Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-08 / 29. szám
VIII. ÉVFOLYAM • 14. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A kapásnövények vegyszeres kezelése Ahhoz, hogy legfontosabb kapásnövényeink terméseredményeit fokozni tudjuk és termelési költségüket csökkenthessük, elengedhetetlenül szükséges a vegyszeres gyomirtás lehető legnagyobb mértékű alkalmazása, mivel a gyomok kultúrnövényeink legveszélyesebb ellenségei közé tartoznak. Ha idejében nem kezdjük meg a gyomirtást, úgy 40 %-os terméscsökkenéssel is számolhatunk, mivel a gyomok nemcsak a tápanyagokat és a nedvességet vonják el a talajból, hanem bizonyos toxikus (mérgező) anyagokat is kibocsátanak gyökereik által és ezzel akadályozzák a kultúrnövények tápanyagfelvételét. Kapásnövényeink kimondottan érzékenyek a gyomokra, főképpen fejlődésük első szakaszában — gondolunk itt főleg a kukoricára és a cukorrépára — mivel egyáltalán nem tűrik a beárnyékolást és elég sok tápanyagot igényelnek kezdeti fejlődésük idején. Viszont ha a gyomnövények jelen vannak ezek erősebb gyökérzetük segítségével elvonják a tápanyagokat. Természetesen csak olyan területeken tudjuk sikeresen végezni a vegyszeres gyomirtást, ahol az egész év folyamán megfelelő agrotechnikát alkalmaztunk és főleg elvégeztük az őszi mélyszántást, mivel a jelenleg rendelkezésre álló szelektív herbicid vegyszereink csak elegendő csapadék jelenlétében hatnak kielégítően. A kukorica vegyszeres kezelését ma már sikeresen végezhetjük mind a Simazin, mind az Atrazin, valamint a Zeazin alkalmazásával. SIMAZIN nálunk a legrégebben használt szelektív vegyszer, amely 50 %-os hatóanyagot tartalmaz. Ez kizárólag gyökérherbicid, ami azt jelenti, hogy a gyomnövények felszívják gyökereik által és csak azután fejti ki hatását, olymódon, hogy elszáradnak a levelek, majd fokozatosan az egész növény. Helyes alkalmazás esetén megfelelően irtja az egyéves gyomok nagy részét és sokat az évelő gyomok közül is Legmegfelelőbb az alkalmazása ősszel a mélyszántásra, mert így még a perjét is irtja, vagy tavasszal 2—3 héttel vetés előtt. Ha ősszel permetezzük szét, úgy hektáronként 5— 10 kg-ot alkalmazzunk belőle 500—1000 liter víz oldatában. Tavasszal 3—5 kg-ot adagolunk a nehezebb talajokra, könynyebb talajokra viszont elegendő 2—3 kg is, 500—800 liter víz oldatában. Ilyen alkalmazás esetén a Simazin a legmegfelelőbb időben fejti kihatását, mégpedig a gyomnövények csírázásakor. Ugyanis a kukoricában tenyésző egyéves gyomok nagyrésze kései kelésú, mert csupán kb. 8—10 C°-os hőmérséklet esetén képesek csírázni és így az ősszel vagy tavasszal vetés előtt szétpermetezett Simazin már jó hatást fejt ki, mert ilyenkor a talajban elegendő a nedvesség ami döntő tényező. Nem tanácsos a Simazin vetés utáni szétpermetezése, mert ilyenkor már kevesebb a nedvesség a talajban, minek folytán gyomirtó hatását későn fejti ki. Egyedüli rossz tulajdonsága a Simazinnak az, hogy hosszú ideig tart rossz utóhatása egyes kultúrnövényekre pl. a búzára, a mákra, az árpára és a repcére. Szétpermetezésének idejétől kezdődően csak a második vagy a harmadik évben tanácsos ezeket a kultúr-ksz—• növényeket vetni a Simazinnal kezelt kukoricaföldbe. Természetesen ezért a kukoricát a vetésforgóba mint többéves kapásnövényt kell besorolni További vegyszer, amely sikeresen alkalmazható a kukorica gyomirtására, az ATRAZIN. Előnye a Simazinnal szemben, hogy jobban oldódik a vízben és gyorsabban hat. Továbbá a gyomnövények nemcsak gyökereik által, de a leveleik segítségével is képesek felvenni. Alkalmazása legmegfelelőbb tavasszal, 10—14 nappal a vetés előtt, vagy ha elegendő a talajnedvesség, úgy közvetlenül a vetés után. Hektáronként, talajtípusok szerint, 2—4 kg-ot alkalmazunk belőle 600 liter víz oldatában. Ha sávos permetezést alkalmazunk a vetéssel egyidejűleg, úgy hektáronként 1,5—2 kg vegyszer elegendő, viszont többször szükséges a sorközöket sarabolni, hogy az ott lévő gyomokat kiirtsuk. Az Atrazin utóhatása kisebb, mint a Simaziné. ezért alkalmazása az utóbbi években jobban terjed. Ha elegendő csapadék állt rendelkezésre az év folyamán, s szétpermetezése egyenletes volt, úgy a következő tavasszal már gabonafélét is vethetünk a kukorica után, viszont ha kevesebb csapadék volt a tenyészidő alatt, akkor csak ősszel vagy két évre rá, tavasszal tanácsos az Atrazinnal kezelt területekre gabonafélét vagy más érzékenyebb növényt vetni. Tavaly bevezették a kukorica vegyszeres gyomirtására a hazai ZEAZIN nevű készítményt, amely az Atrazinnál is jobban oldódik a vízben, és gyorsabban hat. Alkalmazásnak helyes módját majd a többéves tapasztalat mutatja meg. Silókukorica gyomirtására még az AGRION és a DIKOTEX alkalmazható. Ezen herbicidek irtják az érzékenyebb kétszikű egyéves gyomokat, főleg a repcét és a repcsényretket, továbbá az érzékenyebb évelő gyomokat is. Agrionnal és Dikotexszel permetezett gyomnövények elvesztik anyagcseréjük egyensúlyát, teljesen deformálódnak és fokozatosan elhalnak. Agrionból és Dikotexből hektáronként 1—1,5 kg elegendő 400—500 liter víz oldatában. Az Agriont csupán a kukorica növekedésének első szakaszában alkalmazzuk, míg e kultúra magassága nem haladja meg a 10—20 cm-t. Az Agrion alkalmazása magra termesztett kukorica gyomirtására nem tanácsos, mivel károsan hat a kukorica növekedésére, továbbá a levéllemezek csőszerűén behajtanak, később berepednek, a növény pedig veszít rugalmasságából és törékennyé válik. Ez a hatás eső után még fokozódik. Sok esetben a virágrészekre is károsan hat és így a szemképzést akadályozza. A hazai és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dikotex még veszélyesebb a magra termesztett kukorica gyomirtására, mint az Agrion. Csupán silókukorica gyomirtására alkalmas, hasonló adagban, mint az Agrion, szintén 10—20 cm-es növénymagarságig. A cukorrépa vegyszeres kezelésével kapcsolatban még többéves tapasztala(Folytatás a következő oldalon) A gyümölcsötben virágzás idején ne permetezzünk. ( \ TARTALOM NÖVÉNYVÉDELEM Csömör Tibor: A kapásnövények vegyszeres kezelése . . 53 Lel ley István: Kukoric.atermesztésünk fenyegető betegsége a rostüszög..............................54 A VILÄG MEZÖGAZDASÄGÄBÖL . 55 NÖVÉNYTERMESZTÉS Bartha Béla: A kettőstermesztés módszerei és növényei . . 56
