Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE TARTALOM NÖVfiNYTERMESZ TÉS Andráséik Michal mérnök: A megosztott tápanyagellátás tapasztalataiból...........................29 Üj rágcsálóirtó szer ..... 30 AelattenyGsztés Bart ha Béla: A szakszerű bor­júnevelés alapelvei ..... 31 Szi kora András: Zöld lucerna a kanfbalizmus ellen .... 32 A világ mezőgazdaságából ... 32 ______________________________> A megosztott tápanyagé!látás tapasztalataiból A jó gazda csak alapos megfontolás után és a növényállomány gondos felül­vizsgálását követően teszi meg a szüksé­ges agrotechnikai beavatkozásokat a te­­nyészidő folyamán. Igen tanulságos volt e tekintetben az elmúlt év, amikor a ga­bonaféléket nem a növényállomány álla­pota szerint póttrágyázták, hanem a ka­­lendáriumi időpont szerint, (gy azután sokhelyütt a növényzetet nem a szerv­­diffcrenciálódás második és harmadik szakasza között póttrágyázták, hanem a szerv-differenciálódásnak első szaka­szában. A múlt évben ugyanis a túlsá­gosan száraz ősz és kemény tél követ­keztében a növények a szerv-differenciá­lódás két szakaszával maradtak vissza a fejlődésben és növekedésben. További igen komoly hibát követtek el a múlt évi téli póttrágyázásban azáltal, hogy számo* esetben mechanikusan, minden megfon­tolás nélkül trágyáztak. Sőt trágyáztak a lejtős területeken is vastag hórétegre, mely esetben valóban feltételezhették, hogy hóolvadáskor a tápanyagokat el­mossa a hóié. S milyen állapotúak ez idén az ősziek? A múlt évi kedvező ősz megadott min­den feltételt az idejekofáni és jó minő­ségű talajelőkészítésre. Ott, ahol ezt a kedvező őszt jól kihasználták, a növény­­állomány megfelelően sűrű, jól fejlett és begyökeresedett. Ha a növényállo­mányból mintát veszünk és azt közelebb­ről megszemléljük, megállapítjuk, hogy azoknak a növényeknek is, amelyeknek a leveleit a fagy megperzselte, alsó része EGY MENETBEN TÖBB MŰVELET egészséges, gyökérhálózata jó! fejlett, a csúcs alatti zónában a tenyészökúp sértetlen, szabályosan kúpos és megfele­lően kemény. Ha a tenyészöcsúcsot na­gyítóval vagy mikroszkóppal megvizsgál­juk, megállapítjuk, hogy a növények túl­nyomó része (főleg a nyugat-szlovákiai és kelet-szlovákiai kerületből származók) a szerv-differenciálódás második szaka­szában, vagy a második és harmadik sza­kasz közötti stádiumban van. Ez annyit jelent, hogy a növények biológiai szem­pontból alkalmasak a téli nitraiálásra, vagyis a salétromozásra (legalkalmasabb a gyorsan ható mészsalétrom). Ennek a póttrágyázásnak a sikere jelentős mér­tékben függ a foszfor- és kálltartalmú trágyákkal való alaptrágyázástól. A táp­anyagoknak, vagyis a nitrogénnek, fosz­fornak és káliumnak megfelelő arányban kell lenniük. Ezeknek a tápanyagoknak a helyes aránya a következő: N 1 : P 1,2 — 2 :K 1 — 1,4. Minden 10 kg tiszta nitrogén­re tehát legalább 12 kg foszfornak és legkevesebb 10 kg, de nem több mint 14 kg káliumnak keli jutnia. Meg kell je­gyeznem, hogy a szerv-differenciálódás második és harmadik szakasza közti stá­dium — feltéve, hogy a talaj elegendő vizet tartalmaz — lehetővé teszi a ká­lium- és foszfortrágyák utólagos adago­lását is, s így a tápanyagok kiegyenlített arányának elérését. E tekintetben azon­ban, főleg a déli fekvésű járásokban, igen elővigyázatosaknak kell lennünk, mert az ősz igen kedvező volt ugyan, de a ta­laj téli nedvességkészlete terén már Az oldalkapcsolással alkalmazott ETB jelzésű egyirányú tárcsa további gépkap­csolással egy menetben több művelet el­végzését teszi lehetővé, -ksz­rosszabb a helyzet. Vannak helyek, ahol a téli csapadék csak 22 — 26 %-át érte el a normáinak (30 évi átlagnak). A sík területű táblákon minden tekintetben helyénvaló a téli salétromozás, mert — amint az elméleti és gyakorlati ismere­tekből tudjuk — a nitrogénes trágyázás és az elegendő tápanyag a talajban csök­kentik az ún. transzpirációs víz szükség­letét (a vízszükséglet transzpirációs együtthatója alatt az 1 g szárazanyag felhalmozásához elhasznált víz g-ban [cm1] kifejezett mennyiségét értjük). Hogy elejét vegyük azoknak a hiányos­ságoknak és hibáknak, amelyek a múlt évi téli póttrágyázáskor beálltak, két kiadványt ajánlok az olvasók figyelmébe, mégpedig Spaldon professzor „A gabona­félék nagyobb terméshozamaiért" és Repka—Benková mérnöknő „A gabona­félék tenyészcsúcsának biológiai ellenőr­zése" cintű műveket, amelyek a Mező­­gazdasági Kiadóvállalat (Bratislava, Su­­vorovova ul. 16) kiadásában, a Mezőgaz­dasági időszerűségek sorozatban jelentek meg. Tekintettel arra, hogy a gabonafélék múlt évi kis terméshozamával kapcsolat­ban számos, és sok esetben nem is helyt­álló kritika hangzott el, melyek szerint a csekély terméshozamokat a nem meg­felelő fajták termesztése és a rosszul választott agrotechnika okozta, a követ­kező javaslattal fordulok a termesztők­höz: Szokásos üzemi viszonyok közt próbál­ják ki a téli nitratálást olyképpen, hogy a növényállomány biológiai ellenőrzése alapján salétromozzák csak a tábla egyik felét, a másikat meg hagyják meg ellen­őrzésre. Ott, ahol lehetőségük van a ter­mesztőknek, hogy sík területen egyforma előveteményű növényállományt válassza­nak, kétszeri nitratálást is alkalmazhat­nak, mégpedig a következőképpen: első ízben most és a legközelebbi napokban póttrágyázzanak, vagyis amikor a növé­nyek a szerv-differenciálódás második és harmadik szakasza közti stádiumban vannak, másodszor pedig kora tavasszal a bokrosodás időszakában, vagyis a nö­­. vények szerv-differenciálódásának har­madik és negyedik szakasza közti átme­neti stádiumakor Esetleg harmadszor is póttrágyázhatnak 3 növények szárbahaj­­tásakor, vagyis akkor, amikor a növények a szerv-differenciálódás ötödik és hato­dik szakaszának átmeneti állapotában vannak. A táblát természetesen két egy­forma részre kell osztani, és mindkét részről a termést külön kell betakarítani és lemázsálni. Az egész problematika jobb megértése céljából néhány példát ismertetek. A „Zemledelje" szovjet folyóirat (1962. évfolyam, 10. szám, 49—51. oldal) például közli, hogy a búzát már ősszel póttrá­gyázták, amikor a növényeknek 3 — 4 le­velük volt (ez nagyjából megfelel a nö­vény szerv-differenciálódása második és (Folytatás a következő oldalon) V1H fiVFOLYAM • 6. 57.4*1 1964. február 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom