Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-04 / 19. szám
80 m-nyi vízkultűra a baromfitelepen A Cáslavi Állami Gazdaság nagy és tartós sikerei folytán a Tudományos Rendszerű Gazdálkodás Intézetének egyik alapkövévé vált. Markovicén ez az állami gazdaság jól működő nagyüzemi baromfitelepet létesített, melyben egész éven át tápoldatos módszerrel sikerrel termelik a zöldtakarmányt. A vízkultúrák (hidropónia) termesztése Igen egyszerű, igénytelen és alacsony költségekkel járó technológiája a takarmánynövények kemizálásának. Minden mezőgazdasági üzemben be kellene vezetni, mert az így nyert zöldtakarmány hatással van főleg az alacsony korcsoportba tartozó állatok, például a csibék, malacok és borjak egészségi állapotára, elősegíti növekedésüket és fejlődésüket, de a tyúkok termelékenységét is növeli, ami azután az évi tojáshozamban nyilvánul meg igen kedvezően. A vízkultúrák egész évben, tehát télen is nyújtanak zöldtömeget, amikor valóban igen szükséges vitamin-összetevőjét képezik a takarmányadagoknak. A tápoldatban megtermelt zöldtakarmányokkal etetett csibéknek nagyobb az élősúly-gyarapodásuk, mert intenzívebben növekednek és fejlődnek. Ám ez annak is köszönhető, hogy a nyújtott takarmányadagoknak nemcsak a minőségük javult, hanem térfogatuk is megnövekedett. A markovicei baromfitelepen kezdetben kb. 7 hónapon belül 5 kg vetőmagból 10 — 12 nap alatt 30 — 35 kg zöldtömeget nyertek. Ezután a vetési mennyiséget négyzetméterenként 2,70 kg-ra csökkentették, s csupán egy hét alatt 18 — 20 kg zöldtakarmány nőtt. Egyik esetben sem állt be veszteség, mert hiszen a tálca (melyben az állami gazdaságban a vízkultúrát termesztik) egész tartalmát feletették, s így hat-, sőt hétszeresen növelték az eredeti takarmányadag térfogatát, és vitaminokkal, főleg karotinnal gazdagították a szemesek adagját. Továbbá a takarmányadag nyersprotein-, emészthetőbb nyersrost- és egyéb olyan összetevőinek a tartalma is kb. kétszeresével növekedett, amelyeket különösen a téli takarmányadagok hiányosan tartalmaznak. Markovicén egészen egyszerű berendezéssel látták el a csibenevelőt. Ezzel nemcsak az ablakok menti üres teret használták ki igen célszerűen a vízkultürák termesztésére, hanem a kedvező hőmérsékletet is, amelyet állandóan kb. 25 C fokon tartanak. A csibenevelőben igen kedvező a nappali megvilágítás is, mert nagyok az ablakok, és az egyik fal teljesen üvegezett, S végül, ami mindnyájunk számára ismeretes, a csibék által kilélegzett széndioxid igen kedvezően befolyásolja a zöldtömeg növekedését. Mindezek a források a legcsekélyebb mértékben sem részesednek a vízkultúrák egy mázsa zöldtömegének termelési költségeiben. A kultúrák termesztésére régi „Bios“ előcsíráztatók bádogtálcáit használják. Három tálca összesen 1 m2-nyi területet képez. A tálcák közepén nyílások voltak ugyan, de ezeket Kalousek élvtárs behegesztette, és helyettük újakat csinált a tálcák rövidebb oldalának szélén. A tálcákat 2 — 4 %-os eséssel tetőcserépszerűen helyezték el egymás fölé egy csőtartóvázra. A vázat 6 m hosszú, öreg vízvezeték csövekből építették. Hogy 1984. március 4. 36 mind a nappali világosságot, mind az ablakok egész magasságát kihasználják, a vázat három szintben egymás fölé építették. A váz esése lehetővé teszi, hogy a tápoldat, amelyet a mennyezethez erősített két tartályban tárolnak, öneséssel folyjék csővezetéken keresztül a legfelső tálcába, s onnét fokozatosan az alsóbbakba. A vetőmagot először áztatták a tálcákon, mégpedig két napig, azután tiszta víz felhasználásával 3 — 4 napig előcsíráztatták, s ezután következett a tápoldatos trágyázó öntözés, amely 5 — 6 napig tartott. Az egész folyamat tehát 10-12 napot vett igénybe, s a növényzet ezalatt 25 — 30 cm-re megnőtt. Két „Bios“ jelű előcsíráztató beállításával ezt az időt 7 napra rövidítették le. A növényzet csak 15 cm magasságot ért el ugyan, de jobb minőségű és emészthetőbb is a kiscsibék számára. Mindkét előcsíráztatóba, melyek csak a vízkultúrák termesztésének bevezetésével nyertek teljes érvényesülést, 80 tálca fér. Egy tálcára Markovicén 0,90 kg mosott búzát tesznek. A tulajdonképpeni előcsíráztatás sötétben, alacsonyabb (kb. 20 C fok) hőmérsékleten és tiszta víz segítségével megy végbe, mellyel a tálcák tartalmát nyomószórófej permetezi meg. Ez a szórófej a „Bios“ előcsíráztató tartozéka. Mindkét előcsíráztatót a csibenevelő előtti helyiségben állították fel, ahol naponta egy bádogkádba a tápoldatot is előkészítik. A kádból szívóberendezés továbbítja a tápoldatot a csibenevelő menyezetére szerelt tartályokba. A tápoldatot Markovicén igen egyszerűen készítik elő, s 100 liter tiszta vízhez 120 g hortuszt, 20 g reformkálit és 5 ml 5 %-os vaskloridot adnak. A tápoldat 3 — 4 napig hat az előcsíráztatott magra. Tekintettel arra, hogy az áztatás kezdetétől az egész folyamat nedves környezetben megy végbe, a növényzetet gyakran penész támadja meg. Ezért amint a tálcákat áthelyezik a „Bios“ előcsíráztatóból az állványokra, a növekedés első stádiumában a növényzetet a tápoldatos öntözések között gyenge hipermangánoldattal permetezik. Ez megakadályozza a penészek terjedését. Más ápolást a vízkultúra nem igényel. Betakarítása igen egyszerű. A tálcák tartalmát szőnyeghez hasonlóan összegöngyölítik és rögtön feletetik. A Cáslavi Állami Gazdaság dolgozói elhatározták, hogy nemcsak a baromfit etetik ilymódon megtermelt zöldtakarmánnyal, hanem a malacokat is. S ezt a múlt nyáron próbaképpen meg is kezdték. A malacok a zöldtakarmányt szívesen fogyasztották. Abban az időben végére járt az 1962 — 63-as keltetés! időszak, s így a csibék már úgysem lehettek egyedüli fogyasztói ennek a takarmánynak. Ezért ezt a továbbtartásra szánt tojős tyúkok és a haszontenyészetekben tartott tyúkok takarmányadagjába is besorolták. A tápoldatban megtermelt zöldtakarmánnyal történő etetés a következő eredményekkel járt: ■ 1. Az állami gazdaság a csibekeltetés tervét — tekintettel arra. hogy kiküszöbölte a kannibalizmus fellépését, amely évente 15 %-ot tett ki — nemcsak teljesítette, hanem kimagaslóan túl is szárnyalta. 1963-ban 70 000 csibe helyett 11 hónap alatt 91 450 csibét neveltek fel, nem beszélve a nagyobb súlygyarapodásról és az egy csibe termelési költségeinek csökkentéséről. ■ 2. Tavaly 11 hónapos turnusban egy tojós tyúk tojástermelése 158 darabot tett ki, miközben az egy darab tojásra tervezett termelési költség 0.82 koronáról 0.65 koronára csökkent. B 3. Azok a nyomelemek, amelyeket a tápoldatban megtermelt zöldtakarmány tartalmazott, valószínűleg jó hatással voltak a termékenységre is. Bizonyítéka ennek az a valóság, hogy a következő, 1963 - 64-es keltetési idényben, már kezdetben is nagyobb keltetési százalékot értek el. A keltetésnek ez a hozzávetőleg 10 %-os növekedése természetesen csökkentette az egy kikelt csibére eső termelési költségeket, mégpedig 2.71 koronáról 1,79 koronára. Pénzben a tápoldatban megtermelt zöldtakarmány a Cáslavi Állami Gazdaságnak csupán a baromfi esetében körülbelül 34 ezer 460 koronát eredményezett. Ebben a szép eredményben természetesen a zöldtömeg megtermelésére fordított alacsony termelési költségek is részesednek. Egy mázsa olyan zöldtömeg megtermelése ugyanis, amelyben minden szükséges tápanyag megtalálható, 16,50 koronájába került az állami gazdaságnak. Azok a vegyi készítmények, amelyek 300 liter tápoldat elkészítéséhez szükségesek, 2 koronába kerültek. A két baromfigondozónő havi díja, akik mindkét váltásban gondját viselték a vizkultúrának, 200 koronát tett ki. Egy mázsa búzát a Cáslavi Állami Gazdaság 52 koronáért termel meg. A két keltetögép villanyáramfogyasztása naponta 3,50 koronát tesz ki. Végül valami csekély költséget a vízszükséglet stb. is kitesz. E takarmányozási módszer esetében nincs másról szó, mint arról, hogy a takarmányadagba sorolt szemesek egy héttel később kerülnek feletetésre. Ez idő alatt a tápoldat, megfelelő hőmérséklet és nappali világosság oly kedvezően hat a szemesekre, hogy az eredeti takarmányadag mind mennyiségben, mind minőségben, de termelési költségekben is előnyösebbé válik. S ki kell emelnem, hogy ennek a „terméktöbbletnek; a termelési költségei valóban minimálisak. Az állami gazdaság a zöldtakarmány napi és darabonkénti takarmányadagját a következőképpen szabta meg: csibék I — 2 dkg, tojós tyúkok 3—5 dkg, malacok 8-10 dkg. Ma már a Cáslavi Állami Gazdaság nagyban termeszti tápoldatban a zöldtakarmányt. A markovicei baromfitelepen a vízkultúra területe 60 m2-t tesz ki. Kfivohlavy Vlastislav mérnök, a Tudományos Rendszerű Gazdálkodás Intézete Cáslavi Területi Állomásának dolgozója Nélkülözhetetlen j; a talaj lazítása (I Újabban nagy a hajlandóság a boll róna, a fogas, a kapa mellőzésére, II elsősorban munkamegtakarítási cél- I1 bál Pedig a termést rendkívül káro(' san befolyásolja a felső talajréteg I1 cserepesedése. A gabona tavaszi ápo(' lására, a felfagyást is tekintetbe véve, I1 főleg a Croskill-Cambridge henger i1 ajánlható. A tavasziakat ajánlatos foil gassal is megjáratni. A répát tömő# döfi talajban homlokszerelésü kultii1 vátorral kell lazítani. A levegőre légii éhezőbb növényt, a burgonyát, a talaj I1 kötöttsége szerint megválasztott esz- I1 közzel helyes művelni. Sokan vitatják, (• érdemes-e a vegyszerrel kezelt kuko(• ricában a kapát járatni. Pedig a rosz- I* szül levegöző, hideg talajokon a térti més kialakításának alapvető feltétele t a felső réteg rendszeres lazítása. 5 (Deutsche Landtechn. Zeitschrift)
