Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-04 / 97. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Bratislava,

1963

december 4.

Ara 30 fillér

XIII. évfolyam

97. szám.

Télen is munkát mindenkinek

ÍRTA: RUBIK IMRE (PRÁGA)

Legjobbak az egész kerületben • Az év végéig még 450 ezer liter tejet adnak el • 208 000 literrel túlszárnyalják a tervfeladatot • A palackozó részleg nyerte el a SZOCIALISTA MUNKABRIGÄD megtisztelő címet

Vándorzászló a Nyitrai Tejüzem birtokában

Bohunicky elnök és Olíva elvtárs, a Nyugat-Szlovákiai Tejüzemek helyettes igazgatója november második felében a „Nyugat-Szlovákiai Tejüzemek és a Szakszervezeti Szövetség Kerületi Bizottsága igazgatójának vándorzászlaját“ adta át a Nyitrai Tejüzemek igazgatójának a harmadik negyedév tervfeladatainak sikeres teljesítéséért. Ezen alkalommal a nyitrai tejüzemi dolgozók megtoldották szocialista vállalásukat a negyedik negyedévre: a tejeladás tervét 107,6 százalékra teljesítik, az eredeti terven felül még 450 000 litert adnak el, a termelési terv értékét 113,5 százalékra teljesítik és terven felül 1 millió

319.000 korona értékű árut termelnek. Önköltségcsökkentés címén pedig 150 000 koronát takarítanak meg és terven felül 208 000 koronát szolgáltatnak be.

A sikerült ünnepség béféjeitével a Palkóvá elvtársnö vezetése alatt álló palackozó részleg kollektívája megkapta a szocialista munkabrigád címet.

Stevo Supek (Nyitra)

Lombhullás után, téli elnyugvás előtt.,.

(Sándor G. felvétele)

PÉLDÁS HOZZÁJÁRULÁS

a milliárdos mozgalomhoz

Szövetkezetünk folyó év június 25- én tárgyalta meg a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a népgazdaság fejlesztésére vonatkozó jelentését, sajátos viszonyainknak megfelelően.

Ebből kiindulva vállaltuk, hogy a milliárdos mozgalomhoz 100 mázsa sertéshús, 55 000 liter tej, 60 000 tojás, 10 tenyészsüldő terven felüli eladásával járulunk hozzá, összesen mintegy 300 000 korona értékben.

Szavunkat betartottuk! Az év végéig 130 mázsa sertéshúst, 50 mázsa marhahúst, 42 mázsa baromfihúst, 140 ezer liter tejet, s 75 000 tojást értékesítünk terven felül, 584 000 korona értékben.

Ezenkívül szövetkezetünk túlteljesítette egyes növényfajtákból is a szerződéses eladási tervét, mégpedig cukorrépából 3200 mázsával, lenszárból 500 mázsával, lenmagból 130 mázsával, kukoricából 2000 mázsával, összesen 849 800 koronával gazdagítva a közös vagyont.

Tehát, közel másfél millió korona mezőgazdasági termék terven felüli kitermelésével járultunk hozzá a milliárdos mozgalomhoz.

E rendkívül szép eredményeket jórészt annak köszönhetjük, hogy a kitermelt javak arányában jutalmazunk, prémium is sokat segít, valamint a szocialista munkaverseny. Tagságunk fegyelmezetten, fáradtságot nem ismerve, becsületesen kivette részét az egész évi közös munkából.

VARGA GYULA, a nyárasdi EFSZ könyvelője

Ésszerű intézkedések

Felkerestük a Gombai Állami Gazdaságot, hogy megtudjuk, milyen a helyzet a takarmányellátás körül. Kollárik Vince zootechnikus készségesen válaszolt kérdéseinkre. •

AZ ÁLLATOK ÁTTELELÉSE ÉRDEKÉBEN

kívül 720 vagonnyi silóval rendelkezünk. Ebből 65 vagon a speciális siló.

• Hogyan osztják el a takarmányt?

— Takarmányozási tervet dolgoztunk ki a gazdasági állatok valamenynyi fajtája, sőt csoportja számára. így például a két éven felüli üszők napi takarmányadagjának tartalma a következő: 1 kg dara, 2 kg széna, 15 kg kukoricasiló, 10 kg egyéb siló, 6 kg takarmányszalma, 0,10 kg takarmánymész és 0,03 kg só. A tehenek 1,6 jcg darát, a rendes silón kívül további 5 kg különleges silót, 25 liter moslékot és 5 kg gumós takarmányt.

• Kiket bíztak meg a takarmányozás ellenőrzésével?

— Minden munkarészlegen maga a vezető felel a takarmányadagok mennyiségének betartásáért.

• Mit tettek az istállóhigiénia érdekében?

— Elsősorban fertőtlenítjük és mer

Uj zöldség- és gyümölcsárak

(CTK) — A Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy december 1-től a zöldség, a gyümölcs s a burgonya következő fogyasztói árai érvényesek. (Zárójelben a II. minőség árai):

Zeller zöldje nélkül 1 kg 4,— korona (3,20), száraz hagyma 1 kg 4,— (3,2Ó), zöldbab 1 kg 7,— korona (5,50), zöldborsó 1 kg 5,— korona (4,00), karalábé zöldjével darabja 1,— korona (0,80), kapor csomóban 10,— korona (8,—), válogatott minőségű karfiol darabja 6,50, I. minőségű 5,50 korona (4,50), salátauborka 1 kg 12.— korona (10,—), zöldpaprika darabja

1.50 korona (1,20), vágott metélőhagyma 1 kg 6,— korona (5,—), metélőhagyma gyökerével darabja 1,60, petrezselyem zöldje nélkül 1 kg 3,50 korona (2,80), petrezselyem zöldje lkg8,— korona (7,—), petrezselyemgyökér cserépben darabja 2,80 korona, póré 1 kg 4,— korona (3,20), paradicsom 1 kg 12,— korona (10,—), fejes saláta darabja 1,30 korona (1,10), paraj 1 kg 2,70 korona (2,20), válogatott minőségű alma 1 kg 7,— korona I. minőségű

5.50 (3,50), válogatott minőség körte 1 kg 6,50 korona, I. minőségű 5,— korona (3,—), csemegeszőlő 1 kg 12,— korona (10,—), kifliburgonya 1 kg 1,45, válogatott minőségű burgonya 1,15, I. minőségű 1,05 korona, II. minőségű 0,95, III, minőségű 0,90 korona, IV, minőségű 0,80 korona.

szeljük az összes istállóhelyiségeket, ajtót, ablakot kijavítunk. Rendszeresen kihordatjuk az istálótrágyát a trágyalével együtt. 2500 tojótyúkot mélyalmon tartunk, amelyek előcsíráztatott szemestakarmányt kapnak. Két tyúkőlat a tél folyamán fűteni fogunk.

• Mi a biztosíték a feladatok teljesítésére?

— A csoportvezetők felelnek saját munkarészlegükért, ahogyan elhatároztuk, a termelési értekezleten. A feladatok teljesítését aztán havi értekezleteken értékeljük, amelyeken a munkások, valamint a párt- és szakszervezet képviselői is részt vesznek.

'(zic)

Nem marad adós

a dunaszerdahelyi járás

A dunaszerdahelyi járásban nem kevesebb mint hat mezőgazdasági üzem már teljesítette egész évi pi^ci hústermelési tervét. Ezek közé tartoznak az Aranykalász EFSZ, amely a 2050 mázsa húsban megszabott tervfeladatát 48 mázsával túlszárnyalta. A királyfiakarcsai EFSZ 58-caI toldotta meg az 1450 mázsát, a dercsikai EFSZ 96 mázsával többet adott el eddig a tervezett mennyiségnél, a csákányi EFSZ 132-vel, a dunatőkési ÁG 116-taI, a gombai ÁG 146- tal és a várkonyi ÁG 469 mázsával több húst adott el eddig évi tervén felül.

Az egész dunaszerdahelyi járás november 11-ig 85 százalékra teljesítette a húseladás tervét, még pedig a marhahúsét 89 százalékra, a vágósertését 81, a vágóbaromfiét 90, a tejét 87 és a tojásét 102 százalékra. Országos méretben a 15. helyen áll a dunaszerdahelyi járás az állattenyésztési termékek eladási tervének teljesítése tekintetében. (zic)

A sMciolisto mezőgozdoságéri

„Hová, hová néni?" „Teplicre, szerkesztő úr, két hónapra. A mi szövetkezetünkben télen nincs munka az asszonyok számára. Nyáron pedig nem keresünk annyit, hogy télen a kandalló mellett ülhessünk. Az unokámra fogok felügyelni..."

Ez a beszélgetés a Párkány—érsekújvári vonaton hangzott el.

Mi megértjük magát kedves Nagyit é. Fején találta a szöget — mint mondani szokás. Ezrek nevében beszélt, sőt a szövetkezeti tagok tízezrei helyett és néhány egyszerű szó- : val rendkívül fontos és bonyolult nép- 1 gazdasági problémát vetett fel. Eget : minket az a kérdés, mint a csípős • paprika. Csak az a különbség, hogy ezt nem lehet egy pohár söröcskével enyhíteni. De mégsem mehetünk el mellette és minden körülmény amellett szól, hogy végre hozzá kell fognunk ennek a kérdésnek a megoldásához.

Nem hivatkozunk arra, hogy a mezőgazdasági termelés idényszerűségét a természet befolyásolja, sőt még arra sem, hogy ez a probléma már olyan régi, mint maga a vén Matuzsálem. Ez nem volna semmiképp sem méltó korunk társadalmi változásainak frissen áramló sodrásához, sem pedig a XII. kongresszus szelleméhez, amely konkrét és pozitív választ követel minden fontos nyitott kérdésre.

Nyissuk ki hát a bölcsesség könyvét és lapozzuk fel annak megfelelő oldalát.

Szövetkezeteseink gyakran panaszkodnak, hogy kevesebbet keresnek, mint az ipari dolgozók és, hogy bevételük évente ingadozik. Amennyiben gyöngébb szövetkezetekről van szó, elismerjük, hogy ez így is van. De egyben megkérdezzük: melyik állam, milyen politikai rendszer képes biztosítani egyenlő jövedelmet egyrészt a mezőgazdasági munkában foglalkoztatott asszonyoknak, akik 10—120 napot dolgoznak egy évben, másrészt a gépiparban dolgozó nőknek, aki 300 munkanapot dolgozik évente. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az asszon^gk több mint felét teszik ki a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerőknek.

Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók bérezése közti különbség eltávolításánál döntő jelentőséggel bír az, hogy az egy dolgozóra eső évi termelési érték a két ágazatban fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek pedig egyik előfeltétele, hogy valamennyi mezőgazdasági dolgozó egész éven át dolgozzon és értékeket hozzon létre.

Mi határozottan a téli foglalkoztatás mellett vagyunk, mind az EFSZ- ekben, mind pedig az állami gazdaságokban. A foglalkoztatás alatt pedig elsősorban mezőgazdaságban végzett munkát értünk. A talajjavítás, az üvegházak és épületek befejezése, a gépi eszközök tartósítása és javítása, a rétek és legelők, valamint gyümölcsösök ápolása, a komposztkészítés alkalmat adnak a téli foglalkozásra. Természetesen a tél a megérdemelt üdülések időszaka is — és ezzel öszszefügg a dolgozók felváltása az állattenyésztésben. De mi legyen ott, ahol minden jóakarat ellenére sem tudnak munkaalkalmat teremteni a téli időszak tartamára. Keressük tehát az alapvető megoldást.

Mindenek előtt a mezőgazdasági dolgozók, főként a fiatalok kettős képesítését tekintjük egyik lehetőségnek. Ezt a javaslatot alátámasztja a falusi javító iparosok egyre súlyosodó hiánya. A villanyhegesztő, a villanyszerelő, a géplakatos, az asztalos és az üvegező — ezek mind olyan szakmák, melyek a falu „iparosításához“ egyenesen nélkülözhetetlenek. És mondják meg őszintén, talán lehetetlenség két ilyen tanult szakma párosítása, mint traktoros-gépjavító vagy kombájnos-gépszerelő. Sőt, azt ajánlanám, hogy a községi közszolgáltatási üzemek éppen a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében adjanak ilyen munkalehetőséget a tél idején.

Ezért üdvözöljük á Földművelésügyi Minisztérium felhívását a mezőgazdasági termelési igazgatóságokhoz, hogy az idei télen és más munkaidények közti időszakokban szervezzenek tanolyamokat főként az ifjúság számára - amelynek bármilyen oknál fogva — lincsen „mesterség a kezében“. Elsőorban gépjavító, traktoros és komlájnos tanfolyamokat a gépállomáso:on és további lépés lenne a villanyzerelő, kőműves, üvegező, tetőfedő s ácstanfolyamok szervezése. Egyzóval, akinek nincs ipari minősítése, zerezhessen egyet, akinek pedig már an, szerezhessen egy másodikat.

Az asszonyok és az idősebb férfiak alószínűleg tiltakoznának: hagyjanak lékünk békét a tanulással, nekünk ;eresetre van szükségünk. Ez igaz, de logyan adjunk akkor munkaalkalmat lyan mezőgazdasági dolgozónak, akiiek nincs valamilyen ipari szakképettsége?

Vannak ugyan ilyen munkalehetősélek, például az erdőkben a fakiteraelésnél, de mindenhol nincsenek rdők.

Engedjék meg, hogy elmondjuk apasztalatainkat az ipari és a mezőlazdasági üzemek közti kölcsönös nunkasegítségről, a középcsehországi ;erületben. A Severográfia és a t y b e n a üzemek Vel'ky Senovoban negegyezést kötöttek a vilémovi szö'etkezettel, amely szerint a szövetheti tagok segítséget adnak a két izemnek papírdobozok gyártásában és itthon feldolgozzák a halkonzerv lyártásához szükséges zöldséget. Viizont mindkét üzem munkásai segíenek a gabona és a kapások betakaításakor a szövetkezetnek. Az ilyen igyüttműködés gyümölcsöző lenne iél-Szlovákiában is, habár ott az ipaosítás kisebb. De partnerül meg ehetne nyerni az állami kereskedelnet, például a karácsonyi csúcsforgaom leküzdésével kapcsolatban. Hasztos lenne ilyen megállapodás az állani utak javítása és karbantartása ;erén is.

Megemlíthetnénk, hogy az ipari ternelőszövetkezetek kongresszusa ke•ületi és járási szerveinek javasolta t mezőgazdasági dolgozók téli foglalcoztatásának megszervezését. Itt főcént otthon végzett munkáról van >zó. Mindez azonban nagyrészt csak géret maradt. Ugyan miért ne varratnának a falusiak télen az ipari szövetkezetek számára párnákat, ágyneműt, fehérneműt, kesztyűt, babaruhát stb? Miért ne köthetnének kosarat, seprőt, lábtörlőt? Van többféle ilyen lehetőség, részben közvetlenül a szövetkezetben, másrészt a szövetkezeti melléktermelésben. Ezt a tevékenységet jobban kellene fejleszteni, különösen ami olyan helyi nyersanyagforrások kihasználását illeti, amelyre az EFSZ-nek is szüksége van, mint pl. az építőanyagok. Miért nem használjuk ki azt a lehetőséget, amit a Mykoprodukta (sampiontermelö vállalat) nyújt, amely szívesen betanítja az érdeklődőket ennek az érdekes termelési ágnak a művelésére. Ahol pince van a háznál mindenütt lehet sampiontermeléssel foglalkozni.

Még néhány szót azokhoz, akik attól félnek, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek együttműködése esetén egyes dolgozókat az ipar „elszipkázná“ a mezőgazdaságtól. Tessék, itt a biztosíték: az a kereset, amely az iparban végzett ideiglenes munkából származik a szövetkezet pénztárán megy át. A szövetkezeti tagnak és az ipari üzem képviselőjének az aláírása a szerződésen pedig biztosítaná, hogy az alkalmazotti viszony a megállapított időpontban megszűnik.

A befejezés most már rövid. A becsület kérdésévé kell tenni minden állami gazdaság igazgatója és minden szövetkezet elnöke számára, hogy munkaalkalmat és kereseti lehetőséget nyújtsanak valamennyi mezőgazdasági dolgozónak a téli időszakra. Ez a helyi nemzeti bizottságok ügye is. Dugjuk tehát össze a fejünket, hogy legalább részleges megoldást találjunk. Főleg a mezőgazdaságban, de ha ott nincs, akkor más ágazatban.

• Milyen előkészületeket tettek ai állatok téli takarmányozása érdekében?

— A terimés takarmánykészletein) fedik a szükségletet, de abraktakarmány dolgában már rosszabbul állunk Az utóbbiból 7136 mázsa hiányzik í szükségelt mennyiséghez, tehát 5( százalékos hiány mutatkozik. Viszonl 10 vagon többletünk van évelő takarmányokból, de 4470 mázsával kevesebb a takarmányszalmánk.

• Mivel akarják a hiányt pótolni!

— Szervezési intézkedéseket foganatosítottunk üzemünkben a gazdaság állatok átteleltetésének biztosítására Az intézkedések egyikét élesztősítetl moslék készítése képezi,' amely körű jó tapasztalatokkal rendelkezünk. November elején meg is kezdtük a készítését és a tél folyamán 26 000 hektolitert szándékozunk gyártani belőle a csákányi gazdaság régi szeszfőzdéjének átalakított helyiségeiben. Ezen-