Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-29 / 18. szám

Sok tenyésztő gondolt már arra, hogy nyuiainak automatikus itatőt készítsen, de a megvalósítástól, a bo­nyolultságtól félve, legtöbbször elállt. Pedig aránylag egyszerű megoldás kínálkozik. Ennek vázlatos rajzát kö­zöljük. Ha az itatót vízszintesen építjük, 15—20 cm magasan álljon az ól pado­zata felett, 45° elhajlás esetén 28—30 cm legyen a magasság. A csövet az 61 külső szélén vezessük. A légbuboré­kok elvezetésére szolgáló szellőző a tartálynál is magasabbra nyúlik. A teli csapot (60—90 cm a padlószint felett) üzembe helyezéskor nyitva kell hagy­ni, amikor a víz már kifolyik rajta, elzárjuk. A leeresztő csapot fagyve­szélykor a víztelenítésre használjuk. Erre akkor is szükség van, ha mele­gítő berendezést szerelünk fel. Mele­gítéskor a csőbe helyezhető szigetelt izzószálat kell használni. Az itató ké­szítéséhez tizenkét vagy húsz mm át­mérőjű galvanizált acél vagy mű-Aí4ón,aía nyúlitohl rtMafiyn Sie/eÜsi rqjrj anyag csövet használjunk. Ügyelnünk kell arra, hogy a csövek teljesen egyenesek, horpadásmentesek legye­nek. A fűtőszálat a hálózati áramra aján­latos rákapcsolni egyszálas vezetéken. A vízbe merülő fűtőszálnak teljesen szigeteltnek kell lennie. A fűtőszál meggátolja az ivóvíz befagyását —17 C hömérséklentél is, ha a ketrecek zárt épületben vannak. BORKORCSOLYA 30—60 cm egymásközti távolságra, két helyen egy-egy hevederrel összekötött gerendapár. Hordók kocsira rakodásához használják. PARAZITOLOGIA élősködő életmódot folytató szerveze­tekkel foglalkozó tudományág. Feladatkörébe tartozik az élősködők alaktani-, fejlődési és szaporodási viszo­nyainak tanulmányozása, az általuk okozott kártétel vizsgálata és védekezési eljárások kidolgozása. BŐGŐRE FEJÉS. Általános szokás, hogy a tejmirigy el­apadásának megelőzése és így a tejtermelés fokozása érdekében a bárányokat 6 hetes koruktól kezdve éj­szakára elválasztják anyáiktól, ezeket pedig minden reggel megfejik. Az elválasztás csak minden éjszakára vonatkozik, a nappali tej teljes mértékben a bárányo­ké, de ezeket megfelelő takarmánykiegészítésben kell részesíteni (napi 10 dkg borsó, vagy más ezzel egyen­értékű abrak). PETRÖLEUM-ÍZ. A bor a pincében használt petróleum­­lámpától kapja. E borhibán ugyanúgy segíthetünk, mint a penészízen. BÖHÖNC. A faállományban előforduló és az átlagos mellmagasság-átmérőnél többszörös vastagságú fa. Rendszerint rövid törzsű, ágas-bogas, terjedelmes koronájú, nagyobbrészt koros, betegeskedő; főleg csak tűzifát szolgáltat és további fenntartása a környező fák elnyomása miatt is káros. Parkban és fasorokban e hibái ellenére is látványos faként megtűrik. PIPSZ. Fiatal csirkék száj-nyálkahártyáján, nyelvén gyulladás következtében néha szürkés felrakódás ke­letkezik, érdes takarmány, toklász vagy egyéb sebző anyagok fogyasztása folytán. Fájdalmas volta miatt a csibék étvágytalanokká válnak és könnyen elpusztul­hatnak. Gyakorlott tenyésztők a lerakodásokat olajjal bekenik, majd lecsípik és a csibéket egy ideig pépes takarmánnyal etetik vagy megtömik. BUCATA a selyemhernyó olyan gubója, amelyből a lepke már kibújt. A pille átfúrja a gubó falát, ennek követ­keztében a szál nem gombolyítható, ezért csak sápp fonódák — amelyek fésűfonódai eljárásra vannak be­rendezve — tudják fonallá feldolgozni. CANKÖ a másodtermésből származó silány minőségű bor. OBnnHSnMBBEBMtaHSMMRBMBMHHMaHHa 4- A Rostock környéki Greves­­mühlen községben egy anyakoca „sziámi ikreket“ ellett. A malac-ikrek törzsüknél fogva összenőttek. A ritka ikreknek nyolc lába, két füle, két szeme és két nyelve volt. Sajnos, nem maradtak életben.-4 A méhmérget sikerrel alkalmaz­zák a gyógyászatban, különösképpen a reuma, fúrunkulózis, ekcéma, szem­­betegségek, magas vérnyomás, asztma stb. kezelésére.-4 Egy tonna nyersolajból annyi vegyi terméket lehet kihozni, mint 15 tonna barnaszénből? 4- A tbiliszi egyetem munkatársai, élén I. Gverdciteli professzorral, ap­róra őrölt szőlővenyigéből, fenil hoz­záadásával polimérgyantát állítottak elő. A fenolfogyasztás ezzel a mód­szerrel 7—10 százalékkal csökken. 4- A dohányzás korai öregedést idéz elő. Egy San-Farnciscóban meg­tartót értekezleten bejelentették, hogy azok az emberek, akik naponta átlag 20 cigarettát szívnak el, hét év­vel kevesebbet élnek, mint a nem­dohányzók. 4- A villám hatalmas hőt fejleszt. Szovjet tudósok kiszámították, hogy a villám hőmérséklete gyakran eléri a 20 ezer Celsius fokot, a villám csa­tornájában a légnyomás pedig a 68 atmoszférát. 4- A szakemberek véleménye sze­rint őseink 10 ezer évvel időszámítá­sunk előtt kezdtek a mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. Egyöntetű vélemény, hogy a kutatásokat Mezo­potámia északi részében, Anatoliától délre kel! folytatni. Egy huszonöt tagú török, és amerikai kutatókból álló csoport már meg is kezdte az ásatásokat, amely előreláthatólag egy évig eltart.- TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK -Fűtőanyag és vitamin - istállótrágyából nek a fejlődéshez többek között nit­rogénre van szükségük, s hogy éppen az istállótrágya rendkívül gazdag nit­rogénvegyületekben. De az istálló­trágyának ahhoz, hogy eredményesen lehessen hasznosítani, be kell érnie. Ezért hagyják kupacokban, ahol bi­zonyos idő alatt végbemennek a fer­mentációs folyamatok. Közben azon­ban a nitrogénnek csaknem a fele elvész, elillan az ammóniával. Hogyan kerülhető el ez a veszte­ség? A legegyszerűbb és legismertebb módszer az, amikor a trágyát zárt edényekben, különleges baktériumok segítségével erjesztik. így kiváló minőségű folyékony trágyává érik, miután a nitrogénveszteség még az 1 %-ot sení éri el. Ugyanakkor ezt a folyékony trágyát sokkal könnyebb és gazdaságosabb kihordani a földek­re, mint a közönséges istállótrágyát. De ez még nem. minden. A trágyalé erjedésekor — a baktériumok élet­­tevékenységének termékeként — úgy­nevezett biogáz fejlődik,, amely főleg metánból áll, s igen nagy kalóriaérté­kű fűtőanyag. Mindez nem új dolog; az istálló­trágya baktériumok erjesztésére szol­gáló berendezés (generátor) segít­ségével biogáz előállítása régóta ismert. Csakhogy ezek a berendezések, az úgynevezett biogázgenerátorok eddig nem kerültek széleskörű alkal­mazásra, miután működésük nem volt kifizetődő. Csupán a legutóbbi időben dolgoztak ki olyan biogázgenerátoro­kat, amelyek már a gazdaságosság követelményeinek is megfelelnek. A legjobb konstrukciók egyikét — amint arról a Znanyije-Szila című szovjet lap beszámol — a Moldvai SZSZK tudósai szerkesztették meg. Gép-újdQnságQk Fagy és zúzmara elhárítás mesterséges havazással A gyümölcsösök reme a fagy es a zúzmara, mert ez tönkreteszi a fák termőrügyeit és az egész jövőévi ter­més veszélybe kerül. A havazás ellen­ben kedvező a fákra nézve, mert a puha hó jó hőszigetelő és így elhá­rítja a rügyek és gallyak átfagyásét. Szovjet szakemberek érdekes kísér­leteket folytattak annak érdekében, hogy a gyümölcsfákat hóval vonják be védelemképpen. Ehhez olyan be­rendezés volt szükséges, amellyel mesterségesen lehet havat előállítani. Kísérleti berendezésük a következő volt; vízsugarat meleg levegővel el­­porlasztottak és kifújtak, mire az így előállított nedves levegőből a lehűlés­kor hó vált ki. A berendezés egészen egyszerű és traktorra szerelhető, mint Működésé a következő: Az ístauoooi a vízsugárral kimosott trágya a bio­gázgenerátor hengeralakú tartályába kerül, ahol aztán baktériumokat tele­pítenek. A keletkező biogáz a tartály teteje alatt gyülemlik fel, ahonnan időnként a különleges gyűjtőtartá­lyokba vezetik. A baktériumok műkö­déséhez azzal biztosítják az optimális feltételeket, hogy a tartályban a fo­lyadékot körülbelül 50 fokra melegí­tik s keverik. Amikor az erjedés befejeződik, a trágyalevet lecsapol­ják és a generátort új adag „nyers­anyaggal“ töltik meg. A kisinyevi bioenergetikai labora­tóriumban most készítették el a Szov­jetunió Népgazdasági Kiállítására egy ilyen berendezést, amelyet 20 tehénre méreteztek. Minden tehénre számítva évente 20 tonna kiváló minőségű fo­lyékony trágyát és 500 köbméter bio­gázt állít elő. Ez utóbbi mennyiség a kalóriaértéket tekintve 360 liter benzinnek felel meg. A tehén hoza­mához tehát — ennél az eljárásnál — a húson, a tejen és a trágyán kívül ezt is hozzá kell adni. Ám még ez sem mindén. Az egy tehén által évente adott folyékony biotrágyából mintegy 5 gramm B—12 vitamin állítható elő. A B—12 vitaminról pedig köztudott, hogy igen hatásos szer. A szarvas­­marhák takarmányába keverve például lényegesen növeli a súlygyarapodást és a tejhozamot. (K. J.) Vízsugár-fűrész A fűrészüzemekben a faanyagnak mintegy huszadrészéből forgács és fűrészpor lesz. Ez látszólag nem sok ugyan, de ha figyelembe vesszük, hogy az évente kivágott fa mennyi­sége sók millió köbméter, érthető, hogy miért dolgoznak a tudósok olyan erőteljesen a fahulladék csökkenté­sének problémáján. Egy külföldi laboratóriumban fű­rész helyett vízsugarat alkalmaztak. Persze, nem ahogyan a konyhai csap­ból folydogál, hanem nagynyomású vízágyúból kilövellt sugár formájában.t 1. Kompresszor, 2. havazó berendezés, 3. szivattyú, 4. levegő, 5. víz, 6.'ke­­verő, 7. víz. 8. forró levegő N OQ cd 13 £=S KQ 35 fb flf ! Ä A mindössze kétezredmilliméter vas­tag sugár úgy vágja a fát, mint kés a vajat és közben pormentes, tiszta marad a levegő. H Érdekes az is, hogy a „vízfűrésszel“ " bármilyen profilú részt ki lehet vágni a a fából. Ez az új módszer igen nagy ■ előnye. A szakemberek úgy vélik, y hogy a fürészelésnek ez a módszere n nemcsak a fűrészüzemekben, hanem- a kitermelésben is alkalmazásra ke­- rül. s ' Miért jobb a lagunás tojóház? s A Nebraskai Egyetem Kísérleti In­tézetében évek óta kísérleteznek olyan tojóházzal, mely teljes egészé­ben lécpadlós és a lécpadló' alatt kb. 40 cm mély vízréteg van. A két éves kísérleti eredmények szerint az úgy­­y nevezett lagunás tojóházban 2,2 %­­e kai volt több a tojás, mint a mély­­a almosban. A mélyalmon tartott tojók viszont 3—5 %-kal termeltek többet az olyan lécpadlós tojóházban tartot- 9 takkal szemben, melynél a lécpadló r alatt nem volt vízréteg. A kutatók " véleménye szerint a lagunás rendszer ' jobb eredménye három tényezőnek 11 tulajdonítható: „ 1. A víz enyhíti a szélsőséges hő­y mérsékleteket. 2 2. Egyes kutatók véleménye szerint a levegő alacsony széndiokszid és . metángáz tartalma az állatokra nyug­­tatőan hat. j 3. Egyes baktériumok és mikro­­t organizmusok, melyek a baromfira s károsak és jól élnek a mélyalomban, ' nem találnak életlehetőséget a vízben. A lagunás tojóházban észlelt jobb termelés azonban a szakértők véle­ménye szerint másodlagosan értékel­it hetö. A legnagyobb jelentősége abban s van, hogy feleslegessé teszi a költsé­­< ges és fáradságos alomkezelési mun­­kát. Miután két év elteltével' meg­- vizsgálták, hogy a vízben a baktériu­­mok milyen mértékben emésztették i fel a trágyát, meglepően az az ered­- mény mutatkozott, hogy a laguna „emésztetlen“, azaz szárazanyagtar­- talma csupán 14 %, ami évenként • 2,5 cm átlagos lerakodást jelent. Ha- ez állandónak vehető, akkor elegen-J dőnek látszik a lagúnát 10 évenként i.tisztítani. (Farming Express) az 1. ábrán látható. A traktorra víz­­szivattyút és légkompresszort szerel­tek, valamint egy rúdra több fúvókát melyen át a nedves levegőt kifújták A forró levegőt maga a kompresszoi is előállíthatja, mert komprimáláskoi a levegő erősen felmelegszik: az ígj keletkezett forró levegőt a fúvók, előtt keverőkamrában keverték víz­sugárral (2. ábra). Sok kísérletre voll szükség, míg a helyes keverési arányi megtalálták, mert különben a fúvókát befagytak vagy vizet fecskendezte! az ágakra. A keverék hőfoka általábar + 10 fok alatt legyen és a levegc súlyaránya 90 %. A berendezés téler behavazásra, nyáron öntözésre hasz­nálható. izsaa jozsei, rsegyea: ürtesitjUK íogy a földje után befizetett bizto­­lítási díj összegét figyelembe véve, íz éveket nyugdíjába beszámítják ímenn.yiben járadék-jogosultságának öbbi kellékei is rendben vannak. V. F. jeligére: Ha önszántából adta >e földjét és élő leltárát a szövetke­­:etbe, a 20 százalék levonása nélkül [ellett volna megkapnia az ellenérté­­;et — ha nem tagja, s nem is volt agja az EFSZ-nek Panaszát terjessze le írásban az illetékes Járási Mező­­lazdasági Termelési Igazgatósághoz. H. I., Tonkháza: Ha ügyében a helyi íemzeti bizottság az EFSZ vezetőivel raröltve nem intézkedik a hiányzó i ár földet illetően, úgy forduljon a Járási Mezőgazdasági Termelési Igaz­gatósághoz. Panaszát kell, hogy orvo­solják. Antal István, Középtúr: Az általa felvetett kérdés a szövetkezet ellen­őrző bizottságának hatáskörébe tar­tozik. Ha mégis megfeledkezne ebbéli kötelességéről, a taggyűlés kötelez­heti a bizottságot a felülvizsgálat le­bonyolítására, végső soron a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság az illetékes. Demeter István, Garamkálna: Ér­deklődött öntözési szakkönyvek iránt. Felhívjuk a figyelmét egy olcsó, de nagyon praktikus kiadványra, amely a Hartyányi—Marjai: Öntözőmunká­­sok könyve címet viseli. Ara: 4,50 ko­rona. Kapható: Slovenská kniha (Ma­gyar Könyvesbolt), Bratislava, Mi­­chalská ul. 6. 1964. február 29. Műanyag felhasználása a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban vastartályol helyett általában betontartályokat használnak, ahol csak lehet, mert jóvá olcsóbbak és házilag is elóállíthatók Hátránya azonban a betonnak, hog\ vegyi anyagok, különösen a savas ha­tásúak megtámadják, és ezért pl. per metezőléhez, stb. kevésbé alkalmasak Eddig azzal segítettek ezen, hogy i tartályok belsejét, bitumennel, asz jalttal vonták be, de ez a bevonat ha marosan megrepedezett és többet ár tott, mint használt. Bobrov szovje feltaláló most műanyag bevonatot al kalmaz. Eddig ugyanis hiába kísérte teztek műanyag bevonattal, mert t betontartály belsejében levő por é. piszok miatt az nem tapadt kellőkép pen a betonhoz és hamarosan levált róla. Bobrov polietilén hártyát 200- 300 fokra hevített fel és besimította < tartályba; a piszok és por beleragadt t így azt eltávolította a tartályból mely most már teljesen pormente: lett. Az ily módon megtisztított felü­letre az új műanyagbevonat már t szokásos ragasztóanyagokkal rögzít­hető. A rézhiány megszüntetése a bárányoknál A Komszomolszkája Pravda nemré­giben beszámolt arról, hogy a Kauká­zus egyes vidékein már 10 éve kutat­ták az okát, miért fordul elő bárányok­nál olyan megbetegedés, amelynek kö­vetkeztében a bárányok röviddel meg­születésük után hirtelen megbénulnál és elpusztulnak. A dagesztáni állat­orvosi kutatóintézet tudósai megálla­pították, hogy a betegség a talaj réz­hiányával áll összefüggésben. A felfedezés óta szovjet szakértői repülőgépről 1%-os rezes oldatta permetezik a legelőket, mert megálla­pításuk szerint ezzel jobb eredményt lehet elérni, mintha egyenesen az állatoknak adnák be a rézpreparátu­mokat. A talajból a rezet felszívják a növények, és bonyolult vegyületeket képeznek vele, amelyeket az állatok tökéletesen tudnak hasznosítani. Ami­óta ezt az eljárást követik, azóta élet­képes, egészséges bárányok fejlődnek ezen a vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom