Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

1 700 000 korona befektetéssel Százhektáros gyümölcsöst Parázs vita hevében találjuk Vass Ferencet, az Aranykalász EFSZ elnö­két. Pillanatnyilag nem tudjuk, kivel beszél, kivel vitatkozik a vonal túlsó végén. Az elnök nem enged az igazá­ból, intézkedik és leteszi a kagylót, majd mintha semmi sem történt vol­na, a legnagyobb nyugalommal, ba­rátságosan kezet nyújt. Ügy látszik hozzá van szokva a nézeteltérések intézéséhez, és nyugalmából nem le­het egykönnyen kizökkenteni. Az aranykalász! szövetkezetesek a terv szerint az Idén egymillió hét­százezer korona befektetéssel 100 hektárnyi gyümölcsöst létesítenek. Nagyszabású vállalkozásról van szó, amely néhány év múlva jelentős be­vételi forrása lehet majd a szövetke­zetnek és előnyösen megváltoztatja a falu határát. A gyümölcsös létesí­téséhez azonban hozzáértő szakem­berre van szükség. Ennek hiányában nem volna ajánlatos ilyen költséges vállalkozásba bocsátkozni. Vass Fe­renc azonban minden aggályt eloszlat. Elmondja, hogy Nagy György docens, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Tanszék gyümölesészeti és kertészeti vezetőjének segítségével 40 hektár téli almát, 30 hektár kajszibarackot, 20 hektár őszi barackot és 10 hektár I Teljesítik^ a tejeladás tervét Kossuth Lajoshoz, a kassai tej­üzem igazgatójához néhány kérdést intézünk a tejeladással kapcsolat­ban. 9 Igazgató elvtárs! Február 10-én jelentették, hogy a januári 22 236 li­teres tejhátralékot sikerült behozniuk. Hogyan érték el? — Idejében magunkra találtunk. A pártszervezetek, nemzeti bizottsá­gok konkrét intézkedéseket tettek a tejtermelés emelésére. Az egyes me­zőgazdasági üzemekben a fejőstehe­neket haszonhozam szerint takarmá­­nyozták. A kiutalt takarmányokat fő­leg a sok tejet adó tehenek kapják. Több helyütt ízesítik a takarmányt és a teheneket langyos vízzel, vagy élesztősített, fehérjedús moslékkal itatják. A helyi nemzeti bizottságok tejtermeléssel foglalkozó albizottságai gyakran üléseznek. A járási nemzeti bizottság tejeladási versenyt szerve­zett a háztáji teheneket tartó tagok között. # Milyen a kilátás a negyedévi terv teljesítésére? — Naponta 31600 liter tejet kell szállítanunk a közellátás céljára, de a különböző intézkedések következ­tében elérjük a 34 000 litert is. Számí­tások szerint 60 000 liter tejjel adunk többet a tervezettnél. Lejegyezte: Iván Sándor (Kosice) Autóbusz-kálvária \ téli körtét fognak termelni. Nagy György docens jól ismeri a szövetke­zet talajviszonyait. Több ízben tar­tott előadást és a közeljövőben ismét egyhetes előadás-sorozat keretében megismerteti a szövetkezet tagjait a gyümölcstermesztés terén eddig szer­zett tapasztalataival. A szövetkezeti tagok nagyra értékelik az igen ro­konszenves és nagytudású tanár ön­zetlen segítségét, aki időt és fárad­ságot nem kímélve a szövetkezet fellendítésére törekszik. Az 1964-es év költségvetésében még egy említésre méltó tervet találunk: Hatvanezer korona költséggel átala­kítják a csenkei régi művelődési ott- |l hont és szövetkezeti klubot létesítő- , I nek. Both Ferenc mezőgazdász |l (egyben pártelnök) szaval szerint Itt (l otthont kapnak a falu összes tömeg- |l szervezetei, amelyek eddig megfelelő , i helyiség hiányában nem fejthettek kl X kellő tevékenységet, és ennek követ- \ keztében a falu kulturális élete nem \ fejlődhetett. . Az aranykalász szövetkezet területe 2 a fejlesztési terv szerint a jövőben 2 jelentős mértékben gyarapodik s így 2 a járás egyik legnagyobb szövetkeze- 4 tévé válik. Hozzácsatolják a Csenkei 2 Állami Gazdaság mintegy 600 hektár- 2 nyi földterületét a gazdasági épüle- 2 tekkel együtt, valamint az eddig kü- 2 lön gazdálkodó olgyai szövetkezetét 2 is. 2 Ez újabb feladatokat ró a szövet- i kezet tagságéra és szakembereire, de i főképpen a vezetőkre, amit szívesen i vállalnak, mert hiszen a falu jövőjéről i van szó. Fűry József <j A tél folyamán többször voltam fültanúja olyan megjegyzéseknek, hogy a Nyárad - Csllizradvány - Nagymegyer ütvonaloji közlekedő 109-es számú autóbusz, amely reg­gel fél nyolckor indul Cslllzrad­­ványból Nagymegyer felé, a Kul­csodról jövő utasokat nem veszi fel, még akkor sem, ha az autó­buszban elég hely Is volna. Most azonban olyasmit 1$ hallottam az utóbbi időben, hogy az ugyanazon a vonalon közlekedő 7,43-ös Járat sem vette fel őket. A legutolsó hír pedig az, hogy Radványon azért felszállhatnak Nagymegyer felé, de a kalauz nem ad jegyet és az uta­sok ingyen utaznak. Az embert akaratlanul is fúrja a kíváncsiság, vajon megfelelnek-e a valóságnak ezek a mende-mon­­dák. Nos, a véletlen úgy hozta, hogy január 28-án nekem is be kel­lett utaznom Nagymegyerre. Elein­te gondolkoztam, ne válasszam-e inkább a kerékpárt, de az Időjárás szeszélyessége miatt mégis inkább autóbuszra ültem Csllizradványon. Elég sokan voltunk, azért hely volt bőven. Kértem a kalauznőt, adjon egy jegyet Nagymegyerre. S ekkor a szóbeszéd beigazolódott. Kijelen­tette ugyanis, hogy ő Radványról senkinek sem ad jegyet; ha közben le nem széliünk (mert többen vol­tunk) és jön az ellenőr, meg fog bennünket büntetni. Persze senki sem szállt le, hiszen kinek lett volna kedve két órát fagyoskodni az utcán a következő autóbusz megérkeztéig. Csak annyit jegyez­tem meg csupán, hogy bizony Jő lenne, ha az ellenőr Jönne, mert volna vele egy kis megbeszélni va­lóm. Községünk minden szempontból kötve van Nagymegyerhez. A pol­gárok a szükséges bevásárlásokat legközelebb ott tudják lebonyolí­tani, ott a vasútállomás és a kör­zeti orvos rendelője is. Tehát ha valakinek valami ügyes-bajos dol­ga akad, oda kell utaznia. Előfordult már, hogy nem vettek fel az autóbuszra várandós asz­­szonyt sem, már mozogni Is alig tudott. Az ilyen szerencsétlen uta­sok, azután kénytelenek a csiliz­­radványi utcán még két órán át várakozni, hogy azután megkésve érjenek útjuk céljához. Vajon ha megjelent volna az el­lenőr, kit kellett volna felelősségre vonni? Az utasokat, akik jegy nél­kül utaznak, vagy a jegykezelőt, aki azon szórakozik, hogy terhes asszonyokat az utcán hagy íagyos­­kodni?! És mindez, sajnos, nap-nap után megismétlődik. A környező falvakból naponta mintegy 70—80 iskolásgyerek és üzemi dolgozó utazik Nagymegyer­re. Azonkívül talán majdnem ugyanannyi személy más célból. Abban az órában ez az egy járat nem elegendő. Ezért haladéktalanul megoldásra vár, hogy az iskolák tanítási idejére és a munkások ré­szére egy külön járatot bevezes­senek. Meggyőződésünk, hogy az autóbuszok így is megtelnének. A járás fejlődése jelenleg olyan, hogy a falvakról mindinkább több munkás kénytelen utazni a munka­helyére. És ezekkel ma már minden vonalon számolni kell. Ha pedig az autöbuszforgalmi vállalat ezt a problémát pillanatnyilag jobban nem tudná megoldani (amiben ké­telkedünk), akkor legalább a jegy­kezelők vegyék fel azokat, akik részére hely elég akad. És ha va­laki felszáll, akkor annak jegye Is legyen. Ne károsítsuk meg az álla­mot naponta jelentős összegekkeL Bölcskey László (Kulcsod) A tornaújfalusi szö­vetkezet a múlt évben ■terven lelül Ili 086 li­ter tejet adott a közel­látásnak. E szép ered­mény elérésében sokat segített a fejők premi­zálása és a tehenek ha­szonhozam szerinti ta­karmányozása. A képen láthatá BARTÓK Anna, a szövetkezet legjobb fejője. Az általa gondo­zott 18 tehéntől, a múlt évben 39 087 liter tejet fejt ki, mely azt jelen­ti, hogy egy tehén 2170 liter tejet adott egy lak­­táció alatt. IVÁN SÁNDOR ( Kosice ) Könnyítések a szövetkezeti lakásépítés teién A busás jövedelem forrása Ha valaki Körtvélyesen tíz évvel ezelőtt járt, most csodálkozik, nem hisz a szemének. Valamikor a falucs­kában csakis egyszobás, kisablakos béreslakások voltak. Ezeket ma már istállóknak sem használnák. A szövetkezet 1950-ben alakult. A szövetkezeti tagok derekasan neki­fogtak a munkának, és az eredménye az, hogy ma már egy új falu áll a régi helyén. Minden szövetkezeti tagnak modern háza van, és ami a termelést illeti, igazán magas színvonalú. A 380 hektáros szövetkezet minden évben jól trágyázza a talajt. Ezért nem csoda, ha. cukorrépából átlagosan 497 mázsás hozammal dicsekedhetnek, és szemeskukorieából hektáronként 47 mázsás átlagot értek el. Tavaly bőven volt takarmányuk is. Ezért az állat­­tenyésztés terén elsők a járásban. Marhahúsból Dóidéul a tervezett 220 mazsa helyett 290 mázsát adtak el. Még jobb eredméhyek voltak a sertés­­hústermelésben, Itt a 330 mázsa he.-, lyett 516 mázsát adtak piacra. Ez 6"' kis szövetkezet baromfihúsból az el­adási tervét 318 °/o-ra teljesítette. Ha­sonló a helyzet a tej és a tojáseladfis tervének teljesítését illetően is. Előlegként egy munkaegységre 25 koronát fizettek. Az elszámolásnál minden munkaegységre további 13,75 koronát fizettek ki. Persze, az alapok­ról sem feledkeztek meg. Az osztha­tatlan alapra a tiszta jövedelem 17 százalékát, a szociális alapra 2,5 %-ot és í %-ot a kultúralapra helyeztek. A tervezett 1740 000 korona helyett 2 670 000 korona bevétele volt a szö­vetkezetnek. Krajcsovics Ferdinand (Galánta) Szaktudásuk javát adják a közösnek A lelédi szövetkezetesek összegyűl­tek, hogy az év végi taggyűlésen meg­hallgassák Smída elnök beszámolóját: A tej» és tojástermelésben, a kerté­szetben, valamint még néhány terme­lési ágazatban szép eredményeket ér­tek el. A kertészeti csoport 42 000 korona értékű árut termelt hektáron­ként. A legnagyobb fejlődés a tehe­nészetben mutatkozik. Az év elején még itt sem álltak a legjobban, de az év végére 1880 literes tehenenkénti átlaghozamot értek el. — Az volt a célunk — magyarázza • zootechnikus —, hogy abraktakar­mány nélkül napi 800 gramm fehérjét A serkei FESZ évzáró taggyűlésén az elnöki és a pénztári beszámoló teljes képet nyújtott a termelésről, a tervek maradék nélküli teljesí­téséről, sikerekről és hiányosságokról. Ma már a termelés emelése, a minőség ja­vítása, a tagság fő cél­ja. A gazdák, akik a múltban törzskönyvezett állatok tenyésztésével foglalkoztak, ma újból kérik ennek az ágnak a fellendítését. Hiszen a tenyésztésnek minden előfeltétele megvan; szaktudás, akarat és természeti adottság. A hozzászólások mind az idősebbek, mind a fia­talok részéről azt mu­tatják, hogy szaktudá­suk javát kívánják a közösnek adni. Éliás elvtárs, a JNB és a járási pártbizottság küldöttje, részletesen ismertette a szövetke­zet fejlődését és nagyra értékelte a tagság akti­vitását. Dicséretre méltó a biztosítsunk a tehenek részére. A gyár­ból nyert moslékhoz lucernalisztet és darált kukoricatorzsát kevertünk. Az utóbbinak a fehérjetartalma magasabb a takarmányszalmáénál. Most arra vigyázunk, hogy a tejhozam télen sem csökkenjen. Erre biztosítékot jelent a takar­mányalap, ami a tavalyinak a három­szorosa. Ezt elsősorban a silókukorica, és a kapástakarmányok nagyszerű hozamaival tudták biztosítani. Figye­lemreméltó a gondozók igyekezete is, ami főleg az állatok tisztaságán és a takarmányok előkészítésénérmutatko­­zik meg. Peskó László (Ipolyszalka) kája. A zöldségesben, cukorrépában és egyéb növények gondozásában első helyen veszik ki részüket a munkából. De nem tudni miért, az év­záró közgyűlésen egyet­len dolgozó szövetkezeti asszony sem jelent meg. A fejőnők, az állat­gondozók és a szövetke­zet tagsága kötelezett­séget vállalt, hogy ter­ven felül 10 000 liter tejet, 100 mázsa húst adnak a közellátásnak. Dósa Géza (Serke)' ban is építhetők. Sajnos, e téren még a nagyobb községek — mint pl. Gúta — > sem használják ki a lehetőségeket. Pedig ideje volna, ha falvaink lakosai a gyakran aprőablakos, kevés levegőjű házakból modern egészséges lakásokba költöznének. Eddig a járásban csak Ögyallán ala-< kult meg a lakásépítő Szövetkezet. PAPP JÁNOS (Komárom)' I Hasznos látogatás Mezőgazdaságunk sikeres fejlődé­sének egyik alapfeltétele a fiatal szakkáderek bevonása a termelésbe. Csak így érhetjük el 1970-ig iparunk színvonalát. A Szécsénkel Alapfokú Kilencéves Iskola tanítói ezt jól tudják és a gya­korlatban is megvalósítják. Az alap­fokú iskola kilencedik osztályos ta­nulóival meglátogatták az Ipolynyéki Mezőgazdasági Szaktanintézetet. Meg­tekintették az iskolát, megismerked­tek a fiatal mezőgazdászokkal, az internátusi élettel s a feltételekkel, melyeket az intézet biztosít számuk­ra, ha ott folytatják tanulmányaikat. Bár az eredmény még nem a leg­jobb, a tavalyival szemben határozott javulás észlelhető. Eddig hat tanuló jelentkezett a Szécsénkel Alapfokú Kilencéves Iskolából az Ipolynyéki Mezőgazdasági Szaktanintézetbe, míg tavaly csupán három. Tehát bátran elmondhatjuk, hogy a látogatás hasznos volt. Szolgáljon követendő példaként más Iskolák szá­mára is. Major Lajos (Szécsénke) Mezőgazdasági üzemeinkben a gépek százával álltak a tél folyamán szana­­széjjel a szabad ég alatt. Mennyivel másképp van ez Szapon, ahol a szö­vetkezet vezetősége gondoskodott a gépszínről és a kijavított gépek itt várják a tavaszt, a munkálatok kez­detét. Az első vetőgép, amellyel kamillát vetettek a napokban, már újból a színben, szárazon várja, amíg ismét a vetésre váró földekre vontatják. ffaPMÍi/ff 7 1964. február 26^ létesítenek rvuumi un11 üí.wvcvac* zetnek 251 főnyi tagságából tavaly már sokan költöztek új lakásokba és az új lakóházak építése is állandóan folyamatban van. örvendetes megálla­pítanunk — említette Kácer elvtárs, a lakásépítő szövetkezet igazgatója —, hogy a tagok többségét fizikai dolgo­zók képezik, mintegy igazolva az élet­színvonal emelkedését ezen a szaka­szon is. A Mezőgazdasági Gépjavító Műhely, a Járási Építési vállalat-és a helyi ipari vállalatok dolgozóinak szá­mos tagja tartozik a Lakásépítő Szö­vetkezethez. Lényeges könnyítést jelent a szö­vetkezeti lakásépítők számára a 121. sz. kormányrendelet, amely alapján állami kölcsön után eddig 3 %-os ka­mat helyett csak 1 %-ot kell fizetni. A jövőben a szövetkezeti házak is új módszerrel, előregyártott szerelt­öntött betonelemekből készülnek. A szövetkezeti házépítés előírásai alapján szövetkezeti lakások a falvak-A tejhozam télen sem csökken

Next

/
Oldalképek
Tartalom