gépgyárakban, méghozzá választék szerint és nem a pénzügyi terv telje­sítése alapján. Ugyanezt az elvet kel­lene érvényesíteni a külföldről vett gépek pótalkatrészeinek leszállítása terén is. így elejét vennék annak, hogy a gépgyárak a pótalkatrészek túlnyo­mó részét csak az év végén gyártsák ki, továbbá, hogy az ősszel üzemelte­tett gépekhez tavasszal, a tavasszal üzemeltetett gépekhez pedig ősszel szállítsák le a pótalkatrészeket. A ké­sőn érkező pótalkatrészek ugyanis már csak a következő év gépjavítását segítik elő. Fontos intézkedést jelent az elavult és leromlott mezőgazdasági gépek ki­­selejtezése is. Hiszen ezek javítása és karbantartása gyakran többé került, mint a náluknál sokkal nagyobb telje­sítményű, új típusú gépek. Nagyará­nyú akcióról van szó, hiszen csupán tavaly 45 millió korona értékű mező­­gazdasági gép került az ócskavasba. A selejtezést az egyes specializált gépjavító műhelyek dolgozói végzik, akik a gépek még használható vagy felújítható alkatrészeit kiszerelik és csak a használhatatlan alkatrészeket küldik az ócskavasba. Ezzel az intéz­kedéssel a mezőgazdasági technika is korszerűbbé, termelékenyebbé, és — ami elsődlegesen fontos — a mező­­gazdasági termelés olcsóbbá válik. A szövetkezetek biztosan örülnek majd annak az új határozatnak is, amely szerint a szakosított kerületi gépjavító műhelyekbe a gépeket ezen­túl a járás gépállomása a saját költ­ségén szállítja. A mezőgazdasági gépek javításának kérdése a népi ellenőrző bizottságokat is foglalkoztatja. Ezek az elmúlt na­pokban például felhívást intéztek me­zőgazdasági dolgozóinkhoz a prágai televízión keresztül, hogy forduljanak hozzájuk abban az esetben, ha vala­milyen gépalkatrészt semmiképpen sem tudnak beszerezni. ígérték, hogy megtesznek minden tőlük telhetőt annak beszerzéséért. Ugyanakkor a prágai televízió is versenyt hirdetett a mezőgazdasági gépek javításának mielőbbi befejezésére és azt ígérte, hogy azoknak az üzemeknek, amelyek írásban beneveznek a versenybe, se­gítséget nyújt a pótalkatrészek be­szerzésében. Tehát a helyzet mégsem változatlan. A mezőgazdaság ügye az egész társa­dalom ügyévé vált. Nehézségeink a gépjavítás terén most is vannak, de még sohasem láttuk ilyen széleskörű aktivitást és összefogást a gépjavítás mielőbbi sikeres befejezése érdeké­ben. A mezőgazdasági dolgozók érde­ke, hogy megragadjanak minden felé­jük nyújtott kezet és elfogadják a kínálkozó segítséget. usensziovakia es a szovjetunió Kép­viselői Moszkvában aláírták a két ország közti kulturális és tudományos együttműködés 1964. évre szóló ter­vét. A két baráti ország 1964-ben is széleskörűen együttműködik a tudo­mány, egészségügy, a közművelődés és a kulturális élet terén. Az egyezmény értelmében számos tudományos együttműködésre, az is­meretek és módszerek kölcsönös ki­cserélésére, kulturális csoportok, mű­vészek látogatására kerül sor a két ország között. (CTK) Penteken Prágában összeültek a mezőgazdasági üzemek küldöttei, hogy részt vegyenek a Mezőgazdasági Mi­nisztérium országos aktíváján, ahol értékelték a múlt évi szocialista ver­senyek eredményeit és a nagyüzemi technológia alkalmazását a növény­­termelésben és az állattenyésztésben. Eljöttek a nagy hozamok mesterei, hogy átadják tapasztalataikat, átve­gyék az elismerő oklevelet és a pénz­beli jutalmat. Az aktíván, melyen résztvett J. Bú­rján mezőgazdasági miniszter is, érté­kelték az 1963-as év növénytermesz­tését és kitűzték az idei fő feladato­kat. A jó eredmények elérésével az 1962-es évhez viszonyítva a múlt év­ben a mezőgazdasági termelés 8,2 Vo­kal, a piaci termelés pedig 7,2 %-kal növekedett. Gabonaneműekből az országos át­lag egy hektárról 22,3 mázsa, burgo­nyából 120,3, cukorrépából 298,5, sze­meskukoricából 30, silókukoricából zölden 253 mázsa, komlóból 20 cc volt; a versenynek győztesei határozottan magasabb eredményt értek el. Például a trutnovi járásban levő Smifice-i Állami Gazdaság — az 1963-as év leg­jobb gabonatermelője — 247 hektár területen (hegyaljai körzet) 34,5 má­zsa gabonaneműt ért el hektáronként (búzából 42 q-ot), és ezzel magasan túllépte a 25,39 q tervet. Silókukoricából a legsikeresebb ter­melő a michalovcei járásban levő par­­choviani szövetkezet, amely 58 hektár­ról 670 q/ha gyűjtött be 31.6 % tej­­viaszérésű csövei. A szemeskukorica versenygyőztese is a michalovcei já­rás. A stretávkai EFSZ-ben 30 hektár­ról 68,8 q/ha hozamot takarítottak be, 5 hektáron pedig átlag 102,2 mázsa magot értek el ha-ként. A legjobb komlótermelő szövetkezet a rakovníki járásban levő pochvalovi és a litoméricei járásban levő polepai EFSZ. A kombájnosok élén az SK—4-es géppel a szocialista munka hőse, F. Seckár a hustopeci GTÁ-ról, az SK— 3-kombájnnal K, Holubovsky a Hru­­sovani Állami Gazdaságról, a 2M— 330-as kombájnnal' M. Svec a znojmói GTÁ-ról, és az S—4-es kombájnnal pedig B. Svérák, a zatvai GTÁ-ról áll. Két éve, hogy a szőgyéni szövet­kezet vezetősége határozott komplexbrigádot alakít. Nem volt ne­héz a dolga. A géppark lehetővé tette az átszervezést. Annál nehezebb volt a forma. E téren még gyér tapaszta­lattal rendelkeztek az ország szövet­kezetei. Így nem csoda, ha a szögyé­­niek is tapogatózva indultak. Az idei eredmények viszont azt mutatják, jó szerepelt a brigád. A sok szépséghibe miatt azonban a „vastaps“ egyelőre elmaradt. Sőt, a munkák év végi érté­kelésekor olyan lényegbevágó szerve­zési fogyatékosság is napvilágra ke­rült, amely döntően kihatott a szövet­kezet termelési és pénzügyi tervének teljesítésére. De lássuk a tényeket: Volter Ignác és Fazekas János veze­tésével két komplexbrigád dolgozik egyenként 1680 hektár területen Mindkét brigádnak külön-külön tizen­kilenc erőgépe, ugyanennyi traktorosa és 15 segédmunkása van. A gépi mun­kát mind az egyik, mind a másik bri­gádnál 240 család munkaereje egészíti ki. A főszereplő A termelési feladatokkal megbízott brigád vezetőinek figyelme két irány­ba összpontosult: a tervezett nyers­termelés elérése, valamint a pénzügy' terv teljesítése. Mindkettő a sikeres gazdálkodás fontos tényezője. Ám a pénzügyi terv túlteljesítéséből ígért prémium csábító hatása alatt a fősze­repet átvette a pénz. Már év elejér a vetésterv elkészítésekor arra töre­kedtek, olyan növények kerüljenek a legjobb földekbe, amelyekért legtöbt pénz áll a házhoz. Ez nem is lett vol­na végzetes hiba, hiszen minden vala­mirevaló gazdálkodó hasonlóan cselek­szik. Igenám, de a silókukorica, bur­gonya, borsó, lucerna, amely a takar­mányalap javarészét képezi, sem lehet mostohagyereke a szövetkezetnek, — meg akkor sem, na a termesért köz­vetlenül egy fillért sem kap a gazda­ság. Hiszen köztudomású, hogy az ál­latok sokszor többszörösen visszafize­tik a feletetett takarmányt. S éppen itt bújt ki a szög a zsákból. Amit megnyertek a réven... Az év végi elemzés során kiderült, hogy amíg a cukorrépa, kender, len magas hektárhozamai révén pénzügyi tervüket 106 %-ra teljesítették a nö­vénytermesztők, addig a nyersterme­lés tervét nem érték el. S ez a lema­radás épp a takarmányalapot súlytot­­ta, így kárt szenvedett az állatte­nyésztés. A takarmánytermesztés háttérbe szorítása mellett kisebb-nagyobb fo­gyatékosságok a betakarításnál is elő­fordultak. Nem ment rendjén a zöld­takarmány, a silókukorica betakarítá­sa. Bár a lucernát géppel kaszálták, gyűjtötték, betakarítása körül nem volt minden rendben. így nem csoda, ha az állattenyésztés nem remekelt az elmúlt esztendőben. Amilyen ma­gasra szorították pénzügyi tervük tel­jesítését a növénytermesztők, annál kisebb eredményt mutattak fel az állattenyésztők. Ugyanis évi pénzügyi tervüket csupán 86 %-ra teljesítették. Egyszóval: amit a növénytermesztő brigád megnyert a réven, az állatte­nyésztők elvesztették a vámon. Kétszer kettő néha öt Természetes, hogy a brigád vezetői a pénzügyi terv túlteljesítése után jo­gosan várták a megígért, papírra is lefektetett 16 %-ot kitevő prémiumot. Nem kevesebb, mint 62 000 koronáról volt szó. Megindult a vita a szövet­kezet vezetősége és a komplexbrigá­dok vezetői között. Mindkét félnek megvoltak az érvei, ütőkártyái. A bri­gádnak a kézzelfogható 6 %-os túl­teljesítés és az aláírt szerződés, a sző. vetkezet vezetőségének pedig, hogy a nyerstermelés nem érte el a tervezett szintet. A napokig tartó eszmecsere után igazolást nyert: kétszer kettő néha öt. A vezetőség megtagadta a prémium kifizetését. Ámbár úgy gon­doljuk, vita tárgyát képezheti a dön­tés, mivel a brigád vezetői mégiscsak tettek valamit a pénzügyi terv túltel­­jesitéséért. A motoron is akad javítanivaló Az elmondottakból látható a pré­mium motorként szerepelt a komplex­brigádok munkájában. Ügy érezzük, mégis bonckés alá kell vennünk a sző­gyéni EFSZ prémiumrendszerét. A brigád tagjai, illetve a traktoro­sok és segédmunkások három mutató szerint kaptak prémiumot, mégpedig: agrotechnikai határidő, minőségi mun­ka és üzemanyag takarékosság. A hek­tárhozam túlteljesítéséből már csak a brigádhoz beosztott gyalogos mun­kaerők részesültek prémiumban. En­nél a pontnál van a kutya elásva. A traktorosok, akik mind a kukorica, mind a cukorrépa s egyéb növény gé­pesíthető munkáinak zömét végzik, a terven felül elért hozamból semmit sem kapnak. (Kivételt képez, amikor a traktoros a gyalogmunkáshoz hason­lóan szintén vállal kapálnivalót.) Sze­rintünk akkor lenne igazán hatásos a prémium, ha a gépek vezetőit és hozzájuk beosztott segédmunkaerőket is közvetlenül érintené nemcsak a mi­nőségi munka, de az ezzel kapcsola­tos hektárhozam, és a pénzügyi terv túlteljesítése is. Például az elmúlt esztendőben a szövetkezeti kukoricá­ból, cukorrépából, s még számos nö­vényből túlteljesítette tervét, s abból semmit sem juttattak, sőt nem is ígér­tek a nap mint nap gépeket nyergelő traktorosoknak. Ajánlatos, ha efölött elgondolkodik a szövetkezet vezető­sége. Hogy a kerék helyrebillenjék.,, A felsorolt fogyatékosságok csupán szervezésből erednek, afféle „gyer­mekbetegségek“. Az eredmények iga­zolják: megalakulásától mostanáig a növénytermesztés gépesítése terén so­kat tett a brigád. S az eddigi tapasz­talatokból kiindulva már most meg­tették azokat az intézkedéseket, ame­lyek hivatottak a felmerült hiányos­ságok eltávolítására. A két komplex­brigádra ugyanis a növénytermesztés mellett rábízták az állattenyésztésről történő gondoskodást, vagyis a nö­vénytermesztésből eredő bevételt ösz­­szevonták az állattenyésztésből szár­mazó jövedelemmel. Ezek után min­den jel arra mutat, a növénytermesz­tés részéről idén nem lesz és nem is lehet másodlagos a takarmányter­mesztés, annak betakarítása és táro­lása. A komplexbrigádok — külön-külön majorral — az állatállományt kétfelé osztották. A szövetkezet vezetősége helyesen tette, hogy a két alelnököt, Laczkó Imrét és Csókás Boldizsárt bízta meg egy-egy gazdasági egység irányításával. Ezek az intézkedések és a szövet­kezet tagjainak munkához való jóvi­szonya biztosítják, hogy idén nagyobb sikerrel tartja majd főpróbáját a sző­gyéni szövetkezet mindkét komplex­brigádja, Sándor Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom