Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-04 / 19. szám
A szövetkezeti parasztság Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata szerint a szövetkezeti parasztok eddigi nyugdíj- és betegbiztosítása megjavul a következő intézkedések alapján: 1. A szövetkezeti tagok gyermekei!: után családi pótlékot kapnak ugyanazon feltételeikéi, mint általában az alkalmazottak, vagyis ha havonta 20 napon át, illetve az év 240 napján dolgoztak, és nem birtokolnak az EFSZ mintaalapszabályzatéban a háztáji gazdálkodás céljára megállapított mezőgazdasági földterületnél többet, nem élnek közös háztartásban mezőgazdasági föld használójával, A családi pótlék 1400 korona havi jövedelmig egy gyerekre 70, két gyerekre 170, három gyerekre 430, négy gyerekre 690, öt gyerekre 950 korona és minden további gyerekre 260 korona. 2. Az EFSZ-ek nőtagjainak 22 heti fizetett szülési szabadság jár. Azok, akik ikreket vagy több gyereket szülnek 8 hónapi fizetett szülési szabadságot kapnak. Az egyedülálló anyáknak pedig 26 heti fizetett szülési szabadságra van'igényük. A pénzbeli segély 18 hétre, két évi meg nem szakított munkaviszony esetén a tiszta bér 75 %-a, 2 — 5 évig tartó munkaviazony esetén a tiszta bér 80 °/o-a, öt éven felüli foglalkoztatottság esetén pedig a tiszta bér 90 %-a. A további négy hétre a pénzbeli segély egy gyermek esetén a tiszta bér 40 %-a, két gyermek esetén a tiszta bér 50 %-a és három vagy több gyermek esetén a tiszta bér 60 %-a. Az egyedülálló anyákat pedig a 19-ik héttől a 26-ik hétig a tiszta jövedelem 70 %-lg illeti pénzbeli segély. Ezekre a pénzbeli segélyekre csak azok tarthatnak igényt, akik a szülés előtti utolsó két évben legalább 270 napig fizettek betegbiztosítási illetéket. Hasonló igényük van örökbefogadó szülőknek is. Azonfelül az anyáknak joguk van további fizetés nélküli szabadságra a gyermek egy éves koráig. 3. A betegség esetén járó táppénzre való igényt kiterjesztik a fő- és középiskolát végzett, EFSZ-be lépő növendékekre, továbbá azokra a dolgozókra, akik kitanulásuk után megmaradnak az EFSZ-ben, valamint azokra is, akik a népgazdaság más ágából jöttek a mezőgazdaságba. Számbajön az is. hogy ezek a dolgozók rendszerint nem Igényelnek háztáji gazdaságot. Ezáltal a fiatal azakemberek ugyanazt a betegbiztosiszociális biztosításának rendezése tást élvezik, mint a magasabb gazdasági színvonalú szövetkezet tagjai. 4. Eddig a szövetkezeti tagok hat nyugdíjcsoportba voltak beosztva, havi 230-440 korona nyugdíjjal. Az új rendelkezés szerint még két nyugdíjcsoport létesül havi 500 és 560 korona nyugdíjjal a szakemberek és élenjáró dolgozók számára. A szakemberek közé tartoznak például a traktorosok, gépesítők, zootechnikusok stb. Az élenjáró dolgozók közé sorolhatók pedig a szövetkezet vezető dolgozói és általában minden olyan dolgozó, aki önfeláldozó munkájával, képzettségével és sokévi tapasztalatai segítségével rendkívüli teljesítményeket ért el (például állatgondozók, fejők stb.). Ily módon a nagyobb nyugdíj elérésének lehetősége serkenti majd a szövetkezeti dolgozókat, és Igyekeznek majd nagyobb szakképzettség s jobb teljesítmény elérésére. Törvény szabja meg, hogy milyen munkadijazás esetén kerülhet a szövetkezeti tag a legfelsőbb nyugdijcsoportba, illetve igényelheti a legnagyobb nyugdijat. 5. Eddig a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítási költségeinek részleges fedezéséhez a szövetkezetek egész pénzbeli jövedelmük 4 %-ával járultak hozzá oly módon, hogy 3 százalékot a szövetkezetek fizettek, egy százalékot pedig a tagság járandóságaiból vontak le. Az új intézkedések értelmében ezentúl ezt a hozzájárulást a munkadij-alap szerint állapítják meg és nem — mint eddig — a szövetkezet egész pénzbeli jövedelme alapján. Az 1 %-ot pedig többé nem vonják le az egyes tagok Járandóságából. 6. A magasabb gazdasági színvonalú EFSZ-ek tagjainak nyugdíjbiztosítását 1964. július 1-től kezdve — bizonyos eltérésekkel — lényegében ugyanolyan elvek alapján rendezik, mint az alkalmazottak nyugdíjbiztosítását. Azonban az eddigi rendelkezések szerint csak azok a szövetkezetek tekinthetők magasabb szlnvonalúaknak, amelyek magas színvonalú termelés és munkaszervezés által teljesítik kötelességeiket az állammal szemben, megvalósították a szilárd pénzbeli díjazást, valamint háztáji gazdaság nélkül gazdálkodnak. Az új intézkedések szerint ezentúl magasabb színvonalúnak tekinthető az olyan szövetkezet is, amelyben a szövetkezeti tagoknak háztáji gazdaságuk van, ha a többi említett kötelességeikéit teljesítik. Erre az intézkedésre azért kerül sor, mivel a háztáji gazdaságok megszüntetése elhamarkodott volt a népgazdaság számára. Ugyanis a szövetkezetek nem tudták annyira növelni termelésüket, hogy pótolhatták volna a háztáji gazdaságok kiesett termelését. Ismeretes, hogy a háztáji gazdaságban eredményes kivált az állattenyésztés. Azzal, hogy most már a háztáji gazdaságokkal bíró szövetkezetek is magasabb gazdálkodási színvonalaknak tekinthetők, ezek száma körülbelül 570-re emelkedik, s Így megszaporodik a kedvezőbb társadalombiztosításban részesülő szövetkezeti tagok száma. Mindezek az intézkedések 1964. április 1-én lépnek életbe, és Így a parasztság társadalombiztosítása magasabb fokra emelkedik. Ez indokolt is, mert ha a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára akarjuk emelni, egyúttal a mezőgazdaságban dolgozók társadalombiztosításását is közelebb kell hozni az iparban dolgozók társadalombiztosításéhoz. Az eddigi és a mostani intézkedések alapján megállapítható, hogy sehol sincs a parasztságnak olyan kedvező társadalombiztosítása, mint Csehszlovákiában. Dr. Balogh-Dénes Árpád LIPCSE 1964 Vasárnap, március 1-én ünnepély es keretek között megnyílt a lipcsei tavaszi vásár, amely „A műszaki haladás a szabad nemzetközi kereskedelem szolgálatában“ jelszó jegyében e hő 10-ig ad módot a világ különböző országainak a kereskedelem és a műszaki fejlesztés további fellendítésére. Néhány nappal ezelőtt az NDK külkereskedelmi minisztériumának és prágai nagykövetségének vezető dolgozói tájékoztatták a sajtó képviselőit az idei tavaszi lipcsei vásár jelentőségéről. Röviden így fogalmazhatnánk meg az ott elhangzottakat: Lipcse már évszázadokkal ezelőtt 1« a mai atomkorszakban betöltött szerepét játszotta: találkozási lehetőséget adott a Kelet és Nyugat országainak, s nemcsak a keraakedelem, hanem a technika újdonságainak seregszemléjé vált. Az Idei lipcsei tavaszi vásár tulajdonképpen főpróbát jelent a jövő évi nagy ünnepségekre, amelyekre az első lipcsei vásár 800. évfordulója alkalmából kerül sor. Hazánk a Szovjetunió és Lengyelország után a legnagyobb kiállító országok közé tartozik- A tavalyi lipcsei vásár alkalmából az NDK kereskedelmi azervel több mint 7 milliárd, a mi kereskedelmünk pedig 3 milliárd korona értékű üzletet kötött. Előzetes számítások szerint az 1964- e« lipcsei tavaszi vásár minden eddigit felülmúl, hiszen több mint 60 kiállító ország 90 állam kereskedőinek kínálja áruit. (tg) A jegybenjárók is szeretnék... A napokban a C®> Untai Járási Mező» gazdasági Termet lési Igazgatáság öt versenyzS brigád-i nak adta át a Szocialista Munkabrigád elmet, köztük Cselovszki Jánosnak, a vágfarkasdi EFSZ dohány csoport vezetőjének is. A múlt évben 12 hektárnyi területen átlag 19,7 mázsás terméshozamot ért el. A szövetkezetnek összesen 430 ezer koronát jövedelmezett a dohánytermesztés. Krajcsovics Ferdinánd, Calánta Farsangi gyilkosság Az év elején 110 ezer koronás költséggel megkezdték a vízkeleti HNB épületének tatarozását és átalakítását. Híreink alapján az építkezési vállalat munkásai eddig derekasan dolgoztak, ök is szeretnék, ha az átalakított épület büszkesége lenne az egyre fejlődő mátyusföldi községnek. Különösen szép lesz az új, korszerűen berendezett házasságkötési terem, noha a jegyben járók a boldogító „igent“ még nem biztos, hogy mostanában itt mondják ki. Igaz, ez nemcsak rajtuk múlik, hanem főleg a kivitelező vállalattól is függ. mj Bár a farsang és a velejáró mulatságok, karneválok, álarcos bálok jelentősége az utóbbi évek folyamán erősen csökkent, igen sok ember még mindig erősen kitart a farsanggal kapcsolatos nagy ivások mellett. Nálunk különben is aránytalanul sok alkohol fogy, különösen farsang táján, s ebből aztán évről-évre nagy népgazdasági károk, számos verekedés, bicskázás és félreértések keletkeznek. Még mindig nagyon sok esetben végződnek a nagy dorbézolások — sajnos épp úgy, mint a történelem bármely időszakában — tragédiákkal. Alaposan kiélvezte a farsangot a szenei Stefan Kriska Is. A vonat Bratislava helyett Diószegre vitte. Amikor rájött, hogy alkoholmámorában tévedésből Diószegre került, hamarosan megvigasztalódott. Hiszen akad neki Diószegen, sőt a környéken is elég ismerőse, jóbarátja, akiket meglátogathat, hogy minden jót kívánjon nekik. És talál majd náluk Is még néhány féldecit. Meg is látogatta őket, egyiket a másik után. Akadt innivaló 1* épp elég. Kriska tehát utolsó farsangi estéjét Kismácsédon töltötte 1964. február 11-én. Este kilencre járt az Idő, amikor zavaros fővel úgy határozott, hogyha már az utolsó autóbuszról Is lemaradt, gyalog megy Diószegre, hogy aztán onnan vonaton folytathassa az utat haza, Szencre. El is indult botorkáló léptekkel, de Diószegre már nem érkezett meg .,. Stefan Majo, a trnavai Építővéllalat gépkocsivezetője munkatársaival Karol Baloggal és Ján Majoval ugyancsak farsangoztak a kismácsédl kocsmában. A gépkocsivezető nem sokat törődött azzal, hogy kint a kocsma előtt áll a nehéz teherkocsi, amelyet neki kell hazavezetnie. Kis társaságának jő kedve volt és a féldecik egymás után sorakoztak az asztalon. Végre az egyikük megjegyezte: szedelőzködhetnénk, várnak ránk odahaza. Fel is álltak lassan és néhány perccel este kilenc után támolyogva hagyták el a kocsmát. Beszálltak. A nehéz kocsi íelzúgott és nekivágott az útnak Diószeg felé. Stefan Majo, a gépkocsivezető szédelegve figyeli az utat. A sok szesz hatása alatt csak körvonalazva ismeri fel az út mentén észlelt tárgyakat, fákat. Elhagyják Dános első házait, amikor a reflektorok fényében az úton valami imbolygó árnyékot vett észre. Majonak már fékezésre sincsen ideje. Az ittas söffőr agya későn reagált, és a kocsi elüti és az árokba löki az emberi árnyékot. A gépkocsi megáll, a megrémült utasok megállapítják, hogy bár az árokban fekvő alak beszélni nem tud, de mozog, tehát él. Sürgős orvosi segítség lenne itt szükséges, hiszen életveszélyben van. Felébred a három emberben a lelkiismeret? Megteszik kötelességüket? Hiszen ők felelősek ennek a szerencsétlennek az éllapotátért. De mást határoznak. Gyorsan vissza a kocsiba, aztán gyerünk, el innen. Ott hagyják a súlyosan sebesültet. MAsnap reggel az arra járó falusiak találják meg a halott Stefan KrlSkát, öt gyermek apját. Ha a sérülés után gyors orvosi segítségben részesült volna, megmenthették volna az életnek. A tettesek, amikor aljasságuk színhelyéről megszöktek, azt hitték, hogy § tanúk nélkül senki sem vonhatja őket felelősségre. Azonban csak néhány óra telt el, hogy KriSka holttestét megtalálták, amikor letartóztatták őket. Mindhármukra megérdemelt büntetés vár. Ismét az alkohol oltott ki túl korán egy emberéletet, ezúttal öt gyermek apját ölte meg. Ti, gépkocsivezetők! Nagyon szomorú és embertelen dolog, ha ilyen könnyelműen, felelőtlenül hazardíroztok mások életével. Jozef Melicheréík Az idősebbek még visszaemlékeznek az egykori közjegyzői Irodákra. Akinek ügyes-bajos dolga akadt valamilyen „közjegyző úrral“, általában nem nyilatkozott róla a legnyájasabban. Egy ilyen már nyugalomba vonult bratislavai közjegyző például arról a „szellemes“ szólásérői vált közismertté, hogy ügyfele kérdésére, mennyivel fog tartozni az ügylet elintézéséért, elbűvölő hangon válaszolta: — Semmivel, barátom! Semmivel a világon. Egy fillérrel se fog tartozni, mert — fizetni fog! Mégpedig azonnal. Csupán néhány percnyi türelmet kérek, amíg segédem összeállítja a költségjegyzéket. Köztársaságunkban a háború után fokozatosan felszámolták az állam cégére alatt működő, de magánkeresetre beállított közjegyzői irodákat. Helyükbe léptek a hasonló jogkörrel felruházott állami jegyzőségek, amelyeknek bevételei az ügyvédi munkaközösségekhez hasonlóan immár az államot illetik. Az állami jegyzőségek újjászervezéséről szőlő és a Nemzetgyűlés által még december 4-én jóváhagyott törvény f. é. április 1-én lép életbe. ILLETÉKESSÉG Minden járási székhelyen a bíróságon kívül állami jegyzőséget is létesítenek. amelynek élén a vezető jegy ző áll. Kerületi viszonylatban az illetékes kerületi bíróság elnöke irányítja az egyes jegyzőségek tevékenységét, nem pedig a járásbíróság, mint eddig. A járási székhelyen működő állami jegyzőség esetleges sérelmes döntése ellen tehát a kerületi bíróság elnökéhez kell fellebbezést benyújtani. Az ország valamennyi állami jegyzősége fölött továbbra is az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a legfőbb felügyeletet. — Az állami jegyzőségek előtt többnyire a nyilvánosság kizárásával folytatják le a tárgyalásokat — ellentétben a bíróságok nyilvános tárgyalásaival. A jegyzőségek dolgozói hivatásukból kifolyólag kórházban, magánlakásban is megjelenhetnek, ha például a beteg örökhagyó kérelmére végrendeletet kell aláíratniuk vagy örökösödési ügyben hagyatéki leltárt szükséges felvenni a helyszínen. AZ ÁLLAMI JEGYZŐSÉGEK JOGKÖRE A jegyzőségek elsőrendű feladatai közé tartoznak a hagyományos örökösödési, illetve hagyatéki eljárások lefolytatása, elveszett vagy hibás okiratok érvénytelenítése (annullálása), magánszemélyek vagy szocialista szervezetek tájékoztatása jogaik és kötelességeik felől, amelyek az állami jegyzőségek hatáskörébe esnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően már nem a bíróságok, hanem a jegyzőségek sznek hivatva pénzösszegeket, végrendeleteket s egyéb okiratokat letétbe (azelőtt: bírósági letétbe vagy depozitumba) elfogadni és kezelni, végrendeleteket, szerződéseket megfogalmazni, okmánymásolatokat és aláírások valódiságát hitelesíteni. A jegyzőségeken kívül csak egyes helyi nemzeti bizottságok tartják meg továbbra is okmány- és aláíráshitelesítési jogukat. INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSA Felette fontos és felelősségteljes feladat hárul a törvény módosítása után az állami jegyzőségekre az ingatlanok nyilvántartása és átruházása terén. Az új polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében ugyanis ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogi viszony kizárólag az állami jegyzőségen történt átruházási bejegyzés után keletkezhet. A bejegyzés megtörténte előtt a jegyzőség köteles meggyőződni arról, vajon a szerződés érvényes-e, nem ellenkezik-e a közérdekkel és vajon összhangban van-e mezőgazdasági politikánk elveivel. Felülvizsgálja továbbá az előterjesztett szerződés egyes szakaszainak alaki és tárgyi helyességét, az árarányosságot és felhívja a feleket az ingatlanra bekebelezett tehertételek mielőbbi töröltetésére. AZ ÁLLAMI JEGYZŐSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A BÍRÓSÁGOKKAL Az állami jegyzőség hatáskörébe tartozik továbbá egyes bírósági döntések végrehajtása ingatlaneladási viszonylatban. Vagyis: ha bíróság rendeli el valamilyen ingatlan eladását, ennek gyakorlati megvalósítását is a jegyzőség viszi keresztül. Ha családi ház eladásáról van szó. hirdetést tesz közzé, ha pedig több érdeklődő jelentkezik, a HNB segítségével dönt a vevő személyéről. Ha viszont mezőgazdasági vagy egyéb, be nem épített földterület kerül eladásra, amely nem maradhat személyi tulajdonban, a JNB-vel karöltve megvételre kínálja azt valamilyen szocialista szervezetnek vagy nemzeti bizottságnak. GAZDÁT CSERÉL A TELEKKÖNYV Április 1-e után a telekkönyvet is az állami jegyzőség fogja kezelni, amelybe azontúl már nem írnak be további bejegyzéseket. A telekkönyvek mint „történelmi okiratok" és fontos bizonyító anyagok maradnak a földterület tulajdonjogára vonatkozólag a jegyzőséfek gondozásában. Szükség esetén az állami jegyzőség hivatott telekkönyvi kivonatok kiállítására bíróság, ügyészség, ügyvédi munkaközösségek, telektulajdonosok, állami és társadalmi szervezetek számára. Amennyiben majd jogérvényes ^ ingatlanátruházásra és azzal karöltve tulajdonjogi változásokra, illetve a telek személyi használati jogának megszüntetésére kerül sor, úgy ezeket a változásokat már a telekkönyvi nyilvántartás új közegeinek, a földméréstani és térképészeti szerveknek kell keresztülvezetniük. A telekkönyv betétjét ilyen esetben lezárják és az állami jegyzőség nem állít ki többé róla kivonatot. K. E. Közjegyzők helyett - állami jegyzőségek V Tizenöt ivén keresztül a párizsi Deligne úr háztartásában egy Tangó nevezetű kutya volt a legfontosabb személyiség. A ház úrnőjének meg kellett vele osztania az ágyát, naponta tisztára kefélte a fogait és egyszer hetente tojás-samponnal mosta meg hosszú szőrét, mivel „ha a kutya meghal, én is meghalok" - mondogatta gyakran Tango ura. Nemrégiben Madame Deligne a már erősen szuszogó kutyával felkeresett egy állatorvost, aki azt ajánlotta, hogy a kutyát el kell pusztítani. Ez meg is történt. Két nappal később Monsieur Deligne eltűnt és azóta se látták. Baszk-sapkáját a Szajna partján találták meg. % Az amerikai gyógyszeripar szakértői megállapították, hogy a fehér tablettákban adagolt orvosságokkal a fogyasztóknál nem érik el a kívánt pszihológiai hatást. Ezért elhatározták, hogy az aszpirint és egyéb gyógyhatású tömegcikkeket a jövőben színes tablettákban gyártják. Egyelőre azonban nem tudnak még megegyezni, melyik szint válasszák, mert a különböző minták még az orvosok és a páciensek jóváhagyására várnak. 9 Hetvenöt év óta először történt meg január 17-én, hogy a San Francisco-i Golden Gate-parkban nem jelent meg lovasrendőr. Az ok: A város 27 rendőrlova tüdőgyulladást kapott. © Az amerikai háztartásokban tartó t állatok közül legtöbb a macska, amelyekből mintegy 25 milliót tartanak számon. Sorrendben a kutyák következnek 24 és fél millióval. Kanári- , madarakból és különféle papagáj-faj- : fákból 20 millió van. @ Nyugat-Németországban 900 000 lakást, azaz a köztársaságban található összes lakás hat százalékát lak- : hatatlannak nyilvánították. A hivatalos szervek szerint azok „roskatag bódék". Egy közepes terjedelmű nyugat-német városban összeállított statisztika szerint az elemi iskolásoknak (6-12 éves korig) 21 %-a nem rendelkezik saját ággyal, mivel a lakások túl szükek. Az ország hét millió lakóházának 43 %-a 1914 előtt épült és minden ötödik lakás 100 évesnél öregebb. 1964. március 4.
