Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-11 / 21. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1964- március 11. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 21. szám. ülésezett a CSKP Központi Bizottsága (CXK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1964. március 4-én és 5-én ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazdasági termelés ez évi biztosításának kérdéseit. E napirendi ponttal kapcsolatban Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott be­számolót. A beható vita után, amelyben a CSKP KB tagjai és póttagjai az idei év fő mezőgazdasági feladatainak megoldásával foglalkoztak, a Központi Bizottság határozatot hagyott jóvá, mely kitűzi a mezőgazdaság fejlesztésére és az 1964. évi mezőgazdasági feladatok tervének teljesí­tésére irányuló fő intézkedéseket. A CSKP KB elnökségének javaslatára a Központi Bizottság jóváhagyta a jogi bizottság lé­tesítését a CSKP KB mellett, amelynek feladata az lesz, hogy a Központi Bizottságnak segít­séget nyújtson szocialista államiságunk továbbfejlesztése alapvető kérdéseinek megoldásá­ban. Az ülés végén Bohuslav Lastovicka és Michal Chudík elvtársat egyhangúlag megvá­lasztották a CSKP KB elnökségének új tagjává. Az ülés az Internacionálé hangjaival ért vé­get. Kormányküldöttségünk Belgradban A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányküldöttsége Frantisek Kra jcír miniszterelnök-helyettes vezetésével hétfőn, március 9-én Bel­­grádba érkezett, ahol részt vett a csehszlovák—jugoszláv gazdasági és tudományos-múszaki 'együttműködési vegyes bizottság első ülésén. A vegyes bizottság megtárgyalja a két ország közti gazdasági, tudomá­nyos és kereskedelmi kapcsolatok to-Olcsóbb a tojás A Belkereskedelmi Minisztérium rendelete alapján 1964. március 9-i érvénnyel a tojás kiskereskedelmi ára a következőképpen alakult: „A“ mi­nőségi osztály darabonként 1,— Kcs, „B“ minőségi osztály darabonként —.90 Kcs, „C“ minőségi osztály —.80 Kcs, „D“ minőségi osztály —,70 Kcs. A kiskereskedelmi árak 40 filléres csökkentését a felvásárlási terv sike­res teljesítése tette lehetővé. vábbfejlesztésének problémáit. Köz­tudomású, hogy Csehszlovákia volt a második világháború előtt és az utá­na következő években is Jugoszlávia legnagyobb s legközvetlenebb keres­kedelmi partnere. (CTK) <j) A szesztai szövetkezetesek szer­ződést kötöttek a felvásárló üzem­mel, hogy az évi terven felül szeptem­ber végéig 300 mázsa sertéshúst ad­nak el. Ebből eddig 25 darab 100 kg­­os sertést már elszállítottak és jelen­leg további 100 darabot készítenek át­adásra. (as) 9 Kiss Gyula két éve vezeti- az al­sószecsei szövetkezet építészeti cso­portját. A csoport jól dolgozik. Az aj­tókat karbolinnal festették át. A téli kisebb munkák után nyáron hozzáfog­nak két 30 köbméteres űrtartalmú si­lógödör készítéséhez. Ezenkívül léte­sítenek egy 40 személyes szociális helyiséget öltözővel, zuhannyal ellátva. A csoportvezető örül a szép munká­nak és mindent megtesz, hogy az építkezésekkel időben elkészüljön. (Kúcs Gyula, Alsószecse) NYUST1N JÓZSEF SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDJA JÖ MINŐSÉGŰ ZÖLDSÉGET TERMEL A 35 hektáros kertészet a hagyo­mányhoz híven kitesz magáért. A szo­cialista munkabrigád 40 tagja teljes erővel dolgozik; 1150 melegágy ké­szen van, elvetették a zellert, papri­kát, retket, salátát, karalábét. Kipi­­kíroztak 360 000 salátát, 280 000 kara­lábét és 200 0Ó0 káposztát. Nyustin József, főkertész versenyt fut az idő­vel és azon igyekszik, hogy az elsők közöt adja a zöldséget a piacra. A szocialista munkabrigád tagjai vál­lalták, hogy az eladott zöldség 97 °/o-a első osztályú lesz. A CUKORRÉPA HEKTÁRHOZAMÁT 50 MÁZSÁVAL EMELIK Cukorrépából eddig is jó hektár­hozamokat értek el. Idén a hektár­hozamot előreláthatólag 30 mázsával sikerül emelni A jó hektárhozamok érdekében hektáronként 110 kg tiszta tápértékű műtrágyát használnak föl. Harminc hektáron zöldtrágyával ja­vítják a föld termőerejét. A 155 hek­tár őszi búza vetésből 140 hektáron végezték el a nitratációt 100 hektár rétet meszeztek, 20 hektárt pedig trágyalével öntöztek. A növényter­mesztés jól felkészült a tavaszi mun­kákra is; a tavaszi árpa- és a zab­vetőmag csíraképességét megállapí­tották és kitisztították. Csíráztatják már a burgonyát is. A kongresszusi vitaanyagnak megfelelően a többéves takarmányok nagy részét műszárít­ják, 100 hektárt pedig öntöznek. 700 HEKTÁR SZÁNTÓRA KÉT HERNYÖTALPAS TRAKTOR JUT A szövetkezet az emelt termelési feladatokhoz mérten igyekszik minél több gépet vásárolni. Erre a célra előirányoztak 360 000 koronát, de csak 250 000-ért vásárolhatnak. A járási termelési igazgatóság betervezett az ipolyviski szövetkezetnek 105 000 ko­rona értékű kisebb mezőgazdasági gépet (ekét, boronát, vetőgépet) amire nem nagy szükség van. A szö­vetkezet viszont tervezett egy SK— 4-es gabonakombájnt, és egy új lánc­talpas traktort. De ezt nem hagyták jóvá a járáson. Talán azt gondolják, hogy ilyen nagy gazdaságban elég egy régi és egy elhasználódott lánc­talpas traktor? A vitában bírálták, hogy az ipari szintet ily módon 1970-ig nehéz lesz megközelíteni. Nem mondható segítségnek, ha egy csap­ágyért 400 kilométert is kell utazni, míg meg tudják szerezni. Szintén égető kérdés a trágyaleves öntözőbe­rendezés üzemképessé tétele, amely évek óta hever kihasználatlanul és nagyon elkelne egy új, korszerű ön­tözőberendezés a 30 hektáros kerté­szetben is. 41314 KORONÁRA EMELKEDIK AZ EGY ÁLLANDÓ DOLGOZÓRA ESŐ TERMELÉS A szövetkezet belterjességének szintje átlagosnak vehető; egy hek­tár mezőgazdasági területre a múlt évben 7295 korona, idén pedig 7577 korona bevétel jut. Ez lényegében azzal magyarázható, hogy az 1029 hek­táros szövetkezet földterületéből csak 695 hektár a szántó, viszont van 240 hektár gyenge hozamú rétjük és 75 hektár legelőjük. A belterjességet lényegesen emeli a kertészet, ahol 1,322 Ö00 korona bevételre számíta­nak. A munkatermelékenység emelke­désének legjobb mutatója, hogy amíg 1961-ben 39 769 korona jutott egy állandó dolgozóra, 1963-ban már 41314 korona. A termelés olcsóságá­ról beszél, hogy egy hektár mezőgaz­dasági területre csak 1448 korona termelési költség jut. Az olcsó terme­lés teszi lehetővé, hogy a tervezett 5 260 707 korona bevételből 2 409 000 koronát fizetnek ki a tagoknak. A szilárd munkanorma értéke 33 ko­rona. Hogy a tagok díjazása igazsá­gosabb legyen, felülvizsgálták az egyes munkanormákat és lazították. Ennek ellenére a normák elég szilár­dak és többtermelésre serkentik. Mivel a kongresszusi vitaanyag ki­mondja, hogy a magasabb szinten gazdálkodó szövetkezeteket nem kell minden esetben kötni a háztáji gaz­dálkodás felszámolására (főleg ha nincs meg rá az előfeltétel), a háztáji földeket kiosztják, hogy a tagok ezen a területen köztes növényeket is ter­melhessenek saját ellátásuk és a köz­ellátás számára is. A vita megmutatta, hogy a több mint félmilliós tervenfelüli érték ki­termeléséhez megvan minden előfel­tétel, főleg akkor, ha az illetékes szervek jobban segítik a szövetke­zetét. Jámbor József, a Lévai járási Pártbizottság dolgozója Kovács György, az ipolyviski szövetkezet agronómusa Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság fejlesztésére és az 1964. évi terv teljesítésére irányuló intézkedéseiről A XII. kongresszus kitűzte az irány­vonalat, mely szerint a mezőgazdaság színvonalát az ipar színvonalára kell emelni. Az irányelv megvalósításának útja a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése a technika, a kemizálás, a nagyüzemi termelési technológia és munkaszervezés fejlesztése az ennek megfelelő káderszínvonal alapján. 1963-ban a nyerstermelés az 1958— 1962 évek átlagával szemben 1,2 szá­zalékkal és a piaci termelés 10,7 szá­zalékkal növekedett. A mezőgazdasá­got további technikai eszközökkel és vegyszerekkel láttuk el. A mezőgazda­­sági közép- és főiskolák végzettjeinek száma az utóbbi öt év átlagához viszo­nyítva 3500-zal emelkedett. A CSKP KB plenáris ülése ez év ja­nuárjában jóváhagyta a mezőgazdaság fejlesztésének évű tervét, amely a me­zőgazdasági nyerstermelésnek 6,5 szá­zalékos, az állami alapokba történő piaci termelésnek pedig 5,2 százalékos növekedésével számít az előző évhez viszonyítva. E feladatok teljesítése további lépést jelent majd a CSKP XII. kongresszusa határozatainak meg­valósítása során. A terv teljesítése érdekében a me­zőgazdaság az idén 1963-mal szemben 1337-tel több gabonakombájnt, 22 szá­zalékkal több műtrágyát kap és a her­­bicidek szállítmányai csaknem 40 szá­zalékkal nagyobb területre lesznek elegendők, mint az előző évben. Egy traktorra 43,9 hektár szántóföld jut majd a tavalyi 47,4 hektárral szem­ben. A beruházások terjedelme mint­egy 11,5 százalékkal növekszik. A vegyieszközök 4 millió tonna fehérje és fehérjés tartalmú siló készítését teszik lehetővé, nagyobb mértékben érvényesül az etetésnél az ammóniák és a hugyany alkalmazása. A takar­mánykeverékek minőségének megja­vítása céljából több olajpogácsát és állati eredetű lisztet hozunk be. A párt Központi Bizottsága az idén januárban számos intézkedést hozott, amelyek hozzájárulnak a mezőgazda­sági termelés vonzerejének fokozásá­hoz, a mezőgazdaság élet- és munka­­feltételeit még közelebb hozzák a népgazdaság többi szakaszához, növe­lik az anyagi érdekeltséget a terme­lés eredményei iránt. Ezek az intéz­kedések évente mintegy 700 millió koronát jelentenek a mezőgazdasági dolgozók javára. ☆ Mindezen intézkedések ellenére a mezőgazdasági termelés idei tervének teljesítése valóban igényes feladat, amely megkívánja valamennyi lehető­ség, tartalék és a dolgozók kezdemé­nyezésének maradéktalan kihasználá­sát. Már a tavasz kezdetétől a legna­gyobb mértékben gondoskodnunk kell a növényekről, nem szabad elhanya­golnunk az agrotechnikai határidőket és szigorúan meg kell előzni a mező­­gazdasági termékek betakarításánál, elraktározásánál és feldolgozásánál előforduló veszteségeket. A CSKP Központi Bizottsága vala­mennyi szövetkezet és állami gazda­ság. a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdaság szükségleteit biztosító szervezetek, valamennyi dolgozó, párt. szerv és szervezet figyelmét a követ­kező fő feladatokra irányítja; 1. Jól előkészíteni és elvégezni a tavaszi munkákat A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztériumnak és a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak meghagy­ják, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben az üzemek vezetőségével együtt vizsgálják felül a tavaszi mun­kák terveinek biztosítását, valameny­­nyi munkának az agrotechnikai köve­telmények betartásával történő jó és idejében való elvégzését. Főként: — minden lehetőséget fel kell hasz­nálni a szemesek vetésének és terme­lésének kibővítésére úgy, hogy az idén a szántóföld 53 százalékán vessenek el gabonafélét. Tavaszi búzát legalább 60 Ö00 hektáron kell elvetni, hogy a búza egész termésterülete elérje leg­alább a 810 000 hektárt, a tavaszi árpáé a 684 0Ó0 hektárt, a hüvelyeseké a 182 000 hektárt (főként a borsóé és a lóbabé) és a szemes kukoricáé a 210 000 hektárt. Azáltal kell tartalékot képezni, hogy 20 000 hektárral na­gyobb területet vetnek be szemesek­kel, elsősorban búzával és árpával. A szemesekhez szükséges területet a szántóföld kiterjesztésével és az ala­csonyabb hozamú növények rovására kell szerezni. A vetést úgy kell elvé­gezni, hogy a legnagyobb mértékben kihasználjuk a föld nedvességét. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisz­térium feladata prémiumokat megálla­pítani a búza vetéstervének és beadá­sának túlszárnyalásáért. — Figyelemmel kell kísérni az ősziek áttelelését, s idejében meg kell tenni minden szükséges intézkedést a búza, a rozs és a repce termelési tervének teljesítésére (pótvetés, trágyázás, megosztott tápanyag-ellátás, kultivá­­ció, stb.). — Alapvető fordulatot kell elérni a rétgazdálkodásban. Minden üzem­ben intézkedéseket kell kidolgozni a rétek tavaszi gondozására, vízrend­szerünk szabályozására és trágyázá­sukra. Ugyanakkor ki kell dolgozni a hosszú időtartamra szóló alapvető intézkedések tervét a takarmányter­melés fokozására a réteken és a lege­lőkön. E terv megvalósításánál az if­júságnak és a védnökségi üzemeknek kellene kezdeményezőbben fellépniük. — Még a munkák kezdete előtt nyilvánosan ellenőrizni kell a gépek előkészítését a tavaszi munkákra. Különös figyelmet kell szentelni íí cukorrépatermesztés új technológiá­jához szükséges gépeknek s azok ke­zelésének. El kell érni, hogy pontos répavető gépek segítségével százezer hektárt vessenek be koptatott vető­maggal. A CSKP Központi Bizottsága vala­mennyi mezőgazdasági üZem, trakto­ros és gépesítő, GTÁ és mezőgazda­­sági termelési igazgatóság figyelmét felhívja arra, hogy az eddiginél is na­gyobb gondot fordítsanak a mezőgaz­dasági gépek kezelésére és karbantar­tására. Jobban ki kell használni a gépeket, rendesen meg kell szervezni a munkát, maradéktalanul ki kell használni a munkaidőt, amelynek az idénymunkákban a termelés szükség­leteihez kell igazodnia. Nagyobb mér­tékben kell érvényesíteni a komplex­csapatok és brigádok tapasztalatait s meg kell teremteni a további komp­lexbrigádok létesítésének feltételeit. — Felül kell vizsgálni valamennyi öntözőberendezés üzemképességét és feltétlenül biztosítani kell teljes ki­használásukat. E célból mindenütt megfelelő vízforrásokat kell biztosí­tani és kiépíteni (ideiglenesen is) s ezáltal el kell érni azt, hogy az idén 96 000 hektárnyi földet öntöz­zünk. A Mezőgazdasági Minisztérium április végéig felülvizsgálja az öntö­zőberendezéssel rendelkező földeken a gazdálkodást, és az SZNT mezőgaz­dasági bizottságával s a mezőgazda­­sági termelési igazgatóságokkal együtt intézkedéseket hoz az öntöző­­berendezések teljes kihasználására. A népi ellenőrző és statisztikai bi­zottság a berendezések kihasználását rendszeresen ellenőrzi. 2. Folytatni kell a földtartalékok feltárását s az idén legalább 40 000 hektár parlagon heverő földet kell megművelni El kell érni azt, hogy minden já­rásban bevessék az ez évre tervezett szántóföldterületet. A nyári időszak folyamán meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy az ősszel és 1965- ben további földterületet lehessen felszántani és felhasználni. A ÖKD Prága üzem példájára a védnökségi üzemek nyújtsanak nagyobb segítsé­get a határvidéken levő egységes földműves-szövetkezeteknek és álla­mi gazdaságoknak. A CSKP járási bizottságainak, a mezőgazdasági termelési igazgatósá­goknak, a járási nemzeti bizottságok­nak és a népi ellenőrző és statiszti­kai bizottságoknak meghagyják, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági ter­melésre alkalmas földterületek fel­használásáról. Május végéig a Köz­ponti Bizottságnak és a köztársaság kormányának adjanak közös jelentést arról, hogy az újonnan felfedezett földterületből hány hektárt műveltek meg a múlt év őszén, hányat az idén tavasszal, milyen nagy területet mű­velnek meg ősszel és a jövő évben s milyen termésre számítanak a terü­leteken az idén. A május 31-ig el­végzett vetésről szóló végző ellenőrző jelentést a népi ellenőrző bizottságok a mezőgazdasági termelési igazgató­ságokkal együtt dolgozzák ki. A je­lentést a járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok megtár­gyalják, majd jóváhagyják. 3. A szemesek termelését a ta­vaszi színvonallal szemben már az idén 650 000 tonnával, vagyis mintegy 11 százalékkal kell növelni a kiszabott vetésterületek betartásá­ról, a növények tavaszi gondozásáról és trágyázásáról stb. szóló intézkedé­sek értelmében. A Mezőgazdasági Mi­nisztérium feladata, hogy idejében minden szükséges intézkedést meg­­tegyen a veszteségmentes aratásra. El­sősorban a komplex kombájnos ara­tást kell előkészíteni, beleértve a szem betakarítása utáni gondozását is. Rendezni kell a kombájnvezetők díjazását, hogy érdekelve legyenek a veszteség csökkentésében. Az 1965. évi vetéstervben számítás­ba kell venni a gabona vetésterületé­nek 54 százalékra való növelését, 1966-ban a szántóterület 54,5 száza­lékát kell gabonával bevetni. Intéz­kedni kell, hogy ősszel az egész ter­vezett területet bevessék búzával és a tavaszi vetés csak a rosszul áttelelt őszi vetés pótlása legyen. Megoldást kell keresni a gabonafogyasztás csök­kentésére a mezőgazdasági üzemeken belül, a gabonát főként burgonyával és cukorrépával kell pótolni, a csir­kéket és tyúkokat nagyobb mérték­ben kell legeltetni stb. 4. Növeljük a helyes összetételű takarmányfélék termelését és biztosítsuk gazdaságos fel­­használásukat Valamennyi mezőgazdasági üzem­ben már az idén az állattenyésztési termelés szükségletei alapján olyan takarmánynövényeket kell termelni, amelyek a helyi feltételek között a legtöbb tápanyagot adják minden hektárról. Az ipari cukorrépa tervezett terüle­tének betartása mellett egyúttal mi­előbb növelni kell a takarmánycélú cukorrépa termesztést. A Központi Bizottság üdvözli a hektáronként 400 mázsa cukorrépa elérésére törekvő jicíni mozgalmat, amelybe valameny­­nyi cukorrépatermesztő bekapcsolód­hatna. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok feladata, fejleszteni a nagy burgonyahozamokra törekvő Havlic­­kúv Brod-i és poprádi mozgalmat, hogy ne legyen egy mezőgazdasági üzem sem, amely az idén ne érne el legalább 150 mázsa burgonyát hektá­ronként. Fokozni kell a szántóföldön történő takarmánytermesztés intenzitását. Fő­ként a lucerna hányadát kell növelni és több lucernamagot kell termelni. Utat kell keresni a két termés eléré­séhez. Az erre alkalmas területeken meg­felelően kell gondoskodni a silókuko­ricatermesztéséről, jó minőségű vető­magot kell alkalmazni s a terület megválasztásával, helyes agrotechni­kával és trágyázással jó feltételeket kell teremteni. A mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok, a KNB-k és A szocialista mezőgazdaságéi Az ipolyviski szövetkezet tagsága nyilvános gyűlésen vitatta meg a szövetkezetek VI. kongresszusának vita­anyagát. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 578 573 korona értéket termelnek. A vitában beszéltek a többtermelés lehetőségeiről és élesen bírálták a hiányosságokat is, amelyek fékezik a termelés szintjének emelését. Äz ipolyviski efsz gazdálkodása a kongresszusi vita tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom