Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-25 / 34. szám
lesztése szakaszán, ha ezzel egyidejűleg nem tudnánk biztosítani az állatgondozók szaktudásának növelését, azok állandósítását, főként a fejősteheneknél. Ezekre a kérdésekre eddig kevés figyelmet fordítottunk. Kevés helyen teremtettek kedvező feltételeket az ifjúság nagyobb mértékű bekapcsolódására az állattenyésztésbe. Ez kis előrelátásról tanúskodik a szövetkezetek elnökeinek és vezetőségének részéről, amit nagyobb mértékben kellene tudatosítaniuk. A szarvasmarhatenyésztés sikere attól függ, milyen figyelmet fordítunk a fejőstehenek és a fiatal állatok gondozására. Ezért végre tisztáznunk kell azt is, hogyan járjunk el a borjúnevelésben. Ügy véljük, hogy az egyedüli helyes út a borjúneveldék építése, méghozzá olymódon, hogy a zárt állományforgóval rendelkező tenyészetekben legkevesebb 100 borjút befogadó borjúszállásokat építünk a legcélszerűbb módon, és csak a kiválasztott, állami szektorhoz tartozó mezőgazdasági üzemekben építünk előzetes ellenőrzés után úgynevezett nagy befogadóképességű borjúneveldéket. A nagy befogadóképességű borjúistállókkal jelenleg jó tapasztalatokat szereztek a szlovák kerületek szövetkezetei. Az olomouci járásban levő sumvaldi szövetkezetben az 500 borját befogadó átépített borjúistállóban sikerrel nevelik a borjakat a többi mezőgazdasági üzem részére is. Ez követésre méltó példa. A szövetkezeti tenyészetekben az utóbbi években jelentős sikereket értek el a fertőzéses elvetélés és a gümökór elleni küzdelemben. 1960 második felétől 1963 végéig kb. 11 százalékra sikerült csökkenteni a gümőkóros tehenek számát és előfeltételeket teremtettek a gümökór további gyors elfojtására. Ugyanabban az időszakban a fertőzéses elvetélést is annyira csökkentették a szarvasmarhatenyésztésekben, hogy 1963 végén a szövetkezeti tenyészetekben már csupán 9900 fertőzéses elvetélésre beteg állat maradt. Feltételezhető, hogy fokozott erőfeszítéssel egyetlen év leforgása alatt szövetkezeteinkben teljesen elfojtjuk a fertőzéses elvetélést. A jelenlegi időszakban egy olyan javaslaton dolgozunk, amely a szövetkezetek zootechnikusainak, valamint az állattenyésztési szolgálat többi dolgozóinak célszerűbb jutalmazási módszerét teszi lehetővé a szarvasmarhatenyésztés feladatainak teljesítéséért, főként az üszőnevelés, valamint a tehénállomány minőségének javítása szakaszán. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére irányuló összes serkentő hatású intézkedésekkel kapcsolatban úgy véljük, hogy feltétlenül növelnünk kell az említett dolgozók felelősségét az említett termelési szakasz fejlesztéséért. Ugyanakkor néhány további gazdasági stimulátor bevezetésével foglalkozunk a tejtermelés és más mezőgazdasági termék termelésének növelése érdekében és a felvásárlási rendszer eddigi hatékonyságának értékelésével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az állattenyésztésben a legtöbb figyelmet a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére és a tejtermelés növelésére összpontosítjuk, helytelen lenne elhanyagolni az állattenyésztés többi ágazatait, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírnak nemzetgazdaságunk szempontjából. Ami a jelenlegi időszakban jövedelmezőség szempontjából csábító sertéstenyésztést és baromfitenyésztést illeti, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek nagyobb mértékben akarnak foglalkozni a termelésnek ezekkel az ágazataival is, elsősorban saját takarmányalapjukból biztositsák az abrakadagszükségletet. A sertéstenyésztésben elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a malacnevelésre. Megfelelelő számú malacot kell biztosítanunk nemcsak a kocaállomány növelésével, de azok termelékenységének fokozásával, a kocaállomány minőségének növelésével és fiatal kocákkal történő céltudatos felújításával is. A fiatal kocákat a legtermelékenyebb tenyészkocák utódaiból választjuk ki.' A tojástermelés jelenleg kielégítő, ám gyors ütemben kell növelnünk a tojáshozamot. így a tojás termelésére túlságosan sok takarmányt használunk fel fölöslegesen. Az utóbbi években csökkent a juhállomány, valamint a juhgyapjú, -bőr és a juhtejből gyártott készítmények termelése. Ennek következtében az említett 17 Chráifanyban 1963-ban 235 hektár területen termesztettek cukorrépát. Az egész területen koptatott vetőmagot vetettek és 213 hektáron herbicid készítményekkel, Alipurral és Murbetollal a sorközökben és az egész területen permeteztek. Tizenegy hektáros területen a növényzetet csokrosítókkal ritkították és 30 hektáron ritkító boronákat használtak. Egyetemesen gépesített megosztott betakarítást 73 hektár területen alkalmaztak. Chrástanyban a nagyüzemi techhnológia alkalmaázsa szemmel láthatólag mutatkozott meg a répagyökérnek körülbelül 12,6 százalékkal és a répalevélnek hozzávetőlegesen 77,3 százalékkal nagyobb terméshozamában, valamint a lényegesen kisebb termelési költségekben. Hasonló módon ismerkednek meg az élenjáró mezőgazdasági munkahelyek új ismereteivel a mezőgazdasági üzemek és a termelési igazgatóságok dolgozói a haladó tapasztalatok iskoláiban Trousil elvtársnál Hlusovicében, Smolovban, a gyulamajori gazdaságban, Drásovban és másutt. Ez azonban nem elegendő, minden járásban a legjobb dolgozók munkahelyein kellene létrehozni további példás munkahelyeket, munkamódszereik, példájuk és tapasztalatuk szerint tanulnának az összes többiek. Ez a Miniszétrium, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok valamint az egyes mezőgazdasági üzemek számára is igen sürgős feladatot képez. Elvtársnők, Elvtársak, a szövetkezetek gazdaságában az egyik legfontosabb intézkedés a jövedelmek elosztási rendszerének új módszere. Az elosztás eddigi módszere, amely az EFSZ- ek járási konferenciáin is a bírálat tárgyát képezte, nem felel meg a szövetkezetek gazdálkodása jelenlegi szükségleteinek, de a további fejlődés távlatainak sem. Az elmúlt években jogosan bírálták, hogy csupán a pénzbevételeket osztják fel tekintet nélkül a bevételek természetbeni tényezőire. Azok a szövetkezetek, amelyek a szarvasmarha-törzsállományukat saját tenyészetükből bővítették, amelyek folyamatosan szilárdították takarmány-, vetőmag és ültetőanyag alapjukat és amelyek jelentős összegekkel töltötték fel oszthatatlan alapjukat az önsegélyes építkezés formájából eredő megtakarításokkal, ugyanolyan elbírálás alá estek a jövedelem szétosztása, terén, mint azok a szövetkezetek, amelyek az akkumulációnak ezt az anyagi tényezőjét nem alakították ki. Maga az elosztásra kerülő alap, azaz a pénzbevételek összege már ma sem és a jövőben még kevésbé lesz — az elosztás megbizrató mércéje. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételének következtében, az összpontosítás, és a szakosítás folytán tovább növekszenek a mezőgazdasági üzemek és az állam, másrészt a mezőgazdasági üzemek egymás közti piaci kapcsolatai. Ezáltal megnövekszenek a pénzbevételek is, amelyek azonban nem erednek a szövetkezetek nagyobb össztermeléséből. Igyekszem ezt egy példán bemutatni. A tervezett vetőmag forgalom mellett a strakonicei járásban megnövelték a szövetkezetek tervezett eladási feladatait 19 500 mázsa gabonafélével és 73 000 mázsa burgonyával; másrészt azonban a szövetkezetek vetőmagot és ültetőanyagot ebben a mennyiségben kaptak, ellenszállítmányok nélkül. Ezáltal megnövekedtek a növénytermesztésből származó bevételek és egyúttal a termelés pénzköltségei — ezekben a szövetkezetekben 5 166 000 Kcs-szel — ami a növénytermesztésből eredő bevételek 7 százalékát és a pénz-összbevételnek 2,2 százalékát teszi ki. Ezáltal természetesen megnövekedett a szövetkezeti alapok feltöltésének, a mezőgazdasági adó kiszámításának és a társadalmi biztosításra eső tételnek kiindulópontját képező összeg is. Az elosztás jelenlegi alapjának ezek a hiányosságai nagy mértékben a juttatások sablonszerű elosztásából és a befizetendő illetékek százalékarányú kirovásából erednek. A jövedelmek elosztásának elvei azokban a szövetkezetekben, amelyek bevezették a pénzbeni díjazást munkaegységek számítása nélkül, már szintén nem felelnek meg teljes mértékben fejlődésük szükségletének. 32 Ebben az évben a szövetkezeteknek nyújtott közvetlen segítség céljaira leginkább a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére egy milliárd koronát adunk. Ez egy olyan probléma rendezését szolgálja, amelyre a CSKP KB januári ülése mutatott rá. A termelési alapeszközök fejlesztésének céljaira több mint 400 millió koronát adunk. A közvetlen segítségen kívül szövetkezeteink prémiumot kapnak tejeladási köteleztetségeik túlteljesítéséért, a múlt évi tervvel szemben, éspedig összesen 250 millió koronát. További intézkedéseket valósítsunk meg, melynek megvalósítására 100 millió koronát tervezünk. így tehát EFSZ-eink 1355 millió koronát kapnak, melyek ösztönzően hatnak a termelési és eladási feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, a szarvasmarha-állomány növelésére, a gazdasági állatok hasznosságának emelésére stb. A kormány határozata alapján újjászerveztük az üzemi tartalékalapot a földművesszövetkezetek számára, 100 millió Kcs értékben. Ebből támogatjuk azokat a szövetkezeteket, melyeket nem biztosítható károk érték nagyobb mértékben. Ez az alap a károsult EFSZ-ek pénzbeni és gazdasági helyzetének gyors megoldását szolgálja. A kormány prémiumot hirdetett ki a búza vetésterületének növeléséért és felárat a búzaeladás túlteljesítéséért. Megjavítottuk a szociális biztosítási díjakat. Ennek az intézkedésnek a keretében kiszélesedik a segélyek kifizetése állami alapokból a szak- és főiskolákat, valamint a mezőgazdasági tanintézetet végzett hallgatók számára, akik a szövetkezetekben dolgoznak. Ez év április elsejétől a családi pótlék juttatásánál a szövetkezeti tag gyermekei számára, nem támasztjuk feltételként a mezőgazdasági termékek állami eladási tervének teljesítését; ez szintén jelentősen növeli szövetkezeti tágjaink jövedelmét. Amint látják az elvtársak, teljesülnek azok az intézkedések, amelyekről Novotny elvtárs, a pártbizottság első titkára, köztársaságunk elnöke beszélt az EFSZ-ek V. kongresszusán. Ezért azt hiszem, köszönetét mondhatok mindnyájunk nevében pártunknak, Központi Bizottságának állandó gondoskodásáért, melyben a mezőgazdasági dolgozókat részesíti. Mindazon intézkedéseken kívül, amelyekre közvetlenül a mezőgazdasági termelés szakaszán került sor jelentős összegeket fektetünk be a műtrágyák, a különböző vegyi védőszerek, valamint a takarmányok számára szolgáló szintetikus anyagok gyártására. A takarmánykészítő ipar, a szárító berendezések s úgyszintén a mezőgazdasági gépek további ágazatai számára szintén jelentős anyagi eszközöket állapítottunk meg. Pártunk XII. kongresszusa után, 1963-ban 237 000 000 koronát, 1964-ben 297 000 000 koronát fektettünk be a vegyi ipar fejlesztésére. A jövő esztendőre összesen 501 000 000 korona befektetést terveztünk erre a célra. A takarmánykészítő ipar kiépítésére 74 millió koronát szabadítottunk fel ebben az esztendőben, míg az 1965-ös évre 228 millió koronát terveztünk. Fejlődik és egyre jobban elmélyül együttműködésünk a KGST tagállamaival, s ez szintén jelentősen hozzájárul mezőgazdaságunk felvirágoztatásához. Mindez a pártunk XII. kongresszusát követő esztendőben valósult meg. Logikus, hogy mindezen intézkedéseknek még nem mutatkozott meg az eredménye közvetlenül a mezőgazdaságban, de bizonyára tapasztaljuk majd hatását az elkövetkező esztendőkben. Elvtársnők, elvtársak, az EFSZ-ek VI. kongresszusán a szövetkezetesek csaknem milliónyi tömegének képviselői találkoztak itt és jelen vannak a párt és gazdasági szerveink megbízottai is. Ezért nyugodtan kifejezést adhatok azon meggyőződésemnek, hogy ez az összejövetel a CSKP XII. kongresszusa kötelező határozatainak szellemében .további részletes és konkrét munkát vállal magára mezőgazdasági feladataink teljesítése érdekében és egyúttal a szövetkezeti gyakorlat leghaladóbb tapasztalatainak lesz a katedrája. Mérleget vonunk itt a szövetkezeti tagok ezreinek, funkcionáriusoknak és mezőgazdasági szakembereknek taggyűléseken, járási EFSZ- konferenciákon és nyilvános összejöveteleken a kongresszusi anyagokkal foglalkozó vitái után. Beszámolómban a kérdések egész sorával foglalkoztam, amelyek mezőgazdaságunk további fejlesztése során felmérhetetlen jelentőséggel bírnak. Említettem már, hogy mezőgazdaságunk színvonalának kiegyenlítése az iparéval nem kevésbé igényes és gyakran bonyolultabb feladat lesz, mint S' szocialista nagyüzemi mezőgazdaság termelési viszonyainak kialakítása volt. Ahogyan csak a CSKP kitartó vezetésével voltunk képesek mezőgazdaságunk elavult termelését átszervezni a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, a párt vezetésével teljesítjük azokat a feladatainkat is, amelyeket a mezőgazdaság iparosítás követel meg tőlünk az anyagi és technikai alapok kiépítése érdekében. De e feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha minden üzemben és járásban, egész mezőgazdaságunkban érvényre juttatjuk szövetkezeti dolgozóink, szakembereink, legjobb szervezőink, tudományos dolgozóink legjobb tapasztalatait és a közös cél érdekébe állítja a dolgozók “kezdeményező tevékenységét. Ügy érzem, valamennyi küldött nevében kijelenthetem itt, hogy a szövetkezeti parasztság, amelyre a közvetlen és távlati feladatok teljesítése vár, érdemesnek bizonyul majd arra a nagy bizalomra, amellyel pártunk viseltetik iránta és azt tettekkel is igazolni fogja. Elvtársnők, Elvtársak, a CSKP XII. kongresszusa által kitűzött feladatokból kiindulva, melyeket a párt KB márciusi plénuma konkretizált, most áttértek azokra a fő feladatokra, melyek napjainkban előttünk állnak. Mezőgazdaságunk kulcskérdései a XII. kongresszus határozatai megvalósításának útján a mezőgazdasági termelés hatékonyságának feltétlenül szükséges növelése, amelyet a növénytermesztés fejlesztése előfeltételez, a nagyüzemi termelési módszerek és szervezési fórumok érvényesítése a termelékenység lényeges 8'
