Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-25 / 25. szám

Igényes feladatok a mezőgazdaságban (Befejezés az 1. oldalról.) rűbb kihasználása legyen a legfonto­sabb feladat. Kriz elvtárs a .növénytermesztés néhány kérdésére kitérve bejelentette, hogy földműveseinknek az idén 18 Vo­kal nagyobb hozamot kell elérniük a tavalyi eredményekkel szemben. Ki­emelte, hogy a növénytermesztésben továbbra is a szemes termények, de különösen a búza termesztésének tu­lajdonítjuk a legnagyobb fontosságot. Tekintettel a tavaszi mezőgazdasági munkák késésére, a földeket, amelye­ket tavaszi búzával kellett volna be­vetni, másféle gabonával vagy hüve­lyessel, esetleg szemre termesztett kukoricával kell bevetni, s így bizto­sítani a szemestermények termesz­tését. Tekintettel a közellátásra és a ta­karmányalap gyarapítására, nem tűr­hetjük a burgonyaföldek terjedelmé­nek csökkentését, hanem ellenkező­leg kiterjesztésükre kell törekedni. A Központi Bizottság szüntelenül hangsúlyozza, hogy növelni kell a ta­karmánytermesztést. E téren eddig nem sikerült lényeges javulást elérni és a már eddig is kedvezőtlen takar­mánymérleg egyre rosszabbá válik, ami érezhetően kihat állattenyészté­sünk helyzetére. Nem arról van itt szó, hogy nagyobb területre tervez­zünk szántóföldi takarmányt, hanem a hektárhozamokat kell növelni és elsősorban a nagy fehérjetartalmú HIDEG takarmányféléket kell termelni, ame­lyek a legjobb tápanyagot adják. Te­hát lucernát, cukorrépát, szemesku­koricát, burgonyát és hüvelyeseket. Fontos és felelősségteljes feladato­kat kell 1964-ben megoldani az állat­­tenyésztésben és az állattenyésztési termékek felvásárlásában is. Ez évben 38 millió literrel több tejet kell fel­vásárolni mint tavaly. E fokozott fel­adatok megkívánják, hogy a tehén­­állomány és a tejhozam növelése mel­lett rendkívüli figyelmet szenteljünk a szarvasmarha-tenyésztés fejleszté­sének. E tenyésztés nem kielégítő helyzetének oka közvetlenül a takar­mánytermeléssel függ össze és ez im­már évek óta okozója az állatok fo­gyatékos téli takarmányozásának. A tehénállomány fejlődése pedig köz­vetlenül összefügg az üszők és borjak nevelésének színvonalával. Az üsző­állomány évről évre gyarapszik, de az előhasi tehenek hányada csökken. Nem kevésbé igényes feladat ez év­ben a tejtermelés és felvásárlás biz­tosítása, takarmányjuttatás a szerző­déses tejbeadásra és a terven felüli tejbeadásra. A tejfelvásárlás időter­vét március 10-ig Szlovákiában 102,4 %-ra teljesítették. Ebből a nyugat­szlovákiai kerület 109,1 °/o-ra tett eleget feladatainak. A galántai járás­ban csak egy szövetkezet nem kapott prémiumot februári eredményeiért. LÉGÁRAMLATOK késleltetik a tavaszt Idén Észak- és Kelet-Európábán túl soká tart a hideg téli időjárás. Finn­országban és a Szovjetunió egyes vi­dékein még március második felében is 30—35° C-ra süllyedtek a fagypont alá az éjjeli hőmérsékletek. Nálunk a tavasz érkezését az Észak-Európá­­ból egész Közép-Európát elárasztó hideg légtömegek hátráltatják. Szlovákiában az időjárás március eleje óta elég változó jellegű volt. Derült és felhős napok követték egy­mást s elég gyakran havazott vagy az eső esett. A napi hőmérsékletek a síkságon nappal 4—8° sőt 10 fokot is elértek. Ez a meleg azonban nem bizonyult tartósnak; az általános európai időjárási viszonyok következ­tében gyakran volt részünk erős le­hűlésekben. , Hosszú éveken át összegyűjtött sta­tisztikai adatok szerint, hasonló már­ciusi időjárás nálunk már nemegyszer volt tapasztalható, bár elég ritkán, így például Bratislavában 1949. már­cius 7-én és 1953. március 14-én mí­nusz 11° C-t mértek, 1925. március 18-án mínusz 8° C-ra, 1928. március 21-én mínusz 7,6° C-ra, 1865-ben pe­dig mínusz 10° C-ra süllyedt a hi­ganyoszlop. Az utolsó 113 év folyamán Bratislavában az említett napokon volt márciusban a leghidegebb. A sta­tisztikai adatok azonban feltűnően me­leg márciusi napokról is beszámolnak, így 1922. március 6-án a hőmérséklet elérte a 18,4°, 1957. március 14-én a 20°, 1938. március 22-én pedig a 22,3° Celsiust. Szlovákiában a legmelegebb március a múlt század közepe óta 1938-ban volt, amikor az átlagos havi hőmér­séklet plusz 9,6 Celsiust ért el. Ugyan­azon időszak alatt 1865-ben és 1875- ben volt a leghidegebb, amikor csak Hasznos tanácskozás A komáromi „Európa“ szálló nagy­termében szombaton és vasárnap tar­tották a CSEMADOK járási konferen­ciáját, amelyen több mint 100 küldött vett részt. H e n c z György járási titkár beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a CSEMADOK szervezeteire most az eddiginél még nagyobb feladatok hárulnak, hiszen a CSKP XII. kongresszusa valamennyi tömegszervezet munkájának megélén­külését jelölte meg egyik fő feladat­ként a kulturális forradalmunk bete­tőzéséért vívott harcban. Külön kitért a falusi népnevelő munka terén mu­tatkozó hiányosságokra, nehézségekre. A vitában számos felszólalás hang­zott el, sajnos, sokan a megszokott beszámoló formájában ismertették szervezetük életét, s annál keveseb­bet beszéltek a falusi kulturális élet­ben mutatkozó hiányosságok kiküszö­bölésének hogyanjáról. A konferenciát mégis hasznosnak tekinthetjük, hiszen különösen Dobos László felszóla­lása keltett nagy érdeklődést a kül­döttek körében, aki a CSEMADOK Központi Bizottságának nevében is­mertette az előttünk álló feladatokat és hasznos tanáccsal látta el a kon­ferencia résztvevőit. (tg) mínusz 3 Celsius volt a havi közép­érték. Bratislava márciusi középértéke 5,4° Celsius. Évszázadunk leghidegebb márciusát 2,2 Celsius átlaggal 1944- ben éltük át. Míg Európa északi és keleti tájain a hónap eleje óta állandó hideg ural­kodott, Délnyugat- és Dél-Eurőpában már beköszöntött a tavasz. Olaszor­szág déli és középső részeiben az el­múlt hetekben időnként már 15—18 fokot, Spanyolországban, Portugáliá­ban pedig már több mint 20 fokot is mértek helyenként. A meleg levegő egész az Adriáig hatolt, további ter­jedését a már említett északkeleti hideg áramlások akadályozzák meg. IA sokéves tapasztalatok alapján a hónap végéig nagyobbára felhős időjárás várható, Időnként átvonuló esőkkel. Eleinte aránylag még hű­vös lesz az idő és éjjeli fagyokkal is számolni kell, az utolsó hétre azon­ban a hőmérséklet lassú emelkedé­sével számolhatunk, nappal 8—12 C fokig. Dr. P. F. A szövetkezeti gazdálkodás problé­máival foglalkozva Kríz elvtárs a le­maradó EFSZ-ek megszilárdításának kérdéseit taglalta, és rámutatott, hogy azok a járások, amelyekben né­hány gyenge EFSZ működik, már az idén e szövetkezetek támogatására és gazdasági megerősítésére összponto­sítsák figyelmüket. A kukorica, cu­korrépa- és burgonyatermesztő kör­zetekben azoknak az EFSZ-eknek kell figyelmet szentelni, amelyek arány­lag a legkedvezőbb feltételekkel és a legnagyobb tartalékokkal rendelkez­nek. Ez nem jelenti azt, hogy nem törődünk majd a hegyi és a hegyaljai körzetekben lemaradozó szövetkeze­tekkel, különösen ott, ahol káderbeli és anyagi segítséggel rövid idő alatt lehetne növelni a termelést. E téren megfontoltan kell felhasználni az új hirdetményt, amely lehetővé teszi ki­egészítő termelések bevezetését. A lemaradó EFSZ-eket 1964-ben első­sorban úgy szilárdíthatjuk meg, ha e szövetkezeteket a CSKP KB és a kormány határozata alapján szakkép­zett emberekkel erősítjük, akiket más szakaszokról nyerünk meg. Az akciók keretében február 15-ig 1781 szakem­ber és traktoros ment az EFSZ-ekbe és az állami gazdaságokba dolgozni. Az idén lényegesen kibővül a GTÄ-k feladatköre és elsősorban a gyengéb­ben gazdálkodó EFSZ-eknek nyújta­nak segítséget. A lemaradó szövetkezetek káderek­kel való megerősítésével egyidejűleg sokkal több figyelmet kell szentelni az ifjúság megnyerésének állandó mezőgazdasági munkára. Az EFSZ-ek száméra biztosított előnyös pénzügyi feltételek, a tanoncviszonyban levő fiatalok előnyei is lehetővé teszik, hogy jobb eredményeket érjünk el az ifjúság megnyerésében. * * * Nem volna reális, sőt igazságtalan­ságról beszélhetnénk, ha azt várnánk, hogy a felvetett problémákat csak a mezőgazdásági üzemek oldhatják meg. Az SZNT mezőgazdasági osztá­­lányak is értékelnie kell milyen mér­tékben teljesíti küldetését az irányí­tásban, hogy el kell mélyítenie az együttműködést a Földművelésügyi Minisztériummal Szlovákia mezőgaz­dasági termelése koncepciós kérdé­seinek megoldása során. Szükséges ezért, hogy az SZNT az eddiginél na­gyobb hatást gyakoroljon a kutató­­intézetek munkatervének előkészíté­sére és megszervezze a korícepciós időszerű problémák megoldásában va­ló aktív részvételüket. Ugyanakkor arra kell ezeket az intézeteket vezet­ni, hogy hatékonyabb segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági gyakor­latnak. A választási bizottságok A választásokról szóló törvény értelmében a Nemzeti Front köz­ponti és szlovákiai választási bi­zottságán kívül a NF kerületi, já­rási, városi és helyi választási bi­zottságai is megalakulnak. Ezekre a bizottságokra hárul a választá­sok irányítása és egyszersmind el­látják a NF előző bizottságainak a feladatait is, azaz koordinálják az önkéntes szervezetek működését a választási kampány folyamán, ösz­­szegezik a jelöltek- 1 re beérkező javas-VAlAfZTÁÍI / iátokat, biztosítják, , »' *■ ' 1 hogy a választók iequzet A egy“ jelöltben álla­^ '__—J podjanak meg és bejegyzésre ajánl­ják a jelölteket a körzeti válasz­tási bizottságnál. A választási bi­zottságok új funkciója már elne­vezésükben is kifejezésre jut, hi­szen a Nemzeti Front javaslatára és annak képviselőiből alakulnak. Amint olvasóink már értesültek, a NF Központi Választási Bizott­sága, a NF Szlovákiai Választási Bizottsága a SZNT-ba megejtendő választásokra (amely Szlovákiában egyszersmind a Központi Válasz­tási Bizottságnak a Nemzetgyűlés­be, valamint a nemzeti bizottsá­gokba történő választásokkal kap­csolatos feladatait is végzi), már megalakult. A NF kerületi, járási, városi és helyi bizottságait az ille­tékes nemzeti bizottságok a NF képviselőivel karöltve legkésőbb 50 nappal a választás előtt választ­ja meg. A körzeti választási bizottságok azonos jogokkal rendelkeznek mint az előző választások folyamán. Fel­ügyelnek a választásokra vonatko­zó rendszabályok pontos betartá­sára, bejegyzik a jelölteket, jelen­tést tesznek a NF választási bizott­ságának a választások lefolyásáról és eredményeiről és igazolást ad­nak ki a jelöltnek megválasztásá­ról. A nemzeti bizottságok a kör­zeti bizottságokat 50 nappal a vá­lasztás előtt alakítják meg. A választó-központok bizottsá­gai, amelyeket a helyi nemzeti bi­zottságok legkésőbb 30 nappal a választás napja előtt alakítanak meg, a választások helyiségeiben gondoskodnak a rendről, megszám­lálják a szavazatokat és a választás lefolyásáról, továbbá a szavazatok megszámlásáról jelentéseket Írnak az illető körzeti bizottságok ré­szére.’ ..vi'B.r. L\.y.*r. VÄLASZTÄSI NAPTÁR A Nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba, valamint a Szlovák Nemzeti Tanácsba megejtendő vá­lasztásokat szabályozó törvény a választásokkal kapcsolatos felada­tok egész sorát meghatározott idő­pontokhoz köti, amelyek a válasz­tás napjától, azaz az 1964. június 14-re eső vasárnaptól számítódnak. Ettől a naptól kell számítanunk mindazokat az időpontokat, ame­lyekről a választási törvény meg­emlékezik. A választások előtt: 60 nappal, azaz legkésőbb ápri­lis 16-ig a Nemzetgyűlés elnöksé­gének nyilvánosságra kell hoznia a Nemzetgyűlési választások kör­zeteinek és az SZNT-be megejten­dő választások körzeteinek jegyzé­két; 55 nappal, azaz április 21-ig a Nemzetgyűlés elnöksége megala­kítja a Nemzeti Front Központi Választási Bizottságát, a Szlovák Nemzeti Tanács pedig a Nemzeti Front Szlovákiai Választási Bizott­ságát (a NF javaslatára már mind­két bizottság megalakult). Azonos határidőre a NF irányító választási bizottságainak, azaz a kerületi, já­rási, városi és helyi választási bi­zottságainak is meg kell alakul­niuk. Az említett időpontra nyil­vánosságra kell hozni továbbá a nemzeti bizottságok minden foko­zatába megejtendő választások körzeteinek jegyzékét; 50 nappal, azaz április 28-ig meg kell szervezni a körzeti választási bizottságokat; 30 nappal, azaz május 16-ig a helyi nemzeti bizottságok kifüg­gesztik a választók névjegyzékét. Erre az időpontra a helyi nemzeti bizottság tanácsa meghatározza a választó-központokat és azok helyi­ségeit, azonkívül a NF választási bizottságai az illetékes körzeti vá­lasztási bizottságoknál bejegyzésre jelentik a nemzeti bizottságokba megválasztandó jelölteket; 25 nappal, azaz május 21-ig a körzeti választási bizottságok nyil­vánosságra hozzák a Nemzetgyű­lésbe, a Szlovák Nemzeti Tanács­ba, a KNB-ba, a JNB-ba, a brati­­slavai, brnói, ostravai, plzeni és a Prága-városi nemzeti bizottsá­gokba megválasztandó bejegyzett jelöltek névsorát; 15 nappal, azaz május 31-ig a bi­zottságok nyilvánosságra hozzák a többi városi és helyi nemzeti bi­zottságokba megválasztandó be­jegyzett jelöltek névsorát. Ugyan­akkor a járási választási bizottsá­gok ismertetik a polgársággal a választások időpontját és helyét. Mii kell tudnunk u szövetkezeti lukúsépílésröl ? Köztársaságunk lakossága életszínvonalának emelkedésével egyenes arányban növekszenek polgáraink igényei. Ezen igényeknek egyik legfőbb és legtermészetesebb megnyilvánulása a lakásszerzésben, a saját otthon megteremtésében jut kifejezésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért — számot vetve dolgozóink kulturális törekvéseivel — még 1958-ban, a XI. kongresszuson leszögezte: egyik legfontosabb feladatunk a lakáskérdés megoldása. És ezt a kérdést lényegében 1970-ig, főleg szövetkezeti lakás­építéssel kell megoldanunk, hogy minden háztartás saját lakással ren­delkezzen. '♦ 1964. március 25. Jóllehet a szövetkezeti lakásépítés országszerte nagyon elterjedt, egye­sek még nem ismerik annak miben­létét, feltételeit. A leggyakrabban fel­vetett kérdésekre az alábbiakban vá­laszolunk : A lakásépítkezés feltételei A szövetkezeti lakásépítést egyrészt az állam, másrészt a lakásépítő szö­vetkezet (a további szövegben csak: szövetkezet) tagjai fedezik, akik saját munkájukkal, esetleg társadalmi mun­kaközösségben is, hozzájárulhatnak leendő lakásuk elkészítéséhez. Ezzel egyúttal megszilárdítják a közös tu­lajdonhoz fűződő viszonyulásukat és kedvező feltételeket teremtenek a szocialista társadalmi együttéléshez. Szövetkezeti lakások (a továbbiakban: lakások) céljaira többemeletes háza­kat építenek előre kitűzött lakótele­peken. Városban 12-nél, vidéken 6-nál kevesebb nem lehet a lakások száma egy-egy szövetkezeti lakóházban. Az utóbbi esetben kivételt engedélyezhet a JNB A szövetkezeti lakásigénylő előnyei A szövetkezetnek az állam egyrészt vissza nem térítendő, másrészt hosszú lejáratú hitelt nyújt, a szövetkezeti tag (a továbbiakban: tag) pedig az Állami Takarékpénztártól kaphat köl­csönt előnyös feltételek mellett tag­sági hozzájárulásának részbeni ki­­egyenlítésére. A lakás örökölhető, az örökös nem fizet jegyzőségi illetéket. A tagsági hozzájárulásra (a továb­biakban: hozzájárulás) nem vezethető végrehajtás. A lakással a nemzeti bi­zottság nem rendelkezik, nem utal­hatja ki másnak. Maga a szövetkezet nem kötelezhető semmiféle illeték fizetésére és 75 százalékos árenged­ményt élvez az építkezési tervezetek és költségelőirányzatok beszerzésénél. A szövetkezet anyagi forrásai 100 korona beiratási illetéken kívül a tag a lakás építési költségeinek 20—25 százalékát köteles megfizetni a szövetkezetnek hozzájárulás címén, bankbetét útján. Ha a tagnak nincsen elég pénze erre, saját munkateljesít­ményével törlesztheti annak egy ré­szét, 8—10 ezer koronáig terjedő köl­csönt vehet fel az Állami Takarék­­pénztártól, sőt mint alkalmazott to­vábbi kölcsönt is kaphat munkaadójá­tól, a dolgozók vállalati alapjából. A szövetkezet további pénzforrását az állami szubvenció (pénzbeli támoga­tás) képezi, amely a lakásépítési költ­ségeknek kb. 30 százalékát teszi ki és amelyet a szövetkezetnek nem kell visszafizetnie. A szövetkezet harma­dik pénzforrását pedig az Állami Banktól kapja hosszúlejáratú hitel formájában. Mennyit kell fizetnie a tagnak ? Az alábbiakban vizsgáljuk meg, milyen összeget kell lefizetni a szö­vetkezeti lakásépítkezésnél. Az ada­tok az 1963-as évben felépített szö­vetkezeti lakások átlagát képezik. garzonlakásért .... 8 300 Kcs egyszobás lakásért ... 13 300 Kcs kétszobás lakásért ... 17 400 Kcs hlromszobás lakásért . . 22 000 Kcs négyszobás lakásért . . 24 300 Kcs Mint már említettük, a vidéki lakás­építő szövetkezetek az itt felsorolt összegen belül még nagyobb kedvez­ményt is nyújtanak az érdeklődőknek, amely összeget a kerületi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottsá­gokon keresztül folyósítanak. Ettől függetlenül minden szövetke­zeti tag a beiratkozás után köteles bankbetét formájában a következő összeget letétbe helyezni: egyszobás lakásnál vagy garzonlakásnál .... 2500 Kös kétszobás lakásnál . . . 3800 Kcs háromszobás lakásnál . . 4800 Kcs négy vagy több szobás lakásnál........................... 5800 Kcs Miből áll a lakbér? A tag lakbért, helyesebben köl­­csöntörlesztést tartozik fizetni a szö­vetkezetének, amely kölcsöntörlesz­­tési részletekből, folyó és főjavítási költségekből, a szövetkezeti vagyon biztosítási díjából, valamint a házke­zeléssel kapcsolatos költségekből te­vődik össze. Ebből is nyilvánvaló a szövetkezeti-társadalmi szocialista együttélés számos előnye: minél job­ban kíméli lakását a tag és minél jobban ügyel az egész ház épségére, annál kevesebb karbantartási, tataro­­zási vagy főjavítási költséget fizet minden egyes lakó a szövetkezetnek. A lakbért havonta utólag fizeti a tag, amelynek nagyságára nézve szerző­dést köt a szövetkezettel. A lakbér időbeni megfizetése megint csak kö­zös érdek. Ha a tag viszont nem fizeti meg a kialkudott lakbért, a szövet­kezet kötbért számíthat, perelhet, végrehajtást vezethet, kézizálogot ve­het vagy kiközösítheti a tagot a szö­vetkezetből. A bérleti viszony keletkezése és megszűnte A bérleti viszony keletkezését a mintaszabályzat határozza meg épp­úgy, mint a tagok jogait és köteles­ségeit. A vonatkozó szerződés aláírá­sával szövetkezeti bérleti viszony lép életbe, amelynek feltételeit a tagsági gyűlés állapítja meg. A tag a lakás átvétele után jegyzőkönyvileg lép annak használatába. Amíg a tagság fennáll, a szövetkezet nem szüntet­heti meg a bérleti viszonyt sem, de a tag sem bonthatja azt fel. A bérleti viszony felmondása — bármelyik részről — csak a tagság megszűnte után lehetséges. A szövetkezeti bérleti viszony még a szövetkezet esetleges felszámolása esetén is ún. „védett“ viszony marad polgári perrendtartá­sunk értelmében. Vagyis: a tag csak bírósági felmondás esetén és neki megfelelő pótlakás ellenében kötelez­hető lakásának kiürítésére, függetle­nül a közte és a szövetkezet között fennálló anyagi kérdések rendezésé­től. Kölcsönös megegyezés alapján más-más szövetkezet tagjai is lakást cserélhetnek egymással, ha mindkét szövetkezet elöljárósága hozzájárul a cseréhez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepe Az üzemi bizottság szerepét a la­káskérdés megoldásában a Szakszer­vezeti Központi Tanács rendezte az 1963. áprilisában hozott módosítási határozatával. Eszerint fontos szerep jutott osztályrészül az egyes vállala­tok üzemi bizottságai FSZM-szervei­­nek az ún. építési lakásszövetkezetek alapítása terén, valamint tagok tobor­zása által. Az FSZM egyúttal arra tö­rekszik, hogy a vállaiat messzemenő segítséget nyújtson alkalmazottai la­kásépítő szövetkezetének és brigádo­kat szervez az alkalmazottak szövet­kezeti tagjainak sorából, hogy társa­dalmi munkájuk révén csökkenthes­sék anyagi hozzájárulásukat. Ugyan­akkor az FSZM élénk tevékenységet fejt ki a szövetkezeti lakásigénylők időbeli rangsorának összeállításánál, amire az említett mintaszabályzat függeléke feljogosítja. Módjában áll tehát a lakásigénylők névjegyzékének ellenőrzése során azokat az érdemes dolgozókat felvételre ajánlani, akik családtagjaik száma, szociális viszo­nyaik és jelenlegi lakásviszonyaik folytán elsősorban rászorulnak, hogy mielőbb és jutányos feltételek mel­lett korszerű lakáshoz jussanak. K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom