Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-11 / 30. szám
A jersey marha tenyésztése I Csehszlovákiában Kora tavaszi vándorlás sem kerültek az állatok egészséges környezetbe. A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kezdeményezésére széleskörű megfigyeléseket végeztek a szarvasmarha-tenyésztés terén elért eredmények szempontjából és befolyást gyakoroltak a tenyésztői munkára is, amely a szlovák tarka marha feljavítását és egy új fajta előállítását tűzte ki feladatul a pinzgaui, a szlovák tarka és a jersey marha keresztezésével. E célból 1960-ban Dániából egy további tenyészbikát hoztak be, amelyet a pinzgaui, szarvasmarha tenyészkörzetében használtak keresztezésre. TENYÉSZTÉSI ÉS GAZDASÁGI CÉLKITŰZÉSEK A jersey marha és a csehszlovákiai marhafajták keresztezése elsősorban a könnyebb jellegű, kifejezetten tejelő tulajdonságokkal rendelkező hazai marha kialakítását célozza. Ezt a szarvasmarhát főképpen Csehszlovákia hegyvidéki és hegyaljai termelési körzeteiben tenyésztik majd. Hegyvidékeink túlnyomó része őshegység eredetű, s itt a könnyen felvehető, mészben szegény talajok az uralkodók. A jersey marhát eredeti tenyészkörzeteiben megközelítőleg hasonló feltételek között tenyésztették, s így a jersey marha keresztezésre történő felhasználása ebből a szempontból is indokolt. Az éghajlati feltételek azonban alapvetően különböznek, viszont a jersey marhát az egész világon, különböző éghajlati feltételek között sikerrel tenyésztik, ami azt szlovák tarka marha kialakítására törekednek, amely különösen a hegyaljai körzetek számára lenne alkalmas. Mindkét esetben azonos célt követünk; olyan 500—550 kg élősúlyú fejőstehenet akarunk kitenyészteni, amely minden 100 kg élősúlyra 700— 800 kg 4,5 % tejzsírtartalmú és 3,8 % fehérjetartalmú tejet termel, vagyis tehenenként 3500—4400 kg tejet. További cél a jó tőgy kialakítása, a koraérés, a szarvasmarha hízóképességének lehető legnagyobb mértékű megőrzése, hogy legalább az intenzíven hizlalt bikaborjak elérhessék a 400 kg-os vágósúlyt. A keresztezés végterméke 25 % jersey és 75 % hazai fajta, (vagyis hrbineci, illetve szlovák tarka marha). Szlovákiában a pinzgaui marha tenyészkörzetében jersey bikákkal is végeznek keresztezéseket abból a célból, hogy a többi tulajdonság egyidejű javítása mellett minden vonalon növeljék és gazdaságosabbá tegyék a termelést. Tehát tejelékenyebb pinzgaui típus kialakításáról van szó, amely 25J/o jersey és 75 % pinzgaui fajta átörökíthető alapot fog tartalmazni. Az említett keresztezéseken kívül hármas fajtaközi keresztezést is végeznek. Ennek célja olyan tejelő típusú szarvasmarha előállítása, amely magas tejzsír (legalább 5%) és tejfehérje (legalább 3,8—4 %) tartalmú tejet termel, kisebb rámájú is jó tejtermelő. E szarvasmarha típus rendeltetése a vaj, sajt, valamint takarmányozásra szánt tejfehérje gazdasá-E. R. pinzgaui bika mutatja, hogy nagy, az alkalmazkodó képessége. Észak-Morvaországban a jersey keresztezés célja a hrbineci marha további megjavítása, illetve könnyebb, hegyi jellegű marhafajta kialakítása Cseh- és Morvaország számára. Amint már említettük, Szlovákiában a kisebb rámájú, tejelékenyebb típusú Foto: Barczi mérnök gos előállítására alkalmas tej intenzív termelése. A kersztezés végtermékét képező állatok örökletes alapja 50 %ban jersey, 25 %-ban szlovák tarka és 25 %-ban pinzgaui fajta lesz. (Folytatjuk) Molnár Ferenc, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára Nem véletlen, hogy az erdők hónapjában a poprádi járásba látogattunk. Hiszen ebben a járásban közel 107 ezer hektáron erdőségek terülnek el. Ebből csaknem 99 ezer hektárt kitevő erdőterület állami gondozásban van. Az EFSZ-ek és egyéni termelők használatában 7517 hektárt tartanak nyilván. A járás nagykiterjedésü erdőgazdaságának problémáiról beszélgettünk Jozef Janov mérnökkel, a JNB erdészeti osztályának vezetőjével. — Az erdők jelentősége a faanyagtermelés, a talaj-, vízgazdálkodás, a vadászat védelme szempontjából közismert. Milyen mértékben érvényesül az erdőségek társadalmi haszna a poprádi járásban? — Például az elmúlt év folyamán 283 296 folyóméter faanyagot termeltünk népgazdaságunk számára. A tüzelőanyagellátás megjavítása érdekében a járás lakossága részére több mint 36 ezer ürméter tűzifát adtunk ki. Haszonfát 1600 folyóméter menynyiségben adtunk el a környező szövetkezeteknek. — Tudvalévőén még elég jelentős károkat szenvednek erdőségeink. Milyenek és miből erednek ezek a járásban? — Sajnos, ez alól a mi erdeink sem képeznek kivételt. Eddig még nem sikerült őket felszámolnunk. Erdőségeink sajátosságainak megfelelően az utóbbi évek folyamán legnagyobb károkat a hó és szél okozza. 1961-ben a megrongálódott faanyag feldolgozása alapján 113 594 folyómétert tett ki a kár, 1962-ben további 151 913 folyóméter hasonló faanyagot kellett feldolgoznunk. A múlt évben pedig „rekordot“ értünk el, 221709 folyóméter megrongált faanyagot dolgoztunk fel. Még ebben az évben is feldolgozásra vár közel 58 ezer folyóméter ilyen faanyag. Ezenkívül elég számottevő károk származnak a lopásokból. Tavaly például 449 esetet állapítottunk meg, s az erdőgazdaságban okozott károk értéke meghaladta a 215 ezer koronát. Az önkényes legeltetés 35 ezer koronát meghaladó károkat okozott. — Milyen feladatokat váltanak valóra az év folyamán? — Elsősorban Is biztosítanunk kell közel 82 hektáron a faiskolák legintenzívebb gondozását. Ezáltal jóminőségü ültetőanyagot nyerünk, amivel 1445 hektár erdőterületet és 516 hektár kevéshozamú mezőgazdasági földterületet beültetnek. Több mint 7 ezer hektáron a már kiültetett csemeték gondozásával is számolnunk kell. A fakitermelő tevékenységet illetően 222 200 folyóméter faanyagot kell juttatnunk népgazdaságunknak. Természetesen a munka minden szakaszán fokozni akarjuk a gépesítés színvonalát. — Tájékoztatása alapján elég igényes feladatok várnak megoldásra. Ehhez elegendő lesz a járás erdőgazdaságainak saját munkaerőállománya? — Természetesen. Átlagosan 1950- en dolgoznak járásunk erdőgazdaságában. Ennek 38 %-a állandó erdei munkás. De segítenek a brigádosok is. Figyelmet érdemel az a mozgalom, melynek keretén belül a járás lakossága felajánlásai alapján 79 hektáros erdőterületen végzett hasznos munkát. Különös elismerést érdemel az erdőgazdaságunknak nyújtott segítségért az iskola ifjúsága Hranovicében, Sp. Bystrében, Vikartovcében, Hanusovcében stb. Segítségükre előreláthatólag az idén is számíthatunk. Reméljük, sikeresen megvalósítjuk erdőgazdaságunk tervezett feladatait. Ennek érdekében jól kihasználjuk az erdők hónapját is. Feljegyezte: Kézdy G. A méhcsaládok tavaszi fejlesztésének egyszerű, olcsó és hatásos eszköze a kora tavaszi vándorlás. Az erre alkalmas legelők sorában első helyen állanak a dombvidéki vegyes lombos erdők. Elsősorban virágport adnak, de helyenként mézelésük is tekintélyes lehet. Területük bőven elég lenne, akár az egész méhállományunk elhelyezésére, azonban megközelítésük sokszor akadályokba ütközik. Pedig ebben az időszakban nem kívánatos, hogy méheink messzire kényszerüljenek röpülni. Tehát csak olyan helyre érdemes vándorolni, ahol a méheket be tudjuk szállítani legalább az erdő szélébe. Az erdőkben a hordás a méhek röpködésével egyidőben indul meg. A mogyoró, az éger, a szil, a kőris, a hímvirágú nyírfák, a gyertyán, a bükk és a tölgyfa a kitavaszodástól kezdve ontják a virágport. A som, a kökény, a juharok, az erdei vad-gyümölcsfák, a berkenye, a galagonya bőven adnak nektárt is. Az aljnövényzetben is akadnak mindenütt kiváló mézelők, például a hóvirág, a tőzike, az odvas és az ujjas keltike, az ibolya, a piros és a foltos árvacsalán, a salátaboglárka, amelyek többnyire tömegesen fordulnak elő. Tanácsok dióhéjban # A fejlődés időszaka elkövetkezett. Az anya terjeszkedik petézésével. A hőmérséklet a fészek közepén eléri a 34—35 C°-ot. A méhek jő időben röpködhetnek, s virágport, itt-ott nektárt is gyűjthetnek. Az eleség most már rohamosan fogy. Kényes időszakba jutottunk: óvatosság, szemfülesség, felügyelet szükséges. # Az általános vizsgálatot el kell végezni, ha a hőmérséklet árnyékban 14 C° fölé emelkedik. A vizsgálat minden családra kiterjed, és gyors. A esalád eleségének, népességének, Hasításának megítélésére és a téli szemét kitakarítására szorítkozik. # Az anyára fiasításból következtetünk. Csak akkor keresgéljük, ha nincs fiasítás, vagy az rendellenes. Az anyátlan vagy rossz anyás családon csak idegen anyával vagy egyesítéssel segíthetünk. Nyílt munkásfiasítást adni anyanevelésre nagy hiba. A család elnéptelenednék, mire az új anya ivadéka kikel. # A népességet sűrűn takart léputcánként ítéljük meg. Az öt utcás vagy kisebb család nagy kaptárban gyenge. A maga erejéből aligha fejlődik igazi termelő családdá korai főhordásig. A serkentő etetés hatása nem jelentkezik idejében, mert kevés a fiasítást takaró, gondozó méh. Az ilyeneket csak akkor hagyjuk meg, ha 1. a családok számának fenntartása fontos, 2. az anyákat mentjük át bennük, más családok későbbi elárvulására számítva. # A legkisebb családokat (pl. a 3— 4 utcásokat) minél előbb egyesítjük. Későbbi sorsukat az dönti el, hogy együtt mire jutottak. Ha nem érik el a termelőképességet, akác előtt más, közepes családok erősítésére használjuk, vagy építtetünk velük. A jobbakat meghagyjuk és majd akác előtt használjuk fel népüket, Hasításukat az előbbi módon. % Az eleségnek nemcsak a napi szükségletet kell valahogy fedeznie. Legnagyobb hiba, hogy a családokat a lét és nemlét határán hagyjuk. Csak a jól ellátott család fejlődik kellőképpen. A szükséglet általában áprilistól akácvirágzásig 4—9 kg. Arra kell törekedni, hogy a jó családnak 10—12 kg elesége legyen. A teljesen meghordott, fedett lép mindkét oldalában négyzetcentiméterenként kb. 300 g méz van. A hiányt sürgősen pótolni kell lépes mézzel vagy etetéssel. Ha lehűl az idő, kitűnő a puha cukorlepény. A száraz kristálycukor nem jó az ínséges család segítésére. # Bővítésre szorul később a fejlődő család fészke. Az új lép helye: a legszélső fiasításos lép külső oldalán. A „tűzdelés“ és a műlép korai. # A család sok vizet fogyaszt. A meleg vizű itató fontos. # A serkentő etetés április elején szokott indulni. Sikerének feltételei: jó anya, elég nép, elraktározott eleség, virágpor vagy pótlőszere, melegen tartott fészek. Mérséklet, egyszerű serkentés: a fedett mézeslépekből időnként 2—3 tenyérnyi felnyitása. Az erdei legelő kitart egészen az akácig. Ezért legtöbbet érő az olyan elhelyezkedés, ahol a közvetlen szomszédságban akácos is van, s így az első akác továbbvándorlás nélkül, vagy kis távolságban elérhető. Felbecsülhetetlen értékű kora tavaszi legelők a virágzó gyümölcsösök. Egyrészt azért, mert virágport és nektárt egyaránt bőven adnak, másrészt azért, mert területük akár egész méhállományunknak is bőven elegendő. Sajnos, a gyümölcsösökben mindenütt fenyeget a mérgezés veszélye. Igyekezzünk az illetékeseket meggyőzni, hogy a virágzásban végzett permetezés nemcsak a méhészetre, hanem magára a gyümölcstermesztésre is káros. Az elvirágzás után pedig azonnal szállítsuk el a méheket. Kiváló méhlegelők a füzesek is. Virágzásuk nagyrészt egybeesik a gyümölcsfákéval. Szintén gazdag virágpor- és nektárforrások. Ebben az esetben is ügyeljünk arra, hogy méheink ne kényszerüljenek messzire repülni. Azonban ne rakodjunk árvíztől veszélyeztetett helyhez. Inkább maradjunk kissé távolabb, mintsem kockáztassuk méhészetünket. A vegyes telepítésű gyümölcsösök és füzesek virágzása 2—3 hétig tart. Ez alatt az idő alatt a legkedvezőtlenebb tavaszon is akad néhány verőfényes, a gyűjtésre kedvező nap. A méhcsaládok a fogyasztás bőséges fedezésén túl rendszerint gyűjtenek annyi Telesleget is, amennyi az akácvirágzásig terjedő időre szükséges. Minthogy azonban a bő nektár és virágpor hordás nagyon nekilendíti a fiasítást, könnyen megeshetik, hogy idő előtt kifogynak az élelemből. Ezért fokozott figyelemmel ellenőrizzük a családok fogyasztását, hogy idejében segíthessünk ott, ahol arra szükség van. A gyümölcsfa- és fűzvirágzástól az akácig terjedő időszakban a blborhere és a repcevetések kínálkoznak vándorlegelőül. Csak akkor kecsegtetnek kielégítő eredménnyel, ha családonként legalább fél hektárnyi jut belőlük. A kora tavaszi vándorlással elérhető virágpor és nektár a legbőségesebb etetésnél is hathatósabban mozdítja elő a méhcsaládok fejlődését. Az erre áldozott költséget és fáradságot busásan megtérítik a méhek az akácon.-kp-1964. április 11. (VII.) A szarvasmarha-állomány ja vitására az újabb nézeteknek megfelelően idegen szarvasmarha-fajtáka hoztunk be Csehszlovákiába. A behozott fajták között a jersey fajta is szerepel, amelyet Angliából és Dániából hoztunk be egyrészt kísérleti másrészt tenyészcélokra. Az első kísérleti célokat szolgáló bikát (Budin bika) 1949 szeptemberében hozták be és leginkább a Ceské Budéjovice melletti Vondrov farmon használták a montafoni tehénállomán; fedeztetésére. Egészen 1954-ig fedeztettek vele, s akkor gyógyíthatatlai trichamonadózis, valamint nehéz ke zelhetőség miatt ki kellett selejtezni A keresztezések annak ellenére hogy a kutatók igen gondosan tanulmányoznák és a szaklapokban részletesen értékelték az eredményeket, : csehszlovákiai szarvasmarha-tenyésztés keretében nem tudtak hozzájáruln a tenyésztői munka megjavításához A jersey marha behozatala csal 1956 óta olyan méretű, hogy számítani lehet javító hatására. így 1956 ót! összesen 470 jersey tehenet, üszőt és bikát hoztunk be, s ebből a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia kísérleti célokra 85 tehenet és üszőt, a többi állami mezőgazdaság üzemek pedig 385 tehenet és üszői kaptak. A behozott bikákat elősző: közvetlen fedeztetésre használták majd amikor az állattenyésztési kutatóintézet (Nyitra) kezdett foglalkozni a jersey marha keresztezésével a bikákat a mesterséges termékenyíti állomásokra is beosztották. A behozott tenyészállatok sorsa különbözően többnyire nem nagyon szerencsései alakult. A Csehszlovák Mezőgazdaság Akadémia részére behozott első angliai jersey szállítmányt a Vondroi u Hluboké-i kísérleti gazdaságba osztották be, ahol montafoni és jersej keresztezéseket végeztek. Ez a keresztezés azonban semmivel sem tudott hozzájárulni a csehszlovák vöröstarka marha megjavításához. A második nagyobb jersey tehenekből, üszőkből és egy bikából álló szállítmány 1956-ban került hozzánk Dániából. Ez az Észak-Morvaország Javornik Állami Gazdaság Stará Cervená Voda farmjára került. A behozott jersey fajtával tovább kívántál javítani a hrbineci marha tejtermelő képességét. A keresztezéshez eredetileg 17 nagyobb rámájú tehenet választottak ki. Az importált jersey bikj azonban antraknózisban elpusztult s ezután egészen 1957-ig, vagyis . következő importig hrbineci tenyészbikákat használtak a többi, eredetileg erre a célra ki nem jelölt tehenei termékenyítésére is. Az Uhrinevesi Állattenyésztési Kutatóintézet számára ugyancsak 1957- ben behozott nagyobb jersey szállítmány tenyésztési és kísérleti szempontból nem hozta meg a kívánt eredményeket, mivel fertőző ' elvetélésre megbetegedett és ennek következtében vágóhídra került. Ugyanebben a: évben, tehát 1957-ben a legnagyobt jersey importot egy szlovákiai állam: gazdaságba irányították. Sajnos, iti m tol a hegyekben fevem a kincs Drágább az aranynál Sok mindent hallottunk mér a csodálatos méhpempőről, melynek gyógyhatása majdnem olyan, mint a kínai zsen-senynek. Méhészeink kínálják beteg barátaiknak, ismerőseiknek. És az ára? Nehéz megmondani, mert mindenki másképpen fizeti, talán aszerint, ki menynyire beteg. Jelenleg a méhpempő feldolgozásával a Hlohoveci Slovakafarma foglalkozik. A pempő gyógyhatása valóban nagy, de nem minden betegségre. Az egyik szaklapban olvastam a napokban, hogy a szakemberek csak kísérleteznek vele, ellenben gyógyhatása elismert. A jövőben főképpen az asztmát és szívbetegségeket gyógyítják majd pempővel. Nagyon jó a hatása az ! érelmeszesedés esetében is. Sokan reuma és bőrbetegségek ellen is használják. Ellenben meg kell mondani azt is, hogy aki „kéz alatt“ vásárolja a pempőt, sosem tudja, mit vásárol. Talán jobb lenne kivárni, amíg gyógyszertárainkban megjelenik. A méhpempő aranyat ér, sőt drágább az aranynál. A termelése még csak minimális. A statisztikai adatok szerint a Hlohoveci Slovakafarma 1962-ben Szlovákiában csak 15 kg-ot, tavaly már 50 kg-ot vásárolt fel a termelőktől. A Králová melletti Pasekai Méhésziskola 2776 grammot termelt a Slovaka! farma részére. Krajcsovics Ferdinand (Galánta)
