Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-06 / 37. szám
Olcsó melegágyi idomlapok A melegágy! keretet általában élére állított deszkából készítik, amelynek feladata, hogy az ágyban elhelyezett növényeket ■ külső hidegebb környezettől oldalról elszigetelje és a részükre szükséges légréteget biztosítsa. Mérete a melegágyl ablak méretéhez Igazodik. Tekintettel arra, hogy a deszka mint faáru rendkívül drága és kevés áll rendelkezésre, továbbá korhad és sűrűn kell felújítani, ezért a melegágyi kereteket a képeken bemutatott idomlapokból állítjuk össze. Előnye ennek a módszernek az, hogy úgy alakítható ki a keret és a melegágy mérete, amilyen ablak áll a rendelkezésünkre. Könnyen szétszedhető, szállítható, különböző nagyságú melegágy alakítható ki belőle. Az idomlapok nem egyebek mint az épület-épltkezésnél használatos szabványos 6 cm vastagságú lyukacsos téglák, amelyek korlátlanul és olcsón állnak rendelkezésre. A melegágyi keretet a közölt képek alapján bárki könnyen és házilag elkészítheti. A lyukacsos tégla egyik oldala hosszanti irányban bemélyített. Ez az oldal van felül, ebbe kerül az ablak kerete. Az idomlapokat célszerű a képen látható mélységig a földbe süllyeszteni és rövid karókkal néhány helyen rögzíteni. Az oldalfalakhoz kívülről ajánlatos földet helyezni, mert ezáltal még biztosabban állnak az idomlapok. Szikora András (Bp.) 1. Idomlapok, melyekből a melegágyi keretek olcsón elkészíthetők. 2. A keret összeállítá sáriak módja. 3. Az ablakok méretei szerint a keret alakítható. 4. Idomlapos melegágy feliilnézetben. (A szerző felv.) letkezik. Efelett a hideg levegő felett egy másik, de jóval melegebb légréteg nyugszik. A légmozgató fagyvédelemnek az a célja, hogy a két levegöréteg öszszekeveredjen. Erre mesterséges szelet alkalmaznak, melyet még a fagypont beállta előtt működésbe hoznak és napkelte utánig működtetnek. Erre a célra külföldi kísérletek alapján legjobban megfelel egy 90 lóerős elektromotorral meghajtott légcsavar, amely vízszintes tengely körül forogva, egy vastag cső segítségével kiszívja a hideg légréteget és helyébe a felette lévő meleg levegő tódul. Egy ilyen gép kb. 100 m átmérőjű területet véd a fagytól. A technika rohamos fejlődése és egyre nagyobb alkalmazása a mezőgazdaságban lehetővé teszi, hogy az infravörös sugárzást az egészségügytől az iparon keresztül a mezőgazdaságban is felhasználjuk. mégpedig a fagyvédelemben. A fagyvédelemre szerkesztett, ma még csak kísérleti íiépek kivitele olyan, hogy magasan elhelyezett vízszintes huzalokra akasztott infravörös sugárzású elektromos körték tartják a növény hőmérsékletét a fagypont felett. A másik módszer az ún. Lasnier-féle infravörös sugárzású fagyvédőgép. Ez nem más, mint egy óriási méretű forrasztólámpa, amely három 170—180 cm magasságú lábon áll, és a felfelé áramló hősugarakat egy köralakú ernyő visszaveri a földre. A sugárzás 76 m átmérőjű területre terjed ki és hatása csakis a növény felmelegedésében nyilvánul meg, mert az infravörös sugarak a levegőt nem melegítik fel. Egy hektárnyi terület fagytól történő megvédésére kb. hét ilyen készülék szükséges. Ezek a módszerek azonban még csak kezdetlegesek és nagyon drágák, nagyüzemi használatuk ezért körülményes, de biztosan védik a növényeket a fagyoktól. Barczi András mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára A kolorádóbogár tetszhalála A létért való küzdelem során az élőlények — kiváltképpen pedig az évmilliós fejlődésre visszatekintő rovarok — egész sor olyan tulajdonságra tettek szert, amelyek segítségükre vannak a faj fenntartásában. Ilyen tulajdonságot fedezett fel nemrég Rajsza Usatyinszkaja szovjet biológus, aki a burgonya Ismert kártevőjének, a kolorádóbogárnak, biológiai sajátosságait igyekezett felderíteni. Vizsgálódásai során Usatyinszkaja meglepetve állapította meg, hogy a megfigyelt bogarak egy része — mintegy 3—6 százaléka — minden látható ok nélkül megmerevedik, érzéktelenné válik, látszólag elpusztul. Megvizsgálta a „döglött“ bogarakat és rájött, hogy azok a tetszhalál állapotában vannak és huzamos idő — olykor kéthárom év — múlva ismét életre kelhetnek. (fdn)
