Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-19 / 15. szám
BÄR ÉV ELEJE inkább az előrenézés, a tervezgetés ideje, sokszor szükséges még egy-két pillantást vetni az elmúlt év eredményeire, sorba venni a sikereket elősegítő tényezőket, megkeresni a hiányosságok okait. Ezek után érdeklődünk most Uhrák Rudolf elvtárstől, a Párkányi Állami Gazdaság kiskeszi részlegének vezetőjétől, aki 1956 óta áll a részleg élén. — Sajnos, határunk fekvése nem a legkedvezőbb. Földjeink egyik része dombossága miatt alkalmatlan a gépesítés növelésére, ami pedig lapos (az Ipoly árterületében fekszik), ott igen magas a talajvíz. De ezeket nem mentségül hozom fel, eredményeinkért nem kell szégyenkeznünk. az Állattenyésztésben a szakosítás óta marhahizlalással és anyasertések tenyésztésével foglalkoznak. Nagy hátrányt jelent számukra, hogy az anyák brucellózissal fertőzöttek, ami a szaporulatot az elmúlt évben is alaposan megtizedelte. Jónéhány előhasú anya elvetélt, így a darabonként leválasztott 12 malac nem mondható rossz eredménynek. A példás tisztaság révén a hlzóbikák láthatólag jól érzik magukat a korszerűnek éppen nem mondható, még 1895—1900-ban épült istállókban. Nincs baj a gondozással sem. Az anyasertés-gondozók két váltásban dolgoznak. A közeljövőben ezt a munkamódszert a hízóbikáknál is igyekeznek bevezetni. A LEGJOBB eredménnyel mégis a dohánytermelő csoport dicsekedhet. Vezetőjük Herda József 1951 óta űzi ezt a mesterséget. Hogy sikerrel, azt az iroda falán lévő dicsérő elismerések, oklevelek is mutatják. Az első oklevél 1952-ből származik, az utolsót Röpke beszélgetés A méhi EFSZ irodájában Gyökér János könyvelővel beszélgetek. — Nem könnyű 1093 hektár területre biztosítani a szükséges gépeket — mondja Gyökér elvtárs —, csak minden 60 hektár szántóföldre jut egy traktor. E hiányosság ellenére a múlt év elég jól sikerült. Pénzügyi bevételünk jóval több lett a tervezettnél. A terven felüli 509 000 koronát főként a kertészetnek és az állattenyésztésnek köszönhetjük. A kertészet 600 000 korona helyett 850 000 koronát biztosított a szövetkezetnek, így tehát a múlt évben a tervezett 18 korona helyett 19 koronát ért egy munkaegység. — Mit várnak az új évtől? — A tavalyinál jobb természeti feltételeket és sok fiatal munkaerőt. Mert nálunk is kísért a kiöregedés. Pedig mi biztosíthatjuk a fiataloknak mindazt, amit az ipari üzemekben megkapnak. Sőt, még többet is. Kovács Zoltán (Rimaszombat) Ültessünk több gyümölcsfát Sok ember ajkáról halljuk — főleg a téli időszakban —, hogy kevés a gyümölcs piacunkon. Ezen pedig csak akkor tudunk segíteni, ha növeljük a kiültetett gyümöicsfacsemeték számát. A rimaszombati járásban az elmúlt év folyamán 26 500 gyümölcsfacsemete kiültetését tervezték és 24 000-et sikerült is kiültetniük. Ha ezt a többi járások eredményeivel összehasonlítjuk, még így is szép teljesítménynek számít. A rimaszombati járás területén több olyan központ található, ahol nagyobb gondozás nélkül is lényegesen szép terméseredmények érhetők el. Itt elsősorban Alsóváj, Gesztes, Lukoviste és Hacava dimbes-dombos vidékeire gondolunk. Fontos lenne, hogy ez évben az említett vidékeken sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a gyümölcsfacsemeték kiültetésére. Annál is inkább, mert míg a múlt év folyamán Tiszolcon 600, Klenócon 833, Gesztetén pedig 3500 gyümölcsfát ültettek ki, addig a fentebb említett községekben jóval kevesebbet. —Nád— A Korecskó házaspár neve jól ismert a kosicei járás szövetkezetesei előtt. Már több éve a legjobb anyakocagondozók közé tartoznak. A kecerkostolányi EFSZ tagjai. 1962-ben kocánként 17 malacot választottak el. tavaly pedig 18,5-et, amely 6,5-el több a tervezettnél. Ezáltal a járási elsőséget továbbra is megtartották. Szép eredményeik jutalma nem is maradt el. Csak prémium formájában 16 000 koronát kaptak. — Ha legalább tíz ilyen szorgalmas tagunk lenne, mint Korecskóék — mondja Székely András, a HNB titkára — csodákat művelnénk a Kecer völgyben. Az 51 éves sertésgondozó feleségével együtt nagyszerű munkát végez. Elléskor, ha szükséges, az egész éjszakát a sertésólban töltik. Munkájukat szívvel-lélekkel végzik. Korecskó Andrást kedvelik munkatársai és a falu lakossága. Bíznak benne és nem véletlen, hogy beválasztották a helyi nemzeti bizo*tság tanácsába. Ebben az évben pedig képviselőnek i jelölik. Mató Pál (Koáice) A legjobbak közül 1962-ben kapta a szorgos csapat, mely egyben a büszke szocialista munkabrigád címet is jelentette. Az ügyeskezú lányok — Tóth Mária, Herda Borbála, Ivanics Erzsébet, Tóth Veronika, Jobbágy Ilonka, Molnár Anna és Szabó Ilona — az elmúlt évben is szép eredményeket értek el. Év közben tett vállalásukat jóval túlteljesítve több mint 16 mázsát termeltek hektáronként. AZ ÉVI TERVÜKET 133 %-ra teljesítették. Bár a végleges elszámolást a igazgatóságokon még csak most végzik, biztosra vehető, hogy a csoport a tervezett termelési költségeket nem lépte túl. Ilyen eredmények elérése mellett szinte biztos, hogy az odaadóan dolgozó csoport a megtisztelő elmet ebben az évben is megtartja. Peskó László (Ipolyszalka) Őt választották Értékes munkát végeznek Az Apróállattenyésztők Komáromi Szervezete a napokban tartotta évzáró taggyűlését. Az elhangzott beszámoló bizonyítékát nyújtotta a serény munkának, amelyet a szervezet tagjai végeznek, akik postagalamb, dísz- és húsgalamb, tenyészbaromfi, nemeskanári és exotikus madarak tenyésztésével foglalkoznak. A szervezetnek 120 tagja van, s azon fáradoznak, hogy olyan nemes állatokat tenyésszenek ki, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kiállításokon is méltón képviselik hazánkat. Zachar Antal galambtenyésztéssel foglalkozik. Az elmúlt évben több mint 100 fiókát nevelt fel. Állataival 10 kiállításon vett részt, többek közt a németországi nemzetközi kiállításon is, ahol első és második díjat nyert. A hazai kiállításokon rendszeresen résztvett Csicsely és Rédler Árpád, több első, második és tiszteletdíj nyertesei. Valent, Varga, Kányái, Mórocz és Tóth elvtársak szintén az éltenyésztők sorába tartoznak. Legtöbbjük baromfi és egyéb apróállat tenyésztésével is foglalkozik. A szervezet jó munkájára jellemző, hogy tavaly 160 esetben látogatták meg egymást a szakcsoportok, tapasztalatcsere céljából. A baromfitenyésztők 6000 tojást adtak el, melyért a Jednotától 21 mázsa eleséget kaptak, A nyúltenyésztők nyúlbőr eladási tervük túlteljesítéséért 800 korona pénzjutalmat kaptak. A galambtenyésztők pedig több mint 300 galamfiókát adtak a kórháznak teljesen díjtalanul. A múlt évi eredményeik alapján azonban tárgyi jutalomban részesítették őket, II első, második és harmadik díj kerüli kiosztásra 2500 korona értékben. Az Apróállattenyésztök Komárom Szervezete vállalta, hogy az 1964-ei évben minden egyes nyúl után 1,5 k£ húst, minden 10 galamb után egy galambfiókát (a kórház részére) s minden tojótyúk után 30 darab tojást ad közellátási célra. Andriskin József (Komárom) Az emberi akarat szüli... junavai jdiűbUdii mell. ä IieyytíUm szövetkezeti munkacsoport szorgos munkáját, becsületes igyekezetét ismerték el a szocialista munkabrigád címmel. A tfeSti EFSZ tíztagú traktorosbrigádja valóban megérdemelte a kitüntetést. Nemcsak azért, mert a csúcsmunkák idején két műszakban dolgoztak, s azért, mert a burgonya hektárhozamát 42 mázsával növelték, hanem azért is, mert példájuk, munkafegyelmük kedvezően hatott az egész tagságra. A tfeäti szocialista munkabrigád a kitüntetés átvételének ünnepi perceiben vállalta, hogy a terméseredmények növelése mellett különös gondot fordít a tagok szakmai képesítésére és szellemi életük gazdagítására. Egyesek bizonyosan csóválják fejüket, hogy „ugyan már, ez csak olyan szóbeszéd“, pedig itt a valamikor szabadságért harcoló husziták földjén megtalálták a szellemi fejlődés lehetőségeit is. A megoldás nagyon egyszerű: a tfesti népművelési otthon védnökséget vállalt a szövetkezet szocialista munkabrigádja felett. A szerződés szerint gondoskodnak a brigádtagok szakmai és kulturális neveléséről. A tfesti EFSZ traktorosai büszkék a kitüntetésre. Talán azért is, mert itt a morva hegyek világában nehezebb a győzelem, mint a kerekek alá simuló síkságokon. Talán azért is, mert értik és érzik, hogy az emberi akarat szüli az eredményeket és az eredmény, az elért siker, a kivívott győzelem új tettekre serkent. (fi) Kár elmulasztani lehetőséget^1 Inámon is megszervezték a téli szövetkezeti munkaiskolát, ahoi a szövetkezeti tagok szakképzést nyerhetnek a növénytermesztésről állattenyésztésről, gépesítésből, valamint megismerik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Az előadások szak- szerű levezetéséhez hoz 1 zájárul az Ipolynyék c Mezőgazdasági Szaktanc intézet tanítókara, kö, zülük főleg Mólnál- László tanító, valamini • szövetkezetünk szak- i emberei. Az iskolázási > Bugyi István, agronómushelyettes vezeti, Nagyon sajnálatos- azonban, hogy az elő- i adásokon kevesen vesz- nek részt. Pedig kár el- mulasztani ezt a tanur lási lehetőséget, mert t szakképzettséggel elő- segíthetnék a szövetket zeti termelés növelését.- És ez Inámban sem ártana. Buris Béla \zulényi József ét elesége a kitüntető kiénél tulajdonosai Teljesített feladat - magas munkeegységérték a zsemieri ílesz, a műn evoen a sertéshús eladási tervét 108,3 %-ra teljesítette. A napi átlagos súlygyarapodás 0,46 kg volt. A sertéstenyésztésben jó eredményt ért el Szülényi József és felesége, akik munkájukért az évzáró közgyűlésen kitüntető oklevelet kaptak. A marhahúseladási tervet 140 %-ra, a tejeladást 112 %-ra teljesítették. A múlt évben egy tehéntől 2896 liter tejet fejtek ki. A tojáseladás tervét a szövetkezet 150 %-ra teljesítette. A munkaegység értéke 26 korona volt. Ezenkívül a szövetkezeti tagok 1,45 kg gabonát is kaptak. A zsemléri szövetkezeti tagok csak becsületes, jó munkával érhették el ezt a szép eredményt. Kotrusz Géza (Zsemlér) Állták a szavukat Ez évben először történt A komáromi járásban elsőként a perbetei EFSZ tartotta évzáró közgyűlését. A művelődési ház zsúfolásig megtelt szövetkezeti tagokkal. Érthető ez, hiszen az EFSZ fönállása óta még egyszer sem fizették a munkaegységek teljes értékét. Most összesen csupán 13,50 koronát fizettek, de ha elgondolkodunk az előzményeken, akkor megértjük mit is jelent ennek az összegnek a kifizetése. A kemény tél okozta nehézségek országszerte ismertek. Ezt még az is fokozta, hogy az előző évből adósság terhelte a szövetkezetei. Az előleget is csupán hitel útján tudták kifizetni. — A gabonatermés betakarítása után 350 000 korona hiányzott a tervezett összegből —• mondja Nagy Ferenc agronómus beszámolójában. — Már aggódtunk az egészévi terv teljesítéséért is. Az új vezetőségben azonban olyan szakemberek Is voltak, akik semmiféle nehézségtől nem riadtak vissza, Nagy László elnök, Nagy Ferenc agronómus, Dr. Magda Ottó főzootechnikus és Paulik Tibor ökonómus elvtársak mindent megtettek a sikerért. A jó munkaerkölcs meghozta a várt sikert. Ugyanis a cukorrépa, k .korica és korai burgonya minden eddigi termést felülmúlt. Ugyanígy a dohányból és a paradicsomból :s t úb.o t°rmett a tervezettnél. Év közben több mint 300 000 korona került kiosztásra prémium címén. Húsz vagon kukoricát természetben kaptak a tagok. Amíg az előző évek folyamán a munkaegységre kifizetett előleg és év végi osztalék összesen sohasem haladta meg a 10 koronát, most minden nehézség ellenére az előlegül kifizetett 9 koronához az évzáró gyűlés után 4,50 korona került kifizetésre, mintegy 1400 000 korona összeg. A gyűlés végeztével Zsoldos elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács dolgozója, valamint Hlavác mérnök elvtárs, a Járási Mezőgazdasági Tanács vezetője értékelték a szövetkezet jő munkáját. Hasznos tanácsaikkal értékes segítséget nyújtottak a tagságnak, hogy a megkezdett jó úton további, még nagyobb sikereket érhessenek el. A gyűlést vidám táncmulatsággal zárták. Pálinkás István (Perbete) ló ólén az ekeli szövetkezet állattenyésztése Az ekeli szövetkezet először teljesítette pénzügyi tervét, pedig nagy erőfeszítést igényelt a beteg szarvasmarhaállomány kiselejtezése is. Az állomány felújítása, az istállók rendbehozása jelentős kiadást vont maga után. Ennek ellenére a szövetkezet még 55 000 liter tejet adott terven felül. Sikerült likvidálni a bangbetegséget is és a 113 született borjúból csak 3 hullott el. A betegség megszüntetése után egyetlen borjú sem pusztult el. Az eddig ki nem használt sertésólból vasketrecekkel ellátott A szocialista munkabrigádok járási konferenciáján Galántán Drozd Vilmát, a Diószegi Növénynemesítő Állomás dolgozóját választották az országos konferencia küldöttjévé Prágába. Az általa vezetett kollektíva éri el a legjobb eredményeket intézetük növénytermelésében. A brigád 12 tagú és főképpen a kukorica, köles és napraforgó nemesítésével foglalkozik. Jelenleg — mint ahogy a képen is látható — a vetőmag csíraképességét vizsgálják, tisztítják a vetőmagot és készülődnek a tavaszi vetésre. Krajcsovics F. (Galánta) borjúneveidét építettek, ami igen bevált. Jó úton halad a sertéstenyésztés is. 480 malaccal több született, mint a2 1962-es évben, pedig minden anyát kicseréltek. Egy anyára 12,7 malac esik 15 kg-os átlagsúllyal. 750 mázsa sertéshúst adtak el, ami 215 mázsával több az előző évinél. A kacsatenyésztés is jól sikerült, 2000 kacsát 70 nap alatt 2,15 súlyúra hizlaltak fel. Gyapjúból a tervezett 700 kg helyett 943 kg-ot értékesítettek. A szép eredmények nagyrészt Csicsai Sándor szövetkezeti elnöknek és Németh Dénes zootechnikusnak köszönhetők, akik a tagokkal együtt minden szaktudásukat a többtermelés szolgálatába állították. Dr. Michaloviő Miklós, a Komáromi Állategészségügyi Szolgálat vezetője 870 nyúlbőr. s mieqymás A Csehszlovák Apróállattenyésztől Szövetségének kosicei szervezete — nely 250 tagot számlál — az elmúlt lapokban tartotta évzáró taggyűlését \ beszámolóban értékelték a múlt évi cötelezettségvállalások teljesítését Szék szerint a tagok eladtak 700( :ojást, 650 kg húst és 870 nyúlbőrt Sieget tettek a kórházak részére szükséges kísérleti nyulak eladás: tervének is. A jelenlevő tagok kötelezték magukat, hogy az Idén a tavalyinál nagyobb mennyiségű hús, tojás és állatbőrök eladásával segítik közszolgáltatásunkat. Célul tűzték ki megnyerni az ifjúságot is a hasznos és kellemes elfoglaltságot jelentő aprőállatok tenyésztésének. Singláry Teodor (Koáice) 1964. február 19.
