Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-01 / 27. szám

A MEZŐGAZDASÁG! DOLGOZOK LAPJA Bratislava, április 1. 1964.. Ara 40 fillér • XIV. évfolyam 27. szám Az EFSZ-ek VI. kongresszusa előtt Ez év áprilisában tartjuk az EFSZ- ek VI. országos kongresszusát, ame­lyen megtárgyaljuk mezőgazdaságunk távlati feladatait, rámutatunk az EFSZ-ek további izmosodásához ve­zető útra, hogy a CSKP XII. kongresz­­szusa irányelveinek fokozatos, de kö­vetkezetes betartásával elősegíthessük mezőgazdaságunk gyors fellendülését. Az EFSZ-ek V. kongresszusa óta sok új tapasztalatra tettünk szert. A küszöbön álló VI. kongresszuson módunkban áll majd értékelni eddigi munkánk eredményeit. Feltárjuk azo­kat a lehetőségeket, amelyek mező­­gazdaságunk fellendüléséhez vezetnek. Szövetkezeteseir.k kezében van az EFSZ-ek VI. kongresszusának vita­anyaga. Hisszük, hogy a szövetkezetek tagjai alaposan megvitatják, és amit a helyi viszonyokhoz mérten hasznos­nak találnak, alkalmazzák szövetke­zetükben. Az időszerű kérdések egyikét képezi a szövetkezetesek anyagi érdekeltsé­gének felkeltése, amely az elért ered­ményekért járó helyes jutalmazásban nyilvánul meg és közvetlen hatást gyakorol a termelés növelésére, vala­mint a munkatermelékenységre. Jóllehet, az EFSZ-ek V. országos kongresszusa óta sokat tettünk ezen a téren, a munkadíjazás még nem mondható kielégítőnek, különösen a komplexbrigádok és csapatok, a fejő­nők és a vezetők díjazását illetően. A munka helyes díjazásának főbb alapelveit mindnyájan ismerjük. Mégis arra kell törekednünk, hogy fokozzuk a szövetkezetesek anyagi érdekeltsé­gét az EFSZ-ek gazdasági eredmé­nyeinek értékelésénél. Mindenekelőtt abból az elvből indul­junk ki, mely szerint valamennyi szö­­vetkezetes részesedjen a prémiumból az általa végzett munkateljesítmény arányában. Valamennyi szövetkezet­ben szükséges a premizálás beveze­tése, Ez az EFSZ-ben kifejtett munka díjazásának elválaszthatatlan tartozé­ka. Minden szövetkezetnek saját ki­dolgozott díjazási rendszerének kel­lene lennie, a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium által javasolt irányelveknek megfelelően. Töreked­jünk a szövetkezetekben anyagi és pénzügyi tartalékok létesítésére és azok alapján vezessük be a szilárd jutalmazást. A helyes munkadíjazás fő feltételei a szabályszerűen megállapított telje­sítménynormák, valamint a munka­nemek és a dolgozók osztályzása. Erre a célra helyesen kell felhasználni a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisz­térium által kiadott „Minta-teljesít­­ménynormákat“. Ha mindjárt saját maguk által kidolgozott teljesítmény­normákkal is rendelkeznek egyes szö­vetkezetek, nem szabad azokra vég­érvényesen támaszkodniuk, mivel gyakran lazák és nem tükrözik vissza a szövetkezet valódi helyzetét. Foko­zatosan saját, műszakilag indokolt normákat kell alkalmazni. A normák készítésében segítséget nyújthat a szövetkezet állandó normabizottsága. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a tényleg elért teljesítményeket, ellenőrizze a teljesítménynormákat és a szövetke­zetesek munkaosztályokba sorolását javasolja. A műszakilag indokolt saját normák kidolgozásánál ajánlatos a védnökségi üzem tapasztalatait és tanácsait figyelembe venni. A prémiumok jelentősen befolyá­solják a termelés fellendítését és gaz­daságosságát. Számos szövetkezet azonban képtelen volt eddig maradék­talanul felhasználni a prémiumok ki­fizetésére szánt pénzösszegeket. An­nak idején a Mező-, Erdő- és Vízgaz­dasági Minisztérium kiadta az „EFSZ- ek minta-prémiumszabáiyát“, melynek alapján a szövetkezetek kidolgozhat­ják saját prémiumrendszerüket. Ve­gyék figyelembe a legfontosabb ter­melési ágazatokra vonatkozó prémiu­mokat, valamint azokat a döntő jelen­tőségű munkafajokat és termékeket, amelyek az EFSZ-ek gazdasági vég­eredményeire befolyást gyakorolnak. Tekintettel az olyan prémiumokra, amelyeket az év folyamán fizetünk ki, a termelési és értékesítési feladatok időbeni teljesítésétől kell függővé tennünk, valamint a tervezett költ­ségek összegszerűségének betartásá­tól vagy megtakarításától. A szilárd jutalmazás kedvezően be­folyásolja a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának fokozódását. Bizo­nyítják ezt olyan szövetkezetek ta­pasztalatai, amelyek már bevezették a szilárd jutalmazás rendszerét. Be­bizonyosodott továbbá, hogy a díjazás eme formája élénkebb érdeklődést vált ki a szövetkezetesek körében — nevezetesen az EFSZ-ek vezető dol­gozói között — a termelés helyzete, a tervezett termelési feladatok és hozamok teljesítése, az önköltségek csökkentése iránt. Ugyancsak kedve­zően nyilvánul meg a munkaerők, fő­ként a fiatalság toborzása esetében és lényegesen csökkenti a brigádtagok idénybeli alkalmazásának szükséges­ségét. Jó! fontoljuk meg tehát, vajon munkaegységek szerint díjazó szövet­kezeteinkben nem lehetséges-e a szi­lárd jutalmazás bevezetése, és az azzal kapcsolatos alapelvek meghonosítása. Nem kevésbé időszerű a kedvezőbb élet- és munkafeltételek kérdése a mezőgazdaságban. Fiatal munkaerők és képesített szakemberek megnyerése és megtart tása nélkül elképzelhetetlen a mező­­gazdasági termelés további fokozása szövetkezeteinkben. Hogy ezzel a fel­adattal megbirkózhassunk, elsősorban az élet- és munkafeltételek lényeges javulásán kell fáradoznunk. Mindenekelőtt korszerű lakásegysé­geket létesítsünk az EFSZ-ekben dol­gozó fiatalok és a szakemberek szá­mára. Számításba kellene vennünk az iskolákból és szaktanintézetekből az EFSZ-ekbe érkező utánpótlás lakás­igényeit, óvodák és bölcsődék építé­sét, aminek érdekében minden lehető Meliorációra 22 millió korona beruházási költség Új irányelvek szerint: előtérben az öntözés A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján a talajjavító vállalatok feladatai is sokoldalúan módosultak. Ez a válto­zás már a múlt évben is éreztette hatását, de az idei tervek már nagy­vonalúan a többtermelés elősegítésére irányulnak. anyagi és pénzügyi eszközt igénybe kellene vennünk mind az EFSZ, mind pedig a HNB részéről. A szövetkezeti lakásépítés előkészü­letben levő alapelvei az EFSZ-ek ke­retén belül olyan lakásszövetkezetek megteremtését teszik lehetővé, ame­lyek közvetítésével az állam hozzá­járulást nyújthatna lakások építésé­hez, főleg olyan fiatal dolgozók szá­mára, akik tartósan hajlandók a mező­­gazdaságban megtelepedni. Egyúttal lehetővé tenné számukra tagsági hozzájárulásuk bankbetétjének kiegé­szítését, bizonyos összegű kamatmen­tes állami hitelnyújtással. Lakásegy­ségek építése és kiutalása során nagy mértékben előnyben részesülnek az EFSZ-ek. Hasonló módon a közös étkeztetés minőségi javulása is hozzájárul az életfeltételek javításához. Ezért kívá­natos volna üzemi étkezdék létesítése, s az étel kiszállítása egyenest a mun­kahelyekre, főleg a mezőgazdasági csúcsmunkák idején. A szövetkezetesek életfeltételeinek javítására társadalmunk egyre tekin­télyesebb összegeket fordít. Mindin­kább javul az EFSZ-tagok szociális ellátása azáltal, hogy állami források­ból kapják majd a családi pótlékot, továbbá a szövetkezet nőtagjai részére bevezetik a 22 hetes szülési szabadsá­got. A járadékbiztosításban további há­rom magasabb járadékosztályt és be­­tegpénz-kategóriát létesítenek a fő- és szakiskolát végzettek számára, to­vábbá a tanoncok részére a tanonc­­viszony letelte után, valamint azon dolgozók számára, akik népgazdasá­gunk egyéb ágazatából átlépnek az EFSZ-be. A mezőgazdasági-gépjavító szakot végző tanoncok anyagi és pénz­ügyi ellátását, beleértve a ruházkodási hozzájárulást, maga az állam fedezi, míg a többi szakmabeliek számára az EFSZ-nek fizet hozzájárulást a ta­­noneneveléssel kapcsolatos költségek részbeni fedezésére. Itt az ideje, hogy mérlegelés tár­gyává tegyék a szövetkezetekben a ta­goknak nyújtandó fizetett szabadsá­gok kérdését. Emellett az az elv érvé­nyesülhetne, hogy a gazdaságilag szi­lárd szövetkezetek olyan terjedelem­ben nyújthatnának fizetett szabadsá­got tagjaiknak, mint amilyen az alkal­mazotti viszonyban álló dolgozóknak jár, a többi EFSZ pedig gazdasági le­hetőségeinek megfelelően. Ugyanakkor arra kell ügyelniük az EFSZ-eknek, hogy a szabadság fizetésére szolgáló anyagi eszközöket a betervezett díja­zási alapból fizessék, nem pedig a szociális vagy a kulturális alapból. Felsoroltuk azokat az időszerű ja­vaslatokat, amelyeken érdemes elgon­dolkodni a szövetkezetekben. Alapos megfontolás után pedig foglaljunk állást az egyes kérdésekhez, főleg abban a vonatkozásban, mit tehetünk a jövőben mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztése, a szövetkezetek anyagi és munkafeltételeinek javulása érdeké­ben. MIKULÁS VOJTOVIC, avatott ökonómus, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozója Tavasz a Duna partján A szovjet külügyminisztérium hiva­talosan közölte, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely Nyikita Hruscsovnak, az SZKP KB első titká­rának, a minisztertanács elnökének vezetésével Magyarországra látogat, vasárnap este a főváros Kijevi Pálya­udvaráról útnak indult. A szovjet küldöttség magyarországi látogatása iránt nagy az érdeklődés a Szovjetunióban és külföldön is. A Pravda, az Izvesztyija, a TASSZ és az APN különtudósítókat küldött Buda­pestre, megérkeztek a szovjet tele­vízió és filmhíradó munkatársai is. Több nyugati rádióállomás — például az amerikai Columbia-adó és kiküldte tudósítóit. Hruscsov elvtárs és a szovjet kül­döttség több napot tölt Magyarorszá­gon és részt vesz a Magyar Népköz­­társaság felszabadulása 19. évfordu­lójának ünnepségein. Húsvéti békemenetek A nyugat-európai országokban ha­ladó gondolkozású emberek, fiatalok a hagyományokhoz hűen a húsvéti ünnepek alatt békemenetben tüntet­tek a nemzetközi feszültség csökken­téséért, az atomfegyver-mentes öve­zetekért. London: Több ezer fiatal vett részt az angol fővárosban rendezett béke­tüntetéseken. A londoni békemenet az amerikai katonai légierők parancs­noksága felé menetelt. A „Százak Bizottságának“ mintegy kétezer híve pénteken délután transzparensekkel vonult a Hyde parkból Kenton külvá­rosba, ahol az éjszakát töltötték. Szombaton több ezer rendőr és riadókocsi „védelmezte“ a London közelében fekvő Ruislipe-i amerikai stratégiai légitámaszpontot, amely a brit békevédők tiltakozó menetének végcélja volt. Közvetlenül a támasz­pont előtt a menet résztvevői ülő tüntetést rendeztek. A rendőrség erő­szakkal elhurcolta a tüntetőket és több mint háromszázat letartóztatott közülök. Bonn: Több mint ?4 ezer ember vett részt a már hagyományos nyu­gat-németországi húsvéti békemenet­ben. A tüntetésen ott volt Martin Niemöller néven ismert antifasiszta harcos is. A meneteket hat nyugat­német tartományban tartották. A tün­tetők jelszavai elítélték a NATO kö­zös atomütőerejét és közép-európai atommentes övezet létrehozását kö­vetelték. Tüntettek azonkívül a Bun­deswehr atomfelfegyverzése és a bonni revanspolitika ell§n. A New Yok-i békevédők hagyomá­nyos húsvéti menete a hétfői tömeg­gyűléssel érte el tetőfokát. A tünte­tők különböző városnegyedekből ér­kezve a Washington-téren gyülekez­tek, ahol több beszédet hallgattak végig. E beszédek alapgondolata az volt, hogy nem szabad megelégedni a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülésével, hanem ezt az enyhült légkört a béke és a népek együttmű­ködése további megszilárdítására kell felhasználni. Jemep sínek© hozónkban Abdullah Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke a Szovjet­unióba tett látogatásának befejeztével kedden hazánkba érkezett. Szalal mar­sallnak ezek az első külföldi látoga­tásai az arab országokon kívül, ame­lyek egyben megerősítik az arab nem­zeti felszabadító mozgalom és a szo­cialista világrendszer kapcsolatát. Csehszlovákia első volt az államok között, amelyek elismerték a Jemeni Arab Köztársaság forradalmi kormá­nyát. Ugyancsak részleges emelkedés vár­ható a termelési-beruházási feladatok elvégzésének pénzértékében; de a talajjavítás összetételében is igen szembetűnő változásokra kerül sor. Az előző években az alagcsövezés szerepeit az első helyen. Idén már. az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése került előtérbe. Sőt, a patakszabályozási tervek is módosultak; a későbbi évek folyamán minden cseppnyi vizet a mezőgazda­ság szolgálatába lehet majd állítani. A Nyugatszlovákiai Talajjavító Válla­lat garamkálnai üzemének dolgozói az idén 8 öntözömüvet létesítenek a lé­vai, érsekújvári és a komáromi járás szövetkezetei részére. Ezenkívül öt patak szabályozásával teszik lehetővé az öntözéses gazdálkodás kiszélesíté­sét. Két halastavat és négy víztárolót építenek, illetve javítanak meg. A mezőgazdasági talajjavítást szolgáló munkálatok az 1964. évben kisebb térre szorítkoznak. Csupán egy alag­­csövezéses és négy nyíltcsatornás víz­­lecsapolás valósul meg. Számottevő akcióként említhetjük a Perec csatorna újraépítését, amely ezután már szerves részévé válik a Garam-balpart mentén elterülő földek öntözésének. A fentieken kívül még egy védőgát, a Garam szabályozása,' a Podluzanka szabályozása és a talaj­javító szövetkezeteknek nyújtandó gépi segítséggel együtt az ez évi be­ruházási költségek értéke eléri a 22 millió koronát. A mostoha időjárás ellenére is de­rűlátóan néznek a talajjavítók a fel­adatok elébe. Már annál is inkább, mert a bágerek és buldozérok idejé­ben voltak kijavítva. Demeter István (Garamkálna) bis csoüízexte. A MINAP HOSVÁSÁRLÁS KÖZ­BEN, csupán kíváncsiságból meg­kérdeztem az üzletvezetőt a köz­ségünkben: mennyi csontot ad el havonta. Mivel régi jó komám, el­árulta ezt a „zenei számot“. Azután ... hát igen, a vásárolt csontot később a Bodri kutyánk zörgette az óljában. Jókora darab volt. • E dolgok láttán eszembe jutott egy szaklapi értekezés, amelyben holmi németországi csőntörlés, a csontliszt takarmányozása, vala­mint a trágyába bedolgozása is szóba került. Közben a napilapok nyilvánosságra hozták a műtrágya­­ellátás kérdését is. .. . Üjra csak a csont zörgését hallottam a kutyáól jelöl. Azután eszembe jutott a Jani bácsi, a ka­pusunk. Néha elmondja a házi gon­dokat, de hasznos dolgokat is mond a csirkenevelésről. Többek között ilyeneket is: — Én bizony a csontot „megfara­­gom", a csirkék megeszik, mert az is tápanyag. Tojtak is azok tavaly abban a nagy hidegben is egész télen. EGY SZÓ, MINT SZÁZ - elér­keztem odáig, hogy papírt, ceruzát vettem g kézbe, s számoltam. Át­lagközség vagyunk, s hozzávetőleg járási méretben illesztget.tem egy­más alá a számokat. S uramjia, elképedtem: a járás területén egész évben — csak a henteseknél vásá­rolt, majd eldobált csont mennyi­sége — 300 000 kiló, vagy ha úgy tetszik, 3000 mázsa. A házi disznó­ölésekből, baromfiból nyert csontot számítsuk ennek kétharmadába. Tehát, kárbavész a lévai járás te­rületén évente nem kevesebb, mint félmillió kiló csont, azaz 5000 má­zsa. Mit is tartalmaz a csont? Nagy­részt meszet, foszfort, s még vagy ötféle ásványi anyagot, amely úgy­szólván szerves anyagként van jelen a kidobóit csontokban. S mit is mond a kormány 1064. február 5-i határozata? AZ ÖSSZES LEHETŐSÉGEK fel­­használásával gyarapítsák a talaj termóerejét, ami által nagyobb hektárhozamokat érhetünk el. Nos, ha az 5000 mázsa csontot megórölve a földbe juttatjuk, úgye­­bár, évente ez sokra rúg. De ha ismerjük a gyorsított újratermelés elméletét, akkor a lisztté őrölt csont, mint tápanyag is. felhasz­nálható a takarmányozásban. Ennek egy része beépül az állatok szerve­zetébe, másik része pedig szerves trágyaként kerül a földbe. S ezt a gyorsított körforgást is át lehet számítani termelési értéktöbbletre. Nem is kell hozzá más, csak egy kis papír és ceruza. Bizonyára meg­érné a befektetést falvanként egy­­egy csontórlö-gép... A többit az agronómusok elintéznék. VAGY, HA NEM... hát csak zö­rögjenek a kutyák továbbra is a csontokkal...? Rl A szocialista mezőgazdaságért Szovjet vendégek Magyarországon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom