Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-04 / 1. szám
A MEZÖGAZDASAGI DOLGOZÓK LAPJA Antonín Novotny, köztársasági elnök újévi beszédéből Több igényességgel a mindennapi munkában Kedves polgártársak, elvtársak, barátaim! Mint az újév küszöbén mindig, most Is visszatekintünk és megvizsgáljuk, hogyan telt el a múlt esztendő, mi volt benne pozitív, jó, hogyan sikerült a munkánk, s milyen fogyatékosságok mutatkoztak, milyen új tapasztalatokat nyertünk. Mindezt érthetően az előttünk álló feladatokra való tekintettel vizsgáljuk meg. Tavaly újévi beszédemben azt mondottam, hogy az 1963-as év azért fontos, mert „ennek az évnek a folyamán készítjük elő népgazdaságunk 1964-től 1970-ig terjedő hétéves fejlesztési tervét“. Azt mondottam továbbá, szükséges, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa határozatainak valóra váltásával „tapasztalataink alapján helyrehozzuk mindazt, ami nem megfelelő, kiküszöböljük a rosszat és szilárdan haladjunk előre, munkánkkal biztosítsuk a köztársaság fejlődését, dolgozóink gazdag életét. A mezőgazdasági növénytermesztésben a múlt év folyamán országos viszonylatban a tervezettnél valamivel gyengébb eredményt értünk el, de az 1962-as évhez viszonyítva a termelés 6—7 %-kal növekedett. Egy hektárról átlag mintegy 23 mázsa gabonát ás 298 mázsa cukorrépát takarítottunk be. Különösen ki kell emelni a burgonyatermés növekedését, melynél a tavalyi hektárhozam átlag 127 mázsát tett ki. Ebből az alkalomból értékelni szeretnénk a Havlíckúv Brod-i járás egységes földművesszövetkezeti és állami gazdaságai dolgozóinak jó szervező munkáját és erőfeszítését. Ebben a járásban a múlt évben hektáronként mintegy 220 mázsa kiváló minőségű burgonyát termeltek. Ügy vélem, a többi járás mezőgazdái is megnézhetnék, hogyan termelik a burgonyát a Havlíckúv Brod-i járásban és példát vehetnének róluk. Látnunk kell azt, hogy a burgonya főként a cseh vidékeken a sertéshústermelésben a főtakarmányt képezi. E rövid értékelés nem lenne teljes, ha nem említeném meg a közellátás helyzetét is. Bizonyára mindnyájan elismerjük, hogy az év folyamán jelentékenyen megjavult az élelmiszerekkel és az iparcikkekkel való ellátás a tavaszi hónapokhoz viszonyítva, amikor az ellátásban jelentős fogyatékosságok mutatkoztak. Ez mezőgazdáink jó munkájának köszönhető, akik Hruscsov elvtárs Lengyelországban Január 1-én volt öt éve, hogy győzött a kubai forradalom, s a diktátor Batistát elűzték az országból. Öt év szakadatlan küzdelem, küzdelem a múlttal és a jelennel, küzdelem mindazokkal, akik az építőmunka nehéz napjait még nehezebekké, a jövőbe vezető utat görönygyösebekké igyekeztek változtatni. De Kuba népe e sok nehézség közepette is megtalálta az utat a szocializmushoz. Mert nem maradt magára. Kuba életének nincs olyan problémája, amelynek megoldásában ne tudná maga mellett a szocialista országokat. Hosszan lehetne sorolni az erkölcsi és anyagi segítség, a legnehezebb órákban tanúsított aktív kiállás példáit. Fidel Castro Moszkvában mondott beszédében is hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom fennmaradásához és fejlődéséhez nem lett volna elég a szigetország népének hősiessége és önfeláldozása, ha nem élvezte volna a Szovjetunió, a szocialista tábor támogatását, ha nem alakultak volna ki világszerte az imperializmus számára kedvezőtlen erőviszonyok. Hazánk dolgozó népe a kubai forradalom ötödik évfordulója alkalmából további nagy sikereket kíván a szocializmus útján haladó kubai népnek. A szocialista mezőgazdaságért----■ -------------in im—rmii ii iii —mii hmi — inw Bratislava, 1964. január 4, Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 1, szám hozzájárultak az élelmiszerellátás megjavításához, üzemeink jobb munkájának köszönhető, amelyek a közszükségleti árucikkeket a piacra szállítják, s annak a nagy segítségnek is, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk hús, vagy vajszállítmány és más termékek formájában, amelyek jelentősen befolyásolták piacunk ellátását. Véleményem szerint azokat a tapasztalokat, amelyeket a múlt évben szereztünk a fogyatékosságok megoldásáná.l tanulságként felhasználhatjuk további munkánkban. Beigazolódott, hogy helyes Csehszlovákia Kommunista Pártjának erőfeszítése, amely mindig hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlesztési tervei sikerének döntő fötényezöje a munkásosztály és a dolgozó nép. A tervek önmagunkban a legszebbek lehetnek, ha azonban munkásaink, parasztjaink, értelmiségünk nem győződött meg a terv helyességéről, semmit sem érünk el. Az egész múlt év bebizonyította, mennyi mindent tehetünk egyesült erőfeszítéssel, mennyi mindent érhetünk el, milyen értékeket nyerhetünk a népgazdaság számára, ha munkánk azon a szilárd meggyőződésen, elszánt akaraton alapul, hogy a problémákat megoldjuk és tevékenyen leküzdjük az akadályokat. Ebben mindannyiunk számára példaképül szolgálnak bányászaink, akik a kitűzött terven felül 2 millió tonna szenet bányásztak ki. Ezáltal nemcsak belföldi tüzelőanyagmérlegünk javítását segítették elő, hanem egyes külkereskedelmi problémáink megoldását is. Habár már nemegyszer beszéltem érdemes munkájukról, szükségesnek tartom most, az óév végén és az űjesztendő kezdetén újból köszönetemet fejezni ki nekik. Novotny elvtárs foglalkozott továbbá a Szovjetunió és Csehszlovákia közti barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 20-ik évfordulójával, a szerződés történelmi jelentőségével, majd így folytatta: — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya a következő napokban tárgyalja meg az 1964. évi népgazdasági tervet, amely egyúttal rögzíti a népgazdaság fejlesztésének 1965. évi fő irányait, s a további évek egyes feladatait. 1964-ben arra számítunk, hogy a népgazdaságban a termelés mintegy 4 %-kal növekszik, az iparban körülbelül 3.5—3.8 %-kal. a mezőgazdaságban, ahol a sertéshús és a tejtermelés nagyobb arányú emelkedésére való tekintette! valamivel nagyobbak lesznek a feladatok, mintegy 6,5 %-kal. Emellett szem előtt kell tartanunk mindazt, amit 1963-ban nem végeztünk el, az 1964-es évben vár ránk. Ezért még sok mindent kell pótolnunk, kiegyenlítenünk, erélyesen ki kell küszöbölnünk a negatív jelenségeket, s egyre szilárdabb és reálisabb alapot kell teremtenünk népgazdaságunk folyamatos fellendítésére. Sok minden felett igen komolyan el kell gondolkodnunk, minden oldalról mérlegelnünk kell, mielőtt eldöntenénk gazdaságunk fejlesztésének fő irányát, hogy a lehető legrentábilisabb legyen, maradéktalanul meg tudja állni helyét a szocialista országok keretében éppúgy, mint a kapitalista államokkal folyó éles verseny feltételei között, behozatalunk és kivitelünk szükségleteinek szempontjából is. Már sokszor beszéltünk a szakosításról és más intézkedésekről, amelyeket népgazdaságunkban meg kell valósítanunk. Ügy vélem, hogy a kérdés már dolgozóink többsége előtt világos. De nem mindig világos egyes emberek számára, akik elsősorban a helyi vagy az egyéni érdekeket nézik, s ténylegesen meggátolják, hogy termelésünk a leggazdaságosabb, a legkevésbé költséges legyen, maradéktalanul kihasználjuk a meglevő termelési berendezéseket, felhasználjuk a tudomány és a technika minden ismeretét és végül legértékesebb kincsünket, az embereket, s munkaerejüket. Újból teljes nyomatékkai hangsúlyozom elvtársak és barátaim, hogy Csehszlovákiának, mint olyan országnak, amely nem gazdag a szükséges fő nyersanyagokban, s nem teljesen önellátó a lakosság élelmezéséhez szükséges termékek biztosításában, úgy kell termelnie, hogy minél jobban érvényesüljünk a világpiacon. El kell adnunk termékeinket, hogy megvehessük azt, amire az ország fejlesztése és a lakosság életszínvonalának biztosítása szempontjából szükségünk van. Emellett nemcsak termékeink olcsósága folytán kell versenyképeseknek lennünk, hanem főként kiváló minőségük és magas műszaki színvonaluk tekintetében. Gépiparunknak s többi iparágazatunknak lépést kell tartania a világszínvonallal, főként a termelőeszközök termelése terén. fFolvtatás a 2. oldalon! i Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első i titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Vladislav Gomulka, a I Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef J Cyrankiewicznek a minisztertanács elnökének meghívására néhány napos ‘ nem hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett. Hruscsov elvtárs kí• séretében van még K. P. Mazurov, Bieloruszia Kommunista Pártja Központi i Bizottságának első titkára is. i A becses vendégeket Gomulka, Cyrankiewicz és Zawadzki elvtársak fo! gadták. Értekezlet Ciprus ügyében A Reuter hírügynökség jelentése szerint Anglia, Törökország és Görögország, valamint a ciprusi kormány közt olyan megállapodás jött létre, hogy az érintett felek részvételével értekezletet hívnak össze a ciprusi probléma rendezésére. Ezt megelőzően a ciprusi kormány ENSZ-küldötte kérte a Biztonsági Tanács azonnali összehívását. A négyhatalmi értekezlet öszszehívásának hírére Ciprus küldötte elállt a Biztonsági Tanacs összehívásától. Miközben lázas diplomáciai tevékenység folyik a ciprusi válság megoldására, Anglia tovább folytatja a sziget katonai megerősítését. Az utóbbi napokban több száz angol katona érkezett Ciprusra és ezáltal mintegy kétezerrel emelkedett az angol katonai csapatok száma. i tél második harmadába léo December — Közép-Eurőpa területén — általában hidegebb volt, mint ahogy azt eredetileg vártuk. Az említett hónap második felében — az északi sarki légáramlat behatolása következtében — Szlovákiában a fagyok általában erősödtek. Legalacsonyabb volt a hőmérséklet Kamenica nad Cirochou-n Kelet-Szlovákiában, ahol —25 fok C-t mértek és Orlov Plavecen, ahol —26 fok hideg volt. A legerősebb fagyokat Európában a Szovjetunió északkeleti részéből és Finnországból jelentették, éspedig —40, —43 fok C-t. A fagyok erősödését — a már említett északi sarki levegőn kívül — általában befolyásolta, hogy az éjszakák átmenetileg derültek voltak, ehhez járult a szélcsend és a hótakaró. Idén decemberben azonban — főképp a hegyeken — nagyon kevés volt nálunk a hó, úgy hogy vastagsága a Tátra magasabb fekvésű helyein még a 20 cm-t sem érte el, ami egészen ritka eset. Január a meteorológiai időszámítás szerint a második téli hónapnak számát. Amint a statisztikai adatok bizonyítják, nálunk a január leggyakrabban a leghidegebb hónap. Természetesen ez nem szabály. A havi átlaghőmérséklet Bratislavában —1 fok C, Kosicén —3,4 fok C, Lucenecen —3,2 fok C, Hurbanovón —1,8 fok C, Zvolenban —4,0 fok C. A legmagasabb és legalacsonyabb nappali és éjjeli hőmérséklet között minden évben nagy kilengések vannak. Az 1926-tól 1950-ig terjedő időszakban Kosiőén januárban a legnagyobb meleg plusz 11 fok volt, viszont a legnagyobb éjjeli lehűlés mínusz 25 fok C. A hőmérsékletben ezek a nagy szélsőségek meglehetősen ritkák. A múlt évszázad második felétől számítva Közép-Európa területén nyolc esetben volt a január a megszokottnál melegebb, és tizenhárom esetben volt rendkívül hideg. Januárban a hegyekben a csapadék hó formájában, a síkságokon — enyhébb teleken — időnként eső esik. A hegyeken a legtöbb a hó januárban akkor, ha enyhébb az időjárás. A hosszú időre szóló előrejelzés szerint az 1964-es január hőmérséklete átlagos lesz. Csapadék szempontjából is normális. Ha ez az időjóslás beválik, akkor a január melegebb lesz, mint a december volt. Várható időjárás január 13-ig: általában borult idő, időnként havazás. Ebben az időszakban a nappali hőmérséklet nullától plusz 2 fok C-ig terjed, az éjjeli hőmérséklet mínusz 4 fok C körül. A hónap közepe felé általában ismét felhős, ködös idő várható, az alacsonyabban fekvő helyeken időnként eső, a magasabb hegyeken havazás. Az alacsonyabban fekvő helyek napi hőmérséklete plusz 2-től egész plusz 4 fokig emelkedik. A hosszú időre szóló előrejelzések egyenlőre csak kísérleti stádiumban vannak. Az így jelzett időjárás nem jelenti a legmagasabb nappali és legalacsonyabb éjjeli hőmérsékletet, hanem csak valamilyen átlagfélét köztársaságunk alacsonyabban fekvő területére. Az időjárásnak ez az előrejelzése a várható időjárás alakulását csak nagy körvonalakban jelzi - a helyi jellegek részletezése nélkül. Dr. Peter Forgác Ä kubai forradalom évfordulója Modern gépek segítik Kuba iparának fejlesztését.
