Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-08 / 29. szám

Rét jóból - egy kiváló M«n»!8ffi»^BUEae»BBMBaBBBRuf!aau£i3SaíEannHBI£HHBEIlB Bizony, Kalmár János, a dióspato­nyi EFSZ elnöke sem hitte volna, hogy határuk valaha összeolvad a kisfalu­­diakéval. Ennek megvan a maga hát­tere. Hiszen a múltban a barátság hadilábon állt közöttük. Különösen kiütközött ez a legényvirtuskodásban, a mulatságok alkalmával. Hamar ösz­­szerúgták a patkót. így volt ez a múltban... Egy évvel ezelőtt azonban nagy for­dulat állt be. A közös cél eggyé ko­csoroszlyáit meghosszabbították, a gépek elejét süllyesztették, hogy a kukorica vetőmag mélyebbre essék, mert — tapasztalatuk szerint — ha a mag sekélyre került, a kelése után hosszabb ideig sanyargott, nem fejlő­dött. Jórészt a komplexbrigád érdeme az is, hogy a kukoricatermesztés gépesí­tése csaknem teljes. A múlt évben már 60 hektáron sikeresen alkalmaz­ták a kukorica vegyszeres gyomírtá-Á. A szövetkezet átalakított, közpon­­tifűtéses székháza jutást: tavalyelőtt 4,9 liter, tavaly 5;5 liter volt, most pedig 6,7 liter a tej­hozam. A piaci tejtermelés a tava­lyihoz viszonyítva idén 2,4 literről 5,3 literre emelkedett. Az állatgondo­zóknak ezekután van is mit „aprítani a tejbe“. Februárban 57 ezer koronát kaptak prémiumként. Bevételi forrását a szövetkezet ap­­róbaromfi tartásával is igyekszik bő­víteni. Kilencezer csirke és négyezer pulyka tenyésztésével Számolnak. * * * A fejlődés folyamata, amely a két szövetkezet egyesítéséből adódik, csak a jövőben mutatkozik majd meg igazán. A növények hektárhozamát a talaj termőerejének fokozása és a jó minőségű munka mellett öntözéssel is elősegítik. Terveik szerint 1965-ben már 601 hektárra növelik az öntözött területet. S mivel éppen a kisfaludi határrész a szárazabb, az öntözött területek javarésze ide esik. Ezen a silánynak mondható talajon — az öntözés segítségével — fő termény­ként lucernát, cukorrépát és árpát termesztenek majd. Lucernájuk minőségét tovább ja­vítják azáltal, hogy a termést teljes egészében hideglevegős módszerrel szárítják. Sőt, a fehérjedús takarmá­nyok részére félszereket, pajtákat építenek. A növénytermesztés, valamint az állattenyésztés jövedelmezőségének fokozása mellett előtérbe kerül a dol­gozókról való jobb gondoskodás is. Igv a közeljövőben a gazdasági udvar­ban külön szociális helyiséget építe­nek az állatgondozók részére. Ezt a Fedél alatt a műtrágya ^ (A szerző felvételei) Üj tejüzem Nagymegyer közelében (dunaszer­­dahelyi járás) új tejüzem épül 28 millió korona beruházási költséggel. Konzumtejen, vajon és túrón kívül tejport is gyárt majd. Ez utóbbit a mezőgazdasági üzemek növendékmar­hái részére. Ilyen tejüzem — amely­ben a legkorszerűbb technológia ér­vényesül majd — hazánkban még nincs. Az első években itt naponta 250 ezer liter tejet dolgoznak fel. A rövidesen elkészülő tejüzem (Foto: N. Kovács István) A technológiai berendezést, amely a szárítóhoz szükséges, Amszterdam­ból kapjuk; Ennek szerelését holland szakemberek április 15-én kezdik. A próbaüzemeltetésre előreláthatólag 1964. május 2-án kerül sor. Ez nem csupán a trnavai Pozemné stavby dol­gozóitól függ, hanem elsősorban a chotébori Győzelmes Február Üzem­­•től, amely a tejüzem gépeinek fő szál­lítója, s a gépek beszerelését is ennek az üzemnek a szerelőmunkásai végzik. Kétszáz mázsa burgonya hektáronként i Itt a burgonyaültetés ideje. Ezzel kapcsolatban Michal Smalik mérnök, j a Nagylomnici Kísérleti és Magnemesítő Állomás biológiai osztályának ve­il zetője nyilatkozott. Rámutatott arra, hogy az a mozgalom, amely a poprádi i járásból indult el négy évvel ezelőtt a burgonya magas hektárhozamának felérésére, tavaly már köztársasági méretben 46 járásban bontakozott ki. f Majd a többi között ezeket mondotta: vácsolta a két falu lakóit. A két szö­vetkezet összeadta ingó- és ingatlan vagyonát, hogy együttesen többre vi­gye. Az egyesített szövetkezet a Ba­rátság nevet kapta. Az, hogy ez a barátság mennyit kamatozott, lemérhető rövid egy esz­tendő alatt. Amíg az összeadott kö­zös vagyon értéke 18 millió koronát tett ki, 365 nap elteltével 6 millió ko­ronával gyarapodott. Nagy összeg ez egy év alatt. * *■* Bizonyságot nyert, hogy az egyesük Bes nagyot lendített a szövetkezet fej­lődésén. A két falu más-más fekvésű fokfje, gépparkja, munkaereje nagyon j|6i kiegészíti egymást. Például a dióspatonyi határ évről évre kiváló termést adott kukoricából, viszont a kisfáludiak elsőosztályú sör­árpát tudtak termelni. Ez lehetővé bette' a szövetkezeten belüli szakosí­tást. Tavaly a kisfaludi határ, miután kavicsos, nem termeltek rajta kuko­ricát. Miért is termeltek volna, hiszen erre sokkal jobban megfelel a diós­patonyi föld, ahol némely parcellán 1*03 mázsa csöveskukorica is megter­mett hektáronként. Sőt, az őszi repce földjében, amely* istállótrágyát nem is kapott, csak műtrágyát, 124 mázsát takarítottak be hektáráról. A gépkihasználás terén is megmu­tatkozott az egyesítés előnye. A mint­egy húsz kilométernyire elnyúló ha­tár szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a gépek teljes kihasználására, a termelés nagyüzemi szintű szer­vezésére. A 2316 hektár föld módot nyújt arra, hogy a „XII. pártkong­resszus brigádja“ titulust viselő komplexbrigád az új technológia sze­rint végezze munkáját. Erejüket össz­pontosítva, pár nap alatt pontot te­hetnek a vetés, növényápolás, betaka­rítás végére. A komplexbrigádhoz tartozó javítóműhely dolgozóinak, név szerint Nemesek Gusztávnak, Pöthe Sándornak még arra is futja idejéből, bogy bizonyos gépeken újításokat esz­közöljön. így például a vetőgépek sát. Csak a növény ritkítását végezték kézi erővel. Hektáronként 4 kiló Zea­­zint használtak fel, 800 liter vízzel hígítva. A vegyszerrel kezelt terüle­teken a termés várakozáson felüli volt. A takarmánybetakarításban is a komplexbrigádot illette a döntő szó. Nemcsak a takarmány minősége, de a mennyiség terén is megkétszerez­ték az előbbi év eredményét. Amíg • tavalyelőtt 30,5 mázsát takarítottak be pillangósokból, addig az elmúlt évben 61 mázsát raktak kazlakba, hek­táronként. Jó munkájuk gyümölcse­ként a bő takarmánykészlet révén^a közös állatállomány termelése is ro­hamosan növekedett. Jól példázza ezt a sertések súlygyarapodásának átla­ga: 1962-ben 43 deka, tavaly pedig már 64 deka volt az átlag-súlygyara­podás hízósertésenként. A tejterme­lés még élethűbben mutatja az előre­megoklást ésszerűbbnek, gazdaságo­sabbnak vélik, mintha istállónként, külön-külön kis helyiséget rendezné­nek be. Annak ellenére, hogy jelenleg is példás tisztaság és rend uralkodik a szövetkezet házatáján, elhatározták, hogy parkosítják a gazdasági udvaro­kat. Otthonossá varázsolják munka­helyüket. A munkakultúra magasabb szintje mellett anyagiakban is gyarapodik a tagság. Mondjuk meg azt is, hogy a kisfáludiak javára legfőképpen. Ná­luk az egyesülés előtt a munkaegység értéke 13 korona volt, Dióspatonyban viszont 20 korona. Az egyesülés évé­ben, tehát tavaly már 24 koronát ért egy munkaegység, a normák szilárdí­tása nélkül. Az elmondottak ékesszó­lóan bizonyítják az egyesítés eredmé­nyét: jelesre vizsgázott a dióspatonyi Barátság szövetkezet. N. Kovács István Bővebb termést adhat a Szeosi róni Sáros még a határ, de nem várhatunk a végsőkig — mondja Sáray Dezső, a hetényi szövetkezet traktorosa. Így került sor arra, hogy már a húsvéti ünnepek előtt megkezdték a talaj elő­készítését, árpa alá. (Foto: Palágyi Lajos) A szepsi róna, mint ahogyan a neve is elárulja, Szepsi környékét, ponto­sabban: Nagyidát, Perényt, Bódva­­vendégit, Tornát magába foglaló terü­let. Bátran állíthatjuk, hogy a vízgaz­dálkodási viszonyok rendezése után minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy nagy termelőképességű mező­­gazdasági területté váljék. Rónaság — legmélyebb pontja 168,10 méter, leg­magasabb 210, átlagos tengerszint feletti magassága 190 méter. A 12 547 hektárnyi terület a kassai járás 21 községét érinti. A rendezet­len vízgazdálkodási viszonyok 6371 hektár, tehát 54 % szántóföldet, 5143 hektár, azaz 44 % rétet, a legelő és a ligetek 1,06 %-át sújtották. Az érde­kelt terület keleti határát a Hernád és a Bodrog szétágazása képezi; észak felé a Nagyidát Szepsivel összekötő vasúti pályatestig terjed, déli határa a Perény—Jánok—2arnov-i országút, nyugati irányban a csehszlovák!—ma­gyar határ és a Tornába vezető or­szágút szegélyezi. A mezőgazdasági termelést és an­nak előrehaladását a kedvezőtlen víz­gazdálkodási viszonyok befolyásolták, s ezek a talaj fizikai tulajdonságaira károsan hatottak. Egyszóval, itt vala­mikor békák és szúnyogok uralkod­tak. Egyedül az Ida patakot hozták rendbe a buzicai és péderi híd közötti 12 kilométeres szakaszon. Az ilyen vízrendészeti helyzet következtében főleg a rétek elmocsarasodására ke­rült sor. Azokban a községekben, ahol a ré­tek víz alá kerültek, az ottani lakos­ság tömeges megbetegedését észlel­ték. A nem kívánatos vízgazdálkodási viszonyok megszüntetése érdekében a Bratislavai Vízgazdaságfejlesztési Igazgatóság, mint fő beruházó, a szep­si rónaság lecsapolására és az árvíz megakadályozására az 1950—1954-es évek éghajlati-hidrológiai adatait ta­nulmányozta. A tervet 1959-ben dol­gozta ki és hagyta jóvá. A tervek kidolgozása és az építkezés megvaló­sítása szempontjából az akciót három, szorosan összefüggő és egymást kö­vető építési szakaszra osztották fel. Az első építési szakasz a Bódva folyó, s mellékvizei rendezését és a folyamőrök házainak kérdését oldotta meg. A második építési szakasz az Ida- és Csécsi patak, valamint mellékvizei­nek kérdését rendezte, beleértve a hidak építését is. A harmadik építési szakasz a fő lecsapoló berendezések és a hidak építésével foglalkozott. A tervezett vízgazdálkodási intéz­kedések megvalósításától és a bel­vizek lecsapolásától azt várjuk, hogy: — megszűnik a talaj rer&szeres elmosódása, — a sebes folyású vizek nem áraszt­ják el a környező földeket, nem sem­misítik meg és nem teszik értékte­— Az elmúlt évben a poprádi járás­ban átlagosan 154 mázsás hektárho­zamot értünk el burgonyából. Vala­mennyi község közül kitűnt Lucivná, amelynek szövetkezetesei 265,5 mázsa burgonyát takarítottak be hektáron­ként. A sokoldalú gondoskodás követ­kezményeképpen szép eredménnyel dicsekedhettek a mlynicaiak, a men­­gusovceiek, a Vlkovái Állami Gazda­ság, valamint más mezőgazdasági üze­mek dolgozói. — Mindezek ellenére hiányosságok is előfordultak. Egyes szövetkezetesek a túlzott takarékoskodástól vezérelve, csökkentették a burgonyaültetőgép kanalainak számát. Hiányosságok me­rültek fel a fajtamegválasztásnál, né­hol az istállótrágyát csak tavasszal szántották le, s az időjárás sem volt éppen a legeszményibb. A 270 milli­méteres sokévi csapadékátlag helyett a tenyészidő három hónapja alatt csu­pán 164 cm csapadékot mértek. — A poprádi járás elegendő burgo­nyaültetőgéppel rendelkezik; a meg­lévő 21 kultivátor további 20 kultivá­­ciós géppel szaporodik. Mivel elegendő géppel és gépi eszközzel rendelke­zünk, s az idén már 55 ezer növény­­egyedet hagyunk hektáronként, az előirányzott 155 q hektárhozammal szemben elérhetjük a 200 mázsás hek­­tárhomazot. ☆ A martini járás laskári szövetkeze­tének növénytermesztési csoportját prémiumok is serkentik a nagyobb terméshozamok elérésére, s annak veszteség nélküli betakarítására. A 200 mázsán felüli burgonyahozam elérése­kor 35 százalékig terjedő jutalomban részesülnek a prémiumalapból. A las­kári szövetkezetesek a járás vala- * 60 lenné a termést. A nagy belvizeket rendezett mederbe terelik és elveze­tik, — az eddig átnedvesedett, mocsa­ras rétek és legelők termőképessé válnak, — a lecsapolás következtében az eddigi iszapos talaj struktúrája meg­változik, így alkalmassá válik vala­mennyi mezőgazdasági növény ter­mesztésére, — a legelők elmocsarasodásának megszüntetésével bekövetkezik a há­ziállatok, különösen a szarvasmarha és juhállomány egészségi állapotának megjavulása, — a mocsarak eltávolításával meg­szüntetjük a fertőző betegségek tűz­fészkét, a veszélyeztetett körzetből kipusztulnak a szúnyogok és legyek, — a vízháztartás egyensúlyának helyreállításával lehetővé válik a szántóföld területének bővítése. Az építkezést 1960-ban kezdték el. A munkálatok tervét eleinte csak 60 °/o-ra teljesítették. A kotrók, a földgyaluk az iszapba süllyedtek, ke­vés szakemberük volt, a tervezett munkaerőállományt sem tudták meg­teremteni. Egyszerre azonban, mihelyt az építkezésvezető helyét Sarnovsky elvtárs, a Mérnöki Építővállalat alkal­mazottja foglalta el, ezek a problémák megoldást nyertek. A kotrók alá szi­lárd talpazatot helyeztek, célravezető agitáció segítségével a környező fal­mennyi burgonyatermesztő szövetke­zetét versenyre hívták a "burgonyater­mesztés agrotechnikájának betartása és a mintaszerű növényápolás terén kövessük példájukat! (CTK) a szövetkezeti kongresszus vitaanyagához E hónapban hatodszor ül össze az EFSZ-ek kongresszusa. Értékelni fog­ják a szövetkezetek eddigi eredmé­nyeit, a következő időszakra új fel­adatokat tűznek ki. Mi vár még megoldásra? Mindenek­előtt a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységét kellene pontosabban meghatározni. A gyakor­lati tapasztalatok azt mutatják, hogy még most is rendkívül sokat admi­nisztrálnak. Az említett igazgatóságok alkalmazottaiból járásonként csupán 25—30 % van kapcsolatban a terme­léssel, a többiek beosztásuknál fogva irodai papírmunkát végeznek. Említésre érdemes, hogy például Kassán azelőtt a JNB mezőgazdasági szakosztálya 35 alkalmazottal dolgo­zott, ezeknek rendszerint hetente egyszer a szövetkezetek vezetőségi, s havonta a taggyűléseken részt kel­lett venniük. Jelen esetben a kassai járásban a termelési igazgatóság több mint 50 alkalmazottal rendelkezik, de az alkalmazottak ritkán vesznek részt a szövetkezetek gyűlésein. Akkor is csak elvétve, amikor a helyi nemzeti bizottságok erre külön felkérik őket. Talán mondanunk sem kell, hogy ezen az állapoton a közeljövőben feltétlenül javítani kell. Iván Sándor (Kassa) vakból megindult a munkaerők özön­­lése az építkezéshez. A gépeket három váltásban üzemeltették. 1962-ben a tavaszi áradás károkat okozott, s ezeket egy éven belül hely­re kellett hozni. Rosszabb helyzet ala­kult ki 1963 tavaszán, amikor az ára­dás okozta károk 3 millió koronát tettek ki. Egészben véve 113 km lej­tőt, 54 hidat, 6 őrházat, a Kánás pa­takon 2 140 000 köbméter, a Jánok patakon 90 000 köbméter kapacitású víztárolót építettek. Ebből a célból 193 603 köbméter földet mozgattak meg, 405 900 köbméter földet szórtak szét, 3248 köbméter betont, 1044 köb­méter vasbetont használtak fel, a kövezést 27 275 négyzetméteren, föld eltakarítást 422 305 négyzetméteren hajtották végre. 224 077 négyzetmé­ternyi földet bevetettek. Az építkezésen igen jól bevált Sar­novsky elvtárs újítása, a lejtősítő készülék. A járási építési vállalat Zsigray e)vtárs vezetésével nem állotta meg a helyét, s ez okozta, hogy 1963 végén a szepsi rónaság vízház­tartási munkálatai nem fejeződtek be. Az „átadás“ január 13-án történt meg. Nem ártott volna, ha a poprádi épít­kezési igazgatóság több segítséget nyújt Sarnovsky elvtársnak a nehéz­ségek megoldásában enné! a nagy­­jelentőségű fontos építkezésnél. Adolf Smelko (Kosice) 1964. április 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom