Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-12 / 4. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld <D to s 50 N <o I [*•» ;<D N «C 'CD <o s '•3 3a o 'Ä c £ o N &5 C 'ö fií 'Aí <D «C "ö $K ;md Aí C5 N ;to • '■m <D N to 'CD '<D ÍS •K* CD N to '<D »■—i 50 N to • CD N to 'CD co O k<, :o s S3 as U • 'O Ho ö Ä v. •'Q. O % c CD Öí Ki s *5 a :os a £ Os <U £ •a *K» 'C c is o • c o Aí 8 <ü Ki to s ’S 'ö co C ?ö N ■§, 50 N CD s c^. 'Q s re ö •K» •Ki O Ko K-A Q 1Ä Aí 8 3 K> o N co s 'a o CD v. Ai CD co 'CD *0 Jk 'CD Ai Aó Q N to MADARVEDELEM A zord tél igen nehéz időszak madaraink életében, mert csaknem megtizedeli őket a hideg és az éhség. Ahol védelmükről és etetésükről gondoskodnak, ott a hasznos madaraink kisebb-nagyobb elhullással átvészelik a telet. A dúcetet8: fedett etetőtér mérete: 75X75 cm. Az alsó „etető tányér“ mérete pedig 27X27 cm. A tetőzete lehet deszka vagy kátránypapír. Gyümölcsösökben kitűnően bevált és a madarak gyorsan megszokják. Ahol ilyen etető nem készíthető el, ott javasoljuk a legegyszerűbb, de még mindig kielégítő megoldást az etető-ereszt (etetőkunyhó). Olyan helyre telepítsük, ahol bokrok és alacsony törzsű fák vannak. Célszerű még ezen felül az etető eresz elé és oldalához ágas-bogas galyakat helyezni, így a macska és egyéb ragadozók nem tudják a megdermedt s élelmet kereső madarat megfogni. Tetőnek megfelel a kukorica és a napraforgószár vagy nád. A tető alá helyezett eleséget igy nem takarja el a hó és nem fagyasztja a földhöz az ónos eső. Fontos, hogy valamennyi etető-eresz dél felé nézzen. Az eledel: a cinkék, köztudomású, rovarevő madarak. Télen azonban elfogyasztják a napraforgót és a elfogyasztják a napraforgót és a megtört tökmagot is. Igen jól bevált /S a hengeralakúra kiképezett felolvasztott gyértyafaggyúval összefogott *— madáreleség is. Ez kiakasztható bárhol, bármelyik gyümölcsfára. A pinty-félék viszont magevő madarak. Az etető eresz alá helyezett rostaalj, ocsu, kendermag, köles mind értékes eleség számukra. Az ősszel félretett néhány napraforgótányér magja kiváló csalogató és szoktató. Igen jól bevált módszer, ha tavasszal néhány szakajtó cserebogarat összegyűjtünk, majd lefojtjuk és gyertyafaggyúval, egyéb magvakkal henger alakúvá gyúrjuk. Ezzel a legkritikusabb időszakban hasznos madaraink fehérje ellátását A pecsenyecsibe hizlalásakor két kísérletben toll lisztet használtak fel a hollandiai Amersfoorti Takarmányozási Kutató Intézetben. A kísérletben Kornish Fehér Plymouth Rock keresztezésből származó broiler csibét vizsgáltak, mindkét alkalommal egyenként 19 250 darabot. A toll fehérje tartalma eredeti keratin alakjában emészthetetlen, de kellő kezeléssel 75 %-ig emészt-Mezogépexport Ingliában Az angliai gépexport ma már évi 150 millió angol font, amelynek 84 °/o-a a traktorexport. Az angol gépek eladási árai a kontinens gépáraihoz képest magasak. Bár az anyagok minősége és a gépek jó szerkezete, tartóssága ezt indokolja, mégis fontolgatják a versenyképesség érdekében a gépárak leszállítását. Továbbá a kevéssé gépesített afrikai és ázsiai országok mezőgazdasági, éghajlati, talaj- és domborzati viszonyainak behatóbb tanulmányozása után az angliai gyártók a tényleges igényeknek megfelelően tengerentúli exportgépeket is szándékoznak tervezni. (Fm. Mechanisation) hetővé tehető, ha a tollat megfelelő ideig a kellő hőfokon gőzölik. A toll hamutartalma csekély, így Ca és P tartalma is. Az esetek jő részében foszforsavas takarmánymésszel kívánatos kezelni. A holland szokványtakarmányhoz 2, illetve 4 °/o toll-lisztet kevertek, részben a kihagyott halliszt pótlására, másrészt, hogy hatását hasonló mennyiségű napraforgőpogácsával és szezámpogácsával összehasonlítsák. Az első kísérlet során kissé lassabban növekedtek a csibék, de végül is az eltérés takarmányhasznosításban statisztikailag nem volt számottevő. A második kísérletben a csibék gyorsabban fejlődtek s a 6. hét helyett már az ötödikben a B jelű hizlalótápra állíthatók voltak. A hallisztet tartalmazó takarmányt fogyasztó kontrollcsoport sokkal gyorsabban növekedett és takarmányértékesítése is kedvezőbb volt, mint a 4 % toll-lisztet fogyasztóké. A 2 % toll-liszt kiegészítés eredményei a normális (kontroll) és a 4 %-os kiegészítés között helyezkedtek el. Amerikai kísérletek ugyancsak bizonyítják, hogy kevesebb tollliszt belekeverése a tápba jó eredménnyel járhat, de 4 °/o-on felül csak a növekedés rovására etethető. (Dt. Geflügel. Wirtsch.) is biztosíthatjuk. Soha nem látott cinke, csuszka, pinty és feketerigó forgalom lesz a gyümölcsösben, ha néhány ilyen madár-eleséget helyezünk az etetőre vagy a védettebb helyen levő fákra. Lehetőleg a baromfi önetetökhöz hasonló önetetőkben helyezzük ki a madáreleséget az etető-ereszek alá. TRÁGYALÉSZIVATTYÚ. a külön aknába gyűjtött állati vizeletet emeli ki az aknából. Lehet dugattyús membrándugattyús és egy- vagy kétlapátos centrifugálszivattyú. A trágyalészivattyúk könnyen üríthető, dugulásmentes elemekből állnak és kézi- vagy motoros meghajtásúak. Összemelő magasságuk ív—6 méter. A helyváltoztatás érdekében targoncára is szerelik. TRÁGYAMÉRLEG. A trágyaszükségletnek és a rendelkezésre álló trágyamennyiségnek mérlegszerű összevetése. Trágyamérleg készülhet népgazdasági, üzemi stb. szinten. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemterveiben trágyamérleget is készítünk. A trágyaszükségletet a termesztett növénykultúrák igénye jelenti. A rendelkezésre álló trágyamennyiséget általában a gazdaság saját állatállományának termelése adja. A trágyamérlegben megfelelően bontva az összes trágyaféleségeket (szerves-, szervetlen stb.) feltüntetik. TRÄGYASZINT. A trágyafélék megfelelő mélységi elhelyeződése az érvényesülésük egyik fontos feltétele. A műtrágyák jó kihasználásának biztosítása megkívánja, hogy a trágyaszint ott legyen, ahol a növény azt legjobban hasznosítani tudja, tehát általában a magszint alatt, olyan mélységben, hogy a növény fejlődésének minden fontos időszakában rendelkezésre álljon. Ha a trágyaszint olyan szórt, hogy a szemcsék részben a magszint vagy a száraz felületi rétegbe kerülnek, akkor a hatás csökken, mert a műtrágya egy része nem érvényesülhet. A nitrogénműtrágyák a felszínre szórva is érvényesülnek, mert a csapadék bemossa őket. Az istállótrágyát, zöldtrágyát, középmélyen célszerű aláforgatni. Speciális célok érdekében a trágyaszlnt mélyen lehet (altalajtrágyázás) olykor pedig a műtrágyákat különböző mélységbe m juttatják (rétegtrágyázás). RETEGTRäGYÄZÄS. Lényege, hogy a műtrágyákat — főleg a foszfort olykor a kálit is — különböző talajrétegekbe helyezik, hogy a gyökérzet lefelé haladtában újabb és újabb kiegészítő tápanyagot találjon. j| Különösen előnyös ez a módszer a szerves ásványi & keverék, szemcsés trágyák esetében. ® BBaaSESSasaaSSFJEfflaiSeilíSIBSBiíSESSBBaSffiEaBinBBHlS® Célunk: a jövedelmezőség Amint már röviden beszámoltunk arról, a múlt év végefelé két jelentős méhész-rendezvény ragadta meg az érdekeltek figyelmét, amelyeken megtárgyalták, hogyan lehetne növelni a méhészetek jövedelmezőségét. Egyik rendezvény a méhészek munkaközösségének összejövetele volt Bratislavában, a másikon a vándorméhészek jutottak szóhoz. Az utóbbin a legnagyobb figyelmet az évről évre felmerülő . hiányosságok kiküszöbölésének szentelték. Arról volt szó, hogy helyesen osszák el a vándorméhészek egyes állomáshelyeit és gazdaságosan kihasználják a nektárforrásokat, hogy jobbítsák a jelzőszolgálat működését, szigorítsák, illetve kimélyítsék a megelőző egészségügyi intézkedések ellenőrzését, rendet teremtsenek az okiratok körül, amelyek feljogosítják a vándorméhészeket, hogy saját községük ha■ tárán túl is új állomáshelyeket keressenek. Az elhangzott javaslatok közül megemlítjük a legfontosabbakat: Követendő példa Kilencéves alapfokú iskoláink legtöbbje mellett már évek óta sikeresen működnek az iskolai méhészeti érdekkörök. Ezeket többnyire a biológiát oktató tanítók vezetik és egy helybeli gyakorlott méhész, vagy egy méhészeti szakoktató vállalta felettük a védnökséget. E téren példaképül szolgálhat az a szerződés, amelynek értelmében a Vysné Reviste-i Állami Gazdaság a Blatnické Remete-i kilencéves alapfokú iskola méhészeti körének vezetésével szakavatott méhészmesterét bízta meg. Azonkívül hulladékanyagot bocsát az érdekkör fa- és fémmegmunkáló műhelyének rendelkezésére, öt használt kaptárt szállít az ifjúságnak, lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy tanulmányi kirándulásokon vegyenek részt és méhészeti állomáshelyet jelöl ki számukra. Végül pedig kellő műhelyt rendez be és két méhcsaládot bocsát az érdekkör rendelkezésére. Az iskola ezzel szemben kötelezte magát, hogy a diákok legalább négyszer évente kultúrműsort állítanak össze az ÁG dolgozói szórakoztatására, ledolgoznak 5200 órát, a méhészet környékén díszcserjéket ültetnek és az aratáscséplés idején a pionírok soraiból tűzvédelmi őrszemeket állítanak. Évenként kétszer sor kerül a szerződéses feltételek teljesítésének értékelésére. Mit szólnak ehhez a többi ÁG-k dolgozói? Vajon követésre talál-e a fenti példa? be kell fejezni a vándorméhészeti állomáshelyek térképeinek már megkezdett kidolgozását az egyes körzetek és boni tások feltüntetésével; mérsékelni kell a méhcsaládok átköltöztetéséért a Csehszlovák Autóbuszforgalmi Vállalatnak járó díjakat; a vállalat gépkocsivezetői Számára előadásokat- kell rendezni a méhcsaládok helyes szállításáról; 30 % erejéig terjedő előlegét kell folyósítani a szerződésileg vállalt mézmennyiség eladási árára; be kell szüntetni vagy legalábbis csökkenteni kell a vándorlási illetékeket 1 koronáról 25 fillérre méhcsaládonként; legalább öt évre meg kell hosszabbítani a vándoroltatásra vonatkozó szabályokat; a vándorméhészetre jogosító igazolványok kiállításának illetékességét közvetlenül a Csehszlovák Méhészszövetség alapszervezeteire kell átruházni; elvileg meg kell határozni, milyen távolságig helyezheti el állomáshelyeit a vándorméhész a helyi méhész méhesétől annak hozzájárulása nélkül stb. Az említett javaslatok némelyi, két fel is vették már a vándorméhészetí szabályok irányelvei közé. Megesik, hogy... A tavalyihoz hasonló zord tél bizony a kaptárakat is gyakran hóval lepi be és megesik, hogy annak terhe alatt leszakad tetejük s károk keletkeznek. Az is megtörténik, hogy egyszerre nagyobb hótömeg szakad a méhesre vagy a magasabb házak eresze alá helyezett kaptárakra. Felmerül a kérdés, vajon az Állami Biztosító megtéríti-e az ilyen károkat? A válasz: meg! Amíg az ilyen természetű károkat fedezi a biztosító, nem szavatol viszont abban az esetben, ha a kaptárak előtt hótorlaszok képződnek, amelyektől eldugulnak a röpnyílások és megfulladnak a méhek. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha azáltal keletkezik károsodás, hogy olvadáskor, hóié hatol be a nyílásokon. Akkor sem térül meg a kár biztosítás révén, ha normális hómennyiség esett és a kaptár teteje csupán azért szakadt be, mert koránál fogva már elhasználódott. Ha azonban a közeli tetőről lehullott jégcsaptól sérül meg a kaptár, vagy a zaj megbolygatta a méheket és ezáltal keletkezik a méhészetben károsodás, szavatol a biztosító. Megjegyezzük, hogy ezekben az esetekben ún. elemi károkról van szó. A biztosító tehát megtéríti a tűzvész, robbanás, villámcsapás, forgószél vagy szélvihar, fatörzsek, póznák és egyéb tárgyak kidőlése, áradás vagy árvíz, jégverés, hőtakaró terhe, ráfagyás, szikla- vagy földcsuszamlás által a biztosított tárgyakon keletkezett károkat, — amennyiben azokat nem ipari vagy építkezési vállalkozások idézték elő. Fényképészek figyelmébe! Minden tehetséges fényképész résztvehet a VCELÄR nevű folyóirat versenyén. A részvétel feltétele, hogy a benevező tagja legyen a Csehszlovák Méhészeti Szövetségnek és a beküldött fénykép előzőleg nem jelent meg semmilyen lapban. A három legjobb fényképet közzéteszik az említett szaklapban és a rendes honoráriumon kívül 50, 30 vagy 20 koronával díjazzák. A VCELÄR szerkesztősége azonban már lapban is közzé teheti a beérkezett fényképeket a szokásos honorárium ellenében. A fényképek beküldésének határidejét szeptember 15-ben állapították meg. Ezen határidő leteltéve! újból sor kerül a beküldött fényképek értékelésére, a legjobb öt fénykép pedig a követkéző jutalomban részesül: 1. díj: fényképészeti kellékek 300 korona értékben, 2. díj: fényképészeti kellékek 200 korona értékben, 3. díj: fényképészeti kellékek 100 korona értékben, 4. díj: méhészeti könyvek 60 korona értékben, 5. díj: méhészeti könyvek 40 korona értékben. A végleges értékelés eredményét a VŐELÁR 1964 évi decemberi számában teszik közzé. A fényképeket a következő címre kell beküldeni: Redakcia casopisu VCELÄR, Bratislava, Suvorovova 16. A borítékon azonkívül fel kell tüntetni „Fotosúfaz". Minden fénykép aljára puha ceruzával felírandó a kép tárgya (címe) és a pályázó jeligéje. A fényképekhez egy jeligével ellátott és a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó lezárt borítékot kell csatolni. • }3zs§iqzs - }azs$so2Qvmäo # Q^vifuva QP} Udfiim • ipvövw őaiu pipuisj • uoyixai sty ißpsDpzoßgzdyi • ■4*9ui ponoiWH 9 qUniozsBiya ouojasgpjgwozs Üj óriáskom bájn A Bamford Clayson gyár új „Landlord“ típusú aratócséplőgépe ez idő szerint a legnagyobb konkurrense az ismert Claas-féle „Matadorának. Az elmúlt aratási idényben Angliában nagyüzemi táblákon sorozatos bemutatókat tartottak ilyen gépekből szervezett gépcsoportokkal. Igen nagy teljesítményekről számoltak be. így például két gép 40 kh-as őszi árpa táblát takarított be 6 óra 30 perc leforgása alatt. (Ez gépenként 1,73 ha/h területi teljesítménynek felelt meg 60,81 q/ha cséplőteljesítmény mellett). A gépek 5,5 m széles vágóasztallal dolgoznak. Haladási sebességük 1,4 és 21,2 km/h között változtatható. A típust 105 LE-s Diesel-motorral szerelték fel. A cséplődob átmérője 60 cm, dobszélessége 127 cm. Egyetlen kifogásként azt hozták fel a gép ellen, hogy a szalmarázókból kikerült szalmarend a tarlón olyan széles, hogy a szokásos típusú felszedő bálázók csak nagy elhagyási veszteséggel tudnak dolgozni. Emiatt terelőlapokat szerelnek a gépre, hogy azzal szabálvozzák a szalmarend szélességét. (Pract. Pwr. Fmng.. 1963). Új vetési módszer • c/a n Q Ov-* a* Ov Co o O Cl Rt ö Co N O CK4 a se a KI Ki 0 a a* 3 01 ** 5 O) N Ol «Q a N Q. a co a* co* Cb s? o • 0 co 3* av Ki Ö, 1 || !i A | • § «kJ CD s 6 Ot d av •'t a * 2C a K K o «-K a d Ki av "t *># e Toll-liszt etetési kísérletek Hollandiában A mellékelt vázlaton látható az új elvi működésű vetőgép, amelynek lényege, hogy a vetőmagot folyadékkal együtt juttatja a földbe, tgy akadályozzák meg a szárazság idején a magvak nagy részének pusztulását. Hatsoros kivitelben már kipróbálták 2,5—7,5 cm-es vetési mélységre igen jó eredménynyel. Az angol gépkísérleti intézet tervei szerint épült géppel a továbbiakban is kísérletezni kívánnak azért, hogy a vetést lehetne-e sikeresen gyomirtó vegyszer oldat ok vagy folyékony műtrágyaoldatok kifolyatásával egyidóben végezni. (Farm. Mechanisation)
