Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-21 / 58. szám

';A-kérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsészet-szőlészet • Méhészet 9 Szakkérdésekre válaszol úrik • Gyümölcsészet-szőlészet Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Hagymafélék betegségei I. KÉRDÉS: Az utóbbi években a hagymafélék, de főként a fok­hagyma termesztése gondokat okoz. Kikel, szépen fejlődésnek indul, de a késő tavaszi időszak­ban levelei sárgulni kezdenek, s az ismeretlen betegség fokozatosan elpusztítja a levélzetet, később a föld alatti részét, a hagymát is. Nagyon kevés hagymafélét tudunk csak betakarítani, ezek is beteg hagymák, nem ellenállőak. Ha a következő évben ezeket ültetjük el, azzal csak fokozzuk a betegség terjedését. Ha a szakkönyveket tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy itt egy veszélyes, gyorsan terjedő betegségről van szó. Ezért kérem a szerkesztőséget, közöljön cikket a hagymafélék termesztésének módjáról, a legalkalmasabb táj­­fatják alkalmazásáról, valamint a betegségek elleni védekezésről. (Obert János, Málas) VÁLASZ: Elsősorban a betegsé­gekről és azok elleni védekezésről akarunk írni. Leírása szerint való­színűleg fuzáriumos rothadásról van szó. Ez a gomba minden fejlő­dési fokon fertőzheti a hagymát. A mag fertőzöttsége miatt már a fiatal növénykék gyökereire rá­mehet a gomba, s a növény sínylő­dik, sárgul. A kórokozó később felhúzódik a hagymába, s főleg a tönk és a húsos levelek alsó ré­szeinek elrothasztásával a hagymát feléli és ép buroklevelekkel a hagyma összezsugorodik, mummi­fikálódik. A húsos levelek kezdet­ben vizenyősek, üvegesen áttet­szők, majd lisztesen kiszáradnak. A hagyma alapi részén fehér, pe­nészes kivirágzás jelenik meg. A fertőzött növény levelei előbb a csúcsukon, később általánosan sárgulnak és elfonnyadnak. Fer­tőzött hagymák raktárba kerülve helytelen tárolás mellett igen nagy romlást idézhetnek elő. VÉDEKEZÉS: Egészséges vető­magot vessünk. Fertőzésre gyanús magot 0,1—0,2 %-os szublimát ol­dalban csávázzuk 15 percig. A be-Tudnivalók a villámlásról Régebben úgy vélekedtek, hogy közeli villámlás idején tanácsos minden ablakot becsukni. Most, a villám tulajdonságainak alaposabb ismeretében, azt valljuk, hogy nem okoz veszedelmet, ha a szoba egy ablaka nyitva marad. A léghuzatot azonban kerüljük, mert ki­vételes esetekben a mozgó levegő valamelyest növelheti a villám­­csapás valószínűségét. Ahol erősáramú villamosvezeték van az utcán, ott a villámcsapás kockázata valamivel kisebb, de a villámoknak körülbelül a fele nem a vezetékekbe üt, tehát a vezeték puszta jelenléte nem nyújt teljes biztonságot a villámcsapás lehetőségével szemben. A vezetékes rádió antennáját (mint minden más antennát is) zi­vatar előtt földelni kell, éspedig a házon kívül elhelyezett földelés­sel. Ha ezt elmulasztják, akkor a vezeték néha veszedelmet okoz­hat a házban. Nagyon közeli villámlás Idején nem tanácsos mozogni, szaladni, sőt még egy helyben sem állni. Helyesebb, ha leülünk, vagy lefek­szünk, hogy minél kisebb legyen a magasságkülönbség a fejünk és a talpunk között. Néha még a túl magasra tartott esernyő is növelheti a veszélyt, mert általa bizonyos értelemben magasabbá válunk. Per­sze ez nem vonatkozik a zivatar egész tartamára, hanem csak arra az időre, amikor nagyon erős és egészen közeli a villámlás. teg növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A vetésforgót tartsuk be és fertőzött földbe négy évig ne kerüljön hagyma. Raktár­ba csak átválogatott, beérett és szikkasztott egészséges termést vigyünk. Szellős és hűvös helyi­ségben raktározzuk. Külföldi ada­tok szerint a fertőzött termés 73— 84 C fokos forró levegővel történő szárítása megállítja a pusztulást. A színes fajták buroklevelei gom­baellenálló anyagot tartalmaznak, így azok a buroklevélen keresztül nem fertőződnek, de a gyökéren keresztül megkaphatják a fertő­zést. Szovjet adatok szerint a rot­hadás (tönkrothadás) annál ki­sebb, minél korábban kezdődik és minél rövidebb idő alatt folyik le a hagyma érése. Kisebb tenyész­­területen a hagynia korábban szün­teti be növekedését és hamarabb érik be. Szovjetunióban úgy ta­pasztalták, hogy 8X10 cm-es te­­nyészterületen másfélszer kevésbé volt fertőzött tönkrothadással a hagyma, mint 16X20 cm-es te­­nyészterületen. / , A levelek és szárak sárgulásá­­val kezdődik a peronoszpóra is, de ilyenkor a sárgult foltok szürkés, ibolyaszínbe mennek át, s megje­lenik a gomba fehér kivirágzása. Ezekről a tünetekről azonban le­velében nem írt, s ezért inkább az előző betegségre gondoltunk. A peronoszpóra fertőzés esetén a fiatal hagymák leveleinek vége kezd sárgulni, s onnan halad a betegség lefelé. Ha kedvezően meleg és nedves az időjárás, elő­fordulhat, hogy egy éjszaka alatt egész táblák növényei megbete­gednek. Száraz időjárás esetén a betegség terjedése teljesen meg­állhat. VÉDEKEZÉS: Csak száraz, szel­lőzött talajon termeljünk hagymát, olyan helyen, hogy a reggeli nap érje a táblát. A hagyma sárgult, beteg leveleit meg kell semmisí­teni. Kiszedés után a talajt Ris»1 lyen forgassuk meg. Tartsulc öS a vetésforgót. Ha a gomba meg­jelenik a hagymatáblán és pero­­■ noszpóra veszély fenyeget, rézké­szítménnyel kell porozni vagy per­metezni. Mivel a hagyma zöld ré­szei erősen viaszosak és símák, a permetlé nem marad meg rajta. Ezért inkább porozzunk. Ha bordói lével permetezünk, tapadását me­lasz vagy kazein hozzáadásával fo­­‘--kozhätjuk. * (Folytatjuk) Növelt sebességű gépi burgonyabetakarítás Az angliai Crawford gyár sikeres kísérleteket végzett egy hatsoros szedőkocsi és rakodóberendezés egymással összehangolt üzemelte­tésével. A traktorra függesztett forgóvillás gép gyors ütemben hagyja vissza renden a burgonyát (1. kép). Amikor így 6 párhuzamos rendet kialakított a táblán, egy traktor kúszósebességében a 6 sor felett elhúzza a szedőkocsit és az azon helyetfoglaló munkások kézi szedéssel az elevátorra adagolják a gumókat (2. kép). Innen a bur­gonya a traktor mellett vontatott pótkocsiba jut. A gépcsoport területi teljesít­ménye 10 órás műszak alatt eléri a 3 kataszteri holdat. A betakarí­tás e módjával a gumók csaknem teljesen sérülésmentesek és a be­takarítási veszteségek is a mini­mumra csökkennek. (Fm. Impl. Mach. Rev., Essex.) Mikroba-gátló anyagok a bogyós-gyümölcsökben A bogyósgyümölcsök olyan anya­gokat tartalmaznak, melyek bizo­nyos mlkróbák életét gátolják. A szeder és a ribiszke például el­pusztítja a fogszuvasodás kóroko­zóját. Kérdés, hogy a jelenség mennyire jelentős a gyümölcsfo­­gyasztás élettani kihatása szem­pontjából. Egyoldalú fogyasztás ugyanis megváltoztathatja a száj­és a bélflóra biológiai egyensúlyát, ami gyulladási tüneteket is okoz­hat. Ezért a gyümölcsöt kis adag­ban, étkezések között fogyasszuk. Váltogatva az egyes fajokat és fajtákat és a gyümölcsleveket is keverten ajánlatos fogyasztani. (Der Erwerbsobstbau. Berlin, 1962. 9. sz„ 161—162. p.) Karósbab felfuttatása paradicsomra Angliában, július végén az üveg­házi paradicsom sorközeibe karós­babot vetnek, amelyet a paradi­csom szárára futtatnak. A kerté­szeknek jelentős bevételt biztosít ez a módszer. (The Grower, London.) JELZŐSZOLGALAT. (Szignalizációs vagy hírszolgálat.) Feladata egyes meghatározott kártevők és betegségek figyelemmel kísérése, megjelenésük, tömeges fellé­pésük és kártételük megállapítása és jelentése. Az egész országból befutó jelzőszolgálati adatokat köz­pontilag dolgozzák fel és értékelik, és az elterjedési és a kártétel! térképeket is ezek alapján készítik el. A térképek alapján előrejelzéseket készítenek. INSZEKTICIDEK (rovarölő-szerek). Típusuk szerint le­hetnek: gyümölcsfakarbolineum- vagy gyümölcsía­­olaj-tartalmúak, sárgaméreg-tartalmúak, rügyfakadás előtti permetezésre rovar- és tojásölő hatással: ar­­zéntartalmúak, rügyfakadás utáni permetezésre, gyo­­morméreg-hatással: bőrméregtartalmúak, lágybőrű és szívórovarok ellen. Ide tartozik a nikotin a Quassia, a Derris, a Pyrethrum (rovarporvirág), stb. Idegmé­reg tartalmúak főképpen a növények zöldlombos állapotban való kezelésére. Két főcsoportjuk a DDT és a HCH tartalmú permetező és porozószerek. Gázha­tású szerek a szénkéreg talajfertőtlenítésre és gázos fertőtlenítésre főleg hüvelyes magvak zsizsiktelení­­tésére, a ciánhidrogén és a metilbromid pedig min­den rovarkártevő gázos irtására. Az inszekticidekre jellemző, hogy többségükben az emberre is mérgezők, és hogy a hasznos rovarokat, így a méheket is kivétel nélkül erősen pusztítják. Ezért az előírt szabályokat (virágzó növények per­metezésének vagy porozásának feltétlen elkerülése) pontosan be kell tartani. INKUBÁTOR - keltetőgép. A keltetőgépeket három fő­csoportba oszthatjuk: 1. Az asztali keltetőgépek, amelyek asztalhoz hasonló alakúak. A tojástartó tál­cák bennük egy síkban helyezkednek el. Kis befo­­gadóképességűek (50—500 tojás). 2. A szekrényes gépek szekrényszerüek, tálcáik egymás feletti sorok­ban elhelyezettek. Lényeges alkatrészük a ventillá­tor. Nagyszámú tenyésztojás befogadására készülnek. 3. A termes keltetőgépek csak annyiban különböznek a szekrényes gépektől, hogy méreteik még nagyob­bak. Befogadóképességük több tízezer tojás. Az anyásítás szabályai f.fta unyásltíís alapfeltételé, Fogj) a család, amelybe az anyát akar­juk elhelyezni (törzscsalád, söp­­raj, böngészetraj, osztott raj, tartalékcsalád) tényleg anyátlan legyen és ezt érezze is. 2. A fiatal, jó eredetű anyákat pe­­tézésük ellenőrzése után tarta­lékcsaládokba, vagy törzscsalá­dokba, műrajokba (söpraj, osz­tott raj) helyezzük el. J. Anyaváltás szükséges azokban a ’ törzscsaládokban, ahol az anya kivénült, kiapadt, több mint két esztendős, hézagosán petéz, he­­refiasítása van még a munkás­sejtekben is, ha hibás, és azok­ban a családokban, amelyek no­­szémásak és megújhodásra vár­nak. 4. A legyöngült családokat egyesí­teni kell. Az anyát csak teljes családokban helyezzük el, ahol sok a fiatal méh és elegendő az élelem. Itt a jő környezet bizto­sítja az anya tevékenységének sikerét. 5. A törzscsaládoknál az anya be­adása előtt megvizsgáljuk a csa­ládot, nincs-e nyílt fiasítása. Ha van, kivárjuk, amíg befedelezi %s a pótanyabölcsőket eltávolít­juk. Lehetséges az anyát az anya elvétele után azonnal a családba helyezni, kalitkában az építő­fürtbe. A fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. A kalitkát egy üres keret felső léce alá erősítjük. Nyílását eleséggel — eukormézpéppel vastagon (3—4 cm) elzárjuk. A keretet á csa­lád közepébe helyezzük. A csa­ládot etetjük a beadás előtt és után. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek összehúzódnak, hogy be­építsék a hézagot. Az anya kö­rül csoportosulnak. Kiszabadít­ják és szívesen fogadják. 6. A tartalékcsaládok alkotása szin­tén a fiatal anyáknak a törzs­családokban való biztos elhe­lyezését tartja szem előtt. Ta­vasszal eltávolítjuk a váltandó anyát és a család közepébe he­lyezzük a 3—4 keretes tartalék­családot. Ilymódon nemcsak biz­tosan, veszteség nélkül anyásí­­tunk, de erősítjük is a családot. Dr. Novacky A Zetor Super traktor tökéletesítése Bizonyára sok helyen okozott már fennakadást a sáros földön, földúton használt Zetor Super traktor mellső járókerék csap­ágyazása. Sáros úton a traktor mellső járókeréktömítése nem nyújt elég védelmet a csapágyak­nak a sár behatolása ellen. Ugyanis az eddigi tömítés egy tárcsa hor­nyába beépítet filcszalag volt. Ez a tömítés száraz időben jó, de mi­vel előfordul olyan eset is, hogy fél kerékig érő sárban használják a traktort, ott nem felel meg. Ha a traktort ilyen helyen használják, szinte másnaponként kellene csap­ágyat mosni, állítani és tömítést cserélni. Ez azonban nemigen történik így a sürgetős munkák idején, és ezért majdnem hetente kell csapágyakat cserélni. Előfor­dult, hogy az igen elkopott csap­ágy összetört, a tengely elmarta, az agyat eltörte és a kerék kiesett. Ilyen esetben bizony nem kevés alkatrészbe, munkába és gépállás­ba került az üzembehelyezés. Azért, hogy a gép üzembiztos le­gyen, a járókerékagy tömítésén a következő átalakítást végeztem: Az eredeti járókerék agyba egy 65 X 90 X 13-as szimmering számára fészket esztergályoztam be, és az agy külső felét 10 mm szélesen 105 mm átmérőjűre szabályoztam le. A tengelyre készítettem egy 65 mm külső, 45 mm belső átmé­rőjű és 15 mm széles csúszógyű­rűt, amelyet elfordulás ellen egy 3 mm-es rögzítő csapszeggel biz­tosítottam. Az agy leszabályozott részére 1,5 mm-es lemezből 107 mm belső átmérőjű, 10 mm széles, peremmel ellátott védőlemezt készítettem és a tengelyre ponthegesztéssel rög­zítettem. Ezzel a tömítéssel t beszerelt csapágyak élettartama 1—llA évre nőtt és a gépek járókerekeinek hibalehetősége megszűnt. Az ősszel beköszöntő sáros idők­ben, biztos, hogy sok helyen nagy segítséget fog nyújtani ez a nálunk jól bevált megoldás. Csizmadia László (Kiskomáronv) , « idzs3iQZS’pzs$soigiunfio « gwyum gpi uafiuw • ipvőDui Baw piguisj » uoyjxai siy iövsopzoögzdf\ • iunui ponouvn « %uniozsopa dupsdppwvzs %

Next

/
Oldalképek
Tartalom