Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-07-01 / 53. szám

Munkaérdemrenddel tüntették ld a CSISZ píonírszervezetét ás ifjúság nevelése mindnyájunk ügye A CSISZ pionírszervezet,e fennállásának 15. évfordulója alkalmából megrendezett egyhetes országos pionírtalál­kozó vasárnap szímpompás felvonulással ért véget Prá­gában. A történelmi nevezetességű Vencel téren fel­állított díszemelvényen ott voltak pártunk és kormá­nyunk vezető képviselői, közéletünk számos tagj^ vala­mint a meghívott vendégek.................................. ANTONÍN NOVOTNÍ elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök ünnepi beszédében többek között megállapította, hogy a. CSISZ. pionír.szervezete az elmúlt 15 év alatt nagyon sokat tett legifjabb polgártársaink szocialista nevelése • érdekében. A szervezet jelentős segítséget nyújtott abban hogy felnevelhessük a CSISZ mai tagjait s életünk minden szakaszán kiváló dolgo­zóink, újítóink, élmunkásaink és szocialista munkabri­gádjaink öntudatos tagjai legyenek. Szocialista társadalmunk és kommunista jövőnk mindnyájunkkal szemben — legyen bár munkásokról, vagy értelmiségiekről szó — nagy igényeket támaszt. Különösen vonatkozik ez az ifjúság nevelésére. Novotny elvtárs részletesen beszélt az iskola és csa­lád nevelése közti összhang szükségességéről, valamint a pionírszervezet és a többi társadalmi szervezetek együttműködésének jelentőségéről. A CSISZ pionírszervezetének további sok sikert, a fia­tal úttörőknek pedig kellemes nyaralást kívánt. • • * Pártunk és kormányunk a CSISZ pionírszervezetének 15 éves fennállása alkalmából a Munkaérdemrendet ado­mányozta. Közvetlen autóbusz-összeköttetés Csehszlovákia és Magyarország között Csehszlovákia és Magyarország kö­zött megállapodás jött létre az utas­­forgalom további könnyítése érdeké­ben, amely alapján június 29-től kez­­dödőleg menetrendszerű autóbusz­­járatok indulnak a két állam között. A Bratislava—Rusovce—Rajka—Győr vonalon napopta két autóbusz közle­kedik majd. amelyek Bratislavából 6,20 órakor és Győrből 6,30-kor in­dulnak. A menetjegyek az autóbusz­ban kaphatók. Komárno és Komárom között na­ponta öt pár autóbusz közlekedik majd. A leghosszabb állandó járat a Nyit­­ra—Érsekújvár—Komárno—Komárom Budapest lesz, helyjegyekkel, melyek a Turista nyitrai, érsekújvári és ko­­márnoi fiókjaiban szerezhetők be. Nyitráról az autóbusz reggel 6,00-kor és 16,05-őrakor, Budapestről 7,15-kor és 17,40 órakor indul. A menetjegy ára Nyitráról 51,80 korona, Komárom­ból 31,80 — illetve Budapestről Nyit­­ráig 70,40 forint. Szombaton, vasárnap és hétfőn (jú­nius 29-e és augusztus 31-e között) a Balatont megközelítő járat indul Bratislavából (Avion), Rusovcén, Raj­nópirenden a zöldségprobléma Ha kevés a zöldség, az baj, ha sok van belőle, az is baj — jutott eszünk­be, miután rövid beszélgetést folytat­tunk Tandlich elvtárssal, a Zelenina n. v. jelenleg ugyancsak elfoglalt igazgató-helyettesével. — Mi a helyzet ez évben a fel­árakkal? Milyen zöldségért kapnak a termesztők felárat, és mennyit? — Tekirítettel arra, hogy a zöldség részére egész évre szóló szilárd ára­kat állapítottak meg, ezeket a keres­let szerint időszakonkénti felárakkal egészítjük ki, s ily módon igyekszünk fokozni a termesztők érdekeltségét. A felár igy a fglvásárlási ár szabályo­zója, amennyiben nagy mennyiségek­ben termesztett zöldségféléről van sző. A termesztők azonban olyan zöld­ségért is kapnak felárat, amelyből a piacon hiány mutatkozik, mint például éppen most a sárgarépa és uborka esetében. — Értesüléseink szerint bizonyos zöldségfélékből, mint tavaly, idén aránylag nagy mennyiségek vesznek kárba. Hallottuk, hogy a Zelenina tekintélyes mennyiségű kelkáposzta tételeket nem vesz át a termesztők­től? — Mi a felvásárlást a mezőgazda­sági üzemekkel adás-vételi szerződé­sek alapján bonyolítjuk le, s ezeket a szerződéseket az egyes zöldségfélék szerint bizonyos hónapokra kötjük. A mezőgazdasági üzemek azonban tekin­tettel a korai zöldség rentabilitására, sok esetben a szerződéses mennyiség­nél sokkot többet termesztenek, s ez­által gyakran fölösleg mutatkozik. A felvásárlás gyakorlatilag egy hónapra megállapodott előfeltételek alapján kerül lebonyolításra, és ezt az idő­szakot még dekádokra is felosztjuk. A termelés elosztása céljából a Zele­nina a járásokban rövidlejáratú meg­állapodásokat köt a termesztőkkel, amelyek alapján azok részére napok szerint határozza meg, mennyit szál­lítsanak az egyes zöldségfélékből. A Zelenina ily módon biztosítani tudja saját járása ellátását a zöldségfélék­ből, továbbá a kerület többi járásáét, végül pedig a prágai központi zöld­ség- és gyümölcselosztó megbízásá­ból szállítandó mennyiségeket, más kerületek ellátása céljaira. Bizonyos tételekre vonatkozólag az átcsoporto­sítások keretében megállapodások lé­teznek a konzervipar ellátásra is. Jelenleg főleg a termelők által be­jelentett, de túl nagy mennyiségben termesztett kel- és fejeskáposzta­­tételek értékesítésében küzdünk ne­hézségekkel. A fölösleg-problémát azonban igyekszünk a begyűjtés jobb elosztásával megoldani és eddig sike­kán, Győrön, Balatonfüreden keresz­tül Keszthelyig. Indulás Bratislavából 5,40 órakor, Keszthelyről 16,00-kor. A viteldíj ára Keszthelyig 80,60 koro­na. A menetjegy megváltható Cseh­szlovákiában oda és vissza. További járatok indulnak még Lu­fién ec—Somoskőújfalu—Salgótarján közöt naponta egyszer (a jegy ára körülbelül 11,70 korona), továbbá Ko- Sice—Miskolctapolca—Miskolc között kétszer naponta (a menetjegy kb. 30 koronába kerül). rült is már nagy mennyiségeket el­helyezni. — Hogyan állunk a termesztők közvetlen szállításaival? — A CSKP Központi Bizottságának 1964. március 10-én nyilvánosságra hozott határozata alapján lényegesen kibővítettük a termesztők közvetlen zöldségszállítását az üzletek és pia­cok részére. A Zelenina és egyes me­zőgazdasági üzemek között megálla­podások jöttek létre bizonyos tételek­re és választékra vonatkozólag, s ez­által biztosítjuk számos elárusítóhely, a nyilvános étkezdék és üzemi kony­hák folyamatos ellátását friss és jó minőségű zöldséggel. Sajnos, még mindig sok panaszra ad okot a zöldségnek és gyümölcsnek — főleg távolabbi kerületekbe történő — hosszadalmas szállítása. Hiba az is e tekintetben, hogy a vasút a gyors szállítást igénylő zöldségrakományo­kat — a személyforgalom túlterhelt­ségére hivatkozva — nem kapcsolhat­ja a gyors és személyvonat-szerelvé­nyekhez. Hűtőkocsikbart pedig* még ma. ismagyohi-nagy hiány mutatkozik. — Kapnak a termesztők a jövőben Is felárat, ha télre maguk tárolják a zöldséget? — A CSKP KB-nek már említett határözata alapján megszűnnek az eddigi, bizonyos időszakra elraktáro­zott zöldségért fizetett felárak. A jö­vőben a termesztőknek fizetendő táro­lási felár a felvásárlási árhoz számí­tódik. Ez a határozat 1965. január 1-én lép érvénybe. Somló Miklós ,A losonci járás északi részében is kasza, azaz kombájn alá érett a gabona. A tamásfalusi szövetkezet gépesítői a sáros gazdasági udvarukból kombájnt huzatnak. Rosszul irányítottak és a gépkolosszus megakadt a szűk kapuban. Milyen időjárás Q várhaló júliusra » A meteorológusok július havát a nyár közepének tekintik. Ez a hónap minálunk a sok évtizedes tapasztala­tok alapján nemcsak a legmelegebb, de a legzivatarosabb is. E zivatarokat részben a tenger felől behatoló ned­ve® légáramlatok hozzák, vagypedig az erős nappali felmelegedés hozza őket és helyi zivatarok formájában jelentkeznek. A hónap átlagos hő­mérséklete a sík vidékeken 20 Celsius fok körül mozog. Természetesen a maximális hőmérséklet júliusban lé­nyegesen magasabb s rendkívüli ese­tekben előéri a 35 C°-ot is. Bratisla­­vában a múlt század közepe óta esz­közölt feljegyzések alapján 1957. jú­lius 8-án mérték a hónap legmaga­sabb hőmérsékletét, 38 C°-ot. A júliusi csapadék többnyire ziva­tarokban jelentkezik és nedvesség­­tartalomban nem egyöntetű. Az egész hónapos átlag Szlovákia mélyebben fekvő vidékein 60—80 mm között mo­zog, azaz 60—80 liter víz jut minden négyzetméterre. A hosszú éves megfigyelések alap­ján ez év júliusában egészben vévg az átlagosnál melegebb idő várható el­térő csapadékmennyiséggel, amelyből a keleti vidékekre kevesebb jut majd. NINCS TÖBBÉ ŐSZ HAJ? Egy francia tudós megállapította, hogy a F és B2 vitaminokból készült paravitamin-komplexum visszaadja a megőszült hajnak eredeti színét. Idős emberek haja a kezelés után néhány napra visszakapja eredeti színét, s azt állandóan meg is tartja. Július 1-től 10-ig többnyire gyengébb felhőzetű idő várható, nappal 28 C°, éjjel 15 C° hőmérséklettel. Később 11-től 22-ig gyengébb felhőzet eleinte helyi záporesökkel, 25 C°, később 30 C° nappali hőmérséklettel, amely éjszakára 13 majd 16 fokra süllyed. Végül pedig 23-tól a hónap végéig részben derült időjárásra számítha­tunk, időnként zivatarral, 22—25 fokos nappali és 12—14 C° éjszakai hőmér­séklettel. Dr. Peter Forgóé Tragikusan emlékezetes évforduló 1914. június 28-án, kerek ötven év­vel ezelőtt revolverlövések dörrentek el a boszniai Sarajevo egyik utcáján. Principe Gavrilo revolverrel leterí­tette Ferenc Ferdinánd habsburgi fő­herceget és trónörököst, valamint ne­jét, szül. Chotek Zsófia grófnőt. Fer­­dinád azért hajtatott végig a nemré­gen bekebelezett Bosznia fővárosán nyitott autóban, hogy tüntetőleg fi­togtassa „rettenthetetlen kiállásával“ a monarchia fölényét a szerbekkel szemben. Ausztria háborús pártja a merénylet után azonnal meg akarta támadni Szerbiát, de I. Ferenc József először II. Vilmos német császár katonai tá­mogatását biztosította. A németek erre ultimátumot küldtek Szerbiának a monarchia uralkodója nevében, amelyre a választ Szerbia részéről nem találták „kielégítőnek“. Ausztria tehát július 28-án hadat üzent Szer­biának, kezdetét vette az első világ­háború. „Amikor a német burzsoázia azt a mesét terjesztette, hogy a há­ború az ő részéről védelmi háború, valójában a háború megindítására a maga szempontjából legalkalmasabb időpontot választotta ki, felhasználva a haditechnika terén elért legújabb vívmányait ... stb.“ (V. ö. Lenin: Vá­logatott művek I.) Jóllehet a háború a merénylet nélkül is előbb-utóbb ki­tört volna, Ferenc Ferdinánd megöle­­tése indította el a lavinát, sőt — ha­bár közvetve — a második világhá­borút is. De milyen ember is volt az a Fe­renc Ferdinánd, akinek halálával kez­detét vette a nagy mészárlás, és akit a fiatalabb nemzedék már csak hír­­ből-hallásból ismer? A szemtanúk szerint, akik közül egyesek még ma is életben vannak, könyörtelen, kímélet­len, konok katonaember volt. Esz­ményképe lévén a nagynémet biroda­lom, az osztrákokon kívül szívből gyű­lölte a monarchia többi nemzetiségeit. Ha Magyarországon vonaton átuta­zott, lehúzatta fülkéjének ablakredő­nyeit. Csehországi vadászatainak al­kalmával felesége váratlanul betop­pant az erdészlakokba, felemelte a tűzhelyen álló fazekak födőjét s ha húst látott valamelyikben, gyanakodva megkérdezte, vajon fizetéséből telik-e az erdésznek ilyen „fényűzésre;? Amikor pedig a komáromi országút egyik szűk kanyarulatában szénával megrakott parasztszekér döcögött udvari hintája előtt, embereivel az útszéli árokba döntette a kocsit gaz­­dástól, lovastól. így bánt a „császári és királyi felség“ más nemzetiségű alattvalóival, a monarchia „népeivel“, akiket azután milliószámra tereltek a harcterekre „trónörökösük“ meg­gyilkolásának ürügyén. K. E. L1 ruscsov elvtárs svédországi lá­­■* togatása előtérbe állított egy nevet, amelynek viselője ott sem lesz a hivatalos kormányközi tárgyaláso­kon. Mér a látogatás előkészítésének szakaszában gyakran emlegették az Unden-vonalat, a finn Paaskivi-irány­­zat politikai ikertestvérét. Osten Un­­den a svéd politikai, diplomáciai és tudományos élet jelentős egyénisége, évtizedeken át a svéd külpolitika elvi kidolgozója volt. Nagy tekintélyére mi sem jellemzőbb, mint hogy a kor­mányzó szociáldemokrata párt az ese­dékes választások után megalakuló kormány élére utódát és hívét, Nils­son külügyminisztert jelölte. Lehet, hogy Nilsson nem lesz miniszterel­nök, mert ragaszkodik a külügyi tár­cához, de azt már eleve leszögezte: a svéd diplomácia hajóját az eddigi vizeken akarja kormányozni, vagyis az Unden-vonalat követi. Az Unden-vonal tömör foglalatát adja a Külpolitikai reflexiók című gyűjteményes kötet, amely a volt svéd külügyminiszternek 1951 és 1960 között elmondott beszédeit, megjelent cikkeit sorakoztatja egymás mellé. De a gondolatok előtt az embert kell megismerni. Osten Unden diplomáciai karrierjét az első világháborút követő években kezdte, a Népszövetségben volt a svéd küldöttség helyettes ve­zetője, a szociáldemokrata pátriárka, Branting mellett. Az agg politikus halála után Unden vette át a delegá­ció irányítását, majd nagy diplomáciai gyakorlata képesítette arra, hogy a második világháború után, amikor egyszínű szociáldemokrata kormány alakult, a külügyi tárca élére kerül­jön, Tizenhét esztendőn át töltötte be ezt a tisztet és csak azért vált meg A svéd semlegesség filozófiája tőle, hogy az ifjú nemzedék nevelé­sével foglalkozzék, katedrára lépjen az uppsalai egyetemen. Ma is ott tart­ja világszerte figyelemre méltatott előadásait. Unden elméletét — ahogyan könyve alapgondolatként kifejti — Svédország történelmi múltjára alapozza. Az el­múlt másfél évszázad országa számára háborúmentes évtizedeket hozott. Száz éven át Svédországnak sikerült kívülmaradnia a nagyhatalmi viszály­kodásokon. majd 1914-ben a stock­holmi kormány hivatalosan is prokla­­málta semlegességét, amelyről Hrus­csov elvtárs megérkezésekor kijelen­tette: a Szovjetunió nagy megértés­sel van iránta. A történelmi tapaszta­lat alapján dolgozta ki Unden a má­sodik világháború után követendő külpolitikai vonalat, a korábbiaknál lényegesen bonyolultabb nemzetközi viszonyok között. Az alapkérdés az volt, hogyan fogja fel Svédország a NATO létét, milyen álláspontra helyezkedjék irányában, hiszen mint polgári állam gondolatai és eszméi jobban rokonítják a Nyugat vezető hatalmaihoz, mint a nagy szo­cialista szomszédhoz Maga Unden is, mint szociáldemokrata politikus, könyvében a nyugati eskmei közös­séget emeli ki és ebből az aspektusból vizsgálja a szocialista országokat is. De felülemelkedik a korlátolt hideg­­háborús szemléleten és határozottan válaszol azoknak, akik az óceánon túl­ról „felülvizsgálatot“ sugallnak Svéd­országnak, mert különben elszigete­lődik a nyugati közösségtől. A felül­vizsgálat eredményeként — írja a volt külügyminiszter — Svédország bármerre is kanyarodjék el mostani politikai irányvonalától, ez csak a há­ború peremére vinné és ezért a ja­vaslatok elfogadhatatlanok. Mit hozna a svédeknek, ha például a NATO-hoz csatlakoznának? Mindenekelőtt álta­lánosságban súlyosbítaná a nemzet­közi viszonyokat és különösen Skan­dinávia helyzetét. A Szovjetunió jog­gal értékelhetné úgy ezt a lépést, hogy új kísérletet tesznek területé­nek amerikai támaszpontokkal való bekerítésére. Másodszor háború ese­tén éppen emiatt Svédország már az első napokban hadszíntérré válnék. Ez az a kettős ok, amely miatt a své­deknek távol kel! tartaniuk magukat minden katonai tömörüléstől és a — Unden megfogalmazásában — „nem­szövetség“ elvet kell követnie. A semlegesség — folytatja —, pon­tosabban a „nem-szövetség“ politi­kája, nem akadályozza meg Svédor­szágot abban, hogy tevékenyen részt vegyen az ENSZ munkájában. Svéd­ország számára a semlegesség nem a világpolitikai szféráktól való elszige­telődés eszköze, mint például Svájc esetében, hanem eszköz a béke meg­szilárdítására, az országnak kedvező légkör kialakítására. Íme, emiatt Svédország nemcsak visszautasítja csatlakozását a NATO-hoz, de sajná­latosnak is tartja, hogy északi szom­szédjai — Dánia, Norvégia, Izland — más következtetésre jutottak. Nyil­vánvaló, hogy az atlanti koalíció „vé­delmező“ szerepe nem egyéb illúzió­nál. Unden szerint korszakunkban bár­milyen konfliktus is általánossá * vál­hat, amikor a legfontosabb túlélni már a háború első óráit, sőt első perceit. Sem a NATO, sem vezető hatalma, az Egyesült Államok nem tud hatékony biztosítékot nyújtani erre a „túlélés­re“. Éppen ellenkezőleg: az atlanti tömbhöz tartozás azzal a kockázattal jár minden tagállam számára, hogy egy esetleges háború első pillanatá­ban hadszíntérré válnék. Ebben a világpolitikai alaphelyzet­ben Svédország alapvető feladatának tekinti, hogy az ENSZ keretében tör­vényen kívül helyezzék az atom- és termonukleáris fegyvereket, elkötele­zetlen és atommentesített övezeteket teremtsenek. Ez a gondolat sugallta Osten Undennek terve kidolgozását. Az eszme térhódítása meggyorsult. Érdeklődés mutatkozott iránta Dá­niában és Norvégiában is, mert noha e két állam tagja a NATO-nak, eléggé hűvösen fogadta a többoldalú atom­erő megszervezésének elképzeléseit, így jelentkezhetett a téma ismét to­vábbfejlesztve Helsinkiben április kö­zepén a Paasikivi Társaság vitáján, ahol Unden már azt vizsgálgatta Kek­­konen elnök jelenlétében: lehetsé­ges-e korlátok közé szorítani a nuk­leáris fegyverek terjedését. Az Undel-vonal, mint Svédország külpolitikájának alapja gyümölcsöző lehetőségeket kínál a Hruscsov-láto­­gatás alkalmából esedékes politikai tárgyalásokra. Hiszen a Szovjetunió és Finnország tartós, barátinak ne­vezhető kapcsolatait az helyezte szi­lárd bázisra, hogy az Unden-irány­­zattal. rokon Paasikivi-elv határozza meg Helsinki jószomszédi politikáját. A jelenlegi svéd belpolitikai helyzet­ben, az országos választások közeled­tével, a kötelezettségvállalások idején sokat jelent, hogy Hruscsov látoga­tása alkalmat ad az ország vezetői­nek ragaszkodásuk kifejezésére az Unden-vonalhoz és ezzel már most lerakhatják a jövendő, a semlegességet továbbfejlesztő orientációjuk alapjait. (T. V.) 1964. július 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom