Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-03 / 36. szám

Burg pay a termesztés szepességl módszerrel Hektáronként 200 ImL A poprádi mozgalomba egyre több szövetkezet kapcsolódik be. A szepés­­ségi földművesek módszerével sok szövetkezetben termeltek hektáron­ként 200 mázsa burgonyát, sót a lu­­civnái (poprádi járás) 280 mázsás hektárhozammal került az élre. A ki­váló hektárhozam természetesen első­sorban a könnyű Tátra aljai földnek köszönhető, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szepességl módszer Dél-Szlovákiában is jó eredményeket hoz. Ezt bizonyltja a Hontianske Mo­­ravcei szövetkezet példája is. A szövetkezet a zvoleni járás déli részén elég mostoha körülmények kö­zött gazdálkodik a dombos dűlőkön. Az 1673 hektáros gazdaságban burgo­nyatermesztés céljára lehetőleg a könnyebb vályogos talajt választják ki. De így is sokkal kötöttebb a Tátra aljai humuszgazdag földtől. A földet jó talajmunkával igyekeznek lazítani, hogy a gumók könnyebben fejlődhes­senek. Ján 2ibritovsky, a szövetkezet agronómusa elégedetten beszél a ter­méshozamokról. — A múlt évben 145 mázsás hektár­hozamot értünk el, de az Ozbote fajta burgonya 8 hektáros parcellán 200 mázsát adott. Igaz, jó földbe került. Nézetem szerint a burgonyatermesz­tés alfája és ómegája a könnyű, táp­anyaggazdag föld és természetesen a helyes növényápolás. Ha volna elég műtrágyánk, elérhetnénk az átlagos 2*0 mázsás hektárhozamot is. Az em­lített dűlő hektáronként 500 mázsa istállőtrágyát kapott, előveteménye zab, vöröshere és repce volt. Miután az őszi repce kifagyott, a földet ta­vasszal csak kultivátoroztuk, és bő­ven műtrágyáztuk. Az agronómus általában nem saj­nálja a burgonyaföldtől az istállótrá­gyát. A burgonyatermesztés céljára kiszemelt dűlők hektáronként 450— 500 mázsa istállótrágyát kapnak, eh­hez hozzájön még 5 mázsa szuper­foszfát, 4 mázsa ammóniumszulfát, és 11 mázsa kálisó. Érdemes megemlíteni a talajelőké­­szitést. Minden erővel arra töreked­nek, hogy a földet lazítsák, és a nö­vény kezdeti fejlődése idején pusztít­sák el a gyomokat Április első nap­jaiban simitőztak, elszórták a műtrá­gyát és utána kultivátoroztak. Ha a talaj szilárdabb, keresztbe-hosszába kultivátoroznak, de a burgonyát min­dig a barázda irányába ültetik. Kísér­letképpen néhány hektárra Galipurt permeteztek gyom ellen. A korai előcsíráztatott burgonyát természetesen kézzel ültetik és egy­szer kézzel kapálják, majd kétszer töltögetik. A burgonyagumókat 10 cm mélyre ültetik. Az elócsíráztatás 12 fokos átlagos melegben négy hétig történik, éjjel villanykörtékkel vilá­gítanak. Csíráztatás közben egyszer átrakják a gumókat és megöntözik. A korai burgonya ültetését április 7-én befejezték. Az agronómus száz mázsás hektárhozamra számít és re­méli, hogy mázsánként 120 koronáért értékesíthetik. Sazkie és Krasava fajta korai és félkorai burgonyákat ültet­tek. ' A kései burgonya földjét kereszt­­ben-hosszában kétszer kultivátoroz­­zák. Kelés után 10 nap múlva sarabol­­ják. 2—3 nap után pedig először töl­tögetik, majd fogassal pusztítják el a gyomokat, A szepességi módszer szerint a burgonyaföldet háromszor fogasolják, négyszer töltik és egyszer sarabolják. Főleg a gyakori töltögetés segíti kedvezően elő a gumóképződést. A szövetkezet már a múlt évben bekapcsolódott a poprádi mozgalomba és a földterület 2,7 %-án termelnek burgonyát, főleg takarmányozási cél­ra a sertéshizlalda részére. Az agro­nómus szerint a burgonyatermesztés kifizetődő, mert nem túl munkaigé­nyes a hektáronkénti bevételhez ké­pest elég alacsony az önköltség. A ko­rai burgonya például hektáronként 12 ezer korona jövedelmet hoz. Idén a burgonya jól előkészített talajba ke­rült és reméli, hogy nemcsak csúcs­hozamként érnek el 200 mázsás hek­­tárhozamot. Bállá József A jól előkészített lalajba géppel ültetik a kései burgonyát. (A szerző felvételei.) Az RS—09-es traktorral vetik a koptatott magú cukor­répát és egyúttal Murbetolt permeteznek gyom ellen. i—A fő mukaeredmény titka—i Illatos tavaszi délután. A felhőmen­tes kéklő messzeségből ontja élet­osztó sugarát a nap, s a pajkos ápri­lisi szél táncos ritmusára mosolygó arccal siet munkahelyére Bodzsár István. Jókedvű Puli kutyája ugrán­dozik körülötte — előreszalad, meg­­megáll, hátranéz, s ki tudja hányad­szor kíséri gazdáját a megszokott, egyhangú úton. Az ismerősök mesz­­sziről köszöntik, ő is kedvesen szól, majd továbbsiet. Becsületes, munka­szerető emberként tiszteli mindenki. Mint a HNB elnöke felelősségteljes feladatát példásan látja el. Megértő, segltenlakaró mindenkihez. Méltán ki­érdemli embertársai szeretetét és tiszteletét. Közel egy kilométeres hosszú út után megérkezik második munkahe­lyére, a szövetkezeti tehénistállóba. Csendesen kinyitja az ajtót. Amint belép 13 tehénszempár mered felé s 6 gyengéd szeretettel veregeti meg gondozottjai hátát. Id. Bodzsár István nagyon szereti ezt a munkáját is. S ez a döntő. Egy ember értékét sok más jellembeli tulajdonsága mellett elsősorban a munkához fűződő viszo­nya határozza meg. Id. Bodzsár István nem elégszik meg az eddig alkalma­zott gondozási móddal — jobb mun­kamódszerek után kutat. S igyekeze­tének eredménye — az egyesített szövetkezetben ő éri el a legjobb fe­­jési átlagot. Az érdeklődőkben aka­ratlanul is felvetődik a kérdés: — Ilyen mostoha körülmények kö­zött a legkisebb gépesítést nélkülöz­ve, hogy lehet ilyen jó eredményt el­érni ? , Feltekint, megtörli verejtékes hom­lokát, s így felel: — A jó eredmény titka elsősorban a rendszeres gondozásban van. Min­den nap reggel és este lemosom a teheneket s így minden szennytől megtisztítva nyugodtan pihenhetnek. Szerintem ez nélkülözhetetlen. A ta­karmány pácolást egyéni elképzelés szerint végzem. A szétterített vékony szecska- és silóréteget melasszal és sósvízzel megöntözöm, erre újra siló- és szecskaréteg kerül. így váltakozik ez, amíg a szükséges mennyiséget el nem készítem. Az így rétegezett ta­karmány felmelegszik. ízletes eleség ez a tehenek számára. így tudtam el­érni télen is az 5.1 literes napi átla­got. Nyáron 10 literes átlagot értem el s jó eredményemért 1000 Kés ju­talmat kaptam. Mire a tüzes napgolyó eltűnik a láthatár mögött s a kéklö égbolton megjelenik az első csillag, id. Bodzsár István is befejezi munkáját és ug­rándozó Puli kutyájával elindul haza­felé. Arcán fáradtság, de szívében a megelégedettség vert tanyát. Budai Ernő (Seclanky) Hetven fejőt ................ megjutalmaztak 1964. május 3. Szenei mérnök Fehér Jo­zefina fejőnőnek gratulál A Párkányi Állami Gazdaság rész­legeiről 70 olyan fejőt hívtak meg a gazdaság kultúrházába, akik a múlt évűén a legjobb fejési átlagot érték el. Az összejövetelen résztvettek a járási mezőgazdasági termelési igaz­gatóság szakemberei, Szenei mérnök és Balogh elvtárs. A szarvasmarha­tenyésztés tavalyi eredményeit Fábi­án Imre mérnök ismertette. Az ezt követő vita során a felszólalók érté­kes javaslatokat vetettek fel. Többek közt tanácsolták, hogy az ehetőből kikerülő, minden 15 literen felüli tej­hozamú tehén után a gondozó bizo­nyos jutalomban részesüljön. Ez ér­dekeltebbé tenné a magasabb tejho­zam elérésében. Szó esett arról is, hogy mi az oka a hét elején kifejt tejmennyiség csökkenésének. A kö­­vesdi részleg fejői szerint az, hogy vasárnap nem etetik, itatják a tehe­neket olyan gondosan, mint a többi munkanapokon. Ideje volna ezt a ká­ros jelenséget valamennyi részlegen felszámolni. A gyűlés befejező pontjaként át­adták a kerület jutalmát a 7,5 lite­ren felül fejő gondozóknak. Az ebedi részlegről Hugyec Mihály (11,49 li­ter) és Üjmajorról Janota László (9,38 liter) 1500—1500 koronát kap­tak. Kívülük kilencen 800 és tizen 500 korona jutalomban részesültek. A megjutalmazott fejők Ígérték, hogy a jövőben is megtartják, illetve emelik eredményeiket. Nagy József Óvjuk gyümölcsöseinkben a méheket Gyümölcsfáink virágainak megter­mékenyítését túlnyomó részben (kö­rülbelül 80 #/o-ban) a mézelő méhek közvetítik. Még az öntermékenyülésre hajlamos fajták is több, szebb, na­gyobb és egészségesebb gyümölcsöt hoznak, ha virágaikat a méhek is látogatták. A méhek nemcsak közve­títői a megporzásnak azzal, hogy a hímport egyik virágról, növényről a másikra szállítják. A virágpor gyűj­tése közben a virágban ide-oda fo­rogva, kitines szőrzetükkel és éles karmaikkal finom karcolásokat ejte­nek a bibén, amivel megkönnyítik a hímpor-tömiők behatolását. A sikeres megtermékenyítéshez nem elegendő csupán egyetlen méh egyszeri látogatása. Ugyanezt a virá­got húszszor, harmincszor is meg kell látogatniok a méheknek, s minden alkalommal számos idegen virágról származó, kevert hímport kell jut­­tatniok a bibére. Ez olyan nagy és körülményes munka, amit mai isme­reteink szerint semmiféle módon nem lehetne mesterségesen pótolni. A gyü­mölcsfák virágzásakor tehát nélkü­lözhetetlenek a méhek a gyümölcsös­ben. Fontos az is, hogy a gyümölcs területének, illetve a gyümölcsfák számának megfelelően elegendő méh legyen a közelben. Ha a gyümölcs­­termelő gazdaságnak nincsen saját méhészete, akkor idegen vándormé­hészeteket kell megnyernie a bepor­zás idejére. A virágzó gyümölcsfák permetezése teljesen megokolatlan és céltalan. A virágok himporának legnagyobb ellensége a nedvesség. Az elázott, meglucskosodott hímpor elveszti csí­raképességét. A porzók védtelenül maradnak, kiszolgáltatva a permetlé áztató hatásának; az jóval nagyobb kárt tehet bennük, mint a természe­tes csapadék. Annál is inkább, mert a permetezést rendszerint verőfényes, napsütéses időben végzik. Az ilyen permetezés a termés megmentése he­lyett, csírájában fojtja meg azt. A virágzáskor! permetezés ellen szól az is; nemigen akad olyan kár­tevő, amely éppen a virágnyílás 3—5 napja alatt szaporodna el olyan mér­tékben, hogy azonnali irtása válnék szükségessé. Olyat sem igen isme­rünk, amelyik a virágtakarőkat pusz­títaná. Virágzáskor a gyümölcsfáknak alig-alig van lombjuk, a gyümölcs­­kezdeményeket pedig a külső virág­takarók köpönyeg- vagy esernyösze­­rúen borítják. A növényekre kerülő permetlé 80—90 %-a a virágtakarókon tapad meg, hogy néhány nap múlva a lehulló szirmokkal együtt a talajra kerüljön. Tehát jóformán semmi sem kerül belőle oda, ahol valójában szük­ség lenne rá. A sziromhullás után éppen úgy azonnal permetezni vagy porozni kell, mint egyébként. A virág­záskori permetezésre fordított anyag és munka tehát teljesen haszontala­nul vész kárba és nagymértékben árt a méheknek is. Tilos a méhek behozatala Csehországból A Földművelésügyi Minisztérium 1961. december 19-én kelt 60.679/62 — 43 számú rendelete értelmében Cseh­országból Szlovákia területére tilos méheket áthozni. Erre az intézke­désre azért került sor, mert Csehor­szágban atkabetegség uralkodik. Ha a tilalom ellenére mégis beho­zunk méheket Szlovákiába, azok at­­kakór-gyanúsnak lesznek tekintve, miután az állategészségügyi szolgálat az erre vonatkozó szabály értelmében felszámolja a behozott méhcsaládo­kat. Mint ismeretes, a nagy károkat elő­idéző atkakór csak élő méhről, köz­vetlenül élő méhre terjedhet át, s mivel Szlovákia méhészetei ez idő szerint gyakorlatilag atkamentesek, joggal hisszük, hogy a zárlat betar­tása esetén ez az állapot megmarad. Minden méhésznek érdeke tehát, hogy a rendeletet betartsa. A tilalom megszegése esetén azon­nal jelentést kell tenni az állategész­ségügy méhészeti szolgálatnál (Vete­­rinárne stredisko vagy Okresné ve­­terinárne zariadenie), hogy az illeté­kesek azonnal megtehessék a szüksé­ges intézkedéseket. Ismert tény, hogy a behozott mé­hek elég rövid idő alatt más csalá­dokhoz tévednek, ahol máris terjesz­tenék a betegségeket. így minden bi­zonnyal, hogy a Csehországból hozott méhek a mi méhcsaládjainkat is meg­fertőznék. A rendelet csak a méhcsaládokat és méheket említi, de vonatkozik ez az anyák behozatalára is. Tudvalevő ugyanis, hogy az atkák (Acarapis Woodi R.) nemcsak a dolgozó méh légcsöveibe hatolhatnak be, hanem az anya és a hereméhek légcsöveibe is. Arra kérjük méhészeinket, ügyeljenek a tilalom betartására, s ezzel a kér­déssel foglalkozzanak gyűléseiken, összejöveteleiken. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ ZÁRLATOK 1964. február 1-i állás szerint A ragály fészke Járás Védelmi öv A tk a k ó r 1. Gbely Senica n. Myjavou Gbely 2. M. Leváre Senica n. Myjavou Maié Leváre, Závod, Veiké Leváre 3. Príbovce Martin Príbovce, Valéa, Benice, Rakovo, Leziachov, Valentová, Öanova, Trnovo, Trebostovo, Karlová 4. Cernina Bardejov Cernina, Kurimka, Rovné, Mlynárovce 5. 2diar Poprad 2diar Nyúlós költésrothadás 6. Hodonín Senica n. Myjavou Holíé, Katov 7. Gbelce Nővé Zámky Gbelce, Nová Vieska, Divá, Belá, Sarkan dvor, St. majetky Malá Muzla 8. Zlatniky Topol'cany Zlatniky, Maié Hostie, Pochabany, Cuklasovce, Libichová, Nemceky, Halasovce, Horné a Dőlné Drzkovce, Ceminná 9. Zázrivá D. Kubín Zázrivá Ez azt jelenti, hogy a felsorolt köz­ségekből nem szabad méheket sem kivinni, sem a felsorolt községekbe behozni, de a községek területein sem szabad a családokat az illető járási állategészségügyi szolgálat engedélye nélkül áthelyezgetni. Nevezetesen ti­los a felsorolt községek területeire vándorolni, vagy a felsorolt községek­ből vándorolni. SV-CSV egészségügyi bizottsága Még mindig akad jónéhány szö­vetkezeti vezető, aki a méhek hasznát csupán a méz és a viasz termelésében látja. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a méhészet legnagyobb hasznát a virágok beporzásában, illetve az aprómagvak termelésében kell keresnünk. A MÉHEK HŐMÉRŐJE Nemrégiben a jénai (NDK) egyetem meteorológus professzorai a hőmérsék­let és a méhek építkezési tevékenysége között érdekes összefüggést tapasztal­tak. A méhek a tavasz kezdetén nem látnak hozzá azonnal a lépek építéséhez. Megállapították, hogy a méhek „építke­zési ingere" és a külső hőmérséklet kö­zött valamilyen kapcsolat van. A méhek­nek — a jelek szerint — megbízható biológiai hőmérőjük van. A tengerpart vidékén legalább 10, az ország belsejében pedig 11 C fokos napi középhőmérséklet és ezen kívül legalább 15 C fokos napi legmagasabb hőmérséklet kell ahhoz, hogy a méhek hozzákezdjenek a lépek építéséhez. A hőmérséklet-ingadozás esetén, vagy ha az építkezés megkezdése után csökken a hőmérséklet, a méhek lassítják vagy pedig egy időre teljesen abbahagyják az építést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom