Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-03 / 36. szám
Burg pay a termesztés szepességl módszerrel Hektáronként 200 ImL A poprádi mozgalomba egyre több szövetkezet kapcsolódik be. A szepésségi földművesek módszerével sok szövetkezetben termeltek hektáronként 200 mázsa burgonyát, sót a lucivnái (poprádi járás) 280 mázsás hektárhozammal került az élre. A kiváló hektárhozam természetesen elsősorban a könnyű Tátra aljai földnek köszönhető, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szepességl módszer Dél-Szlovákiában is jó eredményeket hoz. Ezt bizonyltja a Hontianske Moravcei szövetkezet példája is. A szövetkezet a zvoleni járás déli részén elég mostoha körülmények között gazdálkodik a dombos dűlőkön. Az 1673 hektáros gazdaságban burgonyatermesztés céljára lehetőleg a könnyebb vályogos talajt választják ki. De így is sokkal kötöttebb a Tátra aljai humuszgazdag földtől. A földet jó talajmunkával igyekeznek lazítani, hogy a gumók könnyebben fejlődhessenek. Ján 2ibritovsky, a szövetkezet agronómusa elégedetten beszél a terméshozamokról. — A múlt évben 145 mázsás hektárhozamot értünk el, de az Ozbote fajta burgonya 8 hektáros parcellán 200 mázsát adott. Igaz, jó földbe került. Nézetem szerint a burgonyatermesztés alfája és ómegája a könnyű, tápanyaggazdag föld és természetesen a helyes növényápolás. Ha volna elég műtrágyánk, elérhetnénk az átlagos 2*0 mázsás hektárhozamot is. Az említett dűlő hektáronként 500 mázsa istállőtrágyát kapott, előveteménye zab, vöröshere és repce volt. Miután az őszi repce kifagyott, a földet tavasszal csak kultivátoroztuk, és bőven műtrágyáztuk. Az agronómus általában nem sajnálja a burgonyaföldtől az istállótrágyát. A burgonyatermesztés céljára kiszemelt dűlők hektáronként 450— 500 mázsa istállótrágyát kapnak, ehhez hozzájön még 5 mázsa szuperfoszfát, 4 mázsa ammóniumszulfát, és 11 mázsa kálisó. Érdemes megemlíteni a talajelőkészitést. Minden erővel arra törekednek, hogy a földet lazítsák, és a növény kezdeti fejlődése idején pusztítsák el a gyomokat Április első napjaiban simitőztak, elszórták a műtrágyát és utána kultivátoroztak. Ha a talaj szilárdabb, keresztbe-hosszába kultivátoroznak, de a burgonyát mindig a barázda irányába ültetik. Kísérletképpen néhány hektárra Galipurt permeteztek gyom ellen. A korai előcsíráztatott burgonyát természetesen kézzel ültetik és egyszer kézzel kapálják, majd kétszer töltögetik. A burgonyagumókat 10 cm mélyre ültetik. Az elócsíráztatás 12 fokos átlagos melegben négy hétig történik, éjjel villanykörtékkel világítanak. Csíráztatás közben egyszer átrakják a gumókat és megöntözik. A korai burgonya ültetését április 7-én befejezték. Az agronómus száz mázsás hektárhozamra számít és reméli, hogy mázsánként 120 koronáért értékesíthetik. Sazkie és Krasava fajta korai és félkorai burgonyákat ültettek. ' A kései burgonya földjét keresztben-hosszában kétszer kultivátorozzák. Kelés után 10 nap múlva sarabolják. 2—3 nap után pedig először töltögetik, majd fogassal pusztítják el a gyomokat, A szepességi módszer szerint a burgonyaföldet háromszor fogasolják, négyszer töltik és egyszer sarabolják. Főleg a gyakori töltögetés segíti kedvezően elő a gumóképződést. A szövetkezet már a múlt évben bekapcsolódott a poprádi mozgalomba és a földterület 2,7 %-án termelnek burgonyát, főleg takarmányozási célra a sertéshizlalda részére. Az agronómus szerint a burgonyatermesztés kifizetődő, mert nem túl munkaigényes a hektáronkénti bevételhez képest elég alacsony az önköltség. A korai burgonya például hektáronként 12 ezer korona jövedelmet hoz. Idén a burgonya jól előkészített talajba került és reméli, hogy nemcsak csúcshozamként érnek el 200 mázsás hektárhozamot. Bállá József A jól előkészített lalajba géppel ültetik a kései burgonyát. (A szerző felvételei.) Az RS—09-es traktorral vetik a koptatott magú cukorrépát és egyúttal Murbetolt permeteznek gyom ellen. i—A fő mukaeredmény titka—i Illatos tavaszi délután. A felhőmentes kéklő messzeségből ontja életosztó sugarát a nap, s a pajkos áprilisi szél táncos ritmusára mosolygó arccal siet munkahelyére Bodzsár István. Jókedvű Puli kutyája ugrándozik körülötte — előreszalad, megmegáll, hátranéz, s ki tudja hányadszor kíséri gazdáját a megszokott, egyhangú úton. Az ismerősök meszsziről köszöntik, ő is kedvesen szól, majd továbbsiet. Becsületes, munkaszerető emberként tiszteli mindenki. Mint a HNB elnöke felelősségteljes feladatát példásan látja el. Megértő, segltenlakaró mindenkihez. Méltán kiérdemli embertársai szeretetét és tiszteletét. Közel egy kilométeres hosszú út után megérkezik második munkahelyére, a szövetkezeti tehénistállóba. Csendesen kinyitja az ajtót. Amint belép 13 tehénszempár mered felé s 6 gyengéd szeretettel veregeti meg gondozottjai hátát. Id. Bodzsár István nagyon szereti ezt a munkáját is. S ez a döntő. Egy ember értékét sok más jellembeli tulajdonsága mellett elsősorban a munkához fűződő viszonya határozza meg. Id. Bodzsár István nem elégszik meg az eddig alkalmazott gondozási móddal — jobb munkamódszerek után kutat. S igyekezetének eredménye — az egyesített szövetkezetben ő éri el a legjobb fejési átlagot. Az érdeklődőkben akaratlanul is felvetődik a kérdés: — Ilyen mostoha körülmények között a legkisebb gépesítést nélkülözve, hogy lehet ilyen jó eredményt elérni ? , Feltekint, megtörli verejtékes homlokát, s így felel: — A jó eredmény titka elsősorban a rendszeres gondozásban van. Minden nap reggel és este lemosom a teheneket s így minden szennytől megtisztítva nyugodtan pihenhetnek. Szerintem ez nélkülözhetetlen. A takarmány pácolást egyéni elképzelés szerint végzem. A szétterített vékony szecska- és silóréteget melasszal és sósvízzel megöntözöm, erre újra siló- és szecskaréteg kerül. így váltakozik ez, amíg a szükséges mennyiséget el nem készítem. Az így rétegezett takarmány felmelegszik. ízletes eleség ez a tehenek számára. így tudtam elérni télen is az 5.1 literes napi átlagot. Nyáron 10 literes átlagot értem el s jó eredményemért 1000 Kés jutalmat kaptam. Mire a tüzes napgolyó eltűnik a láthatár mögött s a kéklö égbolton megjelenik az első csillag, id. Bodzsár István is befejezi munkáját és ugrándozó Puli kutyájával elindul hazafelé. Arcán fáradtság, de szívében a megelégedettség vert tanyát. Budai Ernő (Seclanky) Hetven fejőt ................ megjutalmaztak 1964. május 3. Szenei mérnök Fehér Jozefina fejőnőnek gratulál A Párkányi Állami Gazdaság részlegeiről 70 olyan fejőt hívtak meg a gazdaság kultúrházába, akik a múlt évűén a legjobb fejési átlagot érték el. Az összejövetelen résztvettek a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság szakemberei, Szenei mérnök és Balogh elvtárs. A szarvasmarhatenyésztés tavalyi eredményeit Fábián Imre mérnök ismertette. Az ezt követő vita során a felszólalók értékes javaslatokat vetettek fel. Többek közt tanácsolták, hogy az ehetőből kikerülő, minden 15 literen felüli tejhozamú tehén után a gondozó bizonyos jutalomban részesüljön. Ez érdekeltebbé tenné a magasabb tejhozam elérésében. Szó esett arról is, hogy mi az oka a hét elején kifejt tejmennyiség csökkenésének. A kövesdi részleg fejői szerint az, hogy vasárnap nem etetik, itatják a teheneket olyan gondosan, mint a többi munkanapokon. Ideje volna ezt a káros jelenséget valamennyi részlegen felszámolni. A gyűlés befejező pontjaként átadták a kerület jutalmát a 7,5 literen felül fejő gondozóknak. Az ebedi részlegről Hugyec Mihály (11,49 liter) és Üjmajorról Janota László (9,38 liter) 1500—1500 koronát kaptak. Kívülük kilencen 800 és tizen 500 korona jutalomban részesültek. A megjutalmazott fejők Ígérték, hogy a jövőben is megtartják, illetve emelik eredményeiket. Nagy József Óvjuk gyümölcsöseinkben a méheket Gyümölcsfáink virágainak megtermékenyítését túlnyomó részben (körülbelül 80 #/o-ban) a mézelő méhek közvetítik. Még az öntermékenyülésre hajlamos fajták is több, szebb, nagyobb és egészségesebb gyümölcsöt hoznak, ha virágaikat a méhek is látogatták. A méhek nemcsak közvetítői a megporzásnak azzal, hogy a hímport egyik virágról, növényről a másikra szállítják. A virágpor gyűjtése közben a virágban ide-oda forogva, kitines szőrzetükkel és éles karmaikkal finom karcolásokat ejtenek a bibén, amivel megkönnyítik a hímpor-tömiők behatolását. A sikeres megtermékenyítéshez nem elegendő csupán egyetlen méh egyszeri látogatása. Ugyanezt a virágot húszszor, harmincszor is meg kell látogatniok a méheknek, s minden alkalommal számos idegen virágról származó, kevert hímport kell juttatniok a bibére. Ez olyan nagy és körülményes munka, amit mai ismereteink szerint semmiféle módon nem lehetne mesterségesen pótolni. A gyümölcsfák virágzásakor tehát nélkülözhetetlenek a méhek a gyümölcsösben. Fontos az is, hogy a gyümölcs területének, illetve a gyümölcsfák számának megfelelően elegendő méh legyen a közelben. Ha a gyümölcstermelő gazdaságnak nincsen saját méhészete, akkor idegen vándorméhészeteket kell megnyernie a beporzás idejére. A virágzó gyümölcsfák permetezése teljesen megokolatlan és céltalan. A virágok himporának legnagyobb ellensége a nedvesség. Az elázott, meglucskosodott hímpor elveszti csíraképességét. A porzók védtelenül maradnak, kiszolgáltatva a permetlé áztató hatásának; az jóval nagyobb kárt tehet bennük, mint a természetes csapadék. Annál is inkább, mert a permetezést rendszerint verőfényes, napsütéses időben végzik. Az ilyen permetezés a termés megmentése helyett, csírájában fojtja meg azt. A virágzáskor! permetezés ellen szól az is; nemigen akad olyan kártevő, amely éppen a virágnyílás 3—5 napja alatt szaporodna el olyan mértékben, hogy azonnali irtása válnék szükségessé. Olyat sem igen ismerünk, amelyik a virágtakarőkat pusztítaná. Virágzáskor a gyümölcsfáknak alig-alig van lombjuk, a gyümölcskezdeményeket pedig a külső virágtakarók köpönyeg- vagy esernyöszerúen borítják. A növényekre kerülő permetlé 80—90 %-a a virágtakarókon tapad meg, hogy néhány nap múlva a lehulló szirmokkal együtt a talajra kerüljön. Tehát jóformán semmi sem kerül belőle oda, ahol valójában szükség lenne rá. A sziromhullás után éppen úgy azonnal permetezni vagy porozni kell, mint egyébként. A virágzáskori permetezésre fordított anyag és munka tehát teljesen haszontalanul vész kárba és nagymértékben árt a méheknek is. Tilos a méhek behozatala Csehországból A Földművelésügyi Minisztérium 1961. december 19-én kelt 60.679/62 — 43 számú rendelete értelmében Csehországból Szlovákia területére tilos méheket áthozni. Erre az intézkedésre azért került sor, mert Csehországban atkabetegség uralkodik. Ha a tilalom ellenére mégis behozunk méheket Szlovákiába, azok atkakór-gyanúsnak lesznek tekintve, miután az állategészségügyi szolgálat az erre vonatkozó szabály értelmében felszámolja a behozott méhcsaládokat. Mint ismeretes, a nagy károkat előidéző atkakór csak élő méhről, közvetlenül élő méhre terjedhet át, s mivel Szlovákia méhészetei ez idő szerint gyakorlatilag atkamentesek, joggal hisszük, hogy a zárlat betartása esetén ez az állapot megmarad. Minden méhésznek érdeke tehát, hogy a rendeletet betartsa. A tilalom megszegése esetén azonnal jelentést kell tenni az állategészségügy méhészeti szolgálatnál (Veterinárne stredisko vagy Okresné veterinárne zariadenie), hogy az illetékesek azonnal megtehessék a szükséges intézkedéseket. Ismert tény, hogy a behozott méhek elég rövid idő alatt más családokhoz tévednek, ahol máris terjesztenék a betegségeket. így minden bizonnyal, hogy a Csehországból hozott méhek a mi méhcsaládjainkat is megfertőznék. A rendelet csak a méhcsaládokat és méheket említi, de vonatkozik ez az anyák behozatalára is. Tudvalevő ugyanis, hogy az atkák (Acarapis Woodi R.) nemcsak a dolgozó méh légcsöveibe hatolhatnak be, hanem az anya és a hereméhek légcsöveibe is. Arra kérjük méhészeinket, ügyeljenek a tilalom betartására, s ezzel a kérdéssel foglalkozzanak gyűléseiken, összejöveteleiken. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ ZÁRLATOK 1964. február 1-i állás szerint A ragály fészke Járás Védelmi öv A tk a k ó r 1. Gbely Senica n. Myjavou Gbely 2. M. Leváre Senica n. Myjavou Maié Leváre, Závod, Veiké Leváre 3. Príbovce Martin Príbovce, Valéa, Benice, Rakovo, Leziachov, Valentová, Öanova, Trnovo, Trebostovo, Karlová 4. Cernina Bardejov Cernina, Kurimka, Rovné, Mlynárovce 5. 2diar Poprad 2diar Nyúlós költésrothadás 6. Hodonín Senica n. Myjavou Holíé, Katov 7. Gbelce Nővé Zámky Gbelce, Nová Vieska, Divá, Belá, Sarkan dvor, St. majetky Malá Muzla 8. Zlatniky Topol'cany Zlatniky, Maié Hostie, Pochabany, Cuklasovce, Libichová, Nemceky, Halasovce, Horné a Dőlné Drzkovce, Ceminná 9. Zázrivá D. Kubín Zázrivá Ez azt jelenti, hogy a felsorolt községekből nem szabad méheket sem kivinni, sem a felsorolt községekbe behozni, de a községek területein sem szabad a családokat az illető járási állategészségügyi szolgálat engedélye nélkül áthelyezgetni. Nevezetesen tilos a felsorolt községek területeire vándorolni, vagy a felsorolt községekből vándorolni. SV-CSV egészségügyi bizottsága Még mindig akad jónéhány szövetkezeti vezető, aki a méhek hasznát csupán a méz és a viasz termelésében látja. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a méhészet legnagyobb hasznát a virágok beporzásában, illetve az aprómagvak termelésében kell keresnünk. A MÉHEK HŐMÉRŐJE Nemrégiben a jénai (NDK) egyetem meteorológus professzorai a hőmérséklet és a méhek építkezési tevékenysége között érdekes összefüggést tapasztaltak. A méhek a tavasz kezdetén nem látnak hozzá azonnal a lépek építéséhez. Megállapították, hogy a méhek „építkezési ingere" és a külső hőmérséklet között valamilyen kapcsolat van. A méheknek — a jelek szerint — megbízható biológiai hőmérőjük van. A tengerpart vidékén legalább 10, az ország belsejében pedig 11 C fokos napi középhőmérséklet és ezen kívül legalább 15 C fokos napi legmagasabb hőmérséklet kell ahhoz, hogy a méhek hozzákezdjenek a lépek építéséhez. A hőmérséklet-ingadozás esetén, vagy ha az építkezés megkezdése után csökken a hőmérséklet, a méhek lassítják vagy pedig egy időre teljesen abbahagyják az építést.
