Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-10 / 3. szám
Almatermesztési tapasztalataim Tavaly elég jó termést takarítottunk be, különösen Jonathán almából. Ennek ellenére sok almafa-tulajdonos panaszkodott, hogy az ő kertjükben nem termett a Jonathán, s nem tudják, mi lehet az oka ennek. A felelet egyszerű; tavalyelőtt nem védekeztek az almafa-lisztharmat ellen. Van kertemben néhány Jonathán almafa, amelyek sokat szenvedtek a lisztharmattól. A legkomolyabb fertőzés 1982 nyarán mutatkozott. A kapott tanácsok és a tapasztalataim alapján megkezdtem a betegség leküzdését. Első dolgom az volt, hogy vásároltam permetezőszereket, Sulkát és Novozlrt. Ollóval levágtam az öszszes fertőzött hajtásokat és azonnal eltüzeltem. Utána 1 °/«-os Sulkakeverékkel permeteztem a reggeli órákban, mivel nagy melegben a permetlé perzselést okozhat. A Novozlrt 0.80 °/o-os összetételben használtam. A permetezést kiterjesztettem azokra a fákra is, amelyek még nem voltak fertőzöttek. Azért, hogy megelőzzem a betegséget. A nagyon fertőzött fáknál 8 naponként, a többinél 14 naponként ismételtem az egész műveletet. Tavasszal rügyfakadás előtt 13—15 %-os Sulkakeverékkel permeteztem az összes fát. Ennek az eredménye, hogy tavaly alig észleltem lisztharmat fertőzést. Nem szabad megfeledkezni a fák téli trágyázásáról sem, valamint a többi kártevők elleni vegyszeres védekezésről. Ajánlatos lenne, ha ezzel a kérdéssel a helyi nemzeti bizottságok is foglalkoznának, mert a magántulajdonban lévő gyümölcsfák termésére is nagy szükség van. Más részről az elhanyagolt fertőzött fák a betegséget átterjeszthetik a nagyüzemi gyümölcsösökre is és ott sok kárt, felesleges költséget okozhatnak. Németh András (Izsa) Vizet a sziklák közé! „Megkapó látvány délről nézve a sziklák közé épült házakkal..olvashatjuk a bőrkötéses krónika első oldalán Beretke községről, amelyről ez a bejegyzés több száz évvel ezelőtt készült. Az idő telt, de a látvány megmaradt: a sziklákon házak, «‘házak fölött sziklák és megint házak ... Régi idők óta nagy gondja a falunak a vízhiány. Igaz, a papnak szamár hordta a vizet, de a szegény ember évszázodokon át a maga szamara volt. Kávákra erősített vedrekben cipelte a vizet a sziklák fölé. így messziről nézve a sziklák még mindig oly szürkén merednek az égnek, mint száz évvel ezelőtt. Bent a faluban azonban már szorgalmas munka folyik. Megszervezésében a falu vezetőinek és a lakosságnak szocialista gondolkozása tükröződik. Vizet kell teremteni végre a sziklák közé, hogy megkönnyítsék a „hegyiek“ életét. A vezetőség azonban egyelőre az annyira szükséges vízvezeték építése mellett határozott. Részletes megbeszélés után terv készült, mely alapján a falu lakossága társadalmi munkával hozzálátott az árkok ásásához. Nem könnyű feladat ez, a sziklafalak erősen hátráltatják az árkok mélyítését. A helybeli kőbánya dolgozóinak odaadó segítsége nélkül elképzelhetetlenné válna a nagyszerű gondolat végrehajtása. A beretkeiek mégis remélik, hogy egyszer s mindenkorra eltűnnek a kávák és az új esztendőben friss vizet ihat-* nak. Az ember már nem egyszer bizonyult erősebbnek a kősziklánál. Ez történik most Beretkén is. • Molnár Béla Ez a képünkön látható bikaborjú Vasová állatgondozó szorgos kezemunkája nyomán napi 1,20 kg-mal gyarapította súlyát. 1963-ban ezt a bikát adta el utoljára a szövetkezet, teljesítve a marhahúseladás tervét. A háttérben Ondrej Chren a felvásárlóüzem átvevője és Janii elvtárs a szövetkezet elnöke látható. (Foto: V. Taskár) Szorgalmukért - őszinte elismerés A jánoki szövetkezetben az elmúlt évet tiszta számlával zárták. Ha, legalábbis részben értékelni akarjuk az évet, feltárni sikereik létrehozóit, azzal kell kezdenünk, hogy az évi terv összeállításánál fő céljuk a reális feladatok kitűzése volt. Stromp József elnök állandóan hangsúlyozta a munka minőségének javítását, különösen az állattenyésztésben. A tervben számoltak a takarmányalap kiszélesítésével is. így némely területről két termést takarítottak be. A tervek teljesítését rendszeresen ellenőrizték mennyiségileg és minőségileg is. A pártszervezet tagjai Hol a hiba? A pereszlényi szövetkezet vezetősége az év végi zárszámadás alapján rájött, hogy nem fizethet osztalékot. Bár ez sejthető volt (hisz már a novemberi fizetést is nehezen tudták előteremteni), mégis hideg zuhanyként érte őket és a tagságot is. Fél évig jól ment minden, mi az oka az eredmépyek csökkenésének? — kérdezgetik az emberek. Fél évig 2149 liter tejjel termeltek többet a tervezettnél. Ogy számították, hogy év végéig 20 000 literrel teljesítik túl a tervet. Helyette azonban 11000 literrel maradtak adósak. Nem teljesítették a sertéshús, a tej és a tojáseladást sem. Az állattenyésztés terve 1 450 000 korona volt, amelyből 224 000-reI maradtak el. A növénytermesztésben sem jobb a helyzet. Főleg a sokat dicsért kertészet okozott csalódást. 544 000 helyett csak 315 000 korona volt a bevételük. Mindezek ellenére a tervezett munkaegységeket 4315-tel lépték túl. Jogos tehát a kérdés: hol a hiba? Talán a tagságban, vagy inkább a vezetőségben? Azt hiszem ebben az esetben mindkét fél hibás. Munkájukat felelőtlenül végzik, nem tudatosítják, hogy először a közös gazdálkodást kell megszilárdítani, s ha ez megvan, akkor várhatják, hogy több jut nekik is a közösen kitermelt javakból. Először mindenkinek magában kell keresnie a hibát. Sille Gyula, Pereszlény többnyire az ellenőrzésnél kaptak konkrét feladatokat. A helyi nemzeti bizottság tagjai a tej és tojáseladás tervének teljesítésére mozgósították az embereket. Mit eredményeztek ezek az intézkedések? A tojáseladás tervét 50 000- rel teljesítették túl. Vámos János egy tojótyúktól átlag 148,9 tojást termelt. Ez annak az eredménye, hogy a baromfiak mindig jő minőségű keveréktakarmányt, friss ivóvizet és zöldtakarmányt kaptak rendszeresen. A nyarat vándorólakban töltötték a tarlókon. Meg kell említeni Tóth Istvánt, a helyi nemzeti bizottság titkárát, aki főleg a háztáji gazdaságok után történő tojáseladás emelésénél fejtett ki tevékenységet. Szocialista munkaversenyt szervezett, melyet rendszeresen ellenőriztek és értékeltek. Nem véletlen tehát, hogy a tagok majdnem 35 000 tojást adtak el háztáji tyúkjaiktól. E téren Stromp József elnök járt elől jó példával: 1004 tojást adott a közellátásnak. A tejtermelési terv teljesítésében fontos szerepet játszott a takarmánytermés — de az embereknek is javult a közöshöz való viszonyuk. A tény az, hogy 100 000 liter tejet adtak el terven felül. A fejőgulyások mindannyian nagy munkát végeztek. Tobák Ferenc például 8,4 literes napi átlagot ért el, Szemetko László és Tóth Ferenc 7,7 litert. A húseladás terén említésre érdemes Krisztián József és Petro István igyekezete, ötven anyakocától átlag 12 malacot neveltek fel. így mindig elegendő malac állt a hizlalók rendelkezésére. Bátran mondhatjuk: a jánokiak az elmúlt évben munkájuk legjavát nyújtották. Szorgalmukért kijár nekik a nyílt, őszinte elismerés. Iván Sándor (Kosice) Csúszik az út, Rosik Gyula kovács és Pahulik József, a zsélyi szövetkezet tagjai élesre vasalják a lovat. (Foto: Bállá) A liptói hegyek alatt Már alkonyatelőtti vörös fényben tündökölt az ég a liptói hegyek fölött, amikor Liptovsky Mikulás közelében, egy kis faluban Okolicnén megálltunk. Késő szombat délután volt, de a traktorosok még csak akkor dübörögtek hazafelé a hóval lepett mezőkről. Kubovic Jozef, a szövetkezet elnöke fáradt volt már, s éppenosak néhány szóra állott meg, hogy aztán hazatérjen és családja körében pihenje ki a hét fáradalmait. A kis falu már sajátos nyugodt szombatesti életét élte, amikor az EFSZ irodájában újra kigyulladt a villany és mi rövid időre az aktákba merültünk. Az együtt töltött néhány óra elég volt ahhoz, hogy meggyőződjünk, Liptó parasztsága is más, szebb és könnyebb életet él már. Kubovic elnök elvtárs szavain keresztül érzékeltük a tízesztendős utat, melyet ennek a kis falunak a népe megtett. A szövetkezet 1953-ban alakult, s még a kezdetben csatlakoztak hozzájuk a vitalisovceiek. így aztán 327 hektáron gazdálkodnak. Nem nagy a szövetkezet és munkaerő sincs elegendő. 13 férfi és 20 asszony dolgozik a szövetkezetben. Ennek ellenére a munka elég jól megy. Tavaly gabonafélékből 26 mázsás hektárhozamot értek el, silókukoricából pedig átlag 660 mázsát. — Ha 1961 és 62-ben lett volna ilyen jó termésünk — mondja Kubovic elvtárs —, akkor most 13,50 korona helyett már 16 koronát fizethettünk volna munkaegységenként. Az új esztendőben azonban már minden különösebb nehézség nélkül elérjük a 16 koronát. Mezőgazdasági iskolát végzett fiatalok jönnek a szövetkezetbe és segítségükkel talán még többet is sikerül javítani a szövetkezet gazdálkodásán. (-rencz) Csirkepanasz Az egész história azzal kezdődött, hogy a Galántai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozói még a tavasszal tervbe vették a szelőcei szövetkezet számára 30 000 csirke keltetését. Ez rendben is volna. A csirkék kikeltek, de ahol kikeltek, ott is maradtak. Ugyanis a járás zootechnikusa azt már nem vette számításba, illetve a tervbe, hogy vajon ki fogja őket megvásárolni a szövetkezettől. Pedig a csirkék már türelmetlenül várják új gazdájukat. Krajcsovics Ferdinánd, Galanta Kitüntetett • fiatalok December 29-én a járási mezőgazdasági igazgatóság képviselői átadták a fúri szövetkezet ifjúsági kertészeti csoportjának a szocialista munka brigádja címmel járó zászlót és pénzjutalmat. Miért kapták ezt a kitüntetést a fiatalok? A múlt év májusában 17 leány és asszony Dimitrov Dimitri elvtárs vezetésével vállalta, hogy a 15 hektár kertészet tervezett bevételét 15 400 koronával túlteljesíti. Egész évben szorgalmasan dolgoztak. Július végére teljesítették az évi tervet, azaz 343 700 koronát. Az év végéig még 360 000 korona értékű zöldségfélét adtak el. De nemcsak ez az eredmény írható javukra. A szövetkezetnek két versenyző kertészeti csoportja volt és ez a versengés átterjedt az ipari növényeket termesztő csoportokra is. Együttesen másfél millióval lépték túl az előirányzott bevételt. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy — habár egyes szakaszokon lemaradás mutatkozott — a szövetkezet a tervezett munkaegység értékét 2—3 koronával emelheti. Danczi Vilmos, a fűri EFSZ ökonómusa Hajaj, hát minek ez? . . Miért kell megszellőztetnünk a galántai Jednota felelős tényezőit? Egyszerű a kérdés — egyszerű a felelet is: Mert más már nem segíthet!... Egy ember mást sem csinál nálunk Rétén, mint telefonál és hosszú, könyörgő hangú, irgalomért esedező kérvényeket ír. S mivel egyikre sem reagálnak, a közbeeső szüneteket káromkodással tölti ki. Rété nyílván nagyon messze esik a világ közepétől! Csakis ez lehet a magyarázata annak, hogy a HNB meghívására sem jött ki senki a Jednotától. Az instruktoruk is csak akkor látogat el hozzánk, ha tojás kell. Irtunk a galántai JNB-re, s az illetékesek rövid két hónap múlva meg is érkeztek. Tettek, vettek, ígérgettek, aztán visszamentek teljes iramba épülő-szépülő városukba. > De most veszem észre, még el sem árultam, mire volt jó a sok telefonálás, kérvényezés: a tejcsarnok miatt! Végre egyszer, amikor már minden követ megmozgattunk és a kétségbeesés fekete szakadéka szélén tántorogtunk hit és reményvesztetten, megjelent néhány kőműves. Halleluja!' Halleluja! Betömték az egérlyukakat, amelyeken keresztül a cincogók szabadon jártak-keltek a tejcsarnokba. Addig csuda jó dolguk volt ott, vígan lakmároztak a kenyérből, péksüteményből és dicsérték a galántai pékeket. Még a cukorkákból és csokoládéból Is kóstolgathattak, ha éppen kedvük szottyant rá. De a nagy örömbe üröm is vegyült, mert a tejet továbbra is ebben a helyiségben kellett mérni, közben csengett a kőművesek kalapácsa és szállt a por... Érdemes volt elmenni! A Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság Léván még ősszel tervbe vette, hogy szakiskoláztatást szervez a járás több mint száz szövetkezeti funkcionáriusa részére. Még novemberben jöttek össze az állattenyésztők, karácsony előtt pedig az agronómusok és az ökonómusok. A Sklenné Teplicében megtartott összejövetelen 86 agronómus vett részt, ugyanakkor Sliaéon azonos számú EFSZ- elnök hallgatta meö a Termelési Igazgatóság szakembereinek előadásait. Minden funkcionárius megismerkedhetett munkakörének legkorszerűbb technológiájával. Az előadások legfontosabb tárgyai mindenekelőtt a termelési terv helyes összeállítása, a trágyázási és takarmányozási eljárások, a növényvédelem legújabb vegyszereinek ismertetése stb. voltak. A szövetkezeti vezetőknek azonkívül lehetőségük nyílt a szép környezetben arra is, hogy közelebbi kapcsolatba lépjenek egymással és kicserélhessék gyakorlati tapasztalataikat. Belányi János HEINRICH HEINE: A szerencse könnyűvérű nőcske A Szerencse könnyüvérü nőcske, egy helyben nem szívesen ül, hajad simítja, nem időzve gyors csókot ád, s tovább repül. Balsors asszony a fordítottja, szívébe zár, nagyon szeret: azt mondja ráér, nincs más dolga, ágyadhoz ül és kötöget. Végre a HNB intézkedett és a tejcsarnokot áthelyezték a vendéglőbe. Ott van még most is. A kőművesek december 7-re ígérték, hogy ismét tiszteletüket teszik, de aztán úgy látszik megfeledkeztek rólunk. Vagy talán neheztelnek ránk valamiért?... Azóta az egerek új alagutakat fúrtak s most újra vígan vannak. Az üzletvezetönö reggel hattól tizenhárom óráig tartózkodik a fűtetlen helyiségben, dideregve, fogvacogva. Annyira beleéli magát a sarkvidéki viszonyokba, hogy záróra után rendesen egy eszkimó-babát találunk a helyén ... Ogy kell szegényt minden nap felolvasztanunk ... És nincs reménye! Mert ha vissza is kerül valaha az eredeti tejcsarnokba, ott sincs kályha. Ha ez tovább is így megy, jövőre felcsap sarkkutatónak! Vajon ha valamelyik felettesünk felesége dolgozna ebben a jégbarlangban, akkor is süketek maradnának az illetékesek? Hiszen tudjuk azt itt mi is Rétén, hogy jobb Galántán sétálgatni az immár majdnem teljesen járható főutcán, de azért rólunk, szegény Tételekről se feledkezzenek meg teljesen! Mert aztán hiába jönnek tojásért! Addig is éljen a rétéi egyenjogúság!... Mert mi ebben igazán úttörők vagyunk: Gyerekek és felnőttek egy helyre járnak szomjuk csillapítására, a tejcsarnokositott kocsmába. Nagy László (Galánta) ^ievetE2őiNiC iHJAH Dávid Nándor ipolysági levelezőnk örvendetes hírekkel számol be Bényről. A festői környezetű falu az utolsó évek folyamán igen sokat fejlődött. Az új létesítmények közt említhetjük a kissé messze fekvő művelődési otthont, egy önkiszolgáló boltot vendéglővel és ez évben elkészült hidat a Garam fölött. A faluban kb. 150 TV- készülék, mintegy 70 motorkerékpár és 2 személyautó található. Szépen gazdálkodik a helybeli EFSZ is. Az idén 100 hektárról 363 vagon cukorrépát szállítottak az oroszkai cukorgyárnak és a 355 ha kukoricaföldről átlag 65 mázsát termést gyűjtöttek be hektáronként. Kitett magáért a kertészet is, melynek vezetője Blunár András a bratislavai zöldségkiállításról 1 bronzérmet és egy oklevelet hozott haza A szövetkezet jó munkájáról tanúskodik az is, hogy a tagok az év végére 5 korona osztalékkal számolhatnak. Sokat ígérő tervek megvalósításáról beszélnek Szepsiben. Kolonics József elvtárs, a városka HNB elnöke szerint jövőre a Z-akció keretében 1,3 millió korona beruházással strandfürdőt építenek, kibővítik az utcai világítást és kiépítik az összekötő utat az új városrész felé, azonkívül igyekeznek a várost parkosítani. A tervbe vett 148 építendő lakásból az év végéig 58 elkészül. örvendetes a szepsi fiatalok aktivitása is. A helyi CSISZ-tagok vállalták, hogy az új sporttelep építéséből 1000 brigádórával veszik ki részüket, és tervbe vették 3 színdarab előadását, továbbá 5 táncmulatság megrendezését. Igyekeznek aktív tevékenység kifejtésére a kultúra és a sport terén is. Mató Pál (Kosice) 1964. január 10.
