Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-13 / 39. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Hogyan védekezzünk a gyümölcskezdemények károsítói ellen A pirosbimbős, valamint a virágzó gyümölcsfáknak igen sok az ellensége. Egymás után jelennek meg a különféle apró ormányos bogarak és egyéb kártevők. ESZELÉNYEK Az ibolyakék, fémes fényű almaeszelény (Rhynchites bacchus L.) már március végén, április folyamán megjelenik és az alma-, a cseresznye-, a meggy- és a kajszibarack fák rügyeinek megfúrásával nagy kárt tehet, főképp ha tömegesen lép fel. Később a terméstkötött alma, kajszi stb. terméskezdeményein rág apró, szúrásszerű lyukakat, s tojásait is ilyen nyílásba helyezi. Tevékenységét gyümölcshullás követi. Kísérője a barnáspiros szárnyfedelű, apróbb pirosszámyű eszelény (Rhynchites elquatus L.). Április elejétől bukkan fel, főleg az almaültetvényekben. Az almán kívül sokszor a cseresznyén is előfordul, ahol lárvája a magban él. A réz-, vagy bronzfényű szilvaeszelény (Rhynchites cupreus) tavasszal a rügyek megrágásával károsít, később a szilva-, a ringló- és a cseresznyefákon a gyümölcskezdemények tűszűrásszerű lyukain át egy-egy tojást helyez a gyümölcsbe, majd a kocsányokat félig elrágja, s ezzel gyümölcshullást okoz. A cseresznye vagy a meggy magjában él a meggyeszelény (Rhynchites auratus Scop.) lárvája. Földiepren tesz sokszor tetemes károkat az apró, sötétkék, fémfényű szamócaeszelény (Rhynchites germanikus Hrbst.) a levélnyelek, fiatal hajtások és bimbókocsányok elrágásával. A sebzett növényszárba a rágás fölé helyezi tojáasit. A régebbi védekezési mód az eszelények ellen a kora reggeli fáról történő lerázás volt. Tavasszal és ősszel a kora reggeli órákban ponyvákra rázták a bogarakat. Ojabban igen jó eredményeket érünk el a vegyszeres védekezéssel, DDT- tartalmú permetező szerek alkalmazásával, mégpedig 1 %-os oldató Dynol, vagy 0,4 °/o-os higítású Dykol segítségével. A permetezéseket' az elvirágzás után négy nappal kezdjük, s ezeket 3—4 hét eltelte után háromszor megismételjük. ARASZOLOK Márciusban, április első felében, amint az átlagos hőmérséklet eléri a plusz 8— 10 C fokot, az áttelelt tojásokból megjelennek a téli kisaraszoló (Operophtera briimata L.) és a téli nagyaraszoló (Erannis defoliaria Cl.) hernyói. Egy párból álló hasilábuk miatt csak araszolva másznak, erről kapták nevüket. Kezdetben a rügyekbe rágják be magukat (a kisaraszoló teljesen, a nagyaraszoló csak félig), majd a virágokat és a lombot rágják le. Virágzás után a fiatal gyümölcsbe mély odvakat rágnak. A téli nagyaraszoló barnahátú, oldalán feketén szegett, sárga sávval diszített hernyói kifejlett életszakaszukban elérik a 3—4 cm-es nagyságot. A kisaraszoló almazöld hernyója körülbelül 1,5—2 cm hosszúságú. Egyes helyeken néha tömegesen jelenik meg a gyümölcsfákon, főleg az almán és a körtén, az almavirág araszoló (Chlorochystis rectangulata L.) világoszöld, vörös hát- és sárga oldalvonalú hernyója. Kifejlőr ^ TARTALOM NÖVÉNYVÉDELEM V a n e k Gáspárné mérnök: Hogyan védekezzünk a gyümölcskezdemények károsítói ellen . 73 TAKARMÁNYOZÁS M. L.: Karbamid felhasználása a takarmányozásban.....................74 NÖVÉNYTERMESZTÉS B a r t a 1 o s Menyhért mérnök: A szudánifű termesztésének tapasztalatai ....................................75 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. Izsói Zoltán: Szarvasmarhák penészgomba betegsége a mikotoxikózis....................................76 V.__________J dött állapotban 16—20 mm hosszú. A gyümölcsfákon áttelelő tojásokból tavasszal kibújó hernyócskák főleg a virágrügyeket szövik át és rágják ki. Régebben ezek ellen a gyümölcsfák törzsére kora ősszel felerősített hernyóenyves övékkel védekeztek. A talajból előrajzó és a fákra felmászó szárnyatlan nőstényeket ilyen övékkel fogták össze. Az öveket a tél végén leszedték és elégették, a fatörzs alját pedig töményebb gyümölcs faolaj-oldatba mártott drótkefével tisztították meg az ide lemosott vagy lehullott tojásoktól. Legjobb eredményeket a DDT-hatóanyagú permetezőszerekkel érjük el. A Dynol 1 %-os, vagy a Dykol 0,4 %-os oldatát permetezzük szét a rügyfakadás és a fák fehérbimbós állapota közötti időben. (Az erdőkben fertőzött gócok, vagy nagyobb területek esetén szegélysávok létesítésével s ezekben idegmérges, DDT, vagy HCH hatóanyagot tartalmazó szerekkel védekezünk. POLOSKASZAGÜ GYÜMÖLCSDARAZSAK Virágzás ideje alatt rajzó poloskaszagü gyümölcsdarazsak az éppen kötő gyümölcsökbe helyezik tojásaikat. Lárváik poloskához hasonló szaguktól nyerték nevüket. A poloskaszagü körtedarázs (Hoplocampa brevis Klug.) már zöldbimbós korban a körtefákon él. Még inkább megtalálható az ekkor már virágzó kajszibarack fákon. A virágból és a mézbő! (nektárból) táplálkozik. Rajzása 2—3 hétig tart. A nőstények a legkorábban virágzó körte(Folytatás a következő oldalon) 1. Almaeszelény a levélen, 2. A poloskaszagü almadarázs lárvájának kártétel«. (Vanek Gáspár mérnök tusrajzai)
