Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-27 / 43. szám

Gép-újdOnságOk Homolos talajok följavítására szolgál A B—185-ös jelzésű NDK-ban gyár­tott talajjavító ekét homokos terüle­tek meliorációs munkáinál alkalmaz­hatjuk. Az említett földterületek ala­csony hozamát főleg az idézi elő, hogy a termőrétegben nem marad meg a csapadék, hanem a tápanyagokkal együtt az alsó rétegbe vándorol, s ez­által hasznavehetetlenné válik. Mélyműveléssel egybekötött trá­gyázással elérhető, hogy a homokos területeken állandósítsuk, emeljük a terméseredményt. Az új, ésszerű művelési módszer­rel négy éven keresztül 25—30 %-kal növeljük a hozamot, s a műveletet újra ismételjük. De tulajdonképpen milyen műveletről is van itt szó? Ez az alábbiakból majd kitűnik. Az ábrán is látható B—185-öst úgy szerkesztették meg, hogy a főeketest a földszelvény 2/3 részét a fordítás helyett inkább áthelyezi és ezáltal mély barázdát hagy maga után. El­lenben a föltalajt a főeketest után el­helyezett kisebb és magasabban beál­lított eke a trágyával együtt a baráz­dafenékre fordítja. Ilyenformán a megszántott réteg alatt szervesanyag­ból létesített tápterület keletkezik, feltalaj Technikai adatok: Munkaszélesség ... 45 cm A főeketest munka­mélysége .... 45 cm A feltalaj fordító eke munkamélysége 0—20 cm-ig Az eke összsúlya . . . 1230 kg Szükséges vonóerő 40—60 lóerő Munkagyorsaság . . 3—6 km/óra Teljes hosszúság . . . 5,95 m Szélesség.........................2,25 m Magasság.........................1,90 m Az ekét gumiabroncsokkal és hid­raulikus berendezéssel szerelték fel, minek következtében a traktor veze­tője egyedül kezelheti. A főeketest elé késes, a fordítóeketest elé pedig tárcsás csoroszlya szerelhető. Az eke munkaszélessége és munkamelysége beállításához két másodperc elegendő. —hai— •ír „Halálos álomba“ merül és gyógykezelés hiányában két napon belül meghal az, akit az Indonézia keleti részében, Szumba szigetén te­nyésző úgynevezett „elka“ légy csí­pése ér. • Üjfajta kulturális, közszükségleti és háztartási cikkek termelésének ősz. tönzésére a szovjet állami vállalatok a sorozatgyártás első évében az egész nyereséget megtarthatják, amennyi­ben ez nem haladja meg a teljes ön­költség 15 %-át. •ír Nemrégiben ünnepelték a lenin­­grádi botanikus kert fennállásénak 250. évfordulóját. A botanikus kertben több mint ötmillió növényfajtát tar­tanak nyilván. 0 Oj atomerőmű épül Angliában. Az erőműnek 4, egyenként 334 me­gawatt kapacitású turbógenerátora lesz. Az atomerőmű 1968-ban kezdi meg a termelést. ■fr Egy japán gépkocsigyár megkí­méli a gépkocsivezetőket attól, hogy maguknak kelljen a cigarettájukat meggyújtani: a szerelékfalon elhe­lyezett automatából gombnyomásra égő cigaretta jön ki. 9 Szovjet geológusok megállapítása szerint a Mazuri-tavak vidékén gaz­dag olajmezők rejlenek a föld mé­lyén. A kutatások szerint, az olajme­zők egész a lengyel nagy-alföldig le­húzódnak. ☆ Az őstuloktól származó, valaha világhírű szürke magyar marha telje­sen kihalóban van, alig 200 található belőle a világon. Megmentésére az idén új tenyésztörzseket hoznak létre. 0 Vasúti vonalcsonkítást hajtanak végre a deficit csökkentésére Angliá­ban. 330 vasútvonal több mint 2300 állomás beszüntetését tervezik. Ez valamivel több mint. az egész angol vasúti hálózat egyharmada.-ír Harmincezer autó számára épül földalatti garázs Párizsban. Egyelőre az első szériát készítik el, három emelet mélyséoben, 2500 férőhellyel. — furcsaságok 0 Az NSZK géfíkocsitermelése ja­nuárban 259 872 db volt, szemben a decemberi 193 233 és a múlt év ja­nuár 216 345 darabbal •ír Üj ásványt fedeztek fel amerikai geológusok egy Arizona állambeli me­teorkráterben. A nagy nyomás követ­keztében létrejött, eddig ismeretlen ásvány neve: stishovit. •ír Föld alatti tavat találtak az Aral­és a Káspi-tó között, mintegy 50 mé­ter mélységben, az Usztyurt fennsík sziklás, sivatagi felszíne alatt. A tó­hoz az idén 35 kutat fúrnak le, hogy a sivatagos területet állattenyésztésre hasznosítsák. 0 Gabon, Csád, Kamerun, Kongó (Brazzaville) és a Közép-afrikai Köz­társaság egyezményt kötött, amely­nek értelmében közös olajfinomítót építenek a gabom Port Gentilben. A finomító építését még ez évben megkezdik. •ír A legutóbbi adatok szerint a Föld kontinentális részeit borító jég­tömeg hozzávetőleg 30 millió köbki­lométer.-ír Az őszibarack termesztése Kíná­ból indult el időszámításunk előtt csaknem 5000 évvel. Természetes, ma már minden földrészen — a többi gyümölcsfajta rovására — mind na­gyobb teret hódít. 0 Szigorították a részletvásárlási feltételeket Belgiumban. A hatóságok a gépkocsi vásárlásnál 25%-ról 30-ra, más tartós fogyasztási cikkeknél 15 %-tól 20-ra emelték a készpénzben fizetendő összeget és a törlesztési határidőket is csökkentették. ☆ Ötmillió kisgyermek hal meg évente és 500 millió ember betegszik meg egészségtelen ivóvíz miatt a vilá­gon. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint a gyengén fejlett országokban a lakosság 90 százaléká­nak rossz íaz ivóvízellátása. ☆ Dél-Amerika partjai mellett el­terülő trópusi lagúnákban négyszemü halak élnek. E halak koponyájának mindkét oldalán egy-egy szempár ta­lálható. A két alsó szem lefelé, a két felső pedig felfelé néz. ír Negyvennyolc turista lelte halá­lát az elmúlt esztendőben a Bajor Alpokban. A hegyi járőrszolgálat 37 689 ízben vett részt mentőakciók­ban, 1776 esetben nyújtott elsősegélyt. o o < tn U < Z < H Z _j LU D SUJ > >­Z VUU > o Z A legfontosabb hormonbézisú készítmények felhasználására a következőket tanácsoljuk: A Dikotex 40-et a búza, rozs, árpa, zab, kukorica és a len gyom­talanítására használjuk. Az aláve­tés nélküli gabonára 2—4 kg az ajánlott mennyiség 300 liter víz­ben oldva, a lóhere és vöröshere alávetéses gabonában két kg-ot oldunk 600 liter vízben és ezt permetezzük 1 ha területre. Az utóbbi esetben a permetezést len­porlasztókkal végezzük , de csak akkor, ha az alávetésnek már két valódi levele van. Nem kezeljük Dikotex 40-nel a lucernaalávetéses gabonát. A len gyomtalanítására 2 kg-ot haszná­lunk ha-ként, 600 liter vízben old­va, len-porlasztókkal kipermetez­ve, amikor a len 8—15 cm-es nagy­ságú. Ha lentripsz ellen Foszfo­­tionnal védekeztünk, akkor Diko­tex 40-nel csak 5—6 nap eltelte után permetezhetünk. A kukorica gyomtalanítására, amikor az 15— 25 cm magas 2—4 kg/ha közti mennyiséget adagolunk, amit 200— 300 liter vízben oldunk. Kapálás vagy sarabolás után a meggyöngí­tett kukoricát nem permetezzük. A rétek és legelők gyomtalaní­tására szintén 2—4 kg-ot haszná­lunk 300 liter vízben oldva ha­­ként, a kaszálás előtt körülbelül három héttel, semmi esetre sem két héttel a széna feletetése vagy legeltetés előtt. Az ellenállóbb gyomnövényekkel szemben, főleg, ha azok foltokban virítanak, a per­metezést kaszálás után megismé­telhetjük. A Dikotex-szel gyomta­­lanított rét és legelő nagyon meg­hálálja a foszforműtrágyázást (szuperfoszfáttal), s általában a meszezést. A poralakú Dikotex nagyobb ha­tékonyságú. Az alávetés nélküli ga­bonák és a kukorica gyomtalanítá­sára 1—2 kg használatos ha-ként. Annyi vízben oldva és a kultúr­növény ugyanolyan fejlettségi fo­kán, mint az előző készítmény ese­tén. A len esetében 0,7—1 kg-nyi mennyiséget (de semmi esetre sem többet) használunk ha-ként, leg­alább 550 liter vízben oldva. A füvek, illetve a rétek és lege­lők kezelésére 1—2 kg/ha az előírt adagolás, 300 liter vízben oldva. A 2,4 D és az MCPA hatóanya­gú készítményekkel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni olyan termelési jellegű tényt, amiről az állami normákban pontos előírást nem találhatunk. Az utóbbi időben mind jobban kibontakozó, magvá­­ért termesztett takarmánycirok és a silőzás céljaira termelt cukor­cirok vegyszeres kezelésével kap­csolatban szép eredményeket értek el a Nagymegyeri Nagyhizlalda új­majori részlegén, ahol a cirkot 10—20 cm-es nagyságakor Dikotex 40-nel permetezték 2—4 kg-ot használva ha-ként, a poralakú Di­kotexből 1—2 kg-ot adagoltak ha­­ként, 500—600 liter vízben oldva. Az eredmény nem maradt el a her­bicidek hatásában. A kultúrnövényt nem károsították meg és tapasz­talataikra támaszkodva a jövőben is számolnak a Dikotex-féle vegy­szerek használatával, a takarmány- és cukorcirok esetében. Az említett készítmények nem gyúlékonyak és nem robbanás­­veszélyesek. Az emberre és az állatokra nem mérgező, de helyileg izgatólag hat. A pajzsmirigy és az idegrendszer működését károsítja. Kötőhártya- és bőrgyulladást okoz­hat. A bőrre és a szembe került Di­­kotexet bőséges vízzel távolítsuk el. Mindenesetre kerüljük az MCPA hatóanyagú készítmények bőrre, szembe jutását, belélegzését vagy esetleges lenyelését is. Munka közben gyakran tisztálkodjunk. Munka után zuhanyozás, ruhavál­tás szükséges. Egészségügyi pa­nasz jelentésekor az elsősegély­­nyújtás után orvosi kezelés szük­séges. Munkavégzés közben használjunk szemüveget, gumikesztyűt stb. A vegyszereket élelmiszerektől, takarmánytól, vetőmagtól elkülö­nítve raktározzuk. Ne feledjük, hogy a méhekre nézve mérgező, tehát a virágzó gyomnövényeket nem permetezzük az MCPA hatóanyagú készítmé­nyekkel. (SZK) A csalán és a talaj összetétele Általánosan az a vélemény, hogy ahol csalán nő, ott a talaj jól terem. Még a múlt században megállapítot­ták, hogy a csalán és egyes más nö­vények nitrogént tartalmaznak ned­vükben nitrátok formájában. Későbbi kísérletek bebizonyították, hogy e nö­vények a nitrátokat a talajból vonják ki, ahol is a Nitrosomonas és Nitro­­bacter elnevezésű baktériumok tevé­kenysége nyomán képződik. Ezek a baktériumok azonban nem lelhetők fel minden talajban és ezért feltételezik, hogy a csalán jelenléte a talaj inten­zív nitrát-tartalmára utal. A csalán elterjedésével szorosan összefügg a talajban lévő foszfor és nitrogén viselkedése. A csalán mond­hatni az ember mellett él, mert min­denütt, ahol emberek élnek és ahol baromfi található, ott hulladékok gyűl­nek fel. A talajba került hulladékok foszfort juttatnak a talajba és a talaj hosszú ideig megtartja foszfbrtartal­­mát. Egyes kísérletek kimutattak foszfort olyan angliai talajokon, ahol valamikor a római katonák állomásoz­tak, sőt a kökorszak emberének le­telepedési helyein is. A foszforban gazdag talajok biológiailag igen aktí­vak, bár ez szorosan összefügg a csa­lán és más növények jelenlétével is. Gyakoriak a talajban a giliszták, s így a talaj még inkább szemcsés szerke­zetű lesz. Igen nagy jelentőségű tehát a meg­művelt területek foszfortartalmának állandó növelése. A csalán nem nő „Az anyós párnái" - nak nevezett kak­tuszok a monacói botanikus kertben. például a foszfát-szegény erdei tala­jokban és az redőt övező mezőkön sem, ha nem adnak foszfátot a talaj­nak. A csalán csak gazdag talajban él jól. Más vadon termő növényekkel szemben a csalánnak, akárcsak a ter­mesztett növényeknek tápanyag tar­talékra van szüksége. Ezért a csalán elterjedése jól mutatja milyen táp­anyagok találhatók a talajban és mi­lyenek hiányoznak. Victoria regia A Victoria regia a trópusi növény­világ egyik leghatalmasabb, leggyor­sabban fejlődő növénye. A dél-ameri­kai Amazon folyó vidékéről származó növény másfél méter átmérőjű pere­mes tálcaszerű úszó levelei 10—12 ki­lós gyermeket is elbírnak. Egy-egy levele 6—7 nap alatt bontakozik ki. Borsónagyságú magjából 35—36 fo­kos meleg vízben csírázik és mintegy félév alatt teljesen kifejlődik, amikor 3—4 naponként egy-egy virága nyí­lik. A virágzás első napján fehér szir­mait az éjjeli órákban bontogatja, majd nappalra becsukja. Másnap a délutáni órákban szemlátomást bon­takoznak fehér, majd halvánrózsaszín virágszirmai. A harmadik napon a vi­rágszirmok összecsukódnak és víz alá kerülve érlelik magvaikat. A Bratislavai Fűvészkert erre a cél­ra épült üvegházában, 30—32 fokos meleg vízben tavasztól őszig tenyész­tik. A nyári hónapokban sokan gyö­nyörködnek a ritkán látható, hatal­mas, pompás növényben. Hogy bőven csurranjon a tej! A fejő, illetve fejőnő a tejtermelés legfőbb befolyásolója. Ezt hangsú­lyozza ki a CSKP mezőgazdasági bi­zottságának 1963. évi szeptemberi felhívása is, amelyet a tejtermelő gazdaságok dolgozóihoz intézett. Jó­részt tőlük függ, milyen fejlődési szintet ér el a szarvasmarha-tenyész­tés, valamint a tehenek hasznossága. A tejtermelés fellendítése nem egy­szerű feladat, egy csapásra nem oldható meg. De reméljük, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak is hasonló a véleményük, s a helyi lehetőségek alaposabb kihasználásá­val betartják az alapvető követelmé­nyeket, amelyek a tejtermeléssel ösz­­szefüggenek. Ez új rovat keretén belül 90 olyan nagyfontosságú kérdésre adunk vá­laszt, amelyet mind a fejőknek, mind az állatgondozóknak tudniok kell, hogy munkájuk eredményesebbé vál­jon. 1 Miért fontos a tehenek ■ ■ hasznosságának növelése? Hazánk lakossága életszínvonalá­nak emelése rendkívüli követelménye­ket támaszt a hús, tojás és tej ter­melésével szemben. Amíg a hús és tojás termelését sikerül növelnünk, addig a tejtermelés nagyon vontatot­tan halad. Tejtermelésünk mai színvonala nem áll összhangban azokkal a feltételek­kel, amelyeket szocialista mezőgaz­daságunk nyújt. A tejtermelés növe­lését olyan alapvető intézkedéseknek kell elősegítenie, amelyek a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére, mint egészre vonatkoznak. Bízvást nevezhetjük a szarvasmar­ha-tenyésztést a mezőgazdasági ter­melés alappillérének. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyhasznos­­ságú szarvasmarha-állománnyal ren­delkező szövetkezetek rendszerint ki­magasló eredményeket érnek el a többi termelési ágban is, pl. csalló­közi viszonylatban a nyárasdi szö­vetkezet), E tények ellenére országos méret­ben még nem értük el a szarvasmar­ha-tenyésztés háború előtti színvona­lát. Nem léptük túl a tehenek 1937. évi tejhozamát. Tehát, a tejhozam növelése minden­nél fontosabb feladat. Hiszen a szo­cialista államok közül az utolsóelőtti helyen állunk. Bár vannak nagy teje­­lékenységű tehenészeteink, egyenlőre csak szórványosan fordulnak elő. Márpedig, a XII pártkongresszus határozata által kitűzött feladat: 1970-ig a mezőgazdasági terület hek­­táraként átlag 630 liter tejet kell kitermelnünk! Valamennyi mezőgaz­dasági üzemünkben törekedjünk a tehenek tejelékenységének lényeges növelésére. Élenjáró mezőgazdasági üzemeink állatgondozóinak, fejőkol­lektíváknak eredményei azt bizonyít­ják, hogy ez a feladat teljesíthető. Mi a tej szerepe az ember táplálkozásában? Az emberi táplálkozásban nélkülöz­hetetlen a tej; különösképpen fontos a gyermekek számára. A tehéntej za­matos ízén kívül tartalmazza mind­azon szerves és szervetlen anyagokat, amelyeknek mennyisége megfelel az emberi táplálkozás követelményeinek. A tej biológiailag teljesértékű táp­szer, amelyben fehérjék, zsiradékok, szénhidrátok, valamint ásványi anya­gok vannak. A tej fehérjéit az egyes aminósa­­vakból álló szerves vegyületek képe­zik, amelyek vegyi átalakulásukkal elő­segítik az élő szervezetek fejlődését, egész életfolyamatát. A tej egyszerű fehérjeféléit az albumin, a globulin és a kazein képviselik. A tej átlagos fehérjetartalma 3,5 százalék. Tejben a tejzsír labdacsok alakjá­ban fordul elő, amelynek nagy a ka­lóriaértéke A tejzsír a fontos A- és D-vitamint tartalmazza. A tehéntej átlagos zsírtartalma 3,6—4 százalék. A tej szénhidrátjait lényegében a tejcukor (laktőz) képezi, amely az élő szervezetek legfőbb energiaforrá­sa. A tej átlagos szénhidráttartalma 4,7 százalék. Az ásványi anyagokat a tejben fő­leg mész és foszfor képezik. A tejben só alakjában fordulnak elő, 0,7—0,8 százalékos részarányban. A tej főbb alkatrészei közül elsősorban a vita­minokat kell említenünk, amelyek fontos szabályozói a szervezet élet­­folyamatának. Azonkívül további sa­játos anyagokat, mint például hor­monokat, enzimeket, immunizáló anya. gokat stb. tartalmaz a tej. miáltal a homokos talaj biológiai tu­lajdonsága nagyban javul, de ugyan­akkor ez a réteg képes arra is, hogy fölfogja a csapadékot és biztosítsa a növényzet víz-, valamint tápanyag­­foroalmát. Széntőréteg Homokréteg Leszántott 1964. május 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom